Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

i> 1971. október 9., szombat ÉS2AK-MAGYAROR5ZÁG 3 Népszerűsítik > A világ takarékpénztárai­nak 1924-ben tartott első nemzetközi kongresszusán hozott határozat értelmében minden év októberének utol­só munkanapja: világtakaré­kossági nap. Az idén, mint utolsó teljes munkanapon, október 29-én, pénteken lesz a világtakaré­kossági nap. Ebből -az alka­lomból a megyékben, a vá­rosokban, a falvakban, az Országos Takarékpénztár, a takarékszövetkezetek, a Ha­zafias Népfront, s más társa­dalmi szervek közreműködé­sével különféle rendezvénye­ket, ankétokat tartanak, nép­szerűsítik a takarékosság gondolatát. Néhány OTP-fi- ókban külön jutalomsorsolást rendeznek a VTN időszaiká- ban elhelyezett takarékbeté­tek tulajdonosai között. Minden megyében az OTP betétkönyvvel ajándékozza meg az október 28-ról 29-re virradó éjszaka első újszülöt­teit. A világtakarókossági napon a posta külön erre az alkalomra készült bélyegző­vel látja el a küldeményeket. A Taktaköz kapujában Taktaharkány az erőtelje­sen növekedő községek közé tartozik. A fejlődésről tanús­kodó régebbi emlékeket őriz a látogató, azokat próbálja mozaikszei'űen egymáshoz illeszteni. Ahogy a község utcáit járjuk, újra és újra friss benyomásokkal kell ki­egészíteni a régebbi emléke­ket, amelyek már fakulóban vannak, hiszen a látvány eleven élessége mindig töb­bet mond az emlékeknél. A tanácsháza előtt megál­lunk. Az első benyomás: megszaporodtak a parkok. — Százötven tő piros ró­zsát ültettünk ide — mond­ta Demkó András, a közsé­gi tanács elnöke: — Mind­nyájan szeretjük a virágo­kat, még a munka is köny- nyebben megy megfelelő környezetben — tette hozzá. Megnövekedett gondokkal küszködnek, a községnek ma 4500 lakóba van, és a távla­ti tervekben 7—8 ezer állan­dó lakóval számolnak. A gyorsan növekvő település, a „Taktaköz kapuja” erőtelje­sen vonzza a környező ta­nyákon és a távolabbi kör­nyéken élőket. A munkale­hetőségek helyben ugyan korlátozottak, de az ide köl­tözők bíznak benne, hogy vonattal könnyebben meg­oldható a bejárás a külön­böző üzemekbe. ' A község csakugyan erő­teljesen fejlődik. Ezt bizo­nyítják a felmérések. 1947- ben 450 házat számláltak belterületén.« 1970-ben' 1017- et. A fejlődés részbeni las­sulását már a belterületen egyre égetőbbé váló telek­hiány okozza. A tanács Í971 decemberéig türelmi időt adott a tulajdonosoknak; építkezniük kell a birtokuk­ban levő ' telekre, vágy el kell adniuk, mert a tanács minden beépítetlen telket ki­sajátít.- Kell a hely az új építkezőknek. 1985-ig 572 házhelyet osztanak szét. Eb­ből a község belterületén már 102 családi' házhelynek van. új gazdája, akik már megkezdték, vagy hamaro­A Borsodi Szénbányák Vállalatánál, egyedül az Edelényi Bányaüzemnél használnak Swartz- Wild biztosító berendezést. A helyi geológiai adottságok lehetővé teszik az egységek kifo­gástalan működését. A képen Juhász András csapatvezető-helyettes a szelep megnyitásá­val lépteti *az egységet Foto: Laczó József san megkezdik az építkezést. Az állomás mellett továb­bi 70—80 telket osztanak szét. az igénylőknek. A vas­út ma már „kettészeli” a községet, hiszen a hagyo­mányos beépítésű területen kívül 350 családi ház áll az új telepen, és 360 házhely kiosztása várható a jövőben. A- taktaharkányiak gond­jai közé tartozik, hogy je­lenleg nincs megfelelő meny- nyiségű ivóvíz a községben. Évekkel ezelőtt 5 artézi ku­tat fúrtak, de ezek vízhoza­ma ma már csekély. A kö­zelmúltban mintegy 350 ezer forintos költséggel új artézi kutat f úrattak, amelynek vízhozama biztosíthatja a 126 közkifolyósra tervezett vízműhálózat fenntartását. Ez évben vízműtársulást alakítottak, amelybe a község lakóinak 71 százaléka belé­pett. A vízvezeték-hálózat építése több mint 12,5 mil­lió forintot tesz ki, és előre­láthatóan hosszabb távra biztosítja a megnövekvő la­kosság igényeit. A jövőben az utak karban­tartására, pormentesítésére kell nagyobb összeget ter­vezni — folytatta az elnök. Ezt mutatja a jelenlegi arány is. A község 52 utcá­jából csak tizenháromnak van szilárd útburka. Gondjaik vannak a keres­kedelmi hálózattak ennek .megoldását a csaknem'3 mil­lió forintos költséggel épülő áfész-üzletháztól várják. Hajdú Gábor M int ismeretes a Miskolci városi Tanács legutób­bi ülésén módosította a fejlesztési alap 1971. évi terveit. Az áremelkedések (energia, helyiségbérek, stb.) jelentős kiadási többletet okoznak. A nagyobb intéz­mények (kórházak, színház) már jelenleg is az időará­nyos szintet meghaladó ki­adásokat teljesítettek. Hogy mindez milyen mér­tékben volt indokolt, az első: sorban a pénzügyi szervekre tartozik. Egyik tanácstag például el­mondta, hogy a mezőcsati gimnázium építéséhez Mis­kolcról hor.dják a tehergép­kocsik a kavicsot. Nem szük­séges hozzá közgazdászi szakértelem, hogy rájöjjünk: olcsóbb lenne helyben szerez­ni — vagy legalábbis köze­lebbről. Elég kavicsbánya van abban a járásban, sőt, a járás' székhelyének környé­kén isi Ez egyébként amolyan bur­kolt többletkiadás, hiszen — állítólag — így tervezték, te­hát megvan az anyagi fede­zete a messziről váló kavics- szállításnak. És ezzel máris a tervezés felelősségéhez ér­keztünk. Mert a tervezés realitásához nemcsak az szükséges, hogy annyira ter­vezzünk egy létesítményt, amennyire futja, hanem, hogy a beruházásra elégsé­ges pénzt sem muszáj az utolsó vasig elkölteni, csak azért, mert csak arra szán­tuk. Ha már a terveknél tar­tunk: úgy kellene tervezni, hogy a terv megvalósítására fussa a rendelkezésre álló összegből. Ezért furcsálltuk, amikor napvilágot látott, hogy az új vasgyári kultúr­intézmény elkészült tanul­mányterve 90 millió forint felhasználásával tervezte a létesítményt, holott a tanács és a nagyüzemek szerződé­se szerint arra 50 millió fo­rintot lehetne fordítani csu­pán. Lehet, annyi mindent kértek a tervezőktől, , hogy azt csak 90 millióból valósít­hatnák meg — ez azonban a íerveztetők felelősségére fi­gyelmeztet. Az igények és lehetőségek ilyen különbségei feszültsé­get okoznak. Ezt a disszo­nanciát tovább növelni koc­kázatos. Éj és új igényeket támasztani — bármilyen jo­gosak is — helytelen, mert ez csak növeli a feszültséget. A belvárosi, 20 tantermes is­kola tervében például szere­pel egy uszoda is! Nem vi­tás. hogy szükséges — de. mi­ből? A lakásépítési hitelből lakásokat és az ehhez norma szerint járuló létesítménye­ket kell építeni. Nem lehet megépíteni az uszodát, mert akkor emiatt nem épül bölcsőde, óvoda vagy bolt. Márpedig egyelőre arra na­gyobb szükség van. M indez csak néhány ki­emelt példa. A legfel­tűnőbbek. Takarékos­kodni, vagy legalábbis beosz- tóbbnak lenni sokféleképpen lehet. A sok helyen szétguru­ló forintok azonban ugyan­olyan jelentősek, mint az egy helyen kidobott százezrek. Ny. P. A jó munka eredménye A nyereségterv 10 százalékos tútteifesítésére számítanak az ÉPFU-náí — Az év nyolc hón-apjában végzett munka alapján a ve­zetés megállapította, — köz­li Lénárt József, a miskolci 3-as számú ÉPFU igazgató- já —, hogy minden lehető­ség megvan az éves nyere­ségtervünk 10 százalékos túl­teljesítésére. Ez a túlteljesí­Szinte az iskolapadból került a gazdaságba... AZ EMBER talán azt hin­né, hogy a párt propagan­distái között elsősorban kö­zépkorúnkat és idősebbeket talál, hiszen Ugye, ők már megfelelő élettapasztalatok­kal rendelkeznek, ezenkívül saját bőrükön tapasztalták mindazt,, amit a fiatalabbak most könyvekből ismernek meg okulásul, végezetül pe­dig tészesei. foFmálói, ala­kítói voltak az éveknek, napjaink arculatának. Van-e ■szebb, felemelőbb. mint eze­ket (íz ismereteket, tapaszta­latokat elhinteni gyümöl- csöztetniV Sokan, nagyon so­kan érzik ezt, s hirdetik el­veink igazságát, következtet­nek. summáznak, magukkal ragadva a padokban ülőket, a kisebb-nagvobb csoportok tagjait. A propagandisták. között azonban nemcsak középko­rúak és idősebbek találha­tók, hanem fiatalabbak is. K eveseb b élettapasztalatukat hittel, lelkesedéssel pótol­ják. Ezt az ideálisnak mondha­tó összetételt tapasztalhatta a látogató e héten az egyik kis bogácsi üdülőben is, ahol a mezőcsáti járás pro­pagandistái vettek részt egy­hetes előkészítő tanfolya­mon. Idősebbek, fiatalabbak nők. férfiak hallgattak érté­kes előadásokat majd vitat­koztak, mondták el hasznos, a mindennapi gazdasági és politikai munka során for­málódott észrevételeiket, ja­vaslataikat. Ott volt a részvevők kö­zött a Hej őmenti Állami Gazdaság egyik propagan­distája, Márkus Magda is. Amikor — indiszkréciótól tartva — kora iránt érdek­lődtünk, nyíltan, magától ér­tetődően. huzavona és piru­lás nélkül válaszolt. A róla formálódó kép kontúrjai pe­dig egyre határozottabbakká, élesebbekké váltak a beszél­getés folyamán. Nyílt, hatá­rozott egyéniség, nézetei, vá­laszai tömörek, világosak., A most 28 éves kertész- mérnök három és fél évvel ezelőtt, szinte az iskolapad­ból ■ került a gazdaságba. Szokatlan volt kezdetben? Végeredményben nem. Erre készült, ezt tanulta, ezt vár­ta. Jelenleg a Mezőcsát kö­zelében levő hűtőtároló ve­zetője. Százötven emberrel termel, gondoz, szüretel, fel­dolgoz. tárol. Munkáját meg­becsülik. értékelik KÉT ÉVE közelebbi kap­csolatba került a párttal. Azóta propagandista. Tagja az alapszervezet vezetőségé­nek. Nőfelelős. És nemcsak a gyümölcsösben, hanem a kerületnél is. Ezenkívül pat­ronál egv szocialista brigá­dot (ároktői asszonyokból áll, valamennyien törzsgár- datagok). Milyen elfoglaltságot jer lent mindez számára? Első­sorban is harcot az ósdi, az elavult ellen. Kimozdítani a nézeteket, a szokásokat meg- mereVült helyzetükből. Ele­ven, hasznos érvekkel bom­bázni és felszámolni az elő­ítéleteket (és bármilyen szi­szifuszi munkának tűnik is, újból és újból csinálni kell). Aztán — ebből adódóan — programokat szervezni; ki­rándulásokat, színházlátoga­tásokat (és micsoda öröm az, ha a falusi asszonyokat vé­gül is el tudja vinni egy-egy értékesebb mű megtekintésé­re!). Az előadásoknak a nők igényeihez, érdeklődési köré­hez kell igazodniuk (háztar­tás, kozmetika stb.'., persze a mindennapi események is helyet kapnak a program­ban. hiszen ezek ismerete szinte kötelező a ma embe­re számára. A fiatal mérnök­nő bábáskodott a vietnami takaró-akció és más kezde­ményezések fölött. Ebben az oktatási évben is ő vezeti a gazdaság tanfo­lyamainak egyikét. A szocia­lizmus építésének kérdései tanfolyamnak ez évben 15 részvevője lesz. Amikor megkérdeztük, ho­gyan sikerült a tavalyi, ön­kritikus őszinteséggel véleke­dett munkájáról. Nem úgy, ahogyan szerette volna. Ö maga is tanfolyamon vett részt, és ez megtörte á mun­ka folyamatosságát. Meg az­tán — nehéz volt összehoz­ni az embereket, hiszen fő- £ leg traktorpsok, s három í községből verbuválódtak. Eb­ben az évben azonban elő­reláthatólag nem lesz külö­nösebb akadálya a folyama­tos, rendszeres munkának. A beszélgetés során lassan mindenről szó esett, árról, hogy 3 kertész van a gazda­ságban; a szakember-ellá­tottság megfelelő, inkább a középkáder a kevesebb. Szó esik bérezésről, munkakörül­ményekről, s mintegy mel­lékesen azt is , elmondja, hogy ő Igriciben lakik, on­nan jár be motorral munka­helyére. KÉSŐBB megtudtuk még, hogy á járási pártbizottság­nál jó propagandistaként tartják számon, aki lelkes, temperamentumos, munkáját púdig a határozottság, a cél- tudatosság jellemzi. Igen. A beszélgetés során magunk is ezt tapasztalhat­tuk .... Beeze Károly tés lehetőséget biztosít, hogy a tervezett 2 és fél százalék helyett, 4.5 százalékkal nö­velhetjük a bérszínvonalat. Ezen túlmenően a tavalyinál 66 forinttal több, 245S forint nyereségrészesedést biztosít átlagosan egy-egy dolgozó számára. Ez a tömör tájékoztatás azt- mutatja, hogy a négy megye területén szállító egység dol­gozói és vezetői jó, s eredmé­nyes munkát végeznek. Az ÉPFU dolgozóinak — köztük a Petőfi Sándor házgyári szo­cialista brigádnak — részük van Miskolcon, Ózd on. Nyír­egyházán, Debrecenben és Salgótarjánban az új házso­rok építésében. A Tisza II. vízlépcső készítését irányító főépítésvezető már több íz­ben szólt elismeréssel az Augusztus 20. szocialista bri­gád tagjairól, akik Bélapát­falváról szállítják e fontos munkához a cementet. A leninvárosi kirendeltség szocialista brigádjainak is részük van az olefin-prog-^ ram megvalósításában. Sok érdeme van az ózdi komp­lex-brigádnak, a kazincbar­cikai Ságvári Endre, a mis­kolci Béke, a József Attila, a Münnich Ferenc brigádok­nak és a többieknek. Az emberek lelkesedése ,io munkája mellett, jelentős ré­sze van az eredmények ala­kulásában a 1 énnél ékenység- nek. A vállalat vezetői úgy vélekednek, hogy a nyereség, az eredmény jó alakulása el­sősorban a termelékenység növekedésének a gyümölcse. Mi- biztosítja a termelékeny­séget? Mindenekelőtt az, hogy a vállalatnál jelentős rekon­strukciót végeznek. A kis ka­pacitású járműveket nagy teherbírásúakra cserélik ki, s önköltség szempontjából nem mindegy, hogy a kocsi öt vagy nyolc tonna árut vihet egy fuvarban. Beszereztek és továbbra i§ beszereznek szá­mos speciális járművet is. Több mozzanat, jelenség azt mutatja, hogy a vállalat­nál eredményesen élnek az anyagi ösztönzőkkel. Az em­lített újabb bérszínvonal-fej­lesztés révén többek között 429 gépkocsivezető, »és 135 szerelő és csoportvezető bérét növelték. Segítséget jelent a dolgo­zóknak. hogy a munkaruha kihordási idejét 18—20 hó­napról 12 hónapra csökken­tették, s az új kollektív szerződés szerint az admi­nisztratív dolgozóknak is biztosítanak köpenyt. A vál­lalat 170 nődolgozója munka­időkedvezményt is kap. Gon­doltak a többgyermekes csa­ládokra, s a háromgyerme­kes szülőknek összesen 36 000 forint tahszervásárlási segít­séget nyújtottak. Valamennyi között nyere­ségrészesedéskor e vállalat­nál jutalmazzák legjobban a törzsgárdatagokat. A törzs- gárda-tagságnak évenként 4 százalékkal több jut nyere­ségrészesedéskor s így 25 évi szolgálat után a dolgozót már kétszeres nyereségrésze­sedés illeti meg. A vállalat, igazgatója elmondotta, hogy a ' hűség elismeréseképpen minden nyugdíjba menő törzstagot kiváló dolgozó ki­tüntetésben részesítenek a vele járó pénzjutalommal egyetemben. (Csorba) Negatív több!etek

Next

/
Thumbnails
Contents