Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

1971, nov. 18., csütörtök KZM-MAGYAROfcSZAG 3 men A többlet legolcsóbb forrása feltárják *i belső tartalékokat a drót »yár ban A hatékonyság növelésé­nek, a népgazdaság intenzív fejlődésének igényét igen vi­lágosan fogalmazta meg a negyedik ötéves terv', s e kö­vetelmények újabb hang­súlyt kaptak a közeimül t- ban megtartott országos, il­letve megyei gazdasági akii - vaértekezleten. A hatékony, az intenzív fejlesztés lénye­gét talán a legrövidebben abban jelölhetjük meg, hogy okosan, takarékosan kell bánnunk erőforrásainkkal, s azokat úgy kell hasznosíta­nunk, hogy a lehető legki­sebb befektetéssel a lehető legnagyobb eredményt hoz­zák. Egy-egy vállalat gazdálko­dását nemcsak — és nem Is elsősorban — azon mérjük le, hogy milyen hatalmas, vagy pláne milyen drága be­ruházásokra vállalkozik, ha­nem mindinkább arra is fi­gyelünk, mit tud „kihozni” abból, amije már megvan, vagyis hogyan tudja feltárni és hasznosítani belső tartalé­kait. Hiszen a hatékony gaz­dálkodás legelemibb köve­telményei közé tartozik, hogy a vállalatok erre töre­kedjenek. Ehhez nem kell beruházás, ez általában nem kerül jóformán semmibe, s mégis jelentős többlet forrá­sa lehet. A brigádok kezdeményezése A belső tartalékok feltá­rására és hasznosítására igen jó kezdeményezések születtek a December 4. Drótművekben. A dróitgyár a következő időszakra a ter­melés évi 7—8 százalékos növelését tervezi. A vállalat­nak azonban rövid távon nincs lehetősége jelentősebb beruházás megvalósítására, s a gazdasági vezetők — ezt felismerve — a fejlesztés va­lóban intenzív útját válasz­tották. A reális célkitűzések, visszhangra találtak a dolgo­zók körében, s a belső tar­talékolt hasznosítása a drót­gyárban a kollektíva ügye, közös ügy lett. A vállalat gazdasági veze­tői kezdemányezőkész segí­tőtársakra találtak a műsza­kiak és a fizikaiak szocia­lista brigádjaiban. A szocia­lista brigádvezetők legutób­bi tanácskozásán igen éssze- •m rű és hasznos javaslatok, felajánlások fogalmazódtak meg. S hogy nem maradtak papíron, azt már az azóta el­telt, néhány hét eredményei is bizonyítják. Régiből — új Miben is áll e felajánlá­sok lényege? Elsősorban ab­ban, hogy fokozzák a gépek kihasználtságát. És itt nem­csak korszerű, kiválóan mű­ködő gépeiken végzett mun­ka jobb megszervezéséről van szó. Hanem arról, hogy a szocialista brigádok vállal­ták: áttervezik és saját erő­ből át is alakítják, korszerű­sítik azokat a régebbi gépe­ket, amelyeken a nem kielé­gítő üzembiztosság miatt ma sóik az állásidő, vagy ame­lyeket már szinte egyáltalán nem is használnak. Több fi­zikai és műszaki szocialista brigádból olyan komplexbri­gád alakult, amely felaján­lotta, hogy áttervezi és át is alakítja ezeket a gépeket, s így egészen csekély ráfordí­tással az új, importgépeké­hez hasonló termelékenysé­gű és üzembiztosságé gépek­hez jut a vállalat. A komplexbrigád azonnal munkához látott, s az első „új” gép máris elkészült! Műszaki jellemzői még a vá­rakozásokat is felülmúlják. A kollektíva tehát bizonyí­tott. És a megkezdett mun­kát természetesen folytatják. A régebbi termelőberen­dezések korszerűsödésével, újjászületésével jelentős tar­talékok szabadulnak fel. te­hetővé válik néhány új gyártmány bevezetése, s az export bővítése is. A terve­zett, évi 7—8 százalékos ter­melésnövekedés figyelemre méltó hányadának fedezebét teremti meg a szocialista brigádok akciója. Közös feladat A drót-gyár terved egyelő­re nem tartalmaznak beru­házási célkitűzéseket. A rendelkezésre álló fejlesztési alapot mindenekelőtt a gép­park korszerűsítésére, a ter­melékenyebb technológiáit bevezetésére kívánják fordí­tani. A vállalat a termelés növelésének intenzív mód­szerei mellett döntött. Természetesen a hatékony­ság növelése igen sokoldalú és alapos műszaki-közgazda­sági elemzést, átgondolt in­tézkedéseket kíván. Ebben meglehetősen nagy feladatok hárulnak a műszaki és gaz­dasági vezetőkre, de a cél­kitűzések elérésének fontos eleme a kollektíva kezde­ményezőkészsége is. Tulaj­donképpen arról van szó, hogy a negyedik ötéves terv­ben megfogalmazott és mos­tanában újra és újra hang­súlyozott célok megvalósítá­sa közös feladat. Olyan fel­adat, amelynek teljesítéséért vezetők és beosztottak egy­aránt sokat tehetnék. És ahol erre valóban töreked­nek, ott az eredmény sem maradhat el. Flanelt Tibor Magasabb szinten leli dolgozni Brigádvezetők tanácskozása a TVK-ban A TVK igazgatósága és szakszervezeti bizottsága a napokban tanácskozásra hív­ta össze a szocialista brigá­dok vezetőit. A vállalati szintű megbeszélésen Szállá­si Tibor, a TVK műszaki igazgatóhelyettesé tartott vi­taindító előadást. Többek között elmondta, hogy a vállalatnál az utóbbi két év alatt több mint harminc ríj brigád alakult. Jelenleg 213 kollektíva vesz részt a mozgalom­ban, versenyez a szocia­lista cimérí. A kombinát dolgozóinak mintegy kétharmada brigá­dokba tömörülve végzi mun­káját. Az igazgatóhelyettes a to­vábbiakban hangsúlyozta: a szocialista brigádok nagy érdemeket szereztek a vál­lalati tervek teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért, és a munka hatékonyságának nö­veléséért indított munka- versenyben. A szocialista brigádmoz­galom nagymértékben növelt« az emberekben Nem minden termelőszö­vetkezetben fogadják még előítélet nélkül, teljes biza­lommal a fiatal szakembere­ket. Pedig hogy milyen pezs- dítő lehet a fiatalok munká­ja a gazdálkodásban, arról az olyan szövetkezetek ta­núskodhatnak, amelyek már bizonyítási lehetőségeit ad­tak számukra. Ezek közé tartozik a Bodrogközben a vajdácskái Petőfi Termelő- szövetkezet is. Itt két éve — mióta Karajz Gézát elnökké választatták — nyitott kapu fogadja a fiatalokat. Szilágyi Sándor a debre­ceni agrárfőiskoláról, itt töl­tötte gyakornoki évét Igye­kezett jól gazdálkodni az idejével, s a mindennapi feladatokhoz mérni, amit a főiskolán tanult. Közben ma­gút is solrféleképpen tudta hasznosítani a rábízott mun­kában. Mikor tavaly meg­kapta diplomáját; megkér­dezték tőle a szövetkezetiek : volna-e kedve itt maradni, most már önálló munkakör­ben? íj vezető az állattenyésztésben Igent mondott. S nem bán­ta meg sem ő, sem a terme­lőszövetkezet. Eddig nem volt a gazdaságban főállat- tenyésztö. Most bátran rá­bízták a kezdő fiatalember­re ezt a sók felelősséggel járó, vezetői posztot. Jobb mielőbb elkezdeni a gazdál­kodás szakosítását. Az állat- tenyésztés az itteni körül­mények között is a legin­kább kifizetődő üzemág le­het, hozzáértő, az új tudo­mányos eredményeket cél­szerűen alkalmazó irányítás mellett. Az állattenyésztésben a te­henészet fejlesztése nem csupán a tejhozaro növelé­séért szükséges, hanem a szaporulat adja az „alap­anyagot” az igen előnyös szarvasmarha-hizlaláshoz is. A fő jövedeiemhozó jószág­féle mellett nem feledkez­nek meg az itteni viszonyok között- nem lebecsülendő hasznú juhászat fejlesztésé­ről sem. Különösképpen ér­demes pecsenyebárányok ne­velésével foglalkozni. A helyi adottságok minél teljesebb kihasználására tö­rekszik a szövetkezet egy másik fiatal szakember al­kalmazásával. Kázsmár Mik­lós, a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum­ban végzett, ahol az öntö­zéses növénytermesztéshez képeznek vezető szakembe­reket. A vajdácskái szövet­kezet szerencsés földrajzi helyzetét a kertészet kiter­jesztésével is hasznosíthatja: egyformán közel esik ide Sárospatak és Súloraljaúj- h.ézsa Snnclornc már automata gépen dolgozik a farkaslyuki hely, a friss zöldség- es !•>- kooperációs üzemben ! zelékfélőknek mindkét he­Foto: Laczó József í lyen biztos piacot talalhal­Fiatalodó szövetkezet nak a szövetkezeti árusok. Igen kapós az olyan idény- cikk is, mint a dinnye. A vajdácskái dinnyének már megalapozott, jó híre van a két város piacán. Érdemes kertészkedni is Érdemes az öntözött ker­tészeti területet is növelni a határban, hogy szárazabb nyarakon se legyen gond a zöldségtermesztés. Kázsmár Miklós a már megszerzett öntözési szakismereteit itt kedvére kitel jesíth éti. De ennyivel nem éri be. A ker­tészetben a legtöbb viasko- dás a gyomokkal van. A mostani fejlődési szakasz­ban már nem szívesen vál­lalkozik semiki a derékfáj - dító gyakori kapálásra. Más megoldásokkal kell próbál­kozni a gyomok kiirtására. A vegyszerezés gyorsabb, ha­tásosabb is a szaporáiban gyomlálásnál, kézikapálás­nál Csakhogy a nagyhatá­sú vegyszerele egyben vesze­delmes mérgek is, kezelé­sükhöz különleges szakérte­lem szükséges. Ezért a ker­tészet fiatal vezetője levele­ző tagozaton megszerzi a növényvédelmi szakképesí­tést is. (Az önképzésre, a szakmai továbbképzésre a maga pél­dájával buzdítja a szövetke­zet elnöke fiatal munkatár­sait: ő most végezte el a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium mér­nök- és vezető-továbbképző intézete által szervezett, kombinált felsőszintű veze­tőképző tanfolyamot. ti bizalmat. Talán az ő pél­dája mutatja a legszemléle­tesebben, hogy a legcsökö­nyösebbnek hitt előítéletek is eloszlathatok, s nemcsak elfogadják, hanem segítik is a szükséges változásokat, a fejlődés velejáróját falun is. S a középszinten, meg az első vonalban dolgozó, éve­ikben fiatal szakemberek se­gítenek a szemléletükben fiatalodni tudó tapasztal­tabb vezetőknek, hogy az egész szövetkezeti közösség javára meggyorsítsák a fej­lődés iramát. Bereez József a munkájukért érzeti felelősségtudatot. Végezetül arra kérte a bri­gádvezetőket, s rajtuk ke­resztül az üzemek szocialis­ta brigádjait, hogy járjanak továbbra is élen a termelés­ben, a jó munkamódszerek alkalmazásában, minél széle­sebb körű elterjesztésében, a dolgozók szocialista tudat­formálásában. Az előadást követő vitá­ban húszán kértek szót. A felszólalók mondanivalójából kicsendült: a szocialista brigádok­ban megtalálható a kész­ség rá, hogy osztozzanak a munkahelyi és válla­lati vezetés gondjaiban, hogy közreműködjenek a megalapozott gazdasági dön­tések előkészítésében, Csősz Gábor, a TVK üze­mi pántbizottságának titkára többek között hangsúlyozta: a pártnak az a határozata, hogy minden területen ma­gasabb szinten kell dolgozni, érvényes a brigádmozgalom­ra is. Elsősorban a brigá­dok tartalmi munkáját kell javítani. Szólt róla, hogy to­vább kell fejleszteni a szo­cialista brigádok öntevé­kenységét. Végezetül aláhúz­ta: a brigádoknak fontos szerepük van a jó munka­helyi közérzet megteremté­sében, és az üzemi demok­rácia fejlesztésében. b. I ­A megbecsülés feltétele M ind több szó esik napjainkban a vállalatok, üzemek törasgárdíttagjavnak tokozott erkölcsi és anyagi meg­becsüléséről. S ami jó, nemcsak beszélnek róla, ha­nem szinte kivétel nélkül mindenütt igyekeznek — külön­böző módon — kifejezésre juttatni az üzemekhez hű idős dolgozók megkülönböztetett anyagi elismerését. A közel­múltban szép példáját tapasztaltam ennek a Borsodnádasdi Lemezgyárban. Bensőséges, családias hangulatú ünnepsé­gen, fehér abrosz mellett az üzem 62 idős dolgozóját kö­szöntötték: azokat, akik negyven éve, vagy ennél is régeb­ben szolgálják hűségesen munkájukkal a lemezgyárat. Negyven munkában eltöltött esztendő nem Ids idő. Fá­radt, megviselt emberek ülték körül az asztalokat, azzal a tudattal, hogy ők már megtették a magukét, a fiafeűabba- kon a sor. És ez így is igaz. Fáradt emberek voltak, több­nyire hengerészek, nehéz fizikai munkások, mégis jókedvűek, vidámak, bizakodóak. Érezték a velük való törődést, jóles­tek nekik a köszönő szavak, s ami még jobban, hogy a jó­kívánságok mellett egyenként 4000—4000 forintot tartalma­zó borítékot vettek át. Ez volt a 107 éves Borsodnádasdi Demezgyár éleiében az első alkalom, hogy ilyen nagy, egyen­ként; is jelentős összegű anyagi elismerésben részesítették idős dolgozóikat. Apropó! Miért most először? Tavaly, tavalyelőtt nem ér­demelték meg a nyugdíjazott dolgozók ugyanezt a megbe­csülést? Meggyőződésem, hogy megérdemelték volna. Csak­hogy az anyagi megbecsülés, s különösen az ilyen mértékű anyagi elismerés feltétele a nyereséges termelés. Nem ne­héz kiszámolni, hogy az említett törzsgárda-találkozón 62 dolgozónak mintegy negyedmillió forintot fizettek ki. Ez pe­dig egy kis vállalat kasszájában jelentékeny összeg. Ko­rábban nem volt, nem jutott erre. Nem a szándékon múlott, a lehetőségen ... Ismeretes, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár az utóbbi három évben többet fejlődött, mint ezt megelőzően 60 év alatt. A műszaki fejlesztések, beruházások, korszerűsítések, s nem utolsósorban a jó munkaszervezés és a jó munka eredményeként megsokszorozódott a vállalat termelési volu­mene és a nyeresége. A gazdaságosság, a nyereség a felté­tele annak mindenütt, hogy a fizetésen kívül egyéb anyagi juttatásokban részesíthessék a dolgozókat, elsősorban a törzs gárdatagokat. Mint említettük, a nádasdi gyárban ez volt az első alka­lom; hogy az üzem törzsgárda tagjait jelentős összegű tösrzs- gárdapénzzel jutalmazhatták. A lemezgyár vezetői azonban már a jövőre gondolnak. Keresik a lehetőségét annak, hogy a jövőben az üzem fiatalabb íörzsgárdatagjait is a mosta­nihoz hasonló módon, a munkában töltött évek arányában jutalmazhassák. Ennek pedig a legfontosabb feltétele é nye­reség, a termelékenység további javítása. • feltételek adottak Borsodnádasdon. Már megkezdték j\ egy újabb üzem. az acélöntődé alapjainak lerakását. S ha a fejlesésekhez a műszakiak és a fizikai dol­gozol; jó munkája továbbra is hozzájárul, akkor biztosak le­hetünk benne, hogy a mostani ünnepség az első. de nem az isete volt a törzsgárdatagok anyagi megbecsülésé­Etelka, a főkönyvelő A gazdálkodás pénzügyi, közgazdasági megalapozásá­ban, fejlesztési terveinek kidolgozásában a döntési ön­állósággal együtt megnőtt a szövetkezeti főkönyvelő fel­adatköre, felelőssége. Ezt. a kulcsfontosságú vezetői tisz­tet a vajdácskái szövetke­zetben most ősz óta a hú­szon alig túli Fajder Etel­ka látja el, aki a közgazda- sági érettségije óta itthon dolgozik a szövetkezetben, s közben szorgalmas önkép­zéssel, rendszeres tanulással megszerezte a mérlegképes könyvelői minősítést.. Fiatal kora ellenére jól eligazodik j a gyakran bonyolult ügyvi­teli. közgazdasági problé- . molsó esete voir a inakban, s pontos munkaiá- neu a néhány éve még bizonytalan jövőjű, öreg gyárban, val vívta ki a személye irán- 1 — ióth — I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents