Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

1971. október 8., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy közlemény mikroszkóp alatt A liorsod-Abaú.j-Zemplón me­gyei Kéményseprő Vállalat ér­tesíti Miskolc és özei városok, vaiain.nl a inezőesáli, mezőkö­vesdi és az ózdi járásMc lakos­ságát. hogy a líl/1970. RVlM számú rendeletben foglaltak alapján, az eddigi havunkén! egy alkalommal végzett ké­ményseprési munkát 11)71. júli­us l-től kétlió naponként egy alkalommal végzendő munkák­kal váltottuk fel/’ A’ közlemény néhány hét­tel ezelőtt, lapunkban jeleni. meg. Azóta többen fordultak * hozzánk magyarázatért, hogy gondolja ezt a vállalat, hogy egyszerűen felére csökkenti e fontos szolgáltatást. A kérdéssel felkerestük Majoros Barnát, a Kémény­seprő Vállalat igazgatóját, hiszen ő az illetékes rá, hogy választ adjon. — Mi tette szükségessé ezt a változtatást, s nem fog- nak-c a kémények túlságo­san füstölögni, főleg vissza­felé, a lakásba? — Amint a közleményből is kitűnik, a rendelet, ami­nek alapján eljárunk, még az elmúlt évről származik.. Az­óta a fővárosban, Debrecen­ben és néhány nagyobb vá­rosban be is vezették az,új módszert. , • • — Űj módszerről van szó? Nem kevesebb munkáról? — Természetesen új tech­nikai felszereléseket: kellett beszereznünk, amelyek olyan hatékonyak, hógy ele­gendő vele kéthavonta tisz­títani a kéményeket. — fis ha mégsem lesz ele­gendő? — Akkor természetesen rendelkezésre állunk ott, ahol ez szükséges. Elképzel­hető — különösen Miskolcon —, hogy néhány régi, rossz kéményű házhoz továbbra is havonta kell menni. Külön brigádunk van, amely gép­kocsival 24 órán belül el­megy minden bejelentett pa­nasz, hívás alapján. — Ezzel egyidejűleg felé­re csökkentették a kémény­seprési díjat is? — Nem, azt nem. A ké­ményseprési díj így is szin­te csak névleges, hiszen évi 12 foript. Ezért eddig 12-szer seperni és kétszer ellenőriz­ni ment ki a kéményseprő. Nyilvánvaló, hogy e munká­nak nem tizenkét és nem huszonnégy forint az el­lenértéké. A kéményseprési díj tulajdonképpen amolyan kéményadó. Valamikor köz­adók módján szedték be. Mi ríagyon ■ szeretnénk elérni, Inogj' ez pz összeg ne a vál­lalathoz érkezzék be. hanem a tanácsokhoz, mint kémény- adó. Sok kényelmetlen fel­adattól szabadulna meg.vál- lalatunk, ha nem kellene pénzt szednünk. — Minden kéményre vo­natkozik a kéthavonkénti ! tisztítás? nem egy esetben azt jelenti. Inogj' két-három hetenként kell a kéményseprőnek ki­nnennie. — Ön szerint tehát semmi hátránya nem származik a lakosságnak abból, hogy bet vezették új rendszerüket? — Semmiképpen sem szár­mazhat, hiszen a vállalatnak tűzbiztonsági kötelezettségei is vannak. Mi felelősek va­gyaink a kémények biztonsá­gos használhatóságáért, s ha újítunk a technológián, azt felelőséget vállalva tesszük. Szeretném még egyszer han­goztatni, hogy ahöl nem lesz elegendő a kevesebb tisztítás, oda továbbra is a szükséglet­nek megfelelően megyünk‘.ki. — Köszönjük, minket meg­nyugtatott a válasz, remél­jük olvasóinkat is. A. J. Emberek, példaképek értékítéletek ' ' 11 Érdekes tapasztalat: a legtöbb,.főleg ifjú embernek van életideálja, példaképe. Ez vonatkozik a közép- és. a felső gazdasági vezetőkre is. Ezek a példaképek korántsem különleges képességgel rendelkezők, hanem olyan munkások, gazdasági, párt- és állami vezetők, akiknek a példája megvalósítható. A személyiségek­nek jelentős szerepük van többek között a szocialista brigádmozgalomban. A jól' kiválasztott brigádvezető példája nyomán átformálódik a kollektíva és olykor szinte meglepő eredményeket érnek el, olyan messzi­re mennek el az emberi és a társadalmi gondok meg­oldásában, amelyet másképpen aligha lehetne meg­valósítani. A szabálytalan „közvéle- ménvkutatáskor” 21) vállala­ti igazgatótól, szövetkezeti el­nöktől, egység és osztályve­zetőtől. állomósfőnöktőí kér­deztem : — Kiket tart a vállalat legjobb dolgozóinak? * A válasz megnyugtató. A A KISZ-kongresszus tiszteletére — Nem, csak a 14xl4-es szabJ'ánykéményekre. • A na­gyobbakat eddig sem takarí­tottuk havonta, mert nem volt rá' szükség, ugyanakkor bizonj'os üzemek — napkö­zik, > konyhák, vállalatok — kéményeit ezután is, mint eddig, a szükségletnek meg­felelően tartjuk rendben. Ez Az űtFsswalé bőséges A fogyasztási, a takarók­ét; a lakásszövetkeze­tekben befejezéshez közeledik a rendkívüli kül­dött, illetve közgyűlések sora. Több mint kétmillió szövet­kezeti tag képviseletében tár­gyaltak a fogyasztási szövet­kezetek decemberben össze­ülő VII. kongresszusának előkészületeiről, megvitatták az irányelveket:, értékelték az elért fejlődést, számbavették a feladatokat. Rövidesen sor kerül a megyei küldöttérte­kezletekre. Az „útravaló”, amit majd a küldöttek ma­gukkal visznek a kongresz- szusra — bőséges. A tagság azt várja, hogy érdekeiket. minél hatéko­nyabban szolgálják a jövő­ben. Sok szövetkezetben szor­galmazzák az ellátás színvo­nalának javítását és erőtelje­sen sürgetik a ház körüli ki­segítő gazdálkodás — a zöld­ségtermesztés, kisállatte­nj'észtés — termelési eszkö­zökkel, anyagokkal való el­látásának javítását, a ter­mékféleségek értékesítésének segítését. Elsősorban a nők tettél: szóvá a javító-szerelő szolgáltatások növelését, a javításra szoruló cikkeket összegyűjtő . átvevöhelyek számának szaporítását. E kérdésekre több szövetkezet­ben már akcióprogram is készült. Sok helyen a tag­ság kölcsönnel, célresz-jegy- gyel is hozzájárult a célok megközelítéséhez. A takarékszövetkezetek­ben a kölcsönnyújtási tévé- kenység, a pénzügyi szolgál- j tatások szélesítését igénj'el- tele, különös tekintettel a háztartások gépesítésére, a j lakáskultúra emelése' és a i házkörüli gazdálkodás fej-1 lesztésére. A lakásszövetke­Az új szövetkezeti törvény mindenképpen» bátorítja a jó elgondolások kivitelezését. B. I. A ci ág vári Tsz fiataljai még tavaly elhatározták, hogy a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére saját erőből rendbe- hozzák, klubnak rendezik be a tsz központjában levő pin­cehelyiségeket. A tsz két hold földet adott a fiataloknak,1 akik cukorrépát, paprikát vetettek bele. Munkaidőn túl megművelik a földet és a teljes bevétellel rendelkeznek A szennyvíz, mint állandó „vendég” Elkeseredett, mérges ember telefonált be a minap szer­kesztőségünkbe. Kicsit rejtéiyesen, vagy mert telefonon so­káig tartott volna elmondani, csak ennyit közölt: menjünk' el a Huba utca 52. számú'házba. Zoltán István — a telefo­náló — minden kommentár nélkül először a fürdőszobát mutatta meg. Rendetlenség, szemét és bűz volt, a für­dőszoba kövén állt a pisz­kos víz. Dugulás történt a szennyvízlevezető csőben, s földszinti lakás lévén, a visszafelé bugyborékoló mocskos lé elöntötte a la­kást. A házigazda elmond­ta, hogy már hatodik éve falcnak. itt, azóta havonta legalább egyszer hívni kell a MIK szakembereit, kitisztí­tani az eldugult vezetéket. Gyakran szombat-vasáma- ponlcént önti el a lakást a víz, ilyenkor, maszek vízve­zeték-szerelőhöz kell fórdul- ni, aki alkalmanként. 500. 1000 forintért végzi el a munkát. ' Ezek a «tisztítások azonban nem sokat érnek, ideig-óráig van hatásuk. Az építésnél ugyanis 'egy_ töröli, szűk keresztmetszetű kö- | nyökcsövet szereltek be, ami ráadásul nem is lejt a fő­csatorna. felé. Már három­szor felásták ezt a részt, leg­utóbb ta,valy, amikor Zol­tánéi: lakásától az utcáig tá­tongott a rés. A duguláson ez sem segített, mivel azon­ban csak egy hónap múlva jöttek a lyukat elföldelni. ... . , . - i közben a résen besétáltak a zet gyűléséin sok szó esett a lakásba az eRereU és a pat­karbantartó műhelyek meg- j szervezéséről. leányok. Közben a „hasonló cipő­ben járó” szomszédok is megjelennek, hiszen az épü­letben legalább 5 földszinti lakást fenyeget állandóan a szennjrvízveszély. Leskó Györgj', Kazár János, Né- methy Du jós és a házfelügye­lő, Pogány Ernőné ugyanez­zel a problémával küzd. A földszinti és az emeleti la­kók között időközben any­ujára elmérgesedett a helj'- . zet, hogy feljelentéssel fó­ti j-egetik egjTnást. Dugulás­kor tudniillik, az emeletről leengedett összes mocskos víz azonnal visszabugj'boré- kol a lenti lakásokba, ilyen­kor azután a „kiöntött” em­berek elzárják a vízvezeté­ket. Az emeletiek felhábo­rodnál:, és tulajdonképpen igazuk is van hiszen a víz mindenkinek jár, fizetik a lakbért, és gyakran éppen szombaton, vagy vasárnap leéli elzárni a vizet. Tehát igazuk van. de mit tegyen az, akit elönt a víz, hol a mosogatóból, hol a fürdő­kádból tör fel, elárasztja a . szobát, összemocskolja a konj'hai edénj'eket, az élés­kamrában tárolt ennivalót, elrohasztja a falat. Minden duguláskor rettenetes bűz is keletkezik, az elkeseredett lakók a KÖJÁL-hoz is for­dultak, de azt a választ kap­ták, hogy írásos bejelentés nélkül nem mennek ki se­hová. S több napig a bűz- , ben ülni — amíg az írásos kérvénj' sorra kerül, és a vizsgálók megérkeznek — mégsem lehet. A földszinti lakók közben . házifogságra” vannak ítélve, szabadságra menni, kirándulni nem mer­nek, hiszen ki tudja, milyen felfordulásra jönnek haza. é A MIK illetékesei közül Kovács Lászlóval sikerült beszélni. Ismeri a helyzetet, hiszen ő a „vizes” csoport vezetője, s ha Zoltán bácsi lelefónáí, írásbeli kérvény nélkül is küldi a szerelőket. Ha éppen .van ráérő ember. Mert bár azt a részt kibon­tották egy darabon, új csö­vet is teltek oda, a dugulás teljes megszüntetésére há­rom lakást kellene felásni. Ehhez pedig a MIK-nek sem embere, sem ideje nincs. Ezért most egy al- ; vállalkozót próbálnak keres­ni. A hiba minden kétséget kizáróan ' az építkezésnél j történt. Ezt szenvedik már j megkérdezettek egyetlen ki­vétellel, többnyire igen sok dolgozóval vannak közvetlen kapcsolatban, ismerik azok munkáját, életét, sokszor örömeit, gondjait is. Valyko István, a 3. sz. Volán igaz­gatója például- 350 gépkocsi- vezetőt ismer személyesen. És mi szerint értékelik a | dolgozókat? Lénárt József, a 3. sz. ÉP- FU igazgatója: — Alapvető szempontnak tartom: a munka mennyisé­gét, minőségét, a- munkatár­sakhoz, a vállalathoz, a ve­zetéshez való viszonj't. ’ A törzsgárda 98 százaléka szo­cialista brigádban van, így a dolgozóknál azt is figyelem­be veszem: hogyan élnek, dolgoznak, tanulnak a kis kollektíván belül, milyen te­vékenységet végeznek fize­tett munkájukon felül. Fon­tosnak tartom az őszintesé­, get, a gondok nyílt feltárá­sát. A törzsgárda tagok közül mintegy 200—250 ember, a legjobb dolgozókat ismerem, s ez sokat segít az adott emberrel kapcsolatos dönté­sekben. Lukács László, az Ongai Csavarüzem igazgatója: — A legfontosabbnak tar­tom: a munkában való helyt­állást, a szervezettséget. Előnj', ha a dolgozó párttag, mert tapasztalatom szerint a párttagok önként többet vál­lalnak és tesznek. Elvárás, hogy a dolgozó legalább szakszervezeti tag legj'en. Fontos szempont: milj'en a kollektív ánoz való viszonj', s szocialista brigád tagja-e, vágj' sem. Ezt azért tartom fontosnak, mert tapasztala­tom szerint a brigádtagok jobban kiveszik részüket a társadalmi feladatok megol­dásából, s ígj' nagyobb er­kölcsi és anj'agi elismerést érdemelnek. Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — Az emberek nagy része becsületes, tisztességes em­ber. Az emberek nevelhetők, formálhatók.’ Egy jó kollek­tíva igen sokat tehet. ;Ez az alapállásom, ebből indulok lei az emberek megítélésében.. Nagyon lényegesnek tartam a végzett munka szerinti ér­tékelési. mert ahogy rám hat az egyes párt- és állami ve­zetők magatartása, az igaz* , gatö szemlélete és a gyakor­lata ugyanúgy áthatja az egész vállalatot, s kihat az emberek megítélésére. Gáspár András, a Mezőkö­vesdi járási Építőipari Szö­vetkezet elnöke: — Az emberek értékelésé­ben első szempontnak tar­tom: a munkában való helyt­állást. a megbízhatóságot, a közösségért érzett felelőssé­get. Soha senki nem kívánja azt, hog.v a gazdasági vezető sok dolgozót ismerjen. Ezt képtelenség kívánni, nagy termelő «szervezetekben, de még a középüzemekben is. De fiát van olyan tapaszta­lai: is. hogy a. kis szervezet vezetője sem törekszik külö­nösebben az emberek megis­merésére, a nagj'obb termelő szervezet igázgatója viszont sok emberrel van közvetlen kapcsolatban. — Húsz év alatt sok em­bert: megismertem — mond­ja Vincze Géza, a Borsod me- gj'ei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója. — Nyolcezer ember vett részt eddig a fo­gadónapjaimon. Igaz, ez sok időt elvett, viszont jobban megismertem az embereket, az emberek gondjait, akik sokszor jelzik egyik-másik középvezető közönyét, vagy gyenge színvonalú munkáját. A törzsgárdából jó kétezer embert ismerek, így' azoknál, akiket jutalmazásra, kitün­tetésre javasolnak, vágj' ja­vasolhatnak, kevés kivétel- től eltekintve, tudom kiről, s milyen emberről van szó. Mi szerint értékelem az em­bereket? Miután a munka minden társadalmi lét alapja, az ember értékelésének leg­főbb ismérve: a termelő munkában való részvétel. Ide tartozik, a közösséghez, az egész rendszerhez való vi­szony. a politikai és erkölcsi öntudat és magatartás. Mit tükröznek e vélemé. nj'ek? A fizikai dolgozók egyjnásközti és a felsőbb ve­zetők értékítéletében' általá­ban a munkához, a társada­lomhoz való viszony, a jól végrehajtott feladat, a fele­lősségérzet a döntő mérce. Mégis, mindezek ellenére az emberek megítélésében, érté­kelésében igen sok a kíván­ni való. Több helyen kifo­gásolják a fizikai dolgozók, hogy' esetenként, főleg szub­jektív értékelések alapján ..futtatni” kezdenek embere­ket. A szaktudással és az ember egyéniségével nincs is baj. de olykor különbek is akadnak e „primadonnák­nál”. Több munkás úgy jel­lemezte: ez a futtatás attól függ, „ki, hogj'an adminiszt­rálja magát”. Csorba Barnabás (Folytatjuk). A társulások hely sete a méxőcsáti járásban A különböző gazdasági együttműködéseket, társulá­sokat, vállalkozásokat a kor igényei parancsolták életre. nagyobb, lehetőségek, a bőségesebb anyagi erőforrá­sok, a kollektív bölcsesség kohójában formált tervei: és' csaknem hat éve a földszin- i elképzelések gazdagabb ered­ten lakók, s az elviselhe- ményeket produkálnál?- S ennek a kollektívák tagjai tetten állapoton azóta nem tud segíteni senki. Fökénf nagy bosszúság ez a lakbér­rendezés óta, hiszen előző­leg havonta 116 forint „el­lenében" spriccelt vissza a szennyvíz, most pedig 241 forintért kapják ezt a ..plusz szolgáltatást”. Türel­müket vesztették már, bele­fáradtak a küzdelembe az érintett emberek. Ki tudna segíteni? ®r\pse Júlia is, a termelvények iránt ér­deklődők is hasznát látják. Igen ... S ez érveink alfája és ómegája. A társulások, a különböző közös vállalkozások műkö­désében azonban nemkívá­natos jelenségek is felbuk­kanhatnak. A különböző né­zeteket. elképzeléseket nem mindig sikerül azonos ne­vezőre hozni. Szubjektív és egzisztenciális okok is elő­fordulnak. Ezenkívül egyéb, cgj'-egy adott területen je­lentkező probléma is nehe­zíti az egészséges és harmo­nikus üzemmenetet. De a jpl, megfelelően mű­ködő közös vállalkozások háza táján is akad tenniva­ló, hiszen az igények- nőnek, ezekkel — a lehetőségekhez képest — lépést kell tarta­ni, biztosítani a még tartal­masabb ' munka feltételeit. Mindezeket szem előtt tartva tűzte ülésének napi­rendjére a társulások hely­zetét a Mezőcsáti járási Párt-vb. A hasznos hozzá­szólásokkal, elképzelésekkel kiegészített, az egész járás ilj'en jellegű munkáját előbbre vivő téma hamaro­san a pártbizottság ülése elé kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents