Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

ESZAK-MAGYÁRQRSZAG 4 1971. október 9., szombat Műszaki propaganda a népművelésben A Íflí.ínijl/nj tudományos fejlődés, az ' etilül»«1 ember életét mindenhol körülvevő technika mind több műszaki is­meretet követel meg mindenkitől. Szük­séges a műszaki ismeretek fejlődése, hogy általános műveltségben követni tudjuk min­dennapjainkat:, és természetesen szükséges, bizonyos munkakörökben, hpgy 'lépést tud­junk tartani a munkánk során adódó teen­dőkkel, a gyorsuló életben jelentkező íel- a da tokkal. Mindezek felismerése indította a közművelődés országos irányítóit arra, hogy a népművelés fogalomkörét a korhoz alkal- mazkodóan kibővítve, a technikai-műszaki ismeretterjesztés arányának növekedését szorgalmazzák. ’ A Borsod megyei Rónai Sándor Művelő­dési Központ mint megyei módszertani in­tézmény munkatársai < a közelmúltban fel-/ mérték a termelési propagandatevékenység helyzetét megyénk művelődési intézményei­ben. Járásról járásra, községről községre, a művelődési intézményekben járva mérték fel: hol, miként értelmezik ezt a felada­tot, milyen ismeretterjesztési, vagy szakkö­ri, s egyéb formában igyekeznek termelési, műszaki, technikai ismereteket adni. illet­ve e munkát a népművelés szerves részé­vé tenni. Részletes, .elemező vizsgálatuk eredményét 'nagyszabású tanulmányban tet­ték közzé a Borsod megyei Népművelési Tá­jékoztató múlt havi számában. A teljes anyag ismertetésére itt nincs módunk, pusz­tán a következtetéseket, illetve a vizsgáló­dás tanulságait ismertethetjük. .................. B orsod megyében a városi, és járási mű­velődési házak, valamint a nagyközségeit terveiben mindenütt szerepel a termelés népművelési eszközökkel történő segítése. A terület gazdasági profiljának megfelelően, a műszaki, technikai, illetve mezőgazdasagi propagandamunka kapott nagyobb hang­súlyt. Sajnos, a termelést segítő pépműve- • lési munkát erősen befolyásolja, hogy Bor­sodban nagyon sok az olyan kisközség, ahol a közművelődós feltételei merőben mosto­hák, s össze sem hasonlíthatók a nagyabb településeikével. Sok községben az egyedi előadások jelen­tik a műszaki és mezőgazdasági ismeretter­jesztés egyedüli formáit, amelyek egymás­tól teljesen elszigetelt témájúak, vagy az általánosság szintjén állnak. A felmérést végző művelődési központi munkatársak vér leménye szerint, — s ezt mi, a lap nyil­vánossága előtt csak aláhúzni tudjuk , sokkal hasznosabb lenne, ha évente egy-egy, néhány előadásból álló tematikus sorozatot Indítanának, amelyek bizonyos rétegek ér­deklődésének, igényeinek jobban megfelel- , nek, s így eredményesebbek is. A termelési, műszaki, techni­nui n/A'Jí U kai ismeretterjesztés leg­jobb, leghatékonyabb formáinak a szakkö­rök bizonyulnak. Százszázalékos növekedés tapasztalható az elmúlt öt év alatt, a ter­mészettudományi és terfnelési profilú, szak­köröknél és kluboknál, viszont a megye nagyságához viszonyítva még így is kevés az ilyen egyesülések száma. Gyorsabb fej­lődésüket a helyiség, a felszerelés, és az anyaghiányból fakadó gondok megszüntetése szorgalmazhatná. Hagyománynak számit már többfelé az olyan jellegű kulturális hetek, illetve hónapok'1 szervezése, amelyek műszaki, mezőgazdasági, vagy egyéb ter­melési ‘profilt nyernek. Ezek abban az esetben hasznosak, ha az éves munkába Szervesen illeszkednek és nem néhány ki­emelkedő rendezvénnyel rövid időre össze­sűrítve próbálják az egész évi munkát »he­lyettesíteni, . illetve pótolni. Jónak ítélhetők azok a kezdeményezések, amikor az üzemek dolgozói előadásokon, kiállításokon, egyéb alkalmakkor megismerkedhetnek egymás munkájával, a lakosság pedig az „üzemi nyílt napok” keretében figyelheti 'meg a termelést, a technológiát. Ugyancsak cél­szerűek az országos kiállításokra szervezett tapasztalatcsere-látogatások, ha azok való­ban a ■ műszaki-termelési ' érdeklődést szol­gálják és nem ürügyül használják fel egy­szerű kirándulásra. A szakirodalom jgen jelentős helyet fog­lal el a természettudományi é,s termelési ismeretek terjesztésében és ezért fontos, hogy a közművelődési intézmények minden­kor támaszkodjanak a könyvtárakra, szóró» sabb. legyen a kapcsolat, s a könyvtár se­gítségét mind a szakkönyvek kölcsönzésé­ben, mind kiállítások és a szakírókkal való találkozók szervezésében vegyék igénybe. Nem használják ki eléggé a műszaki terme­lési propagandában a tömegkommunikációs eszközök ilyen jellegű Ismeretterjesztő mű­sorait, holott például a filmek szerepét, sok­kal jobban lehetne hasznosítani. Az is kí­vánatos, hogy a termelőüzemek több segít­séget nyújtsanak a termelési-műszaki kul-' túrát szorgalmazó népművelési tevékenység­hez. > . k mell v/'ileil a különböző népművelési tt munka tervekben és azok megvalósulásában még sok az általánosság. Különösen,káros, hogy nem tűnik ki pél­dául a programokból, milyen rendezvényt kinek a részére akarnak megrendezni. A fejlődés azonban így is jelentős, és ez az egész megyét átfogó fejlődés bizonyára nagy lendületet ad majd a borsodi műszaki ter­melési propaganda-tevékenységnek. (bin) Szakmunkásképzés aDIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyár fon­tos • feladatának tekinti a szakmunkásképzést. A MüM- tanintézetekkel közösen mint- fegy 300—400 szakmunkást képeznek ki. Ez a létszám biztosítja a vállalat szak­munkás-utánpótlását. Á gépgyár KlSZ-bizottsá- ga több alkalommal napi­rendre tűzte a szakmunkás- tanuló fiatalok helyzetét, részletesen vizsgálta a mun­kássá válás folyamatát,, a fluktuáció okait, valamint a sza km unkástan ülők 'politi ka 1 nevelését. A vizsgálatok eredményeként a vállalat in­tézkedéseket hozott' a III. , éves szakmunkástanulók tel­jesítménybérben való foglal­koztatásáról, az Ijnólló fog­lalkoztatás bevezetéséről, a társadalmi ösztöndíj adomá­nyozásáról. Felülvizsgálták a fiatal szakmunkások ösz­tönzőbb bérezésének lehető­ségeit is. A 100. sz. intézet­tel szocialista szerződést kö­töttek, mely a kapcsolatok kiszélesítését, az oktatás re­formjának vállalati végrehaj- ’ tását segítené.' Az üzemi tanulóképzés helyzete A fiatal szakmunkásokkal szemben támasztott fokozot­tabb követelmények • miatt fokozatosan megváltozik a szakmunkásképzés jelenlegi szerkezete, és változások kö­vetkeznek be a tartalmi kérdésekben is. Az alap- és az alapszakmai képzés to­vábbra is az iskolai, vagy az üzemi tanműhelyek fel­adata. A speciális képzési időszakban a fiatalok olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol az üzemi technológiái ismeretek megszerzésén kí­vül a termelő jellegű fog­lalkoztatásra is felkészülnek. A vállalat határozatot ho-. zott a XII. éves szakmunkás­jogügyi ’ csoporthoz gyors-gépírót alkalmaz a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Válla­lat, Miskolc, Állomás u. 1. Jelentkezés a jogügyi »csoportnál. Nem kívánunk beavatkozni Érettségizett, ífyákorloit ífyors- és qépírónőt felveszünk ’ Jelentkezés: az Állami Biztosító szerencsi járási fiókjánál. Vegyipari és gépipart technikusokat sárospataki üzemünkben, bányaipari TECHNIKUSOKAT hejőszalontai üzemünkbe FELVESZÜNK. Jelentkezés: B.-A.-Z.me­gyei Építőanyagipari V.j Miskolc, Győri kapu 23. Tliki, SoLA aláírásával lüDlí ldHO levelet kap­tunk a miskolci Kun Béla ut­ca 144. számú ház lakóitól, amelyben arra kérnek min­ket, avatkozzunk be, ’hogy egy, a szomszédukban meg­kezdett . játszótér építése ab­bamaradjon. Sajnos-, nem tudunk, s nem is akarunk eleget tenni az aláírók kérésének. Már csak azért sem, hiszen nem is egy alkalommal magunk is arról cikkeztünk, milyen nehéz a bérházban élő gyermekek helyzete, milyen kevés a jól felszerelt játszótér Miskol­con, milyen nagy gond, hogy. a nagyobbaknak szinte sem­mi szórakozási lehetőségük nincs, ha már kinőttek a homokozóból. Mi magunk sürgettük és sürgetjük ma is, hogy több legyen a városban a zöldte­rület, több legyen a gyer­mekjátszótér, s hogy azokat rendben tartsák. Bírálat helyett örömmel üdvözöljük a KlSZ-bizottság kezdeményezését, hogy KISZ-védnökséggel három új játszótér építését kezdték meg a városban. Az egyik éppen a Kun Béla—Pétneházi . utca sarki, a másik a mar­tintelepi, a harmadik az Örs utca—Miklós utca sarki. A . készülő játszóterekhez a vá­rosi tanács biztosítja az anyagot, felszerelést, a műm kát pedig fiatalok végzik el, eppen a Fiatalok Miskolcért, Miskolc a fiatalokért mozga­lomban. Az az érzésünk, a levél aláíróinak aligha vannak kiskorú gyermekeik, mert ha egyáltalán gyermekeik len­nének, nem viseltetnének már eleve rosszindulattal a mai fiatalokkal szemben. A levélben ugyanis többek kö­zött ez áll: „Ez a sportpálya az itt la­kú sqk-sok becsületes dolgozó hmber nyugalmát veszélyez- tetné, akik a napi fáradsá­gos és felelősségteljes munka után szeretnének otthonuk­ban nyugodtan pihenni, nem pedig az ordítozást. és a trá­gár megjegyzéseket akarva- akaratlan hallgatni...” Már elnézést k|ppen az ott lakó becsületes dolgo­zó szülők gyermekeinek ne­vében is ezért az eleve rosz- szat feltételező megállapítás­ért.; Miért biztos az, hogy a kislabdapályán játszó és tol­laslabdázó gyerekek az ott lakó felnőttek fülét és er­kölcsi ízlését sértő megjegy­zéseket fognak tenni? De folytassuk az idézetet: „Felvetődik annak a kér­dése is. hogy a lakások közel­sége miatt a betört ablakokat ki fogja majd annak idején megfizetni? * Azóta a labdapálya mére-. tét kisebbre vették, hogy a pálya és a ház között elfér­jen egy fasor. Különben meg_ gondolandó lehet esetleg az, hogy ugyanolyan drótháló­kerítés kerüljön ide is, mint amilyet a pályának az üt felé eső részére terveznek. Levélíróink tanácsot is ad­nak : '' „Tájékoztatásul közöljük, hogy a tiérházterület szom­szédságában mintegy 20—30 méterre a felépült garázsok mellett nagyméretű kihaszná­latlan terület van...” Erre, csak azt tudjuk mon­dani, hogy ez a tanács nem a legjobb megoldást javasolja, hiszed akkor a gyerekeknek a város egyik legforgalma­sabb útján, a Kim Béla ut­cán kellene átjárniuk a -ját­szótérre. Ez olyan baleset­veszélyes lenne, hogy mi nem tudnánk jó szívvel aján­lani. | \í*ííléimfmiI csak annyit. T kedves le­vélíróink, gondolják meg, hogy nem olyan könnyű eb­ben a forgalmas, szűk város- ; ban a gyermekek , élete sem. | A játékra, mozgásra, még ! hangos kiab/ülásáikna is teret I kell adnunk, s éppen mivel I szűkek a lehetőségeink, ott, ) ahol erre egy kis hely- is kí­nálkozik. Próbálják ezt meg­érteni! Mi pedig további ak­tivitásra buzdítjuk a KISZ- | eseket, hiszen jó ügyért tevé­kenykednek; még akkor is, j ha olykor vitázniuk keli j azokkal a felnőttekkel, aki!-: elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok, sőt, . még gyerekek is. Adamovics Ilona í tanulók önálló foglalkoztatá­sára, és intézkedett a hi­ányzó üzemi kapacitás betöl­téséin 1 szakmu nkás tan utók­kal. A cél az, hogy a fia­talok már a tanulóidő utol­só évében szorosabb kapcso­latba lépjenek a termelő gyáregységekkel, megismer­jék munkahelyeiket, beillesz­kedjenek az üzemek kollek­tíváiba, ezáltal csökkenjenek a munka kezdeti szakaszá­nak nehézségei. A tanulói: üzemben elért teljesítménye támpontot ad a felkészülés­re, a foglalkoztatásra vonat­kozóan is. A írni mű helyi képzés problémái ' A vállalati szakmunkás­igény kielégítéséhez szükség . van a gyakorlati oktatás fel­tételeinek maximális biztosí­tására. Fejleszteni kell a tanműhely gépparkját az igé­nyeket ki nem elégítő gépek selejtezésével, valamint új, a szakmacsoportok megválto­zott jellege alapján szüksé­gessé vált, de eddig a tan­műhelyben még nem alkal­mazott gépek elhelyezésével. A mérőeszközök kezelésének begyakoroltatását segítő mé­rőszobát alakítanak ki. A fejlesztés célkitűzései elvetik azt a régi szemléletet, amely szerint a tanulók képzésére csak nélkülözhető, használt, korszerűtlen munkaeszközö­ket biztosítanak. Nevelés, politikai • tudatformálás A tanműhelyi KiSZ-tevé- kenység az elmúlt évek so~ . rán egyre magasabb szintű lett. Szervezett formában fo­lyik a szakmunkástanulók politikai oktatása, a szakma kiváló tanulója verseny és a KISZ-akcióprogram szerint történik - a rendezvények .le­bonyolítása. Ilyenek a fel- szabadulási emléktúra, a di- ákparlamenti ülésen való részvétel, bajnokságok . és sportrendezvények. » Á szakmunkástanulók szer­vezeti hovatartozása is ren­deződött! Á ‘ TIT. éves szak­munkástanulók az üzemek KISZ-alapszervezeteiben vé­geznek KISZ-munkát, a -fia­talabbak pedig az iparitanu- ló-tanács közvetlen irányítá­sával. Fontos szempont ma­rad továbbra is, hogy a fia­talokat elsősorban tanulmá­nyi munkájuk, az eredmé­nyes felkészülés céljainak megfelelően mozgósítsák. Csúcsvezetőséget választottak a kórházi KISZ-esek A miskolci Egyesített Kór­házak ' K {S Z-s zer veze tő né 1 pénteken zajlott le a csúcs- vezetőséget választó küldött- értekezlet. A Szentpéleri ka­pui kórház kultúrtermében rendezett értekezleten a kórházi alapszervezetek több mint 70 küldötte vett részt. Gaál Lenke, az egészség- ügyi KISZ~bizo+tság megbí­zott titkára számolt be a KISZ Vili kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról, s a kongresszus óta éltéit; időszak alatt végzett KISZ- munkáról. A KlSZ-oktatás- ról beszélt elsőként a meg­bízott KISZ-titkár, Lényeges javulás — mon­dotta —, hogy az idén min­den alapszervezetnél indul önálló politikai oktatás. Hangsúlyozta, hogy minden vezetőnek arra kel] töreked­nie, hogy egyre vonzóbb le­gyen a KISZ-élel. A vezetők mindenkor vegyék figyelem­be a tagság javaslatait, ötle­teit. A fiatalok szabad idejé­nek hasznos kihasználásáért is sokat tehet az 'alapszerve­zet. Néhány helyen már tettek lépéseket ennek érdekében. A KÖJÁL KISZ-alapszerve_ zeténél például gyakran ren­deznek klubesteket, s port- rendezvényeket. Az egészség- ügyi szakiskola KISZ-esei ezüst érmet nyertek az or­szágos sportbajnokságon, ugyanitt hagyományossá válT. tak a tanulmányi és a sza­valóversenyek. A tüdőgyógy­intézet és a Semmelweis kórház KISZ-fiataljai a tár­sadalmi munkában tűntek ki. Több alapszervezet kapcso­lódott be a „Fiatalok Mis- kolcért, Miskolc a fiatalo­kért” mozgalomba is. ­A továbbiakban a szerve­zeti szabályzat módosításáról és a KISZ ICB kongresszusi leveléről hangzott el vitain­dító előadás, amelyet több hozzászólás követett. Ezután került sor az egészségügyi KlSZ-bizottság, illetve a vá­rosi küldöttértekezlet rész­vevőinek megválasztására. Értesítés. Értesítjük az alább - fel­sorolt utcákban lakó fo­gyasztóinkat, hogy az áramszolgáltatást 1971. október 11-én 7 .órától 15 óráig, fenntar­tási munkálatok miatt szüneteltetni lógjuk Ságvári, Gyula, Opren- dek, Báthori, Rácz Á. u. és Győri, kapu 100—120. sz. között, EMASZ III. sz. kirend. Elati használt és új JUTA és PAMUT olcsón és nagy mennyi­ségben. Árra, minőségre, méret­re, mennyiségre részletes felvilágosítást ad bárme­lyik. cukorgyár, vagy a Cukoripari Vállalatok Gazdasági Irodája, Buda­pest. Telefon: 832-500.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents