Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
GSZAK-MAGYARORSZÁG 2 7971. október 1., péntek (Folytatás az l oldalról) A bizottság az alábbi ösz- szetéteiben alakult meg: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (a bizottság elnöke) Árendás József, a szegedi Üj lilét Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag Dr, Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, a Békevilágtanács elnökségének tagja Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas író Dr. Bognár József akadémikus; az MTA afro-ázsiai kutatóközpont igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja Bokorné, dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatár.sa, a Béke-világ- tanács tagja Dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a. magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja Bancher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, a Zene- művészeti Főiskola tanára Duschek Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára Dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, SZOT-elnökségi tagja Fábri Zoltán Kossuth-di- jas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-műveszek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, az Országos Béketan ács. elnökségének tagja . Gyurkó László József At- tila-díjas író, a 25. színház igazgatója Dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyár, fogaskeréküzem „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője Dr. -Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének a tagja Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke Kalló Viktor Munkácsy- díjas szobrászművész Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világ- tanács tagja Kisházi Ödön, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke Komját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a magyar ENSZ-társaság alelnöke Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti^.és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Kőhalmi Ferencilé, a Kispesti Textilgyár KISZ-bi- zottságának titkára Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke Dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, akadémiai levelezőtag Az ülésen Kállai Gyula beszél Méhes Lajos, a Vas-. Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Állami-díjas szocialista brigád- vezetője Dr. Noszkay Aurél, a Já- nos-kórház urológus főorvosa Dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztő- bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke Dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketa- nács elnökségének tagja Rachfát László, a Ganz- MÁVAG MSZMP bizottságának titkára Dr. Rapcsák András akadémikus, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke Dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke Dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője Dr. Simái Mihály egyetemi docens, a magyar ÉNSZ- társaság főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja Simon Petemé, az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt. szabvány-műszaki szocialista brigádjának vezetője Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Május 1. szocialista brigádjának vezetője Szépvölgyi Zoltán, Budapest Fővárosi Tanács vb-el- nöke Tömsz János, az IBUSZ vezérigazgatója Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, az Országos Béketanács elnökségének tagja Tóth Tibomé, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növény- termesztője I Vas-Witteg Miklós, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángbaborító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhet'. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együtt- •működés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden .ióakaratú emberének békeakaratát és tettrekészsé- gét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága í Táviratok a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából CSOU EN-LAJ ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének . Pekingi A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jókívánságaimat küldöm Önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 22. évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesziésc elősegítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét. FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke Budapest, 1971. szeptember 20. Az évforduló alkalmával Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság megbízott külügyminiszterét, Csi Peng-fejt. 1949. október 1-én a Kínai Népköztársaság kikiáltása jelezte, hogy a világ legnépesebb országa felszabadult, kiszakadt az imperializmus befolyási övezetéből. A forradalom győzelme megnyitotta az utat a hatalmas ország társadalmi átalakulásához. A forradalom győzelme utáni első évtizedben olyan jelentős fejlődés történt Kínában, amelyre felfigyelt a világ. Siker siker után született a felszabadult nép munkája és a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segítsége nyomán. Az internacionalista szellemben történő szovjet segítség lehetővé tette, hogy felépüljön több mint száz ipari vállalat a népi Kínában. A Kínai Népköztársaság megszületéséhez vezető harcok, majd a győzelem, a nemzetközi osztályharc egyik legfontosabb sikerét is jelentette az imperializmus és a vele szövetkezett kínai reakció fölött. A kínai néphadsereg mindig maga mögött tudhatta a szocialista népek közösségének, elsősorban a Szovjetuniónak erkölcsi és anyagi támogatását. A világ szocialista erőinek összefogásával szemben a reakciós. imperialista erők képtelenek voltak ellenállni: A kínai forradalom győzelme viszont újabb lendületet adott a világ haladó, antiimperialista, antikoloniaiista és szocialista erői harcának. Nem a kínai nép, hanem egyes kínai vezetők voltak azok, akik erről megfeledkeztek. A megromlott kapcsolatok legválságosabb szakaszában is mindig reméltük, hogy a sötét felhők csak i d oi glenesen árnyékol h a t j ák be népeink kapcsolatait. A Szovjetunió, a szocialista országok mindent megtettek, hogy helyreálljon a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége. Bár , az eddigi fáradozások még nem hozták meg a kívánt eredményt, mégis elmondhatjuk, hogy az erőfeszítések nem maradtak eredmény nélkül. A kínai nép forradalmának győzelmére emlékeztető internacionalista ünnepen azt a reményünket fejezzük ki, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, minden megpróbáltatás ellenére, helyreáll és a szocializmust építő népek közös ügye győzedelmeskedik. (Folytatás az 1. oldalról) később is lesz, de a beruházásainlwn nagyon sok mindent lehet javítani, tehát gondjaink minősége is más- legyén, erre kell törekednünk. A beruházás feszültségével kapcsolatosan Nyers elvtárs elmondja, hogy a IV. ötéves terv időszakában ebben fokozott javulásra számítunk, a IV. ötéves terv végére pedig kielégítő lesz a helyzet. A tokaj-hegyáljai látogatásról, a borkombinát (munkájáról ezt mondta Nyers elvtárs: — A kombinát igazgatója sok örömről beszélt és sok gondról is beszámolt. Valójában nagyon örvendetes, amit Tokaj-Hegyalján láttunk. A gazdaság elindult a vertikális integráció útján. Talán legmarkánsabban az országban itt jelentkezik ez a szőlészet és borászat ösz- szevonásával. Ez az összevonás, mint minden haladó lépés, örömet jelent, és sok nehézség vállalását. Ezt vállalják a borkombinát vezetői és dolgozói, az országnak pedig segíteni kell ezt a fejlődést. Tokaj-Hegyalja az ország egyik nagy természeti kincse, lehetősége. Már most jobban hasznosítjuk, mint korábban, s a jövőben még jobban kell hasznosítani. A Lenin Kohászati Művekben tett látogatásról kedves vendégünk ezt mondta: — A magyar munkásosztálynak valóban nagyon sok felhalmozott tapasztalatát, foglalja magában ez az üzem. Kétszáz éves munkástapasztalat, 200 éves mérnöki tapasztalat koncentrálódik itt. Ezért még a mainál is többet kell várnunk ettől az üzemtől, többet kell nyújtaniuk az országnak. Ehhez beruházásokkal is kell segítenünk, valamint a nemzeti és nemzetközi együttműködési lehetőségek megteremtésével is. — A magyar kohászat szintén egy új fejlődési szaVéget ért a vaoaszati világkiállítás Csütörtökön este ünnepi díszt öltött a vadászati világ- kiállítás főtere. A világkiállításon részvevő nemzetek lobogóit felhúzták az árbocokra, a teret nappali fénynyel árasztották el a reflektorok, és több ezer látogató, vendég jelent meg a világkiállítás hivatalos záróünnepségén. Ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi záróbeszédet. Méltatta a vadászati világkiállítás eredményeit és tapasztalatait. Elmondotta, hogy a kiállítás a maga nemében világviszonylatban is első kezdeményezésnek számított. A rendezvény 35 napja alatt bebizonyosodott. hogy az ötesztendős fáradságos előkészítő munka nem volt hiábavaló. A világ- kiállítás elérte célját: bemutatta a hazai és a külföldi vendégeknek. látogatóknak mindazt, amit az ember és a természet őszinte, bensőséges kapcsolatáról a modern kor emberének tudnia kell. A beszéd után felharsantak a vadászkürtök, amelyek a vadászati világkiállítás szignálját játszották, majd színes léggömbök röppentek a magasba és a vadászok dísz- sortüze dördült el. Felhangzott dr. Dimény Imre zárómondata: „A vadászati világ' S állítást bezárom”. Ezután a zenekar a Himnuszt játszotta és bevonták a kiállítás zászlaját. kasz kezdetén tart, ennek a lényege szintén az, hogy ne a termelés látványos meny- nyiségét növeljük, hanem, a. termelés Összetételét és a minőséget javítsuk. Nekünk minőségi kohászatra és minőségi acéltermelésre van szükségünk amellett, hogy fokozatosan bekapcsolódunk a szocialista integrációba is. Ebben a tekintetben itt az üzemben a vezetőgárdánál teljes egyetértéssel találkoztam. A jövő perspektívája nagyon- sok szempontból tisztázatlan, de a fő irányt illetően optimizmusra. ad okot. Nagyon örültem annak, hogy optimisták az LKM vezetői és dolgozói. — Azt, tapasztaltam. hogy egyrészt az új beruházások javítják a termelés hatékonyságát. másrészt pedig a. ■ régi termp.löbcrendezésck jobb hasznosításával is foglalkoznak. A martinacélműben kezdeményezett nagyszabású technológiai újítás révén nagyon-nagyon hasznos dolgok születnek és jobban' hasznosítják a régit is. Törekedjünk arra. hogy a legkorszerűbb technika hányada nagyobb , legyen, de sohasem lesz feleslegei: a.z sem, hogy a korszerűtlen technika ifjabb hasznosítási lehetőségeit kutassuk és keressük". fiz is munkaversemi- mozgalóin a javából, és azt hiszem, hogy a munkaver- senym.ozgalomtiak az ílvcn minőségi tartamát kell io- vábbfejleszteni, erősíteni és a. formalitásokat kiküsrilvtini. —- Sole szépet, emberi gondokat, küzdelmeket láttam; Az ország s&imára ir készül a jövő " — fejezi r >o Nyers Rezső elvtárs nyilatkozatát. ; ' r j j': j ^ ‘ r" | ' ; y: Együttműködés M M t* 8* r Népfront OT elnökségének tagja Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója •Várnai Ferenc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője Virizlay Gijula, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára Zsigmond László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kossuth-dijas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelezőtag . A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést