Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

m 1971. nov. 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 11 A Bocs és Vidéke ÁFÉSZ felvételre keres olyan yépkicsi vezetőket, akik hajlandók a Borsod megyei TÍJZIÍ1’ telepei- J ről a lakosság részére a tiiz.clő cs építési anya- i gok kiszállítását gépkocsival vállalni és hajlan­dók a gépkocsi megvásárlásához anyagilag hoz- j zá járulni. A gépkocsi bevételéből a bérezés és az egyéb költsé- ! gek megtérítése megegyezés szerint történik. Bővebb felvilágosítás a Bocsi ÁFÉSZ központjában, Bőcsön kapható, minden szerdán 8—12 óráig. FIGYELEM' RAGASZTOTT SZILMENT ÜVEG teher-, személygépkocsikhoz és erőgépekhez KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN KAPHATÓ! Megrendeléskor csak a gépek típusát kell közölni KÁRPITOS ÉS ÜVEGES KTSZ Nyíregyháza, Dózsa György út 11. Telefon: 33-6Ó. A Miskolc megyei város Tanácsa V. B. IV. Ipari Osztá­lya (Miskolc, Tanácsház tér 8. sz.) pályázatot hirdet az osztályon betöltendő jogász munkakörre Fizetés a 108/19(57. MŰM sz. rendelet alapján, meg­egyezés szerint. Jogtudományi oklevéllel és gyakorlattal rendelkezők pályázatukat önéletrajzzal együtt december 15-ig nyújt­hatják be a fenti címre. Maratoni ökölvívó-bajnokság Ózdon Pénteken délután megkez­dődött Ózdon az országos ser­dülő vidéki egyéni ökölvívó­bajnokság. Harmincnégy egyesület versenyzői még a péntek déli órákban is érkez­tek, s így a mérlegelés elhú­zódása 1 órás .késést okozott. A Magyar Ökölvívó Szö­vetség nevében Demeter Zol­tán, a megyei szövetség el­nöke köszöntötte Fekete Pált. a MÖSZ elnökségi •' tagját, a megjelent versenyzőket, ve­zetőket. a közönséget. Habony Sándor, Hess József és Wer- ling Jenő felváltva vezette a küzdelmeket, míg Molnár Ist­ván és Szabó Béla pontozott. Az első napon 54 pár vívta a .«éledezőket. Heves csaták­nak lehettek szemtanúi a nézők. A' legifjabbak már az e'ő-i'..- (öli során sem kímél­te'.: erejüket. Hiába, a tét nagy' Vidék-bajnoknak len­ni még a serdülőknél is di­csőség. Az MVSC-s Vidove- nyerz simán vette az elsó elkér’?!’v* Szép öklözéssel győzte le a ceglédi Vasst. A M ÉMTE-es Kovácsnak már nem volt ilyen szeren­cséje. a kaposvári Tóth nve1” «mene. Nasvszeríí küz­delmet vívott B uchler is (MÉMTE) a rohamozó béké­se c r-'i-ióval. Okos erőbeosz- tássn' nyert a miskolci fiú ** megérdemelten • jutott to­vább. Az ózdi Nagy fölénye­sen nyert az erős fizikumú, hosszú karú Végvári (Kar posvár) ellen, Schmidt a szek­szárdi Sembecz éllen. Mus­tosnak csak egy percig kel­lett küzdenie, földre küldte ellenfelét. Győzött nagy küzdelemben Makó is, Lé­vai (Kaposvár) ellen és Csepesányi Tencz ellen, aki a második menetben felad­ta. Az első nap után az óz­diak közül még heten áll­nak. Jól szerepelnek a mis­kolciak, oroszlányiak, ka­posváriak és a Zalka SE versenyzői. A 22 óra után befejeződött selejtezők végén meskérdez-V tűk Fekete Pált és Demeter Zoltánt, a versenybíróság két tagját, hogyan értékelik az eddig látottakat. — Színvonalas küzdelme­ket , láttunk, jobbat, mint vártunk. Az edzők lelkiis­meretesen készítették fel a fiúkat. Mindez abból is ki­tűnik, hogy aránylag kevés pár harca fejeződött be fel­adással és leléptetéssel. Szinte valamennyi mérkő­zés pontozással zárult. A rendezés is szintén minta­szerű * Tét nélkül az utolsó fordulók előtt A DVriK férfi tsosárlahdacsapatáról Amikor a táblázatra né­zünk, szomorúan tapasztal­juk a következőket: 14. a DVTK 24 mérkőzésből 4 győzelemmel és 20 vereség­gel. Azaz az utolsó mérkő­zések előtt a diósgyőri együttes már kiesettnek te­kinthető az NB I-ből. Visszaem lékszem. egy több mint 10 évvel ezelőtti mérkőzésre, aki: or szintén kiesés ellen harcolt a DVTK, és ugyanúgy a MAFC csapa­tát. kapta ellenfélül. Az em­lített mérkőzés a Diósgyőr akkori „oroszlánbarlangjá­ban". a Kilián Gimnázium tornatermében zajlott le, — s hozott hazai győzelmet, amely a bennmaradást is je­lentette. Igaz, abból a csa­patból már senki sem játszik jelenleg, mégis, láttáin egv ismerős arcot, Kamarás Ist­ván mesteredzőét. Most is ott ült a káspadon, s meg­próbálta a lehetetlent, ismét győzelemre vinni az együt­test. Nem rajta múlott, hogy ,a fiúk vesztesként hagyták el a pályát. •Gondoltam, a mérkőzés után több illetékest megkér­dezek, mi a véleménye a rossz szereplésről ? Osgyáni Zoltánnal, a DVTK edzőjével szerettem volna először be­szélni, de nem volt olt a meccsen. A nézőtéren vi­szont sok kosárlabdához ér­tővel beszéltem. Íme, a vá­laszok. — Edzés nélkül nmn lelvet élvonalban maradni. — Nem érteim mások játszanak idegenben, mint a hazai meccseken . — Mintha a labdarúgó- csapatat látnám... — Hogy érti ezt? — Hál kérem, ha kimegy az ember az utóbbi időben a focimeccsre, alig talál isme­rős játékost a, csapatban. Itt sem tudom, kik ezek a fiatal gyerekek. Nem vitatkozunk, mert igaza van, Íriszen a létfon­tosságú mérkőzésen hiány­zott Király, Gallyas, Har- ezos és Melzlíó. — A lelkesedés is hiány­_______»__________ z ik. Igaz, \ezek a játékosok nem. veszítenek semmit. _ ?! — Ügy hallottam, a játé­kosok még azt a minimális kedvezményt sem kapjál; meg, hogy a munkaidejük­kel ütköző edzéseket látogat­hassák. Ismét egyet kell erteni a válasszal, mert a legszük­ségesebb edzéseken is csak 6—7 játékos jelent meg a 12 közül. Az pedig köztudott, hogy a kosárlabda élvona­lában egyes csapatok napi két edzést is tartanak. — Akárhogy figyelem a mérkőzéseket, nem tudom mi a csapat taktikája. A ko­sárlabdából ismert taktikai ~i II Vi-Ti miM ——TIUlaT variációk sokaságából na­gyon nehezen, vélek felfe­dezni olyanokat, amelyek segítenék a további, fejlő­dést. Helyette viszont a ko­sárlabdázni tanulókra jel­lemző kapkodást, önfejüs- ködést lát az ember. Folytatnám tovább, de a bírálatokból így is kitűnik, hogy a szurkolói« szívükön viselik csapatuk sorsát. Nem szükséges hosszú kommentár a hallottakhoz, csupán néhány gondolat. A fiatalítást rossz idő­ben kezdte a DVTK. A fe­gyelmet meg kell szilárdíta­ni, el kellene érnie a szak­vezetésnek oda, hogy ne csak a játék szeretető le­gyen meg a kosarasokban. Iranern legyen miért lelke­sedniük is. Idézzük Szabó János országos kosárlabda- szakfelügyelő szavait: „Az a csapat maradhat az első vo­nalban, amelyik lelkesedé­sén és tudásán kívül nagy akarattal rendelkezik.” A DVTK nagyon keveset valósított- meg a feladatok­ból és követelményekből. Ezek után nem csoda, hogy egyre kevesebben nézték írreg a mérkőzéseket, s ami a legfájóbb a sportág ra­jongóinak: a következő év­ben nem láthatunk élvo­nalbeli csapatokat Miskol­con. Mécs Ernő Ji falna egy pont... Pécsre utazott a DVTK A Ferencváros elleni sike­res szereplés örömét hamar felváltotta a kemény munka a diósgyőri labdarúgók há­zalóján, hiszen ma délután semmivel sem lesz könnyebb helyzetük Pécsett, az egyre jobban formába lendülő ha­zai csapattal szembeír, mint szerdán volt &' kissé köny- nyen kezdő Ferencváros el­len. Erről beszélt pénteken a csaknem háromrregyedórás taktikai értekezleten Mat- hesz Imre edző azokat a já­tékosokkal, akiket számí­tásba vesz a ma délutáni találkozón. Ismét van vál­tozás, mert Hajdú sérülése makacsnak bizonyult, így aligha játszhat, Tábori pe­dig az esküvője miatt kért felmentést a hét végére. így minimálisan két. vál­tozás várható a Ferencváros ellen nagyszerűerr helytállt DVTK-ban. örönr viszont, hogy Kendi meggyógyult, részt vett az edzéseken, és vállalta a játékot. Táborit előreláthatólag Druzsin he­lyettesíti, a csatársorban. Ezek szerint ^ következő 11 lép pályára Pécsett: Szabó — Oláh, Salamon, Hajas, KQlláth — Földcsi, Kendi, Görgei — Udvarev, Druzsin, Gass. A kiapadón Hódi, Hor­váth és Mikula lesz készen­létben. — Higy mit várok ettől a mérkőzéstől? — ismételte a kérdést Mathesz Imre edző. — Ugyanolyan lelkes já­tékot, mint a Ferencváros ellen és... jó volna egy pont. * j Preiner edző azért keresett, szerdára könnyű ellenfelet, hogy csapata, a Pécsi Dózsa „gyakorolja" a góllövést. Nos, a cél nem nagyon sike­rült.. Az NB Il-es PVSK tartalékcsapatának (!) a ka­pujából mindössze ötször kellett kivennie a labdát az enyhén szólva nagyon sze­rény képességű együttes kapuvédőjénék. És ezért az öt gólért is nagyon meg kel­lett küzdenie az NB I-es csa. tároknak. — Üjfteslen fordult a koc­ka (döntetlen volt) és négy mérkőzésen veretlenek ma­radtunk, Komlón sem kap­tunk ki. A fentieket. Szekeres Amb­rus szakosztályvezető mond­ta. Preiner Kálmán nyilván elégedett a csapattal, hiszen semmiféle változást nem ter­vez. — Négy gólt szereztünk eddig csak, s ezzel eddig már 8 pontunk van — je­gyezte meg Preiner Kálmán. — Ha csali kicsivel ered­. ményesebbek lettek volna támadóink, sokkal, több len- . ne már. Pécsett mar- felengedett az a rossz hangulat, amelyet a rossz rajt okozott. Ha csak nem jön közbe valami, ez. a csapat rajtol a DVTK ellen: Rapp — Hernádi. Solymosi, Konrád 1., Kincses l. — Kincses II., Daka — Bércesi dr., Kocsis, Máté, Zombori. ’ A megvalósult álom EGY GOMBNYOMÁSRA felzúg a villanymotor, moz­gásba jönnék a drótkötelek, villanyfény világítja meg a Kisdél oldalát. Megvalósult egy régi álom, és aki meg­álmodója, hajtómotorja volt, elérzékenyülten áll az épü­let előtt. Tóth Dezső, a MÉMTE edzője a jól vég­zett ímtnka elégedettségével tekint a hegyoldal felé. Vég­re megépült a bükkszenf- kereszti sífelvonó, amely megkönnyíti majd a felju­tást a hegytetőre. Lehetőié tesz>, hogy a bükkszentke- reszti fiatalok, s a városból ideérkező versenyzők még az esti szürkületben, vagy az esti órákban is edzést tarthassanak.' A Miskolci Építőipari Vállalat vezetői; Juhász Ka­roly igazgató. Báthori Gábor főmérnök, Juhász Lajos, Kazár Tibor és Hlavnyai László tettek igen sokai a sífelvonó építéséért. Sok sza­bad szombatot és vasárna­pot töltöttek el nehéz fizikai 'munkával, míg megépítették a felvonó gépházát, a 300 méteres hosszúságú drótkö­télpályát. De segítette a nagyszerű kezdeményezést anyagi • hozzájárulással az Idegenforgalmi Hivatal és _az Észak-magyarországi In­téző Bizottság. Hiszen csu­pán áldozatkészségből, kise­lejtezett anyagokból nem le­hetett volna elkészíteni az épületet és a sífelvonó-be­rendezést. Kérdésünkre — mikor szándékoznak átadni rendeltetésének, az új felvo­nót — Tóth Dezső a követ­kezőket válaszolta: — Miskolc felszabadu­lásának évfordulóján szeret­nénk avatni a Bükk új Felvonó a Kisdélen. sportlétesítményét. Remél­jük, versennyel avathatjuk a sífelvonót. Városunk sí- sportjának fellendülését várjuk ettől a felvonótól, és azt, hogy a MÉMTE felzár­kózzék az élvonalhoz. A sí­felvonó aránylag rövid idő alatt megközelíthető gyalo­gosan is. Akiknek pénztár­cájuk. lehetővé teszi, autó­buszon utalhatnak Bükk- szentkeresztre, ahonnan egy ' / ■ • I ■ . ■ . negyedóra alatt gyalogosan, eljuthatnak ide. Távolabbi terveinkben bekötőút épí­tése is szerepel, hogy gép­kocsival is könnyen megkö­zelíthető legyen a sífelvonó. Ha mindez megvalósul, sí­paradicsomot varázsolha­tunk a Kisdél lejtőjére. Akik pedig a síugrást ked­velik. a közeli ugrósáncon élvezhetik majd a téli sport örömeit. Rákóczi István, a MÉMTE B ükks zen tkeres z le n lakó. tehetséges síversenyző je szinte átszellemültem hall­gatja mestere szavait, majd ő is megszólal: — Fel sem lehet mérni a sífelvonó megépítésével szá­munkra teremtett fejlődési lehetőséget. Előrehaladá­sunk szempontjából nagyon sokat jelent a sífelvonó. Bármikor tarthatunk edzé­seket. Nem beszélve róla, hogy megsokszorozódik a gyakorlás lehetősége, gyor­san és fizikai erőnk igény- bevétele nélkül juthatunk a hegyre. Ezért segítettünk mi is szívesen az építésnél. Zúg a gépház villanymo­torja. végtelen kígyózással, fáradhatatlanul járja a hegyoldalt a sodronykötél. Az esti szürkületben fény pásztázza a környéket. Ál­lunk a hegy tövében, és cso­dáljuk az emberi áldozat- készség, társadalmi összefo­gás újabb alkotását, amely sok ezer ember számára je­len majd ezernyi örömet. A SPORT RAJONGÓ szeretete. sok-sok ember összefogása, kulturált spor­tolási lehetőséget teremtett a Bükk erdőrengetegében. Köszönet érle az énitők- nek. Neme* Péter (Fotó: Szabó István)

Next

/
Thumbnails
Contents