Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
1971. nov. 25., csütörtök ' " && -m . : ' í* Á " ' II■■ ^m,W‘ m'* W ' ■ m ■ Koziatek a vonaton csizmás, vékony arcú, férfi 55 éves lehetett. Homlokát barázdák szántották, arcán két oldalt mély ránc kanyarodott szája felé, kicsi, nyírt bajusza ritkult, akárcsak haja. Nagy komótosan előkészítette jegyét., majd kitekintett az ablakon. Szem ügyre vette a Iriss hóval betakart mezőt, az országúton felfelé kapaszkodó autóbuszt; a távolabbi, fehér sapkás hegyeket. Kis idő múlva csak úgy. •haga elé dünnyögte: — Itt azért... mégsincs olyan nagy hó, mint mifelénk ... Egy középkorú férfi felnézett újságjából, egy idősebb, feketeruhás néni pedig a beszélő felé fordult. A kérdés a hátsó ülésről jött: — Arrafelé ... nagyobb hó van? A csizmás férfi kissé oldalt fordult: — Hogyne! Szabolcsban ... egészen Tokajig... Sok helyen az ablakon kellett kimenni ... A közéiben ülő, 6—8 éves forma gyerekek- abbahagyták a csokoládé majszolását, és csendben, figyelték a beszélőt. Mellettük ülő anyja kissé hitetlenkedve ismételte: — Az ablakon... — Igen, az ablakon.... Az ajtót befújta a szél hóval, nem lehetett: belülről kinyitni. Az ablakon kellett kimászni, és eltakarítani az ajtó elől a havat... Csend lett. A bácsi ismét a tájat nézegette. A gyerekek előbb anyjukra tekintettek, aztán a legkisebb bekapta a kezében levő csokit. A papírt összegyűrte csörgetve, s a földre ejtette. A vasutas a sarokban ismét hátra dőlt. Nemsokára szemét is lehunyta, aludni Próbált. Izmai lassan elernyedtek, feje a kerekek zökkenésének, a kocsi mozgásának megfelelően jobbra, balra biccent. Mellette a kissé móléit nénike elgondolkodva nézett a távolba, a semmibe, aztán halkan megjegyezte: — Igen .. . itt a tél. . . a kellemetlenség... S ebben a pillanatban valaki erőteljesen {elrántotta az ajtót. Fehér hajú, idősebb bácsiba volt. Hangosan köszönt, sorra szemügyre vette az ülőhelyeket és az utasokat. Állta a kíváncsi pillantásokat:, s az elgondolkoztató, jóleső csend megzavarójának címzett tekinteteket is. másodperc alatt II Ulti Ily felmérte a helyet és a helyzetet, elégedetten nézegette a főleg falusi utasokat, aztán középre ült, körülbelül mindenkitől egyforma távolságra. — Ide ülök gyerekek, mellétek — simogatta meg a kislányt és a két kisfiút i.s — tudjátok, már én is gyerek vagyok. Nyolcvan éves. Meg aztán... Körülnézett, kissé feljebb emelte hangját. — ... meg aztán azért is, hátha ti jobban meghallgattok, mint a felnőttek ... Mar mindenki az őszhajú bácsit figyelte. Ö pedig folytatta : — Eljön Armageddon... A jók és a rosszak összecsapásából mi, jók kerülünk ki győztesen... ^ gyerekek szájtátya bámultak, az asszonyok egy része elhúzódott kissé, más része a kis csend beálltával zavartan keresett valamilyen elfoglaltságot — Ne húzódjanak él .. s Az istenfélő ember mindig barátkozó természetű ... Beszédes . .. Beszélgessünk hát:... En szívesen meghallgatok mindenkit, segítek is az igaz útra térni ... Jehova vár mindenkit... A vasutas bosszúsan felébredt a hangos beszédre. In- | gerütten kinyitotta száját, az- j tán — miután . végigmérte | a beszélőt — lassan, becsuk- j la. Egy 80 éves embert még- j sem illik legorombílani... A sarokban könyvet olvasó, j középkorú férfi alig észreve- j hetően bólintott. Igen. Elha- j gyatott szárnyvonal a hegyek között... A hegyvidékek : népe mindig is nehezebben | élt... A vonaton főleg falu- ] sink utaznak. .. Mindez jó 1alaj az igehirdető számára... Aztán a 80 éves bácsi. Ha szavait nem is, de korát tisztelni kell... S a bácsi beszélt: — Hamarosan itt a világ j vége... A harmadik... Ké- szüljetek rá ... Néhányan megborzongtak, a kocsiban néhány perccel korábban meglevő, gondoktól sem mentes, de békés, nyugodt hangulat összekuszáló- i dott... A levegőben ideges feszült-' ség vibrált. A gyerekek riadtan húzódtak anyjukhoz. A vasutas káromkodásfélét mormolt orra alatt. .. A bácsi érezte, hogy valahol elvétette a lépést... Ismét szemügyre vette az utasokat, egyenként, de senkinek a tekintete nem kapaszkodott az övébe... Zavartan készülődni kezdett, s átment a következő fülkébe... A ymiciíüíc ismét hátraí\ TdsUldS fűtötte fejét, s nemsokára elaludt. A vékony arcú, szabolcsi férfi cigarettára gyújtott. A kissé molett, feketeruhás nénike bontogatni kezdte csomagját, majd odatartotta a gyerekek elé. — Vegyetek almát, gyerekek . ., Szép piros... Becze Károly A sarkvidék aranya A A:.. A Szovjetunió Icgésznkabbra fekvő kitermelőhelyen, a Csu- kofka félszigeten dolgozó Komszomolszkij kotróhajó. A Szovjetunió északkeleti része bővelkedik gazdag aranylelőhelyekben. A Magadan! területet méltán nevezik az ország valutaműhelyének. Már az elmúlt évszázadban eljutott ide néhány, a tajga és a tundra akadályait le- küzdő aranykereső, de a rideg természettel folytatott egyenlőtlen küzdelemben sokan életüket vesztették. A vidék föld alatti arany- készleteinek kitermelése a szovjethatalom idején kezdődött. 1928-ban Jurij Bilibin geológus expedíciója nagy területeket kutatott át a ICo- lima folyó felső folyásvidékén, ahol hamarosan ipari méretű aranyki termelésbe kezdtek. Ma a kisméretű aranymosó szerkezeteket hatalmas villamosított aranyásó kotróhajók váltották fel: Nemrég az itt dolgozó aggregátorok merítőtérfogata 150 liter volt, az újabb típusoké már 600 liter. Égy-egy ilyen kotróhajó szezononként több mint 2 millió köbméter homokot képes feldolgozni. Az ötvenméteres mélységig is lehatoló gép 12 ezer földmunkást helyettesít. Az óriási dúsítóüzemet mindössze 9 ember irányítja. Az aranykitermelés a 30— 50 fokos fagyok beálltával és a folyók befagyása után sem áll meg. Speciális, téli üzemelésre berendezkedett agg_ regátorok még ekkor is képesek kivonni az étékes fémet a kőzetekből. íz elsi íIzÉ szerelése Miskolcon, a Hoffmann Ottó utca és a Győri kapui lakótelep között épül fel az új összekötő városzrész első szakasza. Ezen a területen a negyedik ötéves terv időszakú, ban házgyári termékekből 4 131 távfűtéses, összkomfortos lakást:, egy 24 tantermes általános iskolát, három, ösz- szesen 450 gyermek befogadására alkalmas óvodát é.s egy 60 férőhelyes bölcsődét alakítanak ki. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat: dolgozói eddig négy panelház vasbeton alapjainak építését fejezték be és kedden sűrű hóesésben a Bársonyos szocialista brigád megkezdte az épületelemeket emelő óriásdaru felállítását. A daru a hét végén kezdi meg üzemelését és segítségével ebben az évben még két ötemeletes lakóházat szerelnek össze Miskolc új városrészében. A pontos szállításéit Képünk az Özdi Kohászati Üzemek kikcszítőjében készült, ami egyben a hengermű késztermékraktára is. A szállítás dolgozói esőben, szélben, hóban sem húzódhatnak fedél alá. mert a rendelők az év minden szakában várják a megrendelt termékek pontos megérkezését. Foto: Strohmayer Lengyelországi képek 1. Kémények és virágok — £s az a torony? — Azt feltétlenül látnunk kell belülről is. Virágokat nevelnek benne. —• A toronyban.. .. — Igen. Benne. Mondom, látni kell belülről! Az ötven méter magas, henger alakú torony valóban megérdemli a belső nézelődést. Néhány permmúltán lka— séroanmel már berni is vagyunk egy ssjokatáan — miben is? — üaenfhenki Kassán, mozgó kerekek, árammal hajtott gépek zümmögése, emelő szerkezeteit, automata permetező berendezések. Páfrú- n>ok, pálmák- síid.A .növényekkel teli, hosszú. ládák végenincs löpesözete •• lassan emelkedik a magasba az emelőszerkezetek labirintusaiban, egészen a torony tetejéig, majd vissza. Pontosan meghatározott, ellenőrzött hőmérsékleten, megszabott páratartalom és fényhatás közepette. Lenn megkapják a tápsókból álló permetek A növények nyolc óra alatt teszik meg az utat föl-le. — Az előny? — Három hónap nyereség! Ami valahogy úgy ertetaiezendő, hogy a toronyban nevelt növények egy év után három hónappal előbbre tar- tanak a fejlődésben, mint a nem itt neveitek. Három hónap gyorsítás. — Sokba kerülhetett ez a torony. — Sokba. Olasz tervek alapján, olasz .szakemberek vezetésével épült néhány éve. Sokba került, de mi nagyon szeretjük a virágokat. • A torony közelében hatalmas üvegházak, köröttünk 90 hektárnyi területen a rózsákért, az állatkert, a vidámpark. a város lakóinak nyári pihenője, szórakozóhelye. És természetesen a sok hazai és külföldi vendégnek is. A rózsakertben gondozott sétányok, apró szökőkutak, különleges virágok. Az ország valamennyi megyéjének (vajdaságának) is van itt egy-egy Idsébb parkterülete, kertje, melyet a megyék szakemberei rendeznek, ültetnek be saját elképzeléseik, ötleteik szerint. Versenyeznek persze, melyiküké a szebb. A nyertes pedig mindig a kertekben sétálgató, gyönyörködő ember- tömeg. Különösen nyáron lehet szép, de’iiyiyűcor, ősz végén, tél elején'is sokan- sétálnak-;, itt. Mindez pedig nem,valamelyik » déltengeri üdülővárosban található, hanem Lengyelország legiparosodottabb területén, a sziléziai részen, Katowicében. Katowicében, a hét helységből álló, hatalmas városkompleonrm központjában, ahol a hét városban 1 millió 700 ezer ember él, tehát több, mint Varsóban. Erre a területre pedig köztudottan a gyárkémények, a bányaaknák sokasága a jellemző. kohók, vegyiművek, különböző üzemek sora. Innen nem is olyan mesz- sze található Wieliczka, az ezeréves sóbányával. Ezer éves. Amikor eleink Hispánia, Itália földjeit lovagolták be, kincseket, ereklyéket orozva, amikor Bizáncban rongálták meg a minden bizonnyal szépmívű érckaput, itt már bányaművelés volt. Akárhogyan is, de volt. Most gyárkémények sokasága jelzi a fejlett ipart. De ott emelkedik a „virágtorony” is, ott díszük a rózsákért. Egyik jelképeként a szépre Ipari szövetkezetek és a nagyvilág íi teli tora várnia, ímií A Ganz Műszer Művek villamos felhúzású kapcsolóórája kedvezményes éjszakai tarifát biztosít bojlerhez, kirakatvilágításhoz stb. Ara: 1500 Ft. Kedvezményes tarifával a készülék ára kb. (i hónap fStIIOII. - alatt megtérül. Bp., V., Kossuth Lajos u. 2. Vidékre utánvéttel szállítunk. )<EEEi)C Borsod ipari szövetkezetei mind több országgal kerülnek kereskedelmi kapcsolatba. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet például ruhákat szállít Becsbe, Hollandiába, Angliába, a miskolci vasasok pedig szovjet megrendelésre hajódarulábakat, gépházaikat készítenek. A szövetkezetek exporttevékenysége révén ez év !) hónapjában több mint 122 millió forint értékű áru jutott el a külföldi megrendelőkhöz, ez 17 százalékkal több az elmúlt év hasonló időszakában végzett exporttól. Legaktívabb a ruházati ipar, ez szállítja az export 80 százalékát. Több szövetkezetben bérmunkát végeznek. A külföldi megrendelő minden anyagot leszállít, s a szövetkezetre csak a munka vár. A szövetkezetek többsége améta-rendszerben exportál, azaz a fővállalkozó közreműködésével. így szállít jelentős mennyiségű terméket külföldre a Miskolci Háziipari Szövetkezet. Ebben az jelent gondot, hogy meglehetősen hosszú az úgynevezett átfutási idő. Feltehetően a fővállalkozó pénzügyi nehézségeiből adódik. A gondon a k ülkereskedelm i vállalatokkal való közvetlen kapcsolat alapján lehetne segíteni. A KISZÖV arra ösztönzi a szövetkezeteket, hogy tovább kell kutatni, fejleszteni az exportot. Növelni kell a termékválasztékot. Népgazdaságunk ezernyi szállal kapcsolódik más országokhoz, elsősorban a baráti szocialista országok gazdaságához. Nemzeti jövedelmünk fokozásához, a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyának megteremtéséhez a szövetkezetek úgy járulhatnak hozzá, ha minél több gazdaságos terméket exportálnak, s ahol lehetőség van, bővítik a bérmunkát 1972-ben a szövetkezeti ipar termelését 8—10, ezen belül az exporttevékenységet 9—10 százalékkal akarják Borsodban növelni. Jövőre évi 180—185 millió forintos exportszállítással számolnak a borsodi Ipari szövetkezetek. törekvésnek. A nyugalom, a kellemes időtöltés lehetősége megteremtésének. Amire egyébként itt, a vas, a szén birodalmában minden lehető módon gondot fordítanak. Szanatóriumokkal, üdülőkkel, campingekkel. Ezt a célt szolgálják már a sóbánya mélységei, a hegyek magaslatai is. • A Tátra felé haladva, a még szelídebb hegyek között szebbnél szebb helyekben gyönyörködünk, sajátos hangulatú turistaházakat látogatunk. Lengyel kísérőm elégedetten nyugtázza: tetszik a táj, gyakran állunk meg körülnézni. — Nagyon sok a szép vidék nálunk mondja. — Csak talán nem ismerik eléggé ezeket külföldön. Nem tudunk jól gazdálkodni vele, nem tudjuk „jól eladni", amink van. A Beszlddeket járjuk, kanyargós szerpentineken, évszázados. magas fenyők között. Védett terület. Az égjük helyen újabb üdülők épülnek. Munkások jönnek majd ide pihenni, gyógyulni. — Ez is nagyon szép vidék! . — Ugye, szép? Nemrégiben gazdag amerikai lengyelek járlak itt, és meg akarták venni az egészet: dollárért. Nagyon tetszett nekik a hely, mondták, hogy örömmel jönnének majd ide njmralni, persze, már saját üdülőjükbe, és hoznák a dollárt is. Sok pénzt adtak volna. — Es? — Nem adtuk el. Az üdülő kell a lengyel munkásoknak Egy másik helyen is üdülők sorjáznak a hegyoldalban. Szakmák, foglalkozási ágak szerint elosztva, Arrább szanatórium emelkedik. A területnek elkészült a rendezési terve. A terv készítői nagyon ügyeltek rá. hogj' sehol ne legyen zsúfoltság. Aki ide jön üdülni, az érezze a he- gyek szabadságát, tágasságát. Bányászok. tanítók, kohászok, vasutasok, a szolgáltatóipar dolgozói stb. jönnek ide pihenni a kék egű, friss levegőjű hegyek közé. azok az emberek, akik ott dolgoznak, ott; élnek sok kéményé városokban. Hogyan is mondta előbb kísérőm? „Nem tudjuk jól eladni, amink van.” Nagyon is jól adják el. Azoknak a lengyel munkásoknak, akik a mindennapok eredmén>’,eivel fizetnek érte. Azoknak, akiknek kedvéért — végső soron — a virágtorony, a rózsákért is készült. Priska Tibor
