Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
MW sarsrae 1971. oki. 27., szerda v eS3M<MftGamR0«SZAG 5 *»'»«* •STÄ szemben ül velem, s az életéről beszél. Gorkijtól József Attiláig kalandozik a gondolat, aztán vissza. Anya-alakok elevenednek, meg előttem, törékeny, meleg szívű, öntudatra ébredő, határozott, harcoló, könnyező anyáké... Az ő élete mindegyikhez hasonló, mégis más... Arca mosolygós, kiegyensúlyozott életre valló. Vagy talán szuggesztív egyénisége, töretlen életműve kényszeríti kordába a nincstelen évek, a nehéz órák emlékeit, az árnyékokat ? ... Árvái Józsefnéról, a Kismotor- és Gépgyár gazdasági vezetőjéről senki sem hinné, hogy lassan, az ötödik X is társául szegül. Figyelem szavait, nem zavarom, hiszen a kérdés esetleg megbolygatja, összekuszálja szavainak fonalát. — Tudja — néz rám szelíden —, én szerettem az iskolát, jól is tanultam, mégis kivettek. Elvittek a gyermek- piacra, Szentandrásra... Eladtak ... A toll megállt a kezemben. Gyermekpiac ... Tudtam, hallottam róla, persze, de ilyen torokszorongató közelségébe még nem kerültem e szónak... És most?... Az ítélet következik! Annak kell következnie. Ítélet az ilyen szülőkről ... Lélegzetvisszafojtva figyel teán. Fejét lehajtotta, szeme árnyékba került... — A szegénység — hangja halk volt, fátyolos. — Szegénység volt errefelé mindenütt. Nagyon sok mezőkövesdi lány, vagy fiú került akkor gyermekpiacra... Én három évig dolgoztaim a Jászságban ... Arca kissé felemelkedett;, szemét tisztán láttam. — 3 év után, 1935-ben summás lettem, mint annyian mások. Nem, nem akarok én erről sokat beszélni... hiszen ki ne ismerné a sommások életét, sorsát, helyzetét? ... Valóban ... Szakdolgozatom jut eszembe, kutatások, gvűjtőutak . .. iskolai viták, szóelemzések, szociográfia, folklór, meg minden ... Valóban tudjuk, valóban értjük, tök... 24 órán belül távoznunk kellett, ha nem akartuk, hogy másnap a csendőrök . megvasalva vigyenek el... És a hatalom védekezett az izgatok, a lazítok ellen. Belegázolt családi életekbe is. Árvái Józsefet is behívták katonának. Házasságuk első 10 évéből mindössze másfél esztendőt töltöttek együtt. Az egyedül maradt asz- szonynak a gürcölés, a magány, a szorongás jutott osztályrészül hosszú éveken keresztül. A f'elszabadisíás után a dohánybeváltóban dolgozott. Sosem felejti el 1940- os, első „közéleti” szereplését: részt vett a diósgyőri munkások nagygyűlésén. Ma- tyóruhában. Felszólalásában kissé akadozva, lámpalázzal küszködve biztosította a munkásságot a parasztság együttérzéséről, támogatásáról ... Hatalmas ováció, taps fogadta szavait... De első előadása is sokáig emlékezetes marad számára. Szomolyán tartott előadást, amikor felcsendült az esti harangszó. A részvevők felálltak, csendben elmondták az esti imát... Ö hallgatott, .sok minden megfordult fejében . .. Amikor a részvevők leültek, ő folytatta, ahol abbahagyta ... Figyelmesen meghallgatták./.. Eltűnődik. — Azóta is sokszor gondolkozom rajta, vajon helyesen jártam-e el... 1947-ben hivatalosan is utat talált a párthoz. Egy év múlva hazakerült a férje is. ö is a kommunisták közösségének tagja lett. l?c lÄHnlr a tanulással, [mich munkával, pezsgéssel teli évek. Árvainénak sok pótolnivalója volt. Elvégezte a 6—7. osztályt, majd a gimnázium 4 osztályát:,^ Érettségi után 2 éves tanácsakadémia, közgazdasági technikum és esti egyetem következett. Felelős beosztásokban dolgozott, értekezett, tárgyalt, tsz-t szervezett, választások előtt járta a falvakat, újságot terjesztett, foglalkozott egyént gondokkal, igyekezett eloszlatni a kételyeket, formálni a holnapot... — Tudja, mennyi társadalmi munkát, éjszakázást kívánt ez? — kis szünetet tartott. — Bizony, volt idő, amikor ünnepnek számított, ha az estét a családommal töltöttem. Persze, a család. Szeme mosolyog, amint rámnéz. — Természetesen a férjem is propagandista, az áfész- nél... — Tudom... és kiterítem „lapjaimat”. — A járási párt- bizottságon előzőleg beszélgettünk ... Sőt, elmondták, hogy a fia az Autóvillamossági Felszerelések Gyáránál, a menye pedig az építőipari kt.sz-nól szintén propagandista. Nevet. — Érdekes volt ez... A fiam és a menyem a nászút után megbeszélték, s egyszerre , kérték felvételüket a pártba. Nekünk sem szóltak... A menyem középparaszt családból származik... Talán azért... Felvették őket. Aztán mindketten propagandisták lettek .. . Olyannyira, hogy a menyein már gyermekgondozási szabadságon volt, de propagandistaként még mindig tevékenykedett... Jelenlegi munkahelyéről beszél még Arvainé. A Kismotor- és Gépgyár 3. sz. gyárrészlege alakul, fejlődik. A jánműprogram ellátja munkával. 1973 végére — a tervek szerint — újabb termelő részleglek lépnek tizembe, a dolgozók létszáma pedig három-négyszeresére emelkedik. Aztán ismét visszakanyarodik a pártmunkához. Most gazdaságpolitikai tanfolyamot vezet. És hamarosan summáz, összefoglal. — Szép volt, emlékezetes™ csak ... mintha kissé elfáradtam volna . .. — És ... érdemes volt? ... — tapintatlan ködöm. Egy pillanatig sem gondolkodik. — Igen. Ha újra kezdhetném, ugyanígy tennék... Et i L í sír A műhelyben - winiaci. amelyen keresz_ tül megyünk — termelési értekezletet tartanak ... Hang foszlányok érkeznek hozzánk. Egy középkorú szaki a bérezésről, az anyagéi Iá tás ró], a jövő tennivalóiról beszél... Becze Károly Műszaki-gazdasági konferencia az Ózdi Kohászati Üzemekben esetben —. most is a kollektíva összefogása segíthet. Az év első 9 hónapjában az Ózdi Kohászati Üzemekben jelentős lemaradások mutatkoztak, elsősorban a nagyolvasztóműben és az acélműben. A harmadik negyedévben a nyérsvasterme- lés lemaradása fokozódott, egyrészt a Borsodi Ércelőkészítő Műnek a tervezettnél kevesebb szállítása, a 3. szalag üzembe helyezésének késése és a zsugorítvány nem mindig megfelelő minősége miatt. Ezek együttesen 13 500 tonna lemaradást okoztak, s az augusztusi tűz további 3700 tonna termeléskiesést eredményezett. A nversvas- ellátás zavarai akadályozták az acélmű termelését is. A sorozatos lemaradások miatt a vállalatnak jelenleg 7 millió forinttal kevesebb a nyeresége a tervezettnél. A legfontosabb feladat tehát az év hátralevő részében a lemaradások pótlása. Ez a feltétele, hogy a tervezettnek megfelelő nyereségrészesedést kifizethesse a kohászati üzem. Dr. Kasza Gyula, az ÓKÜ gazdasági igazgatója az év hátralevő részében a legfontosabb feladatok egyikének az export fokozását jelölte meg. Mint mondotta, a IV. negyedévben mintegy 25 000 tonna nyersvasat. 10 000 tonna acélbugát és 54 000 tonna hengerelt árut kell exportálni. Ettől függ ugyanis a nyereségterv teljesítése. Ez nem könnyű feladat, de a reális feltételei megvannak A tanácskozás során a konferencia részvevői sóik hasznos javaslattal segítették a vállalat vezetőinek munkáját. Több esetben is megfogalmazódott, hogy bíznak a vállalat kollektívájában, mely még soha sem hátrált meg a nehézségek előtt. T. 1. Tegnap, október 20-án, kedden délelőtt műszaki- gazdasági konferenciát tartottak az Ózdi Kohászati Üzemekben, melynek témája- az év eddigi 9 hónapjának értékelése és a jövő évi gazdasági célkitűzések megvitatása volt. A tanácskozást Léka Tiviadar, az ÖKÜ vállalati szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, majd Csépányi Sándor, a vállalat vezérigazgatója bevezetőjében a műszaki-gazdasági konferencia fontosságát hangsúlyozta. Az ÓKÜ vezérigazgatója nyoma táltosán felhívta a figyelmet arra, hogy a gondokról, nehézségekről őszintén kell beszélni a dolgozókkal, a szocialista brigádokkal, mert — mint minden K V íztükörben Foto: Laczó József Nagyobb követelmények sflrirábai Korszerűbb, Jobb tanácsi munka mi volt, hogy volt? ... — 1939-ben mentem férjhez. Summások voltunk mind a ketten. A következő év a Dunántúlon talált bennünket. Ott dolgoztunk. Hamarosan nemkívánatos személyek lettünk férjemmel együtt. Iz.gaKapcsolaibaia hatvan országgal A fogyasztási szövetkezetek kongresszusára készülőben a SZÖVOSZ-nál felmérték az elmúlt négy évben a nemzetközi kapcsolatok terén elért eredményeket is. Ennek egyik fő jellemzője, hogy a tá rsad almi egy üt tmű k öd és mellett mind határozottabb a törekvés a gazdasági kapcsolatok erősítésére. A SZÖVOSZ jelenleg mintegy hatvan ország nyolcvan , szövetkezeti szervezetével áll összeköttetésben. A szocialista országokkal a társadalmi együttműködés és tapasztalatszerzés céljából évente mintegy 25—30 alkalommal került sor delegáció cserére. Az 19(>8—71-es években sokat fejlődtek a szocialista országok* szövetkezetei közötti gazdasági kapcsolatok. A belkereskedelem árucikklistáját jelentősen szélesítő válasz- tékcsere-forgalom 50 , százalékkal növekedett. AZ UTÓBBI IDŐKBEN| talán minden eddiginél több szó esik a tanácsokról, a helyi tanácsok szerepéről, feladataikról. Érthetően, hiszen most éljük azokat a változásokat, amelyek révén a helyi tanácsok hatásköre megnövekedett. bizonyos mértékben átalakult. Az átalakulással kapcsolatosan egy sor kérdés vetődik fel, nemcsak a lakók, hanem köztünk, tanácsiak között is, melyekre jó magam, évtizedek óta tanácsi dolgozó, jelenleg Ede- lény nagyközség tanácselnöke, az alábbiakban — persze nem a teljesség igényével — megpróbálok a saját tapasztalataim alapjan válaszolni. Ügy érzem, mindenekelőtt feltétlenül szükséges annak megállapítása, hogy eddig i tanácsrendszerünk eleget tett azoknak a feladatoknak, melyeket központi szerveink, megszabtak. Ha sói-; nehézség árán is, de sikerült teljesítenünk küldetésünket, megfelelően a párt politikái .iának, iránymutatásának. Legjobb feladatunk a válasz- U'%..&rd$keinek szolgálata volt eddig is, a .lakosság anyagi, szociális, kultúralis igényeinek kielégítése E\ meghatározás a szocializmus alaptörvényéből fakad. (Más’ kérdés, hogy a helyes célkitűzésekből mennyit sikerült megvalósítani, milyen objektív ék szubjektív tényezők gátolták ennek teljesebbé tételét.) Részesei voltunk hazánk nagy történelmi átalakulásának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, segítettük . a termelést, a lakosság ellátását, településfejlesztési feladataink végrehajtását, az emberek tudatának formálását. Az ország bármely részén járunk, tapasztalhatjuk a tanácsok, köztük a helyi tanácsok gazdasági, szervező, kulturális munkájának, ezzel egységesen népünk alkotó tevékenységének eredményeit, Csupán nálunk. Edelény- ben a tanácsol:, megalakulása óla 394 millió forintot fordított mik a lakosság kommunális, szochiliß, kulturális körülményeinek javítására. A létesítmények felsorolása hosszú listát tenne ki. A vények azonban sokat mondanak. Legfőképpen pedig azt, hogy az eredmények az alkotó nép összefogásának, építő munkájának eredményei. Az 1954. évi X. törvény betöltötte hivatását. Ma már nem felel meg. éspedig azért, inert, gazdasági, társadalmi életünk fejlődése túlhaladta. Felújítani nem szabad. Vj törvényi kellett alkotni, mely alkalmas a fejlettebb társadalmi viszonyok szabályozására, mely elősegíti a szocialista demokrácia '..^szélesítését, állami, társ ad;,Imi rendszerünk szilárdítását, egész tanácsi rendszerünk Korszerűsítését. Politikai, gazdasági, társadalmi életünkben bekövetkezett változás kedvező légkört teremtett a közéleti tevékenység kiszélesítésére is. Bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt 20 év alatt tanácsaink is felnőttek az újabb feladatokhoz. Mindezek alapján szükségszerűvé és lehetővé vált az új tanácstörvény megalkotása., ezt megelőzően jó néhány intézkedést tett a helyi tanácsok szerepének növelésére. Ezek az intézkedések szolgálták többek között a tanácsi gazdálkodás merevségének feloldását, a kettős alárendeltség megszüntetését, a szak- igazgatási szervek vonatkozásában, az egységes községi szakigazgatási szerveit: kialakítását, az igazgatási hatósági jogkörök leadását a helyi tanácsokhoz. Az intézkedések. a helyű tanácsok szerepét a gyakorlatban hathatósan módosították. Bővült a hatáskör, meggyorsult decentralizálásuk. Kormányzatunk létrehozta a nagyközség kategóriát, elősegítve ily módon a . lélekszámban és szerepkörükben kiemelkedő községek részére a munka és a fejlődés kedvezőbb lehetőségének megteremtését. Kialakultak a közös községi tanácsok is. Ezek az intézkedésele kedvező hatással jártak. Javult a munka hatékonysága, gyorsabbá, színvonalasabbá vált az ügyintézés, javult a tanácsok és a lakosság kapcsolata. E megállapításokat még akkor is joggal tehetjük, ha figyelembe vesszük, hogy a tanácsi apparátust illetően sok gond merült fel mind az ügyek intézésében, mind az új hatásköri feladatok teljesítésében. Milyen tényezők gátolják jelenleg a teljes értékű, szakszerű munka kibontakozását a helyi tanácsoknál? Elsősorban az a tény, hogy a helyi tanácsok apparátusát talán nem készítettük fel eléggé a megnövekedett mennyiségű es minőségű feladatok ellátására. Ugyanis nem egyszerűen a leadott ügyek számának növekedéséről van szó. hanem arról, hogy megváltozott az intézés tartalmi követelménye és a helyi tanácsok a lakosság még nagyobb tömegével kerültek sokoldalú, közvetlen kapcsolatba. Másrészt helyenként a különböző címek és rangok ugyan megváltoztak, de ezzel arányosan nem változtak a szakszerű munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek. Például nálunk, Edelényben az összlakosság létszáma 14 000, vonzási körzetünk 6 tanácsi kirendeltséggel, 5 társközséggel megfelel 39 000 embernek. A legtávolabbi községünk 13 —20 ldlométerre van. Működési területünk 5, volt körjegyzőséget foglal magában. ötvennyolc különböző vállalat, üzem, intézmény tartozik területünkhöz. Ennek ellenére a többszáz éves községházában végezzük tevékenységünket, ideálisnak nem mondható körülmények között. Közlekedési eszközeink, egyéb munkaeszközeink, mélyek tevékenységünk színvonalát. hatékonyságát fokozhatnák, nincsenek biztosítva. szerint a tárgyi és személyi feltételek végleges rendezéséhez további központi intézkedések szükségesek. Dr. Sándor Dezső. Eáelény nagyközség tanácselnöke (Folytatjuk) KORMÁNYZATUNK VÉLEMÉNYEM 5k ■■■i.cíuJl rt . ívt osszet ooasara
