Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
1971. október 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Or® sä®határokon át Salzburg, a színház, a muzsika városa A tej termelése, felvásárlása és forgalmazása Borsodban Utunk legszebb állomása a salzburgi tartomány volt. Az égig érő hegyek, a szűk szakadékok, a rohanó, habzó hegyi patakok, a szinte mindig gomolygó felhők IBUSZ-csoportunk valamennyi tagjának megnyerte tetszését. Egymást figyelmeztetve gyönyörködtünk a festő ecsetjére kínálkozó tájban, s elragadtatásunk Salzburg városába érve csak még fokozódott. A Salzach folyó két partján elterülő város olyan, mintha mese- könyvből lépett volna elő. Kanyargós, szűk utcák, amelyek hatalmas sziklafalba ütköznek, ragyogó barokk műemlékek zöld hegyek és távoli, fehérlő havasok „szorításában” . . Amikor Salzburgot meseországhoz hasonlítom Máriának, csoportunk egyik hölgytagjának, megjegyezté: neki e város tényleg az. Ut született, s édesanyja meséiből ismeri. Salzburg sóban gazdag területén időszámítás előtt mintegy 1400 esztendővel kelta fajtájú népek telepedtek le, őket. az Alpokon átkelve a rómaiak követték, majd a város érsekséggé lépett elő, uralva szinte az egész mai Ausztria területét. Az érsekség székhelye a város kellős közepében, a jókora dombra épült möhchs- bergi várban volt, amely ma is olyan délcegen, büszkén „terpeszkedik” a városra, mint egykoron, amikor a papoknál még nem volt nagyobb úr. A Káptalan tér közeléből siklópálya visz l'öi a régi falak közé, egy étterem kellős közepébe. {Gondolom, megérzi a tulaj, hu netalán „áramkiesés” van.) De aki gyalog vállalkozik az útra, nem bánja meg. Olyan csodálatos panoráma nyílik a városra, a folyót átszelő hidakra, az embersokaságra, hogy az idegen lépten-nyo- mon csak a fényképezőgépét kattogtatja. S ugyanezt teszi a salzburgi érsegségeknek bent, a városban levő, hajdani palotája előtt is, amely a Residenzplatzon áll. A Salzburgot méltató prospektusok szerint e tér megtekintéséért érdemes száz és ezer kilométereket utazni, sőt, évente igen sokan az óceánt is átszelik, hogy a legtöbbet emlegetett és látogatott, Európa legszebb helyét megtekintsék. A kedvesen csobogó kút mögött emelkedik a dóm. mögötte a Várhegy, jobboldalt maga a Residenz, balról a Neuge- bände, amelynek tartományában naponta háromszor muzsikál 35 harangocska Haydn-, Weber-, Mozartműveket. Az ünnepi játékok eredeti tere ez. Itt játszották 1920-ban először Hofmarinstahl drámáját, a Jedermannát, A darabot több nyáron át játszották nagy sikerrel, úgyannyira, hogy máshol is kezdték lemásolni a szabadtéri színpadot, Szeged is innen kapott ösztönzést. Természetesen, abban, hogy a századfordulót követő évtizedeken annyira fellendült Salzburg zenei élete, nagy része volt a régi hagyományoknak. Már a 800- as évek kezdetén felcsendültek a városban, a Szent Péter apátság templomban a kórus dallamai, 1591-ben pedig udvari zenekart alapítanak, 1750-ban itt születik meg Salzburg legnagyobb fia, Mozart. A világhírű zeneszerző emlékének tiszteletére minden évben megrendezik a Mozart-ünnepeket: ezrek és ezrek hódolnak zenéjének. Mozart háza egyébként ma múzeum. Igen értékes. Mozart-operákkal is kapcsolatos emlékeket őriznek itt, mint például a • zeneszerző egykori tárgyait, köztük azt az órát, amelyet Mária, háttérben szülővárosának egy részlete 15 éves korában Mária Teréziától kapott. Maradandó élményt nyújt Salzburgban a hajdani udvari lovarda megtekintése, amely reneszánsz stílusú, hatalmas épület. Az egykori érseki lovarda, sziklába vágott folyosóival már 1600- ban, megépítésének esztendejében Európa-hírű lett. Az épület híresebb lett, amikor a lovardából művészi kezek színházat varázsoltak. Hosszan lehetne sorolni Salzburg érdekes, csupa muzsikát árasztó épületeit, kiállításait, amelyek mind-mind a zenére, a színházra emlékeztetnek. De a városról festett kép csak úgy teljes, ha a környék kastélyairól is megemlékezem. A város tő- szomszédságában négy barokk kastély hívja fel magára a figyelmet. A leglátogatottabb és a legvonzóbb ezek közül a Hellbrunn Marcus Sittius érsek által 1613-ban építtetett kastély. De nemcsak a kastélyért, hanem régi barokk parkjáért is felkeresik e helyet. A hatalmas kert tele van sziklába vájt barlangokkal, amelyekben különböző bábszínházakat, játékokat mozgatnak a víz erejével. Ugyancsak vízzel hajtják azt a barlangtermet, amelyben az erdő énekes madaraira emlékeztető madárcsiripelés fogadja a látogatót. Az egész kert valóságos szökőkút, s a gyanútlan látogató egyáltalán nem sejti, honnan kapja a nyaka közé, vagy éppen szoknyája alá a játékos vízsugarakat. IBUSZ-csoportunk talán Salzburgtól vált meg legnehezebben. Ez a város mindannyiunk szívéhez nőtt, úgyannyira, hogy noha még Bécsben is időztünk, ott már úgy éreztük, befejeztük utunkat. Gondolom, a három országban tett látogatás után úti- társaim közül többen fogadták meg: máskor is „ablakot nyitnak” a világra, országhatárainkon tájra. . Fodor László (Vége) A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt. Szűcs Istvánnak, a bizottság elnökének a befejezett vizsgálatokról, illetve az augusztus 31-i NEB-ülés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentése után két vizsgálat szervezésével kapcsolatos előterjesztést ismertettek, majd a tej termelésének, felvásárlásának, értékesítésének helyzetéről készült elemzésről tárgyaltak. Megállapították, hogy megyénkben 1970. március 31- től az idei év március 31-ig közel 3 százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány. Mindezek ellenére Borsod megye tejtermelése elmarad az országos átlagtól. A gazdaságokban kedvezőek a törekvések a tehénállomány bővítésére, a takarmánygabona, a kukorica és a pillangósok vetésterületének és terméshozamának növelésére. A tejtermelés alakulásában jelentős szerepet játszik a tehenészeti üzemek munkaerő-problémája. A munka- körülmények kezdetleges volta miatt kevés a szakképzett, fiatal tehenész, sok helyütt a vezetők szakképzettsége sem megfelelő. Az első fél évben — a gyenge téli takarmányozás miatt — jóval kevesebb volt a felvásárolt tej mennyisége, mint korábban. Az igényeket jelentős mennyiségű lípiil a Barátság II. kőolaj-távvezeték A fő munkaterület: Borsod megf e Előkészületek a Tisza medrében HAZÁNK leghosszabb, közel 300 kilométeres kőolajtávvezetékének építéséhez 1970 júliusában kezdtek hozzá. Az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt Kőolajvezeték Vállalata — mint generálkivitelező — ekkor kezdte meg a műtárgyak, az út-, vasútkeresztezések elkészítését. Az úgynevezett vonali csővezeték építésére az idén januárban került sor, s azóta a szovjet—magyar határtól, Tiszaszent- mártontól Tiszavasvárig mintegy 84 kilométeres szakaszon készült el a távvezeték. Mint Bubori György, a Kőolajvezeték Vállalat osztályvezetője elmondotta, jelenleg fő munkaterületük Borsod megyében van. Közel félezer, nagyrészt szakmunkás, igen sok munka- és speciális gép dolgozik a kijelölt nyomvonalon a talaj egyengetésén, a 600 milliméter átmérőjű csövek kiszállításán, a hegesztési munkálatoknál, a szigetelésnél, az árokásásnál, illetve az árokba fektetett csövek be- takarásánál. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan folyik az-úgynevezett műtárgyazás is. Az egyre rosszabbodo időjárás ellenére, átlagosan mostanában is összehegesz- tenek ezer folyóméter csövet naponta, és mintegy 1200 méter hosszúságban szigetelik ezeket 24 óra alatt. Különös gondot fordítanak arra, hogy ezeket a munkálatokat jó minőségben végezzék el. A varratokat röntgenezik, illetőleg izotópos vizsgálatoknak vetik alá. Különleges gonddal készítik elő a távvezeték Tisza keresztezési munkálatait. A tervek szerint október 10— 20. között fektetik le a parton előkészített mintegy 350 méter hosszúságú csővezetéket a folyó medrében vágott másfél méter mély ágyba, árokba. A második vezeték áthúzására előreláthatólag november közepén kerül sor. ISMERETES, hogy hazánk energiamérlegében egyre nagyobb szerepet játszanak a szénhidrogének, közöttük a kőolaj. Az egyre növekvő hazai igények kielégítése azonban csak a Szovjetunióból való importálás útján oldható meg. A már működő Barátság I. elnevezésű kőolaj-távvezeték mellett ezért a IV. ötéves tervben sor kerül a Barátság II. távvezeték megépítésére is. A fontos népgazdasági érdeket szolgáló beruházás megvalósítására a Gazdasági Bizottság annak idején 1 milliárd 200 millió forint költséget irányzott elő. A Tiszaszent- mártontól Százhalombattáig húzódó, most épülő kőolaj- távvezeták Szabolcs, Borsod, Heves és Pest megyén keresztül éri majd el rendeltetési helyét. Ebből a távvezetékből táplálkozik majd a Tiszai Vegyikombinátban felépülő új kőolajfinomító, valamint az az új erőmű, ■amelynek építését Len in város határában mar meg is kezdték. A Barátság II. kőolaj-távvezeték megépítésében nagy feladat hárul a fiatalokra. A KISZ védnökséget vállalt a távvezeték megépítése és üzemeltetése fölött. Mint a Kőolajvezeték Vállalat osztályvezetője elmondotta, a KISZ-védnökség nagy segítség számukra, annak érdekében, hogy e nagyszabású program megvalósításán dolgozó tíz nagyvállalat időben teljesítse feladatát. A Barátság II. kőolaj-távvezeték magyarországi szakaszának megépítésében a nemzetközi kooperációnak is nagy jelentősége van. Nem véletlen, hogy négy zászló, a Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk nemzeti zászlaja díszíti a Barátság II. építésének s útját, főbb 1 munkahelyeit. A KÖZEL 300 kilométer hosszú kőolaj-távvezeték épi- j tése jó ütemben, a terveknek megfelelően halad. 1972. november 7-én már Százhalombattán akarják az építők megünnepelni a Szovjetunióból érkező olajat. Ezt követően az első esztendőbén 3,5 millió tonna, 1985- re pedig — amikor teljes kapacitással dolgozik majd a távvezeték — évente 10 millió tonna kőolajat szállít j a Barátság II hazánkba. O. J. I tejpor felhasználásával lehetett kielégíteni. Bár összességében javul a tejellátás, bizonyos problémák megoldásra várnak Borsod megyében. Hetvenegy borsodi faluban nincs még biztosítva a szervezett tejellátás. Csak bizonyos számú boltba tudnak szállítani egyliteres, polipack-csomagolású tejet. Nincs félliteres polipackos tej, kakaó. Ezek a problémák részben a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat kapacitáshiányára vezethetők vissza. Az ülésen elhangzott, hogy a vállalat érdekében a városi tanács már intézkedéseket tett. A tejtermékek választéka sem megfelelő, gyakoriak a jogos minőségi kifogások. Romlott a tej minősége, s ez különösen a második negyedévben volt feltűnő. Az előírtnál alacsonyabb zsír- tartalmú, s sokszor lejárt szavatosságú tej került a fogyasztókhoz. Az új miskolci tejüzemben elmaradt a próbaüzemelés, s ez a minőségi romlás egyik szülője, de elmarasztalható ebben a kereskedelem is. Célszerű lenne a hűtőlánc tökéletesítésére törekedniük. Javasolták, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség is foglalkozzék a lej minőségének vizsgálatával, s szükség esetén vizsgálja meg az ipari okokat is. Felvetődött a kereskedelmi szakemberek és a fogyasztók panasza: a tejipar nem tudja folyamatosan biztosítani azt a gazdag választékot, amelyet a termékbemutatókon produkál. Szó esett az iskolák tejellátásának gondjairól. A megyei NEB javasolja a tanácsok kereskedelmi és művelődésügyi osztályainak, illetve a tejipari vállalatnak, hogy vizsgálja meg, miként lehetne a budapesti és debreceni mintára megoldani ezt a fontos kérdést. A Miskolc városi Tanács ülése Módosították az idei fejlesztési alap terveit Miskolc megyei varos Tanácsa ülést tartott tegnap. Első napirendi pontként a fejlesztési alap és a költség- vetés 1971. I. félévi teljesítéséről tett jelentést, valamint a fejlesztési alap ez évi tervmódosításának javaslatát tárgyalta meg a tanács. Az írásban kiadott anyaghoz Rózsa Kálmán elnökhelyettes mondott szóbeli kiegészítést. Bár az első félév Költség- vetési és fejlesztési alap gazdálkodása a tanács határozatának megfelelően folyt, és pénzügyileg egyensúlyban volt, mégis kedvezőtlen a városi tanács pénzügyi helyzete, s a II. félévben a tartalékok kimerülésével is számolni kell. E kedvezőtlen pénzügyi helyzet okai: a vállalatok által fizetendő városi, községi hozzájárulás a tervezettnél alacsonyabb és év végére is bevételi kieséssel kell számolná a költségvetésben és fejlesztési alapban. A tervezett kapacitásbővítő fejlesztések, a lakásépítkezések a tervezettnél jóval többe kerülnek. A többletköltségek fedezésére azonban tartalék nincsen. Ezért vált szükségessé az 1971. évi terv módosítása is. Mindezek a jelenleginél ésszerűbb takarékosságot, nagyobb pénzügyi fegyelmet követelnek. A tanács rendelkezésére álló pénzeszközeit elsősorban a lakosság ellátását szolgáló feladatok végrehajtására kell koncentrálni. Három órán át tartó kérdések, vita és válaszok után .fogadta el a tanács a jelentést és a határozatokat, amelyek egyik legfontosabbja, hogy a tanács felhívja a végrehajtó bizottságot, utasítsa az illetékes szakigazgatási szervek vezetőit, hogy a pénzügyi fegyelmet megsértő intézmények vezetőivel szemben szigorú felelősségrevonást alkalmazzanak. A vb-nek felül kell vizsgálnia minden terven felüli igényt, hogy a pénzeszközöket a tervben foglalt feladatokra használják fel. Intézkedéseket kell tenni a beruházások jobb ütemezésére, beruházásokat pedig csak fedezet esetén engedélyezhetnek. A kiadások terén leginkább az okoz módosulást, hogy a terv elkészítésekor a létesítmények egy részére kiviteli terv' vagy kivitelező által észrevételezett költségvetés nem állt rendelkezésre, így a létesítmények megvalósítása során az előirányzattól eltérő ráfordítások váltak szükségessé. Második napirendi pontként a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának megállapítására tett javaslatot tárgyalta meg a tanács Bárczi Béla tanácselnök vezetésével. A szervezeti szabályzathoz dr. Farkas József, az ügyrendi bizottság elnöke mondott kiegészítést. Bejelentések, javaslatok és interpellációk megvitatásával fejeződött be a tanácsülés. Elfekvő, különböző, hidegen hajlított profilanyagok egységesen kilogrammonként 3,50 forintos egységáron kaphatók B.-A.-Z. megyei Vállalat Miskolc, Búza tér 8. Haszonvastelep Ülést tartott a megyei NEB