Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

1971. október 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Or® sä®határokon át Salzburg, a színház, a muzsika városa A tej termelése, felvásárlása és forgalmazása Borsodban Utunk legszebb állomása a salzburgi tartomány volt. Az égig érő hegyek, a szűk szakadékok, a rohanó, hab­zó hegyi patakok, a szinte mindig gomolygó felhők IBUSZ-csoportunk vala­mennyi tagjának megnyerte tetszését. Egymást figyel­meztetve gyönyörködtünk a festő ecsetjére kínálkozó tájban, s elragadtatásunk Salzburg városába érve csak még fokozódott. A Salzach folyó két partján elterülő város olyan, mintha mese- könyvből lépett volna elő. Kanyargós, szűk utcák, ame­lyek hatalmas sziklafalba üt­köznek, ragyogó barokk mű­emlékek zöld hegyek és tá­voli, fehérlő havasok „szorí­tásában” . . Amikor Salzburgot mese­országhoz hasonlítom Má­riának, csoportunk egyik hölgytagjának, megjegyezté: neki e város tényleg az. Ut született, s édesanyja meséi­ből ismeri. Salzburg sóban gazdag te­rületén időszámítás előtt mintegy 1400 esztendővel kelta fajtájú népek teleped­tek le, őket. az Alpokon át­kelve a rómaiak követték, majd a város érsekséggé lépett elő, uralva szinte az egész mai Ausztria terüle­tét. Az érsekség székhelye a város kellős közepében, a jó­kora dombra épült möhchs- bergi várban volt, amely ma is olyan délcegen, büszkén „terpeszkedik” a városra, mint egykoron, amikor a papoknál még nem volt na­gyobb úr. A Káptalan tér közeléből siklópálya visz l'öi a régi falak közé, egy étte­rem kellős közepébe. {Gon­dolom, megérzi a tulaj, hu netalán „áramkiesés” van.) De aki gyalog vállalkozik az útra, nem bánja meg. Olyan csodálatos panoráma nyílik a városra, a folyót átszelő hidakra, az embersokaságra, hogy az idegen lépten-nyo- mon csak a fényképezőgépét kattogtatja. S ugyanezt teszi a salzburgi érsegségeknek bent, a városban levő, haj­dani palotája előtt is, amely a Residenzplatzon áll. A Salzburgot méltató prospek­tusok szerint e tér megte­kintéséért érdemes száz és ezer kilométereket utazni, sőt, évente igen sokan az óceánt is átszelik, hogy a legtöbbet emlegetett és láto­gatott, Európa legszebb he­lyét megtekintsék. A kedve­sen csobogó kút mögött emelkedik a dóm. mögötte a Várhegy, jobboldalt maga a Residenz, balról a Neuge- bände, amelynek tartomá­nyában naponta háromszor muzsikál 35 harangocska Haydn-, Weber-, Mozart­műveket. Az ünnepi játé­kok eredeti tere ez. Itt ját­szották 1920-ban először Hofmarinstahl drámáját, a Jedermannát, A darabot több nyáron át játszották nagy sikerrel, úgyannyira, hogy máshol is kezdték lemásolni a szabadtéri színpadot, Sze­ged is innen kapott ösztön­zést. Természetesen, abban, hogy a századfordulót köve­tő évtizedeken annyira fel­lendült Salzburg zenei élete, nagy része volt a régi ha­gyományoknak. Már a 800- as évek kezdetén felcsendül­tek a városban, a Szent Pé­ter apátság templomban a kórus dallamai, 1591-ben pe­dig udvari zenekart alapíta­nak, 1750-ban itt születik meg Salzburg legnagyobb fia, Mozart. A világhírű ze­neszerző emlékének tisztele­tére minden évben megren­dezik a Mozart-ünnepeket: ezrek és ezrek hódolnak ze­néjének. Mozart háza egyéb­ként ma múzeum. Igen ér­tékes. Mozart-operákkal is kapcsolatos emlékeket őriz­nek itt, mint például a • ze­neszerző egykori tárgyait, köztük azt az órát, amelyet Mária, háttérben szülővárosának egy részlete 15 éves korában Mária Te­réziától kapott. Maradandó élményt nyújt Salzburgban a hajdani ud­vari lovarda megtekintése, amely reneszánsz stílusú, ha­talmas épület. Az egykori ér­seki lovarda, sziklába vá­gott folyosóival már 1600- ban, megépítésének eszten­dejében Európa-hírű lett. Az épület híresebb lett, amikor a lovardából művészi kezek színházat varázsoltak. Hosszan lehetne sorolni Salzburg érdekes, csupa mu­zsikát árasztó épületeit, kiál­lításait, amelyek mind-mind a zenére, a színházra emlé­keztetnek. De a városról festett kép csak úgy teljes, ha a környék kastélyairól is megemlékezem. A város tő- szomszédságában négy ba­rokk kastély hívja fel ma­gára a figyelmet. A legláto­gatottabb és a legvonzóbb ezek közül a Hellbrunn Marcus Sittius érsek által 1613-ban építtetett kastély. De nemcsak a kastélyért, hanem régi barokk parkjáért is fel­keresik e helyet. A hatal­mas kert tele van sziklába vájt barlangokkal, amelyek­ben különböző bábszínháza­kat, játékokat mozgatnak a víz erejével. Ugyancsak víz­zel hajtják azt a barlangter­met, amelyben az erdő éne­kes madaraira emlékeztető madárcsiripelés fogadja a lá­togatót. Az egész kert való­ságos szökőkút, s a gyanút­lan látogató egyáltalán nem sejti, honnan kapja a nya­ka közé, vagy éppen szok­nyája alá a játékos vízsu­garakat. IBUSZ-csoportunk talán Salzburgtól vált meg legne­hezebben. Ez a város mind­annyiunk szívéhez nőtt, úgyannyira, hogy noha még Bécsben is időztünk, ott már úgy éreztük, befejeztük utunkat. Gondolom, a három ország­ban tett látogatás után úti- társaim közül többen fogad­ták meg: máskor is „abla­kot nyitnak” a világra, or­szághatárainkon tájra. . Fodor László (Vége) A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt. Szűcs Istvánnak, a bizottság elnökének a befe­jezett vizsgálatokról, illetve az augusztus 31-i NEB-ülés határozatainak végrehajtásá­ról szóló jelentése után két vizsgálat szervezésével kap­csolatos előterjesztést ismer­tettek, majd a tej termelé­sének, felvásárlásának, érté­kesítésének helyzetéről ké­szült elemzésről tárgyaltak. Megállapították, hogy me­gyénkben 1970. március 31- től az idei év március 31-ig közel 3 százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány. Mindezek ellenére Borsod megye tejtermelése elmarad az országos átlagtól. A gaz­daságokban kedvezőek a tö­rekvések a tehénállomány bővítésére, a takarmányga­bona, a kukorica és a pil­langósok vetésterületének és terméshozamának növelésé­re. A tejtermelés alakulásá­ban jelentős szerepet játszik a tehenészeti üzemek mun­kaerő-problémája. A munka- körülmények kezdetleges volta miatt kevés a szak­képzett, fiatal tehenész, sok helyütt a vezetők szakkép­zettsége sem megfelelő. Az első fél évben — a gyenge téli takarmányozás miatt — jóval kevesebb volt a felvásárolt tej mennyisé­ge, mint korábban. Az igé­nyeket jelentős mennyiségű lípiil a Barátság II. kőolaj-távvezeték A fő munkaterület: Borsod megf e Előkészületek a Tisza medrében HAZÁNK leghosszabb, kö­zel 300 kilométeres kőolaj­távvezetékének építéséhez 1970 júliusában kezdtek hozzá. Az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt Kőolajve­zeték Vállalata — mint ge­nerálkivitelező — ekkor kezdte meg a műtárgyak, az út-, vasútkeresztezések el­készítését. Az úgynevezett vonali csővezeték építésére az idén januárban került sor, s azóta a szovjet—ma­gyar határtól, Tiszaszent- mártontól Tiszavasvárig mintegy 84 kilométeres sza­kaszon készült el a távve­zeték. Mint Bubori György, a Kőolajvezeték Vállalat osztályvezetője elmondotta, jelenleg fő munkaterületük Borsod megyében van. Közel félezer, nagyrészt szakmun­kás, igen sok munka- és speciális gép dolgozik a ki­jelölt nyomvonalon a talaj egyengetésén, a 600 millimé­ter átmérőjű csövek kiszál­lításán, a hegesztési mun­kálatoknál, a szigetelésnél, az árokásásnál, illetve az árokba fektetett csövek be- takarásánál. Ezekkel a mun­kálatokkal párhuzamosan folyik az-úgynevezett műtár­gyazás is. Az egyre rosszabbodo időjárás ellenére, átlagosan mostanában is összehegesz- tenek ezer folyóméter csö­vet naponta, és mintegy 1200 méter hosszúságban szigete­lik ezeket 24 óra alatt. Kü­lönös gondot fordítanak ar­ra, hogy ezeket a munkála­tokat jó minőségben végez­zék el. A varratokat rönt­genezik, illetőleg izotópos vizsgálatoknak vetik alá. Különleges gonddal készí­tik elő a távvezeték Tisza keresztezési munkálatait. A tervek szerint október 10— 20. között fektetik le a par­ton előkészített mintegy 350 méter hosszúságú csővezeté­ket a folyó medrében vá­gott másfél méter mély ágy­ba, árokba. A második ve­zeték áthúzására előrelátha­tólag november közepén ke­rül sor. ISMERETES, hogy hazánk energiamérlegében egyre na­gyobb szerepet játszanak a szénhidrogének, közöttük a kőolaj. Az egyre növekvő hazai igények kielégítése azonban csak a Szovjetunió­ból való importálás útján oldható meg. A már műkö­dő Barátság I. elnevezésű kőolaj-távvezeték mellett ezért a IV. ötéves tervben sor kerül a Barátság II. táv­vezeték megépítésére is. A fontos népgazdasági érdeket szolgáló beruházás megvaló­sítására a Gazdasági Bizott­ság annak idején 1 milliárd 200 millió forint költséget irányzott elő. A Tiszaszent- mártontól Százhalombattáig húzódó, most épülő kőolaj- távvezeták Szabolcs, Borsod, Heves és Pest megyén ke­resztül éri majd el rendel­tetési helyét. Ebből a táv­vezetékből táplálkozik majd a Tiszai Vegyikombinátban felépülő új kőolajfinomító, valamint az az új erőmű, ■amelynek építését Len in vá­ros határában mar meg is kezdték. A Barátság II. kőolaj-táv­vezeték megépítésében nagy feladat hárul a fiatalokra. A KISZ védnökséget vállalt a távvezeték megépítése és üzemeltetése fölött. Mint a Kőolajvezeték Vállalat osz­tályvezetője elmondotta, a KISZ-védnökség nagy segít­ség számukra, annak érde­kében, hogy e nagyszabású program megvalósításán dolgozó tíz nagyvállalat idő­ben teljesítse feladatát. A Barátság II. kőolaj-táv­vezeték magyarországi sza­kaszának megépítésében a nemzetközi kooperációnak is nagy jelentősége van. Nem véletlen, hogy négy zászló, a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és hazánk nemzeti zászlaja díszíti a Barátság II. építésének s útját, főbb 1 munkahelyeit. A KÖZEL 300 kilométer hosszú kőolaj-távvezeték épi- j tése jó ütemben, a tervek­nek megfelelően halad. 1972. november 7-én már Százhalombattán akarják az építők megünnepelni a Szov­jetunióból érkező olajat. Ezt követően az első esztendő­bén 3,5 millió tonna, 1985- re pedig — amikor teljes kapacitással dolgozik majd a távvezeték — évente 10 millió tonna kőolajat szállít j a Barátság II hazánkba. O. J. I tejpor felhasználásával lehe­tett kielégíteni. Bár összes­ségében javul a tejellátás, bizonyos problémák megol­dásra várnak Borsod me­gyében. Hetvenegy borsodi faluban nincs még biztosít­va a szervezett tejellátás. Csak bizonyos számú boltba tudnak szállítani egyliteres, polipack-csomagolású tejet. Nincs félliteres polipackos tej, kakaó. Ezek a problé­mák részben a Tejipari Szál­lítási Szolgáltató és Készle­tező Vállalat kapacitáshiá­nyára vezethetők vissza. Az ülésen elhangzott, hogy a vállalat érdekében a városi tanács már intézkedéseket tett. A tejtermékek választéka sem megfelelő, gyakoriak a jogos minőségi kifogások. Romlott a tej minősége, s ez különösen a második ne­gyedévben volt feltűnő. Az előírtnál alacsonyabb zsír- tartalmú, s sokszor lejárt szavatosságú tej került a fo­gyasztókhoz. Az új miskolci tejüzemben elmaradt a pró­baüzemelés, s ez a minősé­gi romlás egyik szülője, de elmarasztalható ebben a kereskedelem is. Célszerű lenne a hűtőlánc tökélete­sítésére törekedniük. Java­solták, hogy az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség is foglalkozzék a lej minősé­gének vizsgálatával, s szük­ség esetén vizsgálja meg az ipari okokat is. Felvetődött a kereskedelmi szakemberek és a fogyasztók panasza: a tejipar nem tudja folyama­tosan biztosítani azt a gaz­dag választékot, amelyet a termékbemutatókon produ­kál. Szó esett az iskolák tej­ellátásának gondjairól. A megyei NEB javasolja a ta­nácsok kereskedelmi és mű­velődésügyi osztályainak, il­letve a tejipari vállalatnak, hogy vizsgálja meg, miként lehetne a budapesti és deb­receni mintára megoldani ezt a fontos kérdést. A Miskolc városi Tanács ülése Módosították az idei fejlesztési alap terveit Miskolc megyei varos Ta­nácsa ülést tartott tegnap. Első napirendi pontként a fejlesztési alap és a költség- vetés 1971. I. félévi teljesíté­séről tett jelentést, valamint a fejlesztési alap ez évi terv­módosításának javaslatát tár­gyalta meg a tanács. Az írás­ban kiadott anyaghoz Rózsa Kálmán elnökhelyettes mon­dott szóbeli kiegészítést. Bár az első félév Költség- vetési és fejlesztési alap gaz­dálkodása a tanács határoza­tának megfelelően folyt, és pénzügyileg egyensúlyban volt, mégis kedvezőtlen a vá­rosi tanács pénzügyi helyzete, s a II. félévben a tartalékok kimerülésével is számolni kell. E kedvezőtlen pénzügyi helyzet okai: a vállalatok ál­tal fizetendő városi, községi hozzájárulás a tervezettnél alacsonyabb és év végére is bevételi kieséssel kell szá­molná a költségvetésben és fejlesztési alapban. A tervezett kapacitásbővítő fejlesztések, a lakásépítkezé­sek a tervezettnél jóval többe kerülnek. A többletköltségek fedezésére azonban tartalék nincsen. Ezért vált szükséges­sé az 1971. évi terv módosí­tása is. Mindezek a jelenlegi­nél ésszerűbb takarékosságot, nagyobb pénzügyi fegyelmet követelnek. A tanács rendel­kezésére álló pénzeszközeit elsősorban a lakosság ellátá­sát szolgáló feladatok végre­hajtására kell koncentrálni. Három órán át tartó kérdé­sek, vita és válaszok után .fo­gadta el a tanács a jelentést és a határozatokat, amelyek egyik legfontosabbja, hogy a tanács felhívja a végrehaj­tó bizottságot, utasítsa az il­letékes szakigazgatási szer­vek vezetőit, hogy a pénzügyi fegyelmet megsértő intézmé­nyek vezetőivel szemben szi­gorú felelősségrevonást alkal­mazzanak. A vb-nek felül kell vizs­gálnia minden terven felüli igényt, hogy a pénzeszközöket a tervben foglalt feladatokra használják fel. Intézkedése­ket kell tenni a beruházások jobb ütemezésére, beruházá­sokat pedig csak fedezet ese­tén engedélyezhetnek. A kiadások terén legin­kább az okoz módosulást, hogy a terv elkészítésekor a léte­sítmények egy részére kivite­li terv' vagy kivitelező által észrevételezett költségvetés nem állt rendelkezésre, így a létesítmények megvalósítása során az előirányzattól eltérő ráfordítások váltak szüksé­gessé. Második napirendi pont­ként a tanács és szervei szer­vezeti és működési szabályza­tának megállapítására tett javaslatot tárgyalta meg a tanács Bárczi Béla tanácsel­nök vezetésével. A szervezeti szabályzathoz dr. Farkas Jó­zsef, az ügyrendi bizottság elnöke mondott kiegészítést. Bejelentések, javaslatok és interpellációk megvitatásával fejeződött be a tanácsülés. Elfekvő, különböző, hidegen hajlított profil­anyagok egységesen kilogrammonként 3,50 forintos egységáron kaphatók B.-A.-Z. megyei Vállalat Miskolc, Búza tér 8. Haszonvastelep Ülést tartott a megyei NEB

Next

/
Thumbnails
Contents