Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
>1971. október 7., csütörtök« ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A TVK oleíinmn megTalósításának néhány kérdése 0 Írta: Szabó Gergely, a Petrolkémia Beruházási Vállalat igazgatója Ü j és rési a városépítésben III. rész Gondoskodás történik arról is, hogy a szerelés speciális feladatának megoldásához szükséges gépeket, berendezéseket, vagy azok legalább egy részét megszerezzük és a kivitelezők részére rendelkezésre bocsássuk. Látható tehát, hogy nem csupán a kivitelezőktől várunk jó ütemű, feszített munkát, hanem a szokásosnál nagyobb lehetőséget kívánunk magunk is biztosítani annak elvégzésére. Mi tisztában vagyunk azzal is, hogy az eddigi szokásoktól eltérően másképpen kell * szemlélnünk , és végrehajtanunk a beruházás lebonyolításának és ellenőrzésének szervezési munkáját is. Szemléletváltozásra van szükség Ilyen új szemléletre van szükség a kivitelező vállalatok részéről is. Az eddigiek során a kivitelező vállalatok többsége éppen a kapacitás hiánya miatt elsősorban azt vizsgálta, hogy miért nem lehet- egy munkához hozzákezdeni. Különösen nehéz feladat elé állítottak bennünket az úgynevezett szerelésre kész állapot megfogalmazásával. Mi mindenfelé Nyugaton, s az Egyesült Államokban is azt tapasztaltuk a gyárépítéseknél, hogy az építést követő szerelési munkáik nie gkezd e- . sét messzemenően nem a I szerelésre kész állapot j°Si boncolgatásával szemleltek és vizsgálták, hanem a műszaki végrehajthatóság _es időnyerós szempontjából. Érdekes arról is beszélni, hogy valamennyi nagy beruházáshoz szükséges emeloberen- dezések biztosítását a gáti. építő és szerelő vállalatok nem az emelodaru- bérlet szemszögéből nézték, hanem a kivitelezési idő lerövidítése szempontjából. krősíicni kell a munkalesvelniet A Petrolber az olefinmü beruházásának előkészítésénél minden lehetségest elkövet atekintetben, hogy a kivitelező vállalatok szamara a folyamatos munkavégzés valamennyi feltételét bizto- , sítsa. Meg kell azonban azt is mondani, hogy ezt az ^erőfeszítést csak akkor koro názza siker. ha. ugyanezt a szemléletet átveszik és gyakorlatilag alkalmazzák a ki- vitelező vállalatok is. Beszélni kell azonban éppen, a beruházás sikeres j megvalósítása érdekében egy-két olyan zavaró momentumról, amellyel a vállalatok minden jóakaratuk ellenére sem tudnak önmagukban megbirkózni. Az egyik ilyen alapvető oa.], ami a kivitelezői kapacitás- hiánynak is okozója, a jelenlegi bérgazdalkodasi ku-, lönbség az ipari vallala-oK és az (ipari, valamu.it mezőgazdasági szövetkezetek között Míg az iparvállalatok az átlagbérgazdálkodas körülményei és a munka-, erő-gazdállcodás egyéb Ko-, töttségei mellett nagyon is .adott béreszközökkel rendelkeznek. addig a szövetkezetek lehetőségei e tekintetben messze nem ilyen korlátozottak. Ezek az adottságok a gyakorlatban úgy jelennek meg, hogy az „iparosok” a szakmunkásaknak mondjuk havi 3500 forint fizetést tudnak biztosítani és többé-kevésbé elfogadható , egyéb szociális körülményeket, addig a „szövetkezetek” könnyen megadhatják ennek dupláját is. Mindjárt hozzá kell azt is tenni, hogy ott az öltöző sokszor egy falbd vert szögből, a fürdő meg egy lavórból áll, de ezt messzemenően kompenzálja a lényegesen vastagabb boríték. Ebből a helyzetből olyan munkaerő-vándorlási zűrzavar alakul ki, mintha például más-más KRESZ- eloirások lennének a páros és páratlan rendszámú gépkocsikra. A kétféle „béradottságból” olyan „tömeges baleset” alakul ki — elsősorban a szakmunkások eh vándorlásából —, ■ amit a termelő vállalatok is megsínylenek,' a beruházási' kivitelező vállalatokat pedig | megharmadolja. És az elvándorlás niég csak az egyik,; talán nem is a legtragikusabb következmény. Sokkal vészesebb ennek a munkaerkölcsöt, a munkafegyelmet lazító hatása, ami a munkaidő gyenge kihasználásához és lerövidítéséhez vezet. közös erőfeszítéssel A kormányzat joggal követeli valamennyiünk mun- I kájának megjavítását a beruházás előkészítésében és! végrehajtásában. Nekünk — ; tervezőknek, beruházóknak,; lebonyolítóknak és kivitele- j zőknek — ezt a követelést minden erővel teljesítenünk kell. (Vége) Az urbanisták ’ nemzetközi szervezete — a FIHUAT — belgrádi kongresszusa választotta ezt a címet: új és régi. Azaz: hagyományos és haladó, új és tradicionális. A cím azokra a városépítési törekvésekre utal, amelyek ma az egész világot foglalkoztatják. A városépítésben ugyanis a régi, a hagyományos nem mindig elvetendő, nem mindig megszüntetendő, mint ahogy az új sem szükségképpen szép, haladó, vagy éppen a korra legjellemzőbb. Az új és régi, a haladó és a hagyományos kérdése a városépítésben egészen sajátos módon vetődik fel. Korunkban az építés üteifne igen nagy mértékben felgyorsult. Hazánkban — és ezen belül Miskolcon is — különösen a hatvanas évek óta lehetünk tanúi az építés fokozott lendületének. Az évente épített lakások száma több, mint tízszerese a felszabadulás előttinek. A meglévő épületállomány sokfélesége mind a műszaki-gazdasági állapot, mind a történeti, művészi ériek szempontjából egyre na- gyóbb differenciálást igényel. A társadalom A bányász „szemefénye” a karbidlámpa. Ezt a regi hagyományos világító eszközt lassan kiszorítja a korszerűbb, elektromos lámpa. A niegye bányáiban már sokfelé találhatók a modern bányászlámpák. Karbantartására nagy gondot fordítanak. A képen: Tóth József RC-típusú elektromos lámpát javít a Putnoki Bányaüzemnél. Foto: Laczó József Jutalom a legjobb kombájnvezetőknek V Az elmúlt nyáron gabona- betakarítási versenyt. hirdetett és szervezett a Hernád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és ,a KISZ Epés járási Bizottsága. A versenyben kétszáz termelőszövetkezeti kombájnvezető vett részt. A gyors és sikeres gabonabetakarítás e ver- , senynek is köszönhető. A területi tsz-szövetség el-; nöksége és a KISZ járási bizottsága értékelte a versenyt j és a legjobb kilenc kombájn- j vezetőt megjutalmazták. A I pénzjutalomhoz „szocialista munkaversenyért” feliratú emlékplakettet is adtak a j legjobb altnak. A jutalmakat, plaketteket és okleveleket kedves ün- népségén adták át. Az ünnepségen ott voltak a kiváló kombájn vezetők tsz-elnökei is. A verseny eredményeit a területi tsz-szövetség versenybizottságának elnöke, Badi István ismertette. A jutalmak átadása után Fiié Sándor, a területi tsz-szövetség titkára és Szeles András, a KISZ járási bizottságának képviselője szólt a kiváló kombájnvezetőkhöz, akik közül többen jelenleg az őszi mezőgazdasági munkákban erőgépekkel dolgoznak és teljesítményeik most is kiválóak. gazdagítása Egyedi mérlegelésre, józan előrelátásra van tehát szükség. Hiszen a társadalom számára kell építenünk, s a társadalom igényeit figyelembe véve egyet kell értenünk a belgrádi kongresz- szusnak azzal a niegállapítá-, savai, hogy korunkban a tradíció nem teher, hanem szerves része a fejlődésnek és a társadalom gazdagítását szolgálja. Városépítő munkánkban tehát a dialektikus változás légkörének kialakítására kell törekednünk. Érdemes felidéznünk a városépítés történelmének egyes jelentősebb időszakait. A középkor városépítési törekvéseire a zártság igénye volt jellemző; a központi problémáit a piac, a városháza és a templom építészeti, városépítési megoldása jelentette. A XVII—XVIII. században a „reprezentáció” igénye széles útvonalakat, díszített, monumentális együtteseket hívott életre. Ugyanakkor az elmúlt század a nagy törések ideje volt. A központba irányúló törekvések helyett az úgynevezett centrifugális tendenciák kezdtek érvényesülni, a városok köröskörül minden irányban terjeszkedni • kezdtek. Ekkor alakultak ki a kertvárosok. És ez az időszak „fejlesztette ki” minden megfontolt, tervszerű városfejlesztés rémét, a spekulációt. A városlakók igenvei A második világháború után a városépítési törekvésekben is jelentős változás következett be. A technikai fejlődés a városfejlesztés új elemeit alakította ki. Előtérbe kerültek a területi összefüggésélv a régi és az új között. A világháborút követő fejlődés következtében , új szerephez jutott a városkörnyék. Ugyanakkor — különösen a kapitalista országokban — megfigyelhető a régi városrészek tű Izsó tolódása. a forgalmi és vásárlási nehéz, ségek súlyosbodása. A szdbialista városfejlesztés tervszerűsége képes 'a negatív jelenségek megelőzésére, ültetve leküzdésére, az» úgynevezett organikus városszerkezet kialakítására. Foglalkozni kell azonban az új lakótelepekkel kapcsolatos kifogásokkal is. A kétségtelenül kulturáltabb életkörülmények és élet-lehetőségek mellett sok olyan probléma is felbukkan, amelyet korábban a városlakók — de még a szakembereit sem — nem ismertek. A belgrádi kongresszus megállapításai szerint mindez a város funkcióinak szűkebb értelmezéséből adódik. Hiszen a városlakók ' a kulturált lakás- és életkörülményeken kívül élménygazdagságra is várnak, amit a régi és új kontrasztja, alkotó módon megtervezett együttélése nyújthat. Mindez látszólag szubjektív követelmény, de az utóbbi időben minden várossal szemben felmerül. A város egyénisége Hangsúlyozni kell, hogy a városterjeszkedés és a rekonstrukció egymással ösz- szefüggő fogalmak, megvalósításuk csalt egyidejűleg' lehetséges. Az elmúlt éveket a „mérnöki” szemlélet jellemezte, azonban mind inkább előtérbe kerül egy sokkal komplexebb szemléletmód. Ennek a része például — természetesen a jó tömegközlekedés megteremtésének változatlan fontossága mellett —, hogy a városokban vissza kell adni a gyalogos forgalom rangját. De hogyan is kell felfognunk valójában a régi és az új egyensúlyát? Mindenekelőtt a város egyéniségének tudatos ápolásával. A városok egyéniségének ápolása, a „kollektív memória” kifejlesztése a közösséget gazdagítja, s a folyamatosságot biztosítja. És törekedni kell új tradíciók kibontakoztatására is. Egy város hagyományai nemcsak létesítményekben, épületekben jelentkezhetnek. A helyi nevelt fenntartása, a fák, padok, kertek is sokat jelentenek ebből a szempontból. Tehát nem feltétlenül költséges megoldásokra van szükség. A belgrádi tanácskozás gondolatainak összegezése hazánkban is időszerű. Egyes megállapítások nálunk. Borsodban is hasznosíthatók. ÉS talán nem árt ismételten hangsúlyozni: elsősorban elmélyült, körültekintő munkára, komplex szemléletre és nem mindig a nagy beruházásokra van szükség. ifj. Horváth Béla • e Öntözés — több takarmány A vizsolyi Lenin Tsz 4139 holdon gazdálkodik, ebből 756 hold az összes gyepterület. A termelőszövetkezet középtávú fejlesztési terve szerint intenzíven akarnak foglalkozni a szarvasmarha-tenyésztéssel, de ehhez elsősorban több takarmány kell, s a legelők fokozottabb gondozása szükséges. A természetes csapadékból a legelők fűtermésének te_ nyészideje alatt viszonylag kevés hull, de mivel a Hernád közel van, az öntözésre nagyon jók a lehetőségek. Ezt ki is használják, és a elmúlt év óta sikeres kísérle- teket folytatnak az öntözéses gyepgazdálkodásra. Megfelelő » műtrágya-adagolással mintegy 460 holdon akarnak intenzív öntözéses gyepgazdálkodást folytatni. Ez -teljes 1 mértékben fedezi a nyári zöld takarmány-szükségletet, és a szénakészítéssel a téli takarmányellátás gondjait is nagyban enyhíti majd. j automatizálási törekvések -, B ányáinkban jelenleg évente 33 millió tonna hasznos ásványt bányásznak. Ebből a mennyiségből a legnagyobb részt évi 28 millió tonnával a szénbányászat képviseli. A szénbányászat létjogosultsága — a szénhidrogének előretörésének korszakában is — fennáll és továbbfejlődésének útja a bányatechnika legkorszerűbb módszereinek alkalmazása az automatizált berendezések használata. A 98 ezer munkást és alkalmazottat foglalkoztató magyar szénbányászat a tíz év előtti 154-ről 85 bányaüzemre koncentrálta termelését. Az automatizálási törekvések elsősorban a létszám- gazdálkodást javították és a munkabiztonság fokozását segítették elő. Az eddigi eredmények három technológiai folyamatban: a föld alatti szalagszállításban, a vízkiemelésben és az ásvány-előkészítésben figyelemreméltóak. Az automatizálásra való törekvés továbbra is érvényesül. A dudari szénbányákban például egy olyan automatikát működtetnek majd. amely 13 szállítószalag és két csatlakozó fejtés üzemét fogja irányítani és ellenőrizni. Ez az automatika a vezérlési és biztonsági funkciók mellett összesen 240 információt képes jelezni a központnak. Tatabányán már működik az első intésről! áramkörös automatika is. Ebben a hatalmas ioiu aiaiu üzeniimiiuiUKaüü a gépek veszik át a munkát, s ha nem lenne fekete a szén. porával együtt, a fehér köpenv is illenék munkaruhának. » , B. L
