Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

/ ÉSZAK-MAGYÄRORSZÄG 2 T971. okL 23., csütörtök ll jSfSZ'köldöüéríekczleíek Tovább kell erősíteni az ifjúsági szövetség kommunista jellegét Edelény TI-én reggel, fél 9 órai kez­dettel a KISZ Edelényi já­róid Bizottsága megtartotta küldöttértekezletét. A kül­döttértekezlet munkájában részt vett Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, Sznniszló Gyula, a járási pártbizottság első titkára, Dodin József, a KISZ KB IB vezetőségi tagja, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra, az állami és társadalmi saerwek helyi képviselői és vezetői. Az értekezleten Dojcsák János felszólalásában elmon­dotta; megnyugtató, hogy az ifjúság segítségére, védelmé­re ifjúsági törvény született. Az ifjúság nagyobb arányban vesz és vehet részt a vezetés­ben. Foglalkozott a bejáró fi­atalok problémájával, a KISZ-vezetők felikészültségé­vel, informáltságának szüksé­gességével. Szólt a közoktatás, közművelődés problémáiról, helyi lehetőségeiről, a párt irányító munkája színvona­lának emeléséről. Ezután Dudla József kórt szót, majd sor került a vá­lasztásra. 31 fős KISZ-bizottságot, 7 fős pénzügyi ellenőrző bi­zottságot választattak. A ICISZ-bizottság titkárának Stadler Andrást választották. Mezőcsát Tegnap, október 27-én, szerdán Mezőcsátom, a járási művelődési központ épületé­ben került sor az ifjúsági mozgalom járási küldöttei­nek tanácskozására. Az ér­tekezlet levezető elnöke, Hu- dy Zoltán, a járási KISZ-vb tagja üdvözölte az 1163 ifjú kommunista képviseletében megjelent 68 küldöttet, va­lamint a meghívott vendé­geket A tanácskozás elnök­ségében foglalt helyet — többek között — Balogh Miklós, az MSZMP Mezőcsá- tí járási Bizottságának tit­kát», dr. Greiz László, a já­róéi tanácsi hivatal elnöke, valamint a megyei KISZ-bi- jBottság képviseletében Nagy Lajos, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és Mészáros László osztályvezető. A KISZ VIT, kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, s az előző választások óta eltelt időszak munkájá­ról Poós László, a KISZ já­rási bizottságának titkára terjesztette élő a bizottság beszámolóját. Többek között elmondotta az élőadó: örven­detesen javult a szervezertt- ség a járás területén, nőtt o KLSZ-tagők létszáma. A ter­melési mozgalmakba is egy­re jobban bekapcsolódnak a mezőgazdaságban és az üze­mekben dolgozó fiatalok. A további fontos feladatok kö­zött említette meg a beszá­moló a rétegpolitikai mun­ka hatékonyságának javítá­sát. Ezután került sor a vi­tára a beszámoló, valamint a KISZ KB vitaanyaga és a módosított szervezeti sza­bályzat tervezete felett. Csaknem húszán szóltak hoz­zá, mondották el észrevéte­leiket és javaslataikat. A vita összegezése utón a küldöttek megválasztották a KISZ 27 tagú járási bizott­ságát, a 7 tagú pénzügyi el­lenőrző bizottságot, valamint a megyei küldötteket A já­rási KISZ-bizottság titkára ismét Poós László lett Len in város Hetvennégy küldött, és számos meghívott részvételé­vel, kedden tartatta küldött- értekezletét a KISZ lenin- városi Bizottsága. A tanács­kozás elnökségében foglalt helyet Kovács Miklós, a Le- nínvárosi Pártbizottság első titkára, Kéri András, a KISZ Központi Bizottsága ifjú­munkás osztályának vezető­je, Tóth Ferencné, a \ megyei KISZ-bizottság titkára, Szűcs Ferenc, a megyei pártbizott­ság munkatársa, dr. Kovács Albert, a Leninvárosi Tanács elnöke, az üzemek, vállala­tok, intézmények párt-, gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetői. Az elnöklő Simon Péter megnyitója után Szalmást István, a Leninvárosi KISZ- bizottság megbízott titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Többek között elmondotta: az ifjú­ságnak a szocialista varos társadalmi életében elfoglalt helyét alapvetően meghatá­rozza, hogy Leninváros la­kóinak mintegy 35 százaléka 14—26 év közötti fiattal. Szó­lott róla, hogy Leninváros- ban és üzemeiben jelenleg 1500 KISZ-tag tevékenyke­dik. A legnagyobb és a leg­alapvetőbb réteget a mun­kásfiatalok alkotják, számuk az összdolgozóknalc negyven százalékát teszi ki. Ugyan­csak jelentős réteget képvi­sel ma már a diákifjúság is. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy számottevően ja­vultak az oldató- és nevelő­munka személyi és tárgyi tel­tételei. A város középiskolá­jában és szakmunkásképző intézetében jelenleg több mint ezer fiatal tanul. A szóbeli kiegészítőt kö­vető vitában huszonnégyen kértek szót. A tanácskozáson felszólalt Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság el­ső titkára is. Beszédében I hangsúlyozta: az állami, gaz-1 dasági, társadalmi és tömeg- szervezetek súlyuknak, sze­repüknek megfelelően fog­lalkoztak a párt ifjúságpoliti­kai határozatából adódó fel­adatokkal. A pártbizottság első titkára a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Lenin ne­véhez és szelleméhez mél­tóan, tovább kell erősíteni az ifjúsági szövetség kommu­nista jellegét A vita után a küldöttek megválasztották a 31 tagú városi KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got, valamint a megyei kül­döttértekezleten részt vevő küldötteket. Ezt követően a KISZ-bizottság megtartotta első ülését, ahol megválasz­tották a kilenctagú végre­hajtó bizottságot. A Leninvá- rosi KISZ-bizottság titkára ismét Szabó Pál lett. Czinege Lajos sajtótájékoztatója A hívatásos tiszteik, tiszt- helyettesek helyzetéről, élet- körülményeik javításáról tá­jékoztatta az újságírókat szerdán délelőtt a Magyar Néphadsereg Központi Klub­jában Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter. A miniszter elöljáróiban el­mondotta, hogy a tiszti, tiszt- helyettesi hivatást választók­nak állandóan növekvő kö­vetelményeknek kell megfe­lelniük, a hivatásos állo­mánytól mind magasabb fokú képzettséget, felkészülést kö­vetel meg a fejlődő haditech­nika, hadtudomány. A kato­nai pálya egy életre szóló politikai és társadalmi elkö­telezettség a haza, a dolgozó nép élért vívmányai, békés alkotómunkája védelmében. — A magyar néphadsereg hivatásos tiszti, tisztihelyette­si állománya a nehézségeket, nem egyszer áldozatokat is vállalva, maradéktalanul tel­jesíti kötelezettségeit — hangsúlyozta Czinege Lajos. — A hadseregben kiegyen­súlyozott, jó a légkör, kato­náink tettekben is kifeje­zésre juttatják a párt politi­kájával való egyetértésüket. —M■Basaana—i A Herman Ottó Múzeum segítségével lörtéaelmi szaktanterem BfikkábráBybaa örömteli esemény színhe­lye volt tegnap, október 2£- én, a délelőtti órákban Bükk- ábrány. Egy kis múzeum­nak is beillő történelmi szak- tanteremmel gazdagodott az általános iskola — így tulaj­donképpen a község. A hely- történeti vonatkozású emlé­keket, régészeti leleteket, népművészeti anyagot felso­rakoztató gyűjteményt a mis­kolci Herman Ottó Múzeum adományozta a búkkábrányW aknak. Amint a múzeumi gyűjte­mény átadásakor dr. Bodgál Ferenc muzeológus elmon­dotta: tulajdonképpen a he­lyi honismereti tevékenység elismeréseképp en segíti a múzeum a bükkábrányi tö­rekvéseket. A helybeli termelőszövet­kezet & a Mezőnagymíhályl Állami Gazdaság, valamint a Mezőkeresztesd ÁFÉSZ adott anyagot az állványok és a vitrinek létrehozásához. Az anyag rendszerezésénél, a fel­iratok elkészítésénél Takács Lajos ós felesége, valamint Jánosházi Sándor dolgozott sokat. A történelmi szaktanterem segíti majd a helyi pedagó­gusokat a korszerű oktatás­ban, s mindezen fúl a köz­ség lakossága is megismer­kedhet a tájjellegre is utaló gyűjteménnyel. iiapiiftís fejvm M ost, hogy Tajvan képviselőit eltávolították a világ- szervezetből, érdemes egy pillantást vetnünk erre a különös sorsú szigetre. Mivel a mostani nagy változással a szigeten uralkodó rezsim gyakorlatilag tá­vozik a nemzetközi politika porondjáról, úgy is mond­hatnánk: búcsúpillantást. A rezsim vezetője, a 85. évéhez közeledő Csang Kaj- sek szerdán felhívással fordult a lakossáíghoz. „Egységre és nyugalomra szólította fel a sziget lakóit, sőt, ázt is megismételte, ami már húsz esztendeje is groteszk volt, de most egyenesen komikusnak tűnik: hogy továbbra is el van szánva „a kommunista kormány megdöntésére”. Csang Kaj-sek 1886-ban, Csekiang tartományban szüle­tett. Fiatal tisztként csatlakozott a dr. Szun Jat-szen által alapított, akkor progresszív polgári forradalomhoz, amely 1911-ben szerepet játszott a császárság megdöntésében. Szun Jat-szen halála után azonban Csang Kaj-sek hama­rosan elárulta a mozgalom elveit. Csatározott ugyan az észak-kínai feudális kiskirályok csapataival, de legfőbb feladatának már akkor azt tartotta, hogy a kuomintang teljes katonai erejével szemberforduljon a kommunisták­kal. A harmincas évek elején — Szun Jat-szen végaka­ratával élesen szembefordulva, hat nagy hadjáratot ve­zetett korábbi szövetségese, Mao Ce-tüng csapatai ellen. 1934-ben azonban a délkelet-kínai hegyekben a kommu­nistáknak sikerült kitörniük a gyűrűből és ekkor került sor — északnyugati irányban — a híres nagy menete­lésre. A második világháború után a polgárháború lei- új ült és 194!)-ben Mao Ce-tung katonái bevonultak Pe- kimgbe. A megvert generalisszimusz végrehajtotta a történe­lem egyik legfurcsább menekülését: kétmillió főnyi kísé­retével Tajvan szigetére vonult és azon amerikai segít­séggel — és sokáig a formásai szorosban cirkáló hetedik flotta védelme alatt — katonai diktatúrát épített ki, ami mindmáig tart. A tajvani hadsereg több mint hatszázezer emberből all és ez nemcsak kül-, hanem belpolitikai té­nyező is: egységei ott állomásoznak a sziget minden helységében és azonnal megtorolnak minden „rendbon­tást”. Beavatkozásukra az utóbbi időben egyre többször van szükség, mert erősödött az ellentét az 1949-es jöve­vények és a nem lcis részben szeparatista őslakosság kö­zött. Az, hogy ez a rendszer meddig tartja még magát a 36 ezer négyzetkilométeres szigeten, részletkérdés. A lényeg az, hogy képviselőinek az ENSZ után mind nagyobb számban kell elhagyniuk a nyugati fővárosokat is. A felfújt léggömb kipukkadt és a Csang-rezsim azzá deg­radálódott, ami valójában: egy kis sziget jelentéktelen diktatúrájává. Önerőből, takarékosan Látogatás a hoidégkőváraljai egészségügyi gyermekotthonban Híre volt annak, hogy a boldogkő­váraljai tüdőszanatórium megszűnik, s helyén gyer­mekotthont nyitnak a Zidhy- kastélyban. Híre volt annak, hogy az átalakítás megtör­tént, s a rászoruló gyerme­tanácskoztak Tegnap, október 27-én ta­nácskozott a XVI. sz. Autó­javító Vállalat szakszervezeti bizottságának vezetősége. A tanácskozáson jelen volt Vá- radi István vállalati igazga­tó, valamint Gulyás József, a KPM Autófenntartóipari Tröszt munkásvédelmi fel­ügyelője is. Megnyitót Magyar Károly szb-titkár mpndott, majd elhangzott az írásos anyag szóbeli kiegészítője. Ezután a beszámolóval kapcsolatos kérdések következtek, majd megkezdődött a vita. ft. tanácskozás napirendjén a vállalat munkásvédelmi helyzete szerepelt Ez a vál­lalat minden dolgozóját' ér­dekli, érthető hát, hogy a részvevők hosszasan, több óráig tartó vita során tár­gyaltak a kérdésről. Az őszinte, nyílt légkörű vitában a felszólalók elmondták ész­revételeiket, véleményüket javaslataikat Szóba került a gépkocsik műszaki állapota, szó volt a védőételekről, a I munücaerő-vándorlásról, a ' törzfegárda megbecsülésének szükségességéről és számos egyéb fontos kérdésről. A magyar országgyűlés — Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke ve­zetésével — Kijevben tartózkodó küldöttségét fogadta (jobbról) Pjotr Seleszt, az Ukrán KP első titkára. kék már folyamatosan be­költöznek az otthonba. Ez az, amiről a kívülállók tud­nak, s bizonyára azt gondol­ják, hogy az állam, vagy a tanács jelentős összegeket fordított az átalakításra. Joggal gondolják, hiszen ilyen jellegű beszámolóink­ban már a második mondat­ban szerepel az az összeg, amibe az új létesítmény ke­rült. Most el kell térni a sablo­nos beszámolóktól, mert az otthon létrehozásának módja olyan rendhagyó, mint ami­lyen rendhagyó volt az ün­nepélyes avatás is. Avatás? Talán ne is ne­vezzük így, inkább bensősé­ges közös örvendezés egy jól végzett és nagyon eredmé­nyes munka után. Az új in­tézetet meglátogatta Varga Gáborné, az. országgyűlés al- elnöke, a megyei tanács el­nökhelyettese, s dr. Tiborcz Gabriella, az Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tője. Ott volt Veres Mihály, az encsi járási pártbizottság titkára, Simaházi Sándor, a járási hivatal vezetője, dr. Pavlyák Pál, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezető főorvosa, dr. Vel­it ey László megyei gyermek- gyógyász főorvos. Dr. Pavlyák Pál elmondot­ta a vendégeknek, hogy eb­ben az intézetben a szelle­mileg és mozgásszervileg ké- pezhetetlen gyermekeket he­lyezik el. Nagy gondja ez megyénknek, mert eddig ilyen jellegű intézetünk nem volt. Köszönetét mondott a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy támogat­ta a gyermekotthon megvaló­sítását, s külön megköszönte Varga Gábornénak azt a tö­rődést, amellyel segítette az ügyet. A köszönetét ™sn káig lehetett volna sorolni az Egészségügyi Miniszté­rium után minden dolgozó­nak, aki a gyermekotthon­ban ez év tavasza óta alkal­mazásban volt. Mert mint említettük ez a létesítmény rendhagyó módon született. Árúikor először megfogal­mazódott, hogy egy tüdőkór- házból gyermekotthont csi­náljanak, szinte mindenki megrettent, arra gondolva, milyen hatalmas összegekbe kerül mindez, hogy az új követelményeim ek megfelel­jen. Addig teljes volt az egyetértés, hogy ilyen gyer­mekotthonra szüksége van a megyének, de az átalakításra nem állt rendelkezésre egy fillér sem. Az egészségügyi osztály — egyetértésben az intézet dolgozóival — vállal­ta, hogy így is megoldják. Az átalakításhoz csupán a korábbi intézet működési, fenntartási költsége állt ren­delkezésre. Ma frissen festett ajtók, csempézett falak, új padló- burkolat, fürdőszobák fo­gadják a látogatókat. Hogyan lehetett? Úgy hogy a nyáron az intézet minden dolgozója, köztük a nővérek is meszel­tek, festettek, maltert kever­lek. Május óta októberig itt mindenki az átalakításon dolgozott. A kis ágyak most már fo­lyamatosan megtelnek. Az intézet sok családot és gyer­mekkórházat mentesít a ké- pezhetetlen gyermekek gond­jától. Ez és a közeljövőben megnyíló nagybarcai csecse­mőotthon lehetővé teszi, hogy az egészségügy egyik igen nagy problémája eny­hüljön. Közismert, hogy a sátoraljaújhelyi csecsemőott­hon már rég túlzsúfolt. A nagybarcai intézet, amelyet még most tesznek alkalmassá erre a célra, sokat segít majd. Jelenlegi nj|“Ä zött csak a legnagyobb elis­merés hangján szólhatunk a megyei egészségügyi szervek törekvéséről, amellyel min­den fellelhető tartalékot — köztük az egészségügyi dol­gozók őszinte odaadását is — felhasználnak az ésszerű fejlesztésre. A nagy szám­lák és kívánságlisták össze­állítása helyett sok helyen érdemes lenne még szétnézni a saját portán fellelhető erőforrások után, mint aho­gyan azt az egészségügy te­szi. Adamovics Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents