Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

1971. nov. 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Bessélgetés Anatolij Sala jewel, a. Togliatti Autógyár vezető mérnökével A XVI-os Autójavító Vál­lalat hejőcsabai szervizállo­másán találkoztunk Anatolij Salajev vezető mérnökkel, a Togliatti Autógyár képvise­lőjével, aki munkMársaival azért tartózkodik hazánkban, hogy segítséget adjon a Zsi- guli-koesikkal kapcsolatos garanciális feladatok tisztá­zásához. A vezető mérnök és munkatársai, Valeri Lazu- renko és Viktor Abizov autó­mechanikusok több hetet töltenek Miskolcon, segítik a gyakorlati munkát és taná­csot adnak a szakemberek­nek, Zsiguli-tulajdonosoknak. A beszélgetésen jelen volt Stimm György, a XVI. Autó­javító Vállalat ügyfélszolgá­lati főelőadója, Bujdos Lász­ló technikus és H. Nagy Ti­bor műszaki csoportvezető. Ártalmas a gázolaj... A több órán át tartó be­szélgetés lényegét, a szovjet vezető mérnök válaszait így összegezhetjük: — Az eddig szállított Zsi- guli-kocsik egy részénél rendellenes gumikopások mu­tatkoztak. Ezért a volgai gyár szakemberei felkeresték a hazai vevőszolgálati állo­másokat, hogy megvizsgál­ják: hogyan történik a Zsi- guli-autók futómű-ellenőrzé­se, s mi okozza az említett hibát. Anatolij Salajev el­mondotta: a munkát Deb­recenben kezdték, s nem ott találták meg azokat a tech­nikai követelményeket, ame­lyek a Zsiguli gépkocsik ga­ranciális javításához szüksé­gesek. Debrecenben is fel­hívták a figyelmet: á Zsi­guli motorját gázolajjal mosni nem szabad, mert az oldja a gumielemeket, s kárt tesz a gépkocsi fényezésé­ben. kerekek beállítására — mon­dotta a vezető mérnök. — Az a véleményem, hogy a XVI-os Autójavító Vállalat szerelői, művezetői jól kép­zett szakemberek, persze a csabai szerviz munkájában is van még javítanivaló, éppúgy, mint a fiatal, to­vábbépülő gyárunk munká­jában, ahol előfordulnak még sajátos nehézségek, szervezési hibák. A lényeg: a gyár és a MOGÜRT kö­zött most megállapodás jött létre: már a revíziónál kija­vítják a hibákat, s a most bevezetésre kerülő gondo­sabb futómű-ellenőrzések megszüntetik a talpas csap­szegek kopását. Az alkatrész-ellátásról a következőket mondotta a szovjet vezető mérnök: — Ahol szükséges, a tal­pas csapszeget és a teleszkó­pot kicserélik. Alkatrész van Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen raktárt hoz­tak létre. Az a fontos, hogy a már Magyarországon levő alkatrészek lekerüljenek a vidéki állomásokra, s fel­használják azokat. Hogy Miskolcon lesz-e Zsiguü-al- katrészraktár, nem tudom, ezt nem mi döntjük el. Je­lenleg két hétre elegendő al­katrész van, s a jövőben fo­lyamatosan többet szállítunk; természetesen 1 jobb szerve­zésre, összhangra van szük­ség, a gyár és a magyar autóalkatrész-kereskedelmi szervek között. — Egy dolgot nem értek — mondotta a gyár vezető mérnöke. — Budapesten spe­ciális Zsiguli-boltot nyitot­tak, aztán egy hétig műkö­dött, majd egy hétig leltá­roztak, zárva volt. S most azt mondják: csak két hó­nap múlva nyitunk. Ez nem jó dolog, hiszen az alkatrész így nem jut el a vásárlók­hoz. Elmondotta még Anatolij Salajev, hogy a kooperáló magyar gyárak munkájával elégedettek, de a minőség te­kintetében még sok a javí­tanivaló. A volgai gyáróriás nemcsak fokozza kapacitá­sát, elsősorban arra törek­szik, hogy mind színvonala­sabb legyen munkája, s megbízható Zsiguli-autók kerüljenek Magyarországra. A jelenleg még előforduló hibákat megszüntetik, s biz­tosak benne: a magyar autó­sok örömüket lelik a való­ban korszerű, megbízható, gyors, kényelmes Zsiguli- autókban, amelyek iránt Nyugaton is nagy az érdek­lődés. Nem véletlen, hogy például rövidesen 2000 Zsi­gulit szállítanak a svájci importőröknek. A Miskolcon tartózkodó szovjet autós szakemberek megbeszélést folytatnak a XVI-os Autójavító Vállalat vezetőivel, s remélik: a tár­gyalások, s a helyszínen nyújtott segítség után ered­ményesebb lesz a munka, s gyorsabb, hatékonyabb a Zsigulik garanciális javítá­sa. — A borsodi autósoknak sok sikert kívánunk — mon­dotta befejezésül Anatolij Salajev. — szegedi — — Azt hallottuk, hogy a brigád sok társadalmi mun­kát végzett. Mi volt ez a társadalmi munka, mit csi­náltak? — Azt, amit most — mondja a termelőmunkát végző ember —, többen el­mentek, sok volt a munka, hát itt maradtunk vala­mennyien egy fél műszakra. — Milyen eredménnyel dolgozik a brigád? Milyen az elismerés? — A tervet mindig túltel­jesítjük, s a vezetőink meg lehetnek velünk elégedve, mert mostanában nem jár­nak ide, veszekedni velünk. A párbeszéd elmosódott bennem. Egy másik üzem fórumán elhangzott felszóla­lás azonban felidézte. A felszólaló arról beszélt, hogy milyen nagyszerűen dolgoznak a szocialista bri­gádok. Példa: kevés az em­ber, s erre van szocialista brigád, amelyik szabad szombaton is termeL Ez ed­dig szép lenne, de itt jön a megdöbbentő tény — térítés nélkül. Mi ennek a jelenségnek a lényege? A szocialista brigádok az öntudat és az önkéntesség révén többre vállalkoznak, mint amit a hivatalos mun­kakörük megkíván. Társa­dalmi munkában, emberi gondok megoldásában igen sokat segítenek. Rendszerint vállalnak társadalmi mun­kát Az „okos” vezető meg­agitálja őket, hogy bajban vannak a termeléssel, s le­gyen társadalmi munka a termelés. Miért teszik? Az üzemekben „felszö­kött” a túlórák száma. A legtöbb helyen azért szorul­nak rá, mert emberek hiá­nyoznak, az igény nő. és a megrendelőknek többnyire nem mindegy, hogy az adott terméktömeget, berendezést mikor kapják meg. Sokszor népgazdasági érdek fűződik a munka gyors elvégzésé­hez. Legtöbb helyen a túl­óra nem növeli a kifizetett összbért, hiszen voltaképpen a hiányzó munkások bérét fordítják erre. A túlórázás nem illik be se a gazdasági, se a szo­ciálpolitikánkba. Nem, mivel a dolgozó tömegek a csök­kentett munkaidőt, óhajtják, és ezt támogatja pártunk és kormányunk is. A valóság az. hogy sok; a kis keresetű ember. Ezek számára jól jön a túlóra. Szükség is van a pluszkeresetre, s ha nem az üzemben, akkor másutt vál­lalnak különmunkát. Azonban van az éremnek egy másik oldala is. Népi ellenőreink 27 ter­melőüzemben vizsgálták a kilépések okait, s a munka- fegyelmet. Van egy figye­lemre méltó megállapításuk. Pusztán ez év első felében 28 ezer 828 műszak esett ki a termelésből, s ez a 27 vál­lalatnál 4 százalékkal csök­kentette az egy foglalkozta­tottra eső termelékenységet. És bőven vannak tapasztala­tok a belső munkanélkülisé­get illetően. Az üzemeket járó emberek főleg a szép, napos időben sok sétáló, társalgó emberrel találkoz­nak. Itt-ott órákon át vitat­koznak a labdarúgó-mérkő­zésről, a divatról, a közös lottó- és totószelvények ki­töltéséről. Mit mutat a kép? Az égjük oldalon munka­erőhiány van. Indokkal, vágj7 indokolatlanul túlórák­ban végeztetnek el munkát. A másik oldalon: a f egyel - mezetlenség, a szervezetlen­ség következtében több tíz­ezer munkaóra esik ki a ter­melésből. A szocialista bri­gádok ezreiben példamutató a fegjrelmezettség. De akad­nak szocialista és nem szo­cialista brigádok, ahol bőven akad javítanivaló. Javítani kell a szemléleten. Ez ott kezdődik, hogy jobban be-' csüljük meg a jól dolgozó­kat. az üzemhez hű embe­reket. Gyakori tapasztalat, hogy a brigád, az egyes em­ber régen elíelejtelte, mikor is kapott jutalmat, prémiu­mot, de arra kellemesen emlékszik vissza, hogy a művezető, az egj'ségvezető elismerte ezt, vágj7 azt a munkáját, dicsérte teljesít­ményét. De a sok kiesés, az elván­dorlás, a munkaszervezési hibák miatti nehézségeket miért hárítjuk át olyan em­berekre, akik amúgy is so­kat dolgoznak, akiknek élei© összefonódott az üzem sorsá­val, akik többet vállalnak, s többet tesznek a munkaköri kötelezettségnél? Csorba Barna Gondosabb szállítást Mi okozta az első kerekek rendellenes kopását? Sok ezer Zsiguli-tulajdonos vár választ erre a kérdésre. A gyár képviselője ezt mon­dotta: — Vasúton igen hosszú az út Togliattitól Magyaror­szágig. A hiba a szállításnál, s az átrakásnál történik. Sajnos, előfordult, hogj7 az alváz, a futómű, a karosszé­ria megsérült. Ez okozta a lengőkarok gömbcsuklóinak kopását, majd a gumik úgj7- nevezett „kagylószerű” ko­pását néhány ezer kilométer után. Jó lenne, ha már Deb­recenben megtörténne az el­ső futómű beállítása, jelen­leg azonban Debrecenben még nincs hozzá berendezés. Pontos, hogy a szállításnál a jövőben úgy rögzítsék a kocsikat, ahogyan a gyár előírja, s ezeket az előírá­sokat a záhonyi átrakásnál is tartsák be. A további előírás szerint, a kerék, geometriai vizsgá­latra, illetve a szükség sze­rinti beállításokra ' csak az első ötezer kilométer után került sor a szervizeinkben. Az új intézkedések nyomán erre a vizsgálatra hamarább sor kerül, természetesen csak azokon a szervizállomásokon, amelyek már megfelelő be­rendezéssel dolgoznak. Kijavítják a hibákat — Miskolcon van lehető­ség a futóművek tökéletes diagnosztikai vizsgálatára, a A „CAUDILLO", Francis­co Franco idős korára való tekintettel az elmúlt eszten­dőkben felvetődött az utód­lás problematikája. Miután az ifjú Juan Carlos herceget Franco „leválasztotta” apja túl liberálisnak tartott poli­tikai vonaláról, az elmúlt év óta ő a hivatalos utód. ö te­hát Spanyolország jövendő királya, miután változatla­nul érvényben van az a tör­vény, amely szentesíti Spa- nyolország monarchista ál­lamformáját. Szemmellátha- tó a törekvés, -a többi közölt a spanyol televízió prog­ramjaiból is, Juan Carlos népszerűsítése. Nincs olyan nap, hogy a herceg — olda­lán feleségével — né lenne látható valamilyen esemé­nyen. Már tesz külföldi uta­zásokat is. amelyeknek az a célja, hogy felvegye a nem­zetközi kapcsolatokat. Fran­co helyett ő viszonozta Hailé Szelasszié spanyolor- szági látogatását. Bár az utódlás eldöntött kérdés, Juan Carlos szemé­lyének támogatásában nem teljes az egj7ség. Ezt bizo­nyítják, több más jel mel­lett, a Carlos személyét el­ítélő feliratok, amelyeket több helyen látni a madridi házak falán. Az agg diktátor, hírek szerint, még mindig maga dönt a legfontosabb kérdé­selvben. Mint ahogy azt ko­rábban is tette, úgy most is felhasználja a maga céljai érdekében a szemétéhez io- jális különböző politikai áramlatokat és árnyalatokat, nem kis rugalmasságot tanú­sítva. Franco, a hitleri fasizmus felett aratott g.yőzelem kö­vetkeztében feloszlatta a ía- langista milíciát. Később a Falange politikai végrehajtó szervét, a politikai juntát is. 1956-ban a Falange nevét is megváltoztatta Movimiento Nacional-ra, azaz Nemzeti Mozgalomra. Mindezt azért, hogy leszerelje a Falange hatalmi próbálkozásait. A hadsereg tábornoki ka­rában is csak a monarchista formát maradéktalanul ma­gukévá tevő, konzervatív fa- langisták maradhattak. Ügy hírlik, hogy a francoisla szakszervezetekben, a tálán- gista sajtóban és a tisztikar alacsonyabb régióiban van a konzervatívoktól egy bizo- n.yos mértékig balra álló csoport, amelj’et szociális demagógia és ultranaciona­lizmus jellemez. A MÁSIK NAGYOBB ha­talmi csoportosulás, az Opus Dei. Ez olj7an katolikus vilá­gi szervezet, amely a Vati­kán engedélyével együttmű­ködhet nem katolikus, sőt nem keresztény szervezetek­kel is. Az Opus nem mint szervezet vesz részt a liata- lomban, hanem csupán egj7es személyek révén. ígj7 meg­találhatjuk az Opus Dei kép­viselőit a monarchista moz­galomban, a hadseregben éppúgj7, mint az állami és gazdasági életben. Madridi városkép. Az Opus Dei ismert tagjai például Lopez Rode, a spa- nj7ol gazdaságpolitika leg­főbb szervezője, valamint Lopez- Bravo külügyminisz­ter. Az Opushoz sorolhatjuk Carrero. Blanco admirális el­nökhelyettest, valamint a hadsereg vezérkari főnökét, Alegria tábornokot. A szer­vezet egyébként elfogadja olj7anok támogatását is, akik nem tagjai az Opus Deinek, de a rend szabályai szerint élnek. Bár a hadsereg és a Guardia Civil feltétlenül el­fogadja Juan Carlost, a tá­bornoki karon belül vannak bizonj'os árnyalati differen­ciák. A legmerevebbek az úgynevezett „kékek”, az Opus Dei ellenfelei. A „kék generálisok” egyik csoportja közel áll a szociáldemagó- giával fellépő „baloldali fa- langistákhoz”, az Opus elle­ni harcban. A tábornokok harmadik csoportja, az úgy­nevezett „modemek”. Ezeket bizonyos kapcsolatok fűzik , az Opus Dei-hez, az ipari és banktőkéhez. Franco — a je­lek szerint — ezt a szárnyat támogatja, a „kékek”-kel szemben. Az Opus és a hadsereg közötti hatalmi küzdelem­nek jó kifejezője volt a Ma­tesa-ügy. Ez olj7an korrup­ciós ügylet, amelyhez hason­ló ezelőtt százszámra volt Spanyolországban, de soha­sem kerültek nj7ilvánosságra. A Matesa-ügyet a Falange felhasználta az Opus elleni harcban. A harcból — nyil­vánvalóan Franco akaralá- nak megfelelően —, az Opus kerekedett felül. Nem tekint­hető véletlennek, hogy Lo­pez Bravo külügyminiszteri, épp akkor, amikor a Legfel­sőbb Bíróság úgy döntött, hogy folytatja a vizsgálatot a Matesa-ügj7ben való eset­leges felelőssége ügj7ében. Franco az égjük legmaga­sabb spanjrol kitüntetéssel tüntette ki. Egyébként nem is olj7an régen — Franco személj7es megbízásából — Lopez Bravo adott át ma­gas kitüntetéseket magas renstű katonai személyisé­geknek, s az eseményen a hadügyminiszter csak mint passzív szemlélő volt jelen. A SPANYOLORSZÁGI rendszer ma a liberalizálás irányában tett lépések idő­szakát éli. Hogj7 mi lesz S7. utódlás idején, azt ma még nehéz leiíne megmondani. Égj7 azonban bizonyos: nem­csak a hatalmon belül van­nak különböző elképzelések, vannak a hatalom szféráin kívül is.^ Gondolunk itt min­denekelőtt az elmúlt évek­ben egj7re szaporodó mun­kásmegmozdulásokra, sztraj- kokra, a munkásbizottságok tevékenységére, a munkás­ság harcával szimpatizáló diákságra. Bizonyos, hogj’ Spanyolország jövője nagy­mértékben függ az ő érde­keiktől, véleményüktől is. Boros Bel» (Vége.) Eltüntetett A Falange és az Opus Dei

Next

/
Thumbnails
Contents