Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

£SZAK-MAGYAROK SZAG 2 1971. nov. 19., péntek SlSési tártait a MsnSsztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) az építőipari gépek gyártásá­ban. Együttműködésre nyílik lehetőség a vegyiparban és a könnyűiparban is. A Minisz­tertanács a jelentést jóvá­hagyta. A nehézipari miniszter a Haldex lengyel—magyar rész­vénytársaság eddigi tevé­kenységéről tett jelentést. A lengyelországi kőszénbányák meddőhányóinak feldolgozá­sára alakult közös vállalko­zás mind a magyar, mind a lengyel állam részére elő­nyös. A vállalat a tervezett termelőtevékenységet elérte, gazdasági mutatói mindkét ország részére kedvezőek. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette, és az eddigi kedvező tapasztala­tok alapján hozzájárult a közös vállalkozás további bővítéséhez. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhiva­tal elnökének előterjesztését a vállalati középtávú tervek készítésének ta­pasztalatairól. A vállalatok és szövetkezetek középtávú ter­veiben általában tükröződnek á negyedik ötéves tervről szóló törvényben rögzített gazdasági célok és feladatok. A tervekben jelentőségüknek megfelelő súlyt kaptak az . állami szervek által jóváha­gyott fejlesztési programok. A gazdálkodó szervek jelen­tős része a munka termelé­kenységének és részben gaz­dasági hatékonyságának gyorsabb növelésére törek­szik. A vállalati középtávú tervek kidolgozása mind nép- gazdasági, mind vállalati szinten elérte célját. Jelentős mértékben elősegítette a vál­lalatok gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését, lehetővé tet­te a dolgozók széles körű, aktív bevonását a gazdasági fejlődés kérdéseinek megvita­tásába. A középtávú tervek kidolgozása a vállalati önál­lóság fejlesztésének, a terve­zőmunka fejlesztésének is hasmos eszköze volt. A dinamikus fejlődésre irá­nyuló törekvések helyes irá­nyúak, de helyenként nem eléggé megalapozottak. A vállalatok fejlesztési, beruhá­zási tevékenységüket sok esetben olyan színvonalon határozták meg, amely meg­haladja saját, illetve a nép- gazdasági tervben e célokra előirányzott anyagi erőforrá­sokat. A hatékonyság tervezett növekedése sem kielégítő. A vállalati tervezőmunka ta­pasztalatai feltárták azokat a problémákat, amelyek meg­oldására a vállalatoknak fo­kozott figyelmet kell fordí­taniuk. A vállalatok tervei elsősorban a vállalati munka I színvonalasabbá tételével, a j vállalati vezetés előrelátásé- j nak és munkaszervezésének i javításával, valamint a vál- j laiati dolgozók tájékozottad- í gának és tudatosságának fej- | lesztésével szolgálják gazda­ságpolitikai céljaink elérését. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács az Or­szágos Tervhivatal elnökének jelentése alapján értékelte a tanácsok középtávú tervező- munkáját és a népgazdasági terv, valamint a taná­csok terveinek összefüg­géseit. A tanácsok ezúttal minden szinten részt "vettek a tervező munkában. A közpon­ti előírások köre jelentősen csökkent, terveik tartalmát alapvetően maguk a tanácsok határozták meg. A tervek elő­készítése során elemezték a terület gazdaságát, infra­strukturális ellátottságát, a településhálózat szerkezetét, a fejlesztési adottságokat és a fejlesztés kívánatos irányát. A tanácsok nagy felelősség- érzettel végezték tervező- munkájukat, a népgazdaság ötéves tervének fő célkitűzé­seit terveikben érvényre jut­tatták. Jelentős előrehaladást érték el a tervezés demokra­tizmusának kiszélesítésében, a tanácstagoknak és a dol­gozók széles körének a ter­vezőmunkába való bevonásá­val, a tervjavaslatoknak szé­les körű megvitatásával. Elő­rehaladás mutatkozott a ta­nácsi és a nem tanácsi beru­házások koordinálása terén. Megállapította a jelentés, hogy a tanácsoknak a terve­zés során nagyobb gondot kell fordítaniuk a beruházá­sok reális költségeinek tény­leges fi gyeiem bevételére, a gazdaságilag megalapozott tervezésre. Szükséges továb­bá, hogy valamennyi tanács . kellő mértékű tartalékot is képezzen. Az esetleges több­letbevételeket pedig minde­nekelőtt a lakásépítés és az ehhez kapcsolódó víz- és csa­torna közmű fejlesztésére fordítsák. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és felhívta a tanácsok figyel­mét az egyes ágazatok fej­lesztésével kapcsolatos fonto­sabb szempontokra. A taná­csok kulturális fejlesztési te­vékenységén belül elsősorban az általános iskolai, diákott­honi férőhelyeknek a növelé­sére, a nagyvárosok, a fejlődő ipari központok és azok kör­nyékének összehangolt fej­lesztésére. Kádár János felszólalása A szocialista brigád mozgalom kifejezésre juttatja a munkásosztály vezető szerepét A belkereskedelmi minisz­ter, valamint a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter beszámolt a lakosság burgo­nya-, zöldség- és gyümölcs­ellátására való felkészülésről. A jelentés megállapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből az idei termés nem éri el a múlt évit, az állami és a szö­vetkezeti kereskedelmi válla­latok burgonyából, zöldség- főzelékfélékböl és gyümölcs­ből olyan mennyiséget kész­leteznek, amelyből a lakosság ellátása az új termésig zök­kenőmentesen biztosítható. A Minisztertanács a beszá­molót elfogadta. Felhívta az illetékes minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a lakosság téH élelmiszerellátásához szüksé­ges további intézkedéseket te­gyék meg. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökének előterjesztésére a kormány jóváhagyta a tanács alapsza­bályát. Egyben az OKISZ el­nöke tájékoztatta a kormánvt az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán elhangzott fon­tosabb javaslatokról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a vadá­szati világkiállítás főbb ta­pasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezután a kormány egyéb ügyeket tárgyalt. (Folytatás az 1. oldalról.) két legnagyobb karusszel esztergagépét. A gyárlátogatás után Ká­dár János és a társaságában levő vendégek városnézésre indultak. Nagykanizsa új la­kótelepén. a keleti városrész központjában a körséta során Kádár János találkozott Modrovies János nyugdíjas kőművessel, a város munkás­mozgalmának idős harcosá­val, és Sö.itör Jánossal, a Nagykanizsai járási Pártbi­zottság első titkárával. Az Andrejka utcai általános is­kola előtt úttörők köszöntöt­ték, s a várossal való ismer­kedés az olajmunkások lakó­telepén ért véget. Délután Kádár János Nagykanizsa ipari nagyüze­meinek szocialista brigádve­zetőivel találkozott. A bri­gádvezetők tanácskozásán a brigádmozgalomról Németh László, a Dunántúli Kőolaj­ipari Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára számolt be. Fontos hivatást teljesítenek Felszólalt a tanácskozáson Kádár János is. Üdvözölte az egybegyűlteket és örömét fe­jezte ki, hogy részt vehet a találkozón. Hangsúlyozta, hogy a brigádvezetők által elmondottak azt bizonyítják: nagyon reálisan ítélik meg a helyzetet, jól látják a hiá­nyosságokat, a megoldásra váró problémákat, a további tennivalókat Röviden vissza­tekintett a szocalista brigád- mozgalom kialakulására, majd a mozgalomnak a tár­sadalom életében, a szocializ­mus építésében betöltött sze­repét méltatta. Kiemelte: a legkonkrétabb, legközvetlenebb szerepe és rendeltetése a termelésben, a szocialista építésben van. Ugyancsak fontos hivatást teljesítenek a szocialista bri­gádok kollektívái a szocia­lista tudat és a szocialista eszmék fejlesztésében. A szocializmus építéséhez lel­kes, odaadó, áldozatkész munkásszív kell, ami meg is van a brigádok tagjaiban. A mozgalom már eddig is sokat tett, tesz jelenleg és kell tennie a jövőben is az­ért, hogy a szocialista esz­méket erősítse. A brigádmoz­galomnak abban van az ere­je, hölgy nagyon sok dolgot kifejleszt és erősít az embe­rekben. Mindannyian jól tud­juk — mondotta a Központi Bizottság első titkára —, hogy a szocialista brigádmoz- . galom, bármennyire is zárt szervezeti forma, nagyon jól magában foglalja, egyesíti és Hazaérkezett Kubából a dr. A.jtai Miklós (a képen közé­pen). a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével ott járt magyar kormányküldöttség. Felvételünk érkezésük­kor készült, a Ferihegyi repülőtéren Fokozott követelmények Szociális!a Brigiid vezetők tanácskozása a BAEV-nél Több mint kétszáz szocia­lista brigád vezetői, képvi­selői tanácskoztak tegnap, november 18-án, csütörtökön délután a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat székhazában. A tanácskozá­son, amelyen a szocialista brigádvezetők IV. országos konferenciájára való készü­lődés jegyében megvitatták a mozgalom jelenlegi hely­zetét és a továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos tennivaló­kat, részt vett Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kiss Béla, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára, valamint Kriskó Jó­zsef, az Építők Szakszerve­zete megyei közgazdasági bizottságának vezetője is. A részvevőket Molnár La­jos, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte, majd Vincze Géza vezérigazgató értékelte a szocialista bri­gádoknak a vállalat gazdál­kodásában betöltött szerepét. Utalt arra, hogy a BÁÉV szocialista brigádjai kezdet­től fogva szigorú mércét ál­lítottak maguk elé. A válla­lat gazdasági vezetői mindig számíthattak a szocialista címért versengő kollektívák helytállására, s a brigádok elévülhetetlen érdemeket szerezitek a vállalat legfon­tosabb feladatainak teljesíté­sében. A vállalat vezérigazgatója értékelte a legjobb brigádo­kat, majd ismertette a kö­zeljövő legfontosabb felada­tait. Hangsúlyozta: igen fon­tos, hogy a szocialista brigá­dok konkrétan ismerjék a vállalat gazdasági célldtűzé­seit, s azok maradéktalan teljesítésére összpontosítsák erőfeszítéseiket. Dues György, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a . brigádmozgalom fejlődését, jelenlegi helyzetét elemezte. Elmondotta, hogy a brigádok többsége helye­sen ismerte fel feladatait. A jövőben azonban fokozni kell a követelményeket. Utalt arra is, hogy a mun­kahelyi vezetőle egy része nem foglalkozik kellő gond­dal a brigádokkal, s így azok vállalásaiban sok még a formális vonás. A beszámolókat igen élénk, tartalmas vita követte. A brigád vezetők szóvá tették: több segítséget várnak a gazdasági vezetőktől célkitű­zéseik meghatározásához. Többen hívták fél a figyel- j met a munkaszervezés prob- j lémáira is. A felszólalók i egyetértettek abban, hogy a i jövőben még magasabbra kell emelni a mércét, s a fo- I kozott követelmények telje- j sítése állandó tanulást is kí­ván a brigádtagoktól. A vitában felszólalt Gyön- \ gyösi István, az Építők Szak- 1 szervezetének főtitkára, aki j elmondotta, hogy a mozga- j lomnak mindig meg kell úji- j tania önmagát, s az értéke­lésnél iis legfontosabb szem­pont: mennyit léptek előre a brigádok. Gyöngyösi Ist­ván hangsúlyozta, hogy a mozgalomban kerülni kell a sablonokat, s nem annyira a látványos vállalások; mint a valóságos erőfeszítések a fontosak. kifejezi a kommunisták és pártonkívüliek politikai szö­vetségét, egységét, egyetérté­sét szocialista céljainkkal. A gyakorlat példájával nevelnek A továbbiakban utalt arra, hogy hazánkban már száz­ezrek veszik magukra nem kötelező módon, nem fizetésért a közösség gond­ját, nagyobb mértékben, mint az átlagemberek. Ezt teszik a szocialista brigádok is és ezzel is küldetést telje­sítenek: a gyakorlat példájá­val nevelnek mind több és több embert a tudatos szo­cialista cselekvésre. A szo­cialista brigádmozgalom ki­fejezésre juttatja a munkás- osztály vezető szerepét nem­csak azért, mert a szocializ­mus mint olyan, munkásé«z_ me, hanem azért is, mert a valóságban a társadalom leg­különbözőbb területein szü­lettek, léteznek és működnek ezek a brigádok, ámenek­nek fenntartó, előrevivő ere­jét a mozgalmat kézbe vevő és továbbvivő munkástöme­gek alkotják. Kádár János ezután a szo­cialista brigádmozgalom sok­rétűségéről szólva hangsú­lyozta: szerepet játszik a mozgalomban az is, hogy egyesíti magában azt a szo­cialista elvet és követel ményt, amit úgy nevezünk hogy erkölcsi és anya gi ösztönzés. A társadalot elítéli az önzést, az egoi* must, a tisztességtelen ha szonszerzést, azt a fajt* anyagiasságot, amely kizárói lag az anyagi gyarapodási látja maga előtt. A szocia; lista brigádoknak fokozot* mértékben érvényesíteniül kell azt az elvet, hogy a szó' cializmus építésében egybe1 essék az erkölcsi és d anyagi ösztönzés. A Közpon­ti Bizottság első titkára s következőkben arról szóHi hogy a mozgalom a szocialis­ta rendszer demokratizmusa1 is szolgálja, segíti annak tű vábbfej lesztését. További sikereket kívánt Befejezésül a KB és a ma­ga nevében további sikereket kívánt a szocialista brigádot jelenlevő vezetőinek és arN kérte őket, hogy ezt tolmá­csolják az irányításukkal dolgozó munkáskollektí vált­nak. Kádár János csütörtöki nagykanizsai programja szocialista brigád vezetőkbe 1 együtt eltöltött vacsorával ért véget. lines elmiaMás a párizsi értekezleten A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet teg­nap megtartott 136. ülésén az amerikai és a saigoní küldöttség taktikát változta­tott és a szokottnál is me­revebb álláspontra helyezke­dett. William Porter, az amerikai küldöttség vezető­je szokásos felszólalása he­lyett rövid nyilatkozatban közölte: az amerikai állás­pontot már több ízben vilá­gosan kifejtették, és most már konstruktív választ várnak. Nguyen Van Thieu, 8 DIFK küldöttségének veze- tője és Xuan Thuy, a VDIÍ küldöttségének vezetője fel­szólalásában bírálta Nixon elnök pénteken elhangzott nyilatkozatát. — Nixon bejelentése nerí> tartalmaz semmiféle új ele met, amely előbbre vihetné a párizsi értekezlet munká­ját — hangsúlyozta. Xuan Thuy az amerikai csapatki vonásokra vonatkozó bejelentést propagandh- trükknek nevezte. A postásszakszervezet időszerű feladatairól Tegnap, november líi-án, csütörtökön Miskolcra láto­gatott Bíró Bódis József, a postásszakszervezet közpon­ti vezetőségének titkára. A terület politikai iskoláinak vezetői számára tartott elő­adásában ismertette a szak- szervezet időszerű feladatait, s értékelte a posta eddigi tevékenységét. A szakszerve­zeti feladatok közül különö­sen a törzsgárda megbecsü­lésének további fokozására hívta fel a figyelmet. Előadása után a szakszer­vezet titkára válaszolt a je­lenlévők kérdéseire. Sza kszer vezeti és KISZ-bizottsági ülés Tegnap, november 18-án, csütörtökön délelőtt1 Kazinc­barcikán, a Radnóti Miklós Művelődési Házban tartotta együttes ülését a BVK szak- szervezeti és KlSZ-bizottsá- ga. A tanácskozás első napi­rendi pontja a szakszervezet és a KISZ-bizottság 1068- ban megkötött együttműkö­dési alapokmányának módo­sítása volt. A módosítás és kiegészítés a két bizottság még szorosabb együttműkö­dését szolgálja. Az alapokmány módosítá­sa után a szakszervezeti és KlSZ-vezelők beszámoltak a kombinátban dolgozó fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeiről, majd a meghívottak megvitatták a jelentést.

Next

/
Thumbnails
Contents