Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

1971. október 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 iz ISII. éti építitákarek tapasztalatai Emberek, példaképek, értékítéletek MEGYÉNK KISZ-fiataljai éveli óta eredményesen és hasznosan tevékenykednek a nyári iskolai szünet alatt a különféle építőtáborokban. Az 1971. évi építőtáborozás feladatait a KISZ KB titkár­ságának 1970. november 20-i és a KISZ megyei vb már­cius 24-i határozata jelölte meg. ' Megyénk fiataljai három központi táborban — Bala- tonújhely, Balatonederies, Balatonaliga — tevékenyked­tek, Boldogkőváralján pedig egy megyei szervezésű tá­bor adott ■ munkalehetőséget a középiskolásoknak. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem 238 hallgatója Miskolcon a BAÉ.V helyi építkezésein ta­lált megfelelő munkalehető­ségeket. A statisztika szerint ebben az évben összesen 2270 fiatal vett részt külön­féle építőtáborok munkájá­ban. A táborozások előkészítése megyei, járási, városi és is­kolai szinten történt. A ICISZ-vb határozata alapján elsőként a pártösszekötőket, es az iskolai titkárokat tájé­koztatták a feladatokról. Az előkészítés további menetét a járási és a 'városi KISZ- bizottságok irányították. Tá­jékoztatták az iskolák veze­tőit a táborok céljáról, fel­adatáról. A megyei keretszá­mokat lebontották iskolákra. Borsod megyében Tállya és Golop községék közötti terü­leten elegendő mennyiségű étj jó minőségű víznyerőt tár­tak fel. A napi 4 ezer köb­méter egészséges víz felhasz­nálására közös víztermelő telepet létesítenek. Az új regionális vízműbe Monok, Abaújszántó, Golop és Tállya több mint 11 ezer lakosát' kapcsolják be. Építésére mintegy 50 millió forintot költenek és a munkalátok elvégzését a lakosság anyagi hozzájáru­lással segíti. A kis regioná­lis vízmű elkészítéséhez mintegy 50 kilométer hosszú gerinc- és elosztó hálózatot fektetnek le, amelynek első szakasza Monok főutcájáig, illetve az,új tehenészeti te­lepig még az idén elkészül. A tervek szerint az év vé­gén a község dolgozói mar vezetékes hálózatra szerelt nyomóskutakból szerezhetik be az egészséges ivóvizet. Az új tállyai víztermelő- telep lesz a századik olyan vízmüve a megyé­nek, amelyet a felszaba­dulás óta építettek. Vitatkozás helyett intézkedést kérünkl A Tátra utca 1—3. számú bérház előtt másfél méteres nyitott vízakna tátong im­már fél éve. Ezt még jú­lius 10-én bejelentettem a MIK-nek. Itt a vízművekre hivatkoztak, ezért felkeres­tem az említetteket, ahol megígérték az ügy kivizsgá­lását. de augusztusig semmi sem történt. Ismét felkere­kedtem, és a vízügyi illetéke­sekhez fordultam, ahol kö­zölték; az akna lefedése MIK-feladat. Kérjük az ' illetékeseket, döntsék el egymás között a vitát, az aknát sürgősen fedjék le, mielőtt még vég­zetes baleset bekövetkezne! Kertész Dezső Miskolc, 111., Tátra u. 3. s a jelentkezési lapok el­juttatása mellett gondoskod­tak az utazási igazolványok kiállításáról is. Már az el­múlt -tanév folyamán meg­ái alíuRak a 10 l'ós brigádok és a brigádvezetőket egyna­pos értekezleten készítették fel a táborozásra. A KISZ megyei bizottsága figyelem­mel kísérte a különféle szin­tű bizottságok szervező mun­káját. Ebben az évben 40 szakmunkástanuló — sza­badsága terhére is — jelent­kezett és meg is jelent a ba- latonedericsi táborban. A MUNKAFELTÉTELEK valamennyi táborban bizto­sítva voltak. A Balatonújhe- lyi Állami, Gazdaság „Geis­ter Eta” táborában a lányok több esetben szót emeltek a munkaszervezéssel kapcsola­tosan. Ugyanis a különféle munkáknál nagy volt a bé­rezési különbség, ami meg­nehezítette a napi norma tel­jesítését, és a munkaidő sem volt egységes. Az. illetékes vezetők minden esetben megvitatták és rendezték a felmerült vitás problémákat a gazdaság vezetőivel. A borsodi fiatalok tevékenysé­gével elégedettek voltak a munkáltatók. A központi tá­borokban a KISZ Vili. kong­resszusa tiszteletére indított, munkaversenyben nyolc is­kola nyerte el a KISZ KB zászlaját, valamint megyénk­1972 elején Borisodban — Miskolc kivételével —• a víz­vezetékhálózat hossza meg­haladja a 600 kilométert és a 100 vízmű kereken 220 ezer dolgozó ellátását bizto­sítja. Tegnap, október 8-án, pénteken, a Miskolci Pamut­fonóban tanácskozásra ül­tek össze a szocialista brigá­dok vezetői. A megbeszélé­sen részt vett Csepreghy Győző, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgató-he­lyettese. Referátumot tartott Molnár József igazgató. Városunk e könnyűipari üzemében példát mutatnak a szocialista brigádok. A moz­galom több t mint 10 éves múltra tekint vissza. A re­ferátum megállapította, hogy a mozgalom kiterebélyese­dett. Erősödött a dolgozóit szocialista öntudata, felé­ből — jutalomképpen — 8 fiatal vett részt egyhetes prágai utazáson. A munkaszervezésben, el­osztásban, a tábori progra­mok szervezésében nagy te­ret kapott a fiatalok önkor­mányzati szerve, a táborta­nács. A Boldogkőváralján dolgozó miskolci III. számú Szakközépiskola diákjainak tevékenységéről nagy elisme­réssel nyilatkoztak a Mis­kolci Iyözúti Építő Vállalat és a Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetői. A fiúk 110 méter hosszú utat, parkolóhelyet és egy vizes­árkot építettek. Az egyetemi hallgatók a csanyiki > tábor és az- úttörőház építésén vet­tek részt. Valamennyi táborban kü­lönféle propramokkal gon­doskodtak a szabad idő ki­használásáról, amelyeknek egv részét központilag a KISZ KB építőtábort bizott­sága és a területileg illeté­kes KISZ megyei bizottsá­gok szerveztek, másrészt maguk a táborlakók gondos­kodtak programról. Minden turnusban egy-egy alkalom­mal kül- és belpolitikai tá­jékoztatót tartottak, vala­mint külföldi diákokkal szerveztek találkozókat. Az NME táborában 20 szovjet és 2 bolgár hallgató is dolgo­zott. A KISZ MB az 1971. évi tapasztalatok felhasználásá­val már készíti a jövő évi terveket is. Felhívták az il­letékesek figyelmét néhány hiányosságra, és feladatul tűzték ki a Helyi építőtábo­rok szervezésének lehetősé­geit is. Erre még ebben az évben' konkrét tervet dolgoz­nak ki. Több javaslatot ter­jesztenek a KISZ KB építő­tábort bizottsága elé annak érdekében, hogy a követke­ző . évi táborozások még hasznosabbak, gazdaságosab­bak legyenek. lősségéreete a közösség ügyei iránt. A szocialista brigád­mozgalom életerős mozga­lom, amelyben találkozik né­pünk érdeke, az egyes embe­rek, a családok érdekével. Jelenleg 117 brigád 841 fő­vel veszi ki részét a közös munkából, a feladatok telje­sítéséből. Meg is van az eredménye, mert a Miskolci Pamut.fonő első félévi fonal- termelési tervét 102,5 száza­lékra teljesítette, s a terme­lékenységi mutatók a terve­zettnél kedvezőbben alakul­tak. ni. Az egyik ifjú kőműves így kesereg: — Sajnos, sokszor a ru­hánk, nem pedig munkánk, tudásunk szerint értékelnek. 1-la bemegyünk az irodába, a nyolc általánost végzett ad­minisztrátor már „felülről” kezel. Pedig többen a tech­nikum 3—4. osztályába já­runk. Nem értem; így nem vagyok értékes, mintha ki­sebb tudással az íróasztal mellett, ülnék? És nem egy munkás’mond­ja ezt el. A munkásosztályon belül nagy minőségi változás zajlik le; tömegessé’ vált a tanulás. Ma mar a megyében több ezer érettségizett és technikummal rendelkező ember dolgozik a gyárakban, fizikai mpnkakörökben. Sole helyen — a technika gyors fejlődése következtében — fizikai munkakörben is alap­vető kívánalom a technikusi szintű tudás. Több egységvezető, vagy pz egység főmérnöke mond­ja: — Nálunk az a gyakorlat, hogy minél távolabb kerül valaki a termeléstől, annál kisebb a felelőssége, nagyobb a becsülete és a fizetése. Előfordul, hogv a közép­es a felső vezetők között le­vő közbeeső kapcsolatokban, valamely elvi osztály sokkal kisebb képességű dolgozója fölényesen kezeli az egység­vezetőt. annak főmérnökét. Sajnos, néha ezek a szubjek­tív állásfoglalások kihatnak kisebb egységek, azok dolgo­zóinak elismerésére, értéke­lésére. * A» megkérdezetteknek kö­rülbelül 80 százaléka úgy vé­li. hogy az emberek értékelé­sénél a közén vezet őkben van a legtöbb hiba. A felsőbb vezetőknél ál­talában nincs gondunk az emberek megítélésében — mondja Molnár János, a ról, hogy a tervidőszak vé­gén a' vállalat fejlesztési programjában a bálaraktár helyén 60—70 millió ráfor­dítással új komplexüzemet létesítenek, valamint Sáros­patakon 500 fős létszámmal új üzemegységet hoznak lét­re. 1 A tanácskozás során ki­tűnt, hogy a szocialista bri­gádokban találhatók a leg­jobb dolgozók is. és a gaz­dasági vezetés megfelelőnek ítélte a, brigádokkal való foglalkozást. A Miskolci Pamutfonóban jó úton hálád a szocialista brigadmozgalóm. HVDSZ megyei titkára —, de minél lejjebb megyünk, annál több a .gondunk, ba­junk. Egy esetei, mond el. A vál­lalat igazgatója közli, egy ér­tekezleten; a középvezetők értékelésénél figyelembe ve­szi, hogyan törődnek a szo­cialista brigádokkal. Az egyik középvezető félhango­san örvendez: lám, milyen okos volt ő. eddig egy brigá­dot sem szervezett, így az ö prémiumát ez nem érinti. Sajnos, ez több ipari szövet­kezetre is vonatkozik. A középvezetők értékítéle­tében általában elsőrendű szempont a szakmai tudás. A külsőségek erősen befolyásol­nak. Van példa rá. hogy. ilyen torz szemléletet is val­lanak: nálam az ember a szakmunkásnál, nálam a technikusnál, nálan^ a diplo­másnál kezdődik. M. László, az MKV osz­tályvezetője: — Az emberek nagy több­sége becsületes. Ennek meg­felelően értékelem őket. Igaz. akadnak, akik aszerint fogadnak embereket, hogy „ki lép be” az ajtón. Én az őszinte embereket szere­tem. és előfordul, hogy a pályamunkás nagyobb" tiszte­letet kap. mint a harsogva belépő ember, aki fölényesen kezdi, hogy én ez, meg ez vagyok. Igen sok jó üzemi kollek­tíváról írtunk és írhatunk még. Olyanokról, ahol a fi­zikai és a műszakiak, a kis és a középvezetők között na­gyon jó kapcsolat alakult ld. s ez igen jó eredményeket hozott. A vállalat kiváló szo­cialista brigádjai esetében kevés kivételtől eltekintve — igen jó a fizikai és a patro­náló műszaki, vagy műsza­kiak kapcsolata. Itf^ reális, tárgyilagos • az emberek munkájának értékelése, meg­ítélése. Az emberi kapcsolatokban azonban vannak fonákságok. A gyárkapun, a vállalatokon túl néha külsőségekhez fű­ződnek a kapcsolatok. Olyan groteszk helyzet is van, hogy adott ember az üzemben hangoztatja ugyan: nála „az ember a diplomásnál kezdő­dik”, kint viszont a legbenn- sőbb barátja a kis művelt­ségű, de nagy jövedelmű boltvezető, áld úgy él, olyan villát épít, úgy cserélgeti az autókat és a- barátnőket, ahogy ő is szeretné. Ragyo­góan ismeri: ki, milyen ko­csit vett, villát épített, <*e képtelen egyetlen emberre emlékezni, áld körülötte jól dolgozik. ‘ — Az emberek egy reszt: elanyagiasodott — véli U. János szövetkezeti vezető. — A munkát, az erőfeszítést sokszor nem értékelik. Fon­tosabb a külsőség, a repre- zentálás. Sajnos, ez nagy sze­repet játszik nemcsak egyes emberek, hanem kollektívák megítélésében is. > P. Z. osztályvezető-helyet­tes; — Van-e autója? Eddig mindenkinek ez volt. az első kérdése hozzám. Ebből kö­vetkeztetek: a külsőségek szerint ítélnek és értékelnek egyes középvezetők. Sajnos, önmagunk szemében is meg­nőtt a szerepe. Kortünet azt nézni, ki hogyan öltözik, milyen autója, telke, villája van. Az autó, a telek ma már sok ember számára tisz- lességes úton is elérhető. Mégis túl nagy gonddal tö­rődünk vele. Vajon gondo- lunk-e ilyen aktivitással a 4 gyermekes segédmunkásra, akinek esetleg elérhetetlen vágy a saját, a főbérleti la­kás? A lakások új elosztási rendjénél a társadalmi fon­tosság az irányadó. Jó len­ne, ha ezt a jó módszert ki­terjesztenék az ember általá­nos értékelésére. A különbö­ző rétegekben akadnak, akik tisztességtelen úton nagy jö­vedelmekre tesznek szert. Jó lenne, ha jobban őrködnénk a társadalmi tulajdon felett. 5 többet kellene tenni az in­dokolatlan, a tisztességtele­nül szerzett jövedelmek meg­fékezésére. — Valóban, egyes emberek az autó, a villa szerint ítél­jek meg emebereket — vé­lekedik Sz. István, közéleti vezető. — Az emberek nagy többsége azonban elítéli azo­kat, akik tisztességtelen úton szerzik ezeket. A közvéle­mény, a közerkölcs megveti a harácsol ókat, * A szabálytalan „közvéle. ménykutatás”’ itt véget ér. Tulajdonképpen összefoglaló­ra és következtetésre lenne szükség. De hát a becsületes munkásemberek, vezetők vé­leménye sok ezer ember tár­sadalmi óhaját tükrözi: ál­lítsuk vissza az élet minden területén a becsületes munka tekintélyét, ez, elsősorban ez legyen az ember igazi érték­mérője. Csorba Barnabás (Vége) Lakáskarbantartási gondok A z Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint a legtöbb európai országban nem kielégítő a régi házak karban­tartása. Magyarországon 1949-től 1970-ig 137 milliárd forintot költöttek az épületek fenntartására, javítására, kor­szerűsítésére. A szükségletekhez képest azonban még mindig mintegy 60 milliárd forintra becsülhető a lemaradás. S hoz­zá tehetnék azt is, hogy a mostanában épült új városnegye­dek épületkomplexumai is jelentkezni fognak javításra, kar­bantartásra. , Vannak jó kezdeményezések. Például a lakásszövetkezetek kis javítóműhelyeket üzemeltetnek. Szerteágazó feladatok el­látására képes az ingatlankezelőség. Mindez azonban ma is kevés már, s mi lesz később, ha nem tartunk lépést 'az épít­kezéssel. A hatvanmilliárd forintos lemaradás könnyén meg­duplázódhat., Az Építőipari Tudományos Egyesület sietett segítségünkre és, a közelmúltban 300 hazai és 40 külföldi szakember mérte fel kétnapos tanácskozáson a karbantartás és felújítás leg­újabb módszereit. 21 szakmai előadás számos új módszert, berendezést, gépet ismertetett. Bízunk benne, hogy ez a nem­zetközi tapasztalatcsere hozzá fog járulni a lakóházak és egyéb épületek karbantartási, felújítási munkáinak korsze­rűsítéséhez. B. I. 1 Példát mutatnak a szocialista brigádok Tanácskozás a Msskoíci Pamutfonóban Örömmel értesültek a szocialista brigádvezetők ar­A gyári kultúrteremben tanácskoznak a szocialista brigádvezelök Az év végéig elkészül a századik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents