Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
1971. okt. 24., vasárnap E13® BSZAK-MAGYÁRORSZAG 3 M inden bizonnyal ma az egyik leggyakrabban használt szó, illetve fogalom: a hatékonyság. Ez természetes, mert a gyors haladás, az eredményesebb tevékenység elválaszthatatlan a hatékonyabb munkától. Azt is jelenti ez a fogalom. hogy a magunk elé kitűzött célt, a megoldásra váró feladatokat az adott lehetőségek és feltételek legmegfelelőbb felhasználásával kell elérnünk, illetve megoldanunk. A társadalmi, állami, gazdasági szervek és intézmények fontos kötelessége, s ma már mind erőteljesebb törekvése, hogy munkájukat minél hatékonyabban végezzék. A munka hatékonysága jól szervezett tevékenységgel nagymértékben fokozható. Ismeretes, hogy a szervezett tevékenységet a helyes célkitűzés és J'eladatmeghatarozás, a cselekvési folyamatok minél pontosabb megtervezése, megszervezése, majd szervezett végrehajtása és ellenőrzése jellemzi. A szervezett tevékenység első szakaszában készülnek a munifca döntő láncszemeit meghatározó munfcatervek. A következőkben a pártszervek és pártszervezetek munkatervei készítésének, illetve elfogadásának néhány általános gyakorlati jellemzőjével kívánunk foglalkozni, előrebocsátva, hogy a leírtakban nem törekedtünk a teljességre. Azokat az általános gyakorlati tapasztalatokat próbáljuk összegezni, amelyek egy nem régen lefolytatott megbeszéléssorozat eredményeként összegeződ- tek. Arra törekszünk, hogy egy csokorba szedjük a különböző szintű, jellegű, időtartamú munkatervelmek azokat a közös gyakorlati jellemzőit, amelyek mind készítésüknél, mind elbírálásuknál alkalmazhatók. A munkaterv valamely pártszervnek vagy pártszervezeteknek a hatáskörébe és feladatkörébe tartozó, a lehetőségekhez mérten előre látható és megoldandó feladatainak tervszerű és arányos csoportosítása, egy meghatározott időszakra, az irányítás és vezetés céltudatos, szervezett, dinamikus és folyamatos tevékenysége biztosítása érdekében. A munkaterv készítése a pártszervek és pártszervezetek tevékenységében mindig alapvető követelmény volt. Ennek megfelelően ma már kialakultak készítésének legcélszerűbb gyakorlati formái és módszerei. Fontos törekvés volt és marad, hogy minél körültekintőbb és megalapozottabb, az objektív követelményeket tartalmazó munkatérnek készüljenek. Nézzük meg, hogy mit is leéli figyelembe venni összeállításánál, elbírálásánál! A munkaterv készítése többirányú — elsősorban . tervező, szervező, döntést előkészítő stb. — tevékenységet jelent. A tervezett időszakban az általános és konkrét politikai célkitűzések megvalósítására irányuló tevékenységet (a döntő láncszemeket is . magába foglaló) olyan részfeladatokra kell felosztani, hogy azok egy meghatározott kollektíva számára már közvetlenül végrehajtandó feladatokat _ jelentsenek. Persze a különböző tennivalóknak nem szimpla egymás mellé helyezéséről van sző, hanem egy bonyolult, sok szállal egymásba kapcsolódó feladatrendszer összeállításáról. Azok amun- katervek soha sem lesznek jók, amelyek nem számol- nak a politikai, a társadalmi, a gazdasági stb. élet összes jellemzőivel, komplexitásával. a különböző tényezők egymásra hatásával és kapcsolatával. A múnkatervek- ben azt is pontosan rögzíteni kell, hogy az adott feladatokat mikor kell, illetve akarjuk elvégezni. A munkaterv összeállítás* tehát bizonyos értelemben a jövő formálásának előkészítő tevékenységét jelenti, a jövő alakításának egyik fontos munkamozzanata. munka terv készí tése, illetve elfogadása folyamán a téma napirendre tűzésének okait, az elérni kívánt célokat, a témával szemben támasztott elvárásokat is tisztázni kell. Természetesen figyelembe véve, hogy a munkaterv-készítés idejében nem lehet még olyan követelményt támasztani, hogy az adott téma minden részletére kiterjedjen a figyelem. Tény, hogy ebben az időszakban egy sor tényező még nem ismert, tehát figyelembe sem vehető. Különösen azoknál a témáknál igaz ez. ahol jelentősek és gyorsak a változások. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a munkaterv optimális lehetőségét biztosítson a benne foglaltak következetes végrehajtására és a közben, jelentkező, de nem tervezett feladatok rugalmas megoldása vonatkozására. Bár félévenként ismétlődő feladat a munkaterv készítése és elbírálása, mégsem egy megszokott rutinfeladat végrehajtásáról van szó. Ahol a munkaterv készítését csak rutinmunkaként kezelik, ott még nem ismerték fel fontos szerepét a vezetésben, olt a munka tervszerűsége és szervezettsége, a döntő láncszemek kiválasztása szenvedhet csorbát. Az természetes, hogy ismétlődnek mind a készítésénél, mind az elbírálásánál figyelembe veendő általártos elvek és gyakorlati módszerek. Ilyen értelemben tény, hogy rutin jellegű része is van ennek a munkának — mint minden más munkának —, de a lényeg, a tartalom, a döntő láncszemek kiválasztása mindig újra és újra megoldandó feladatot jelent. A jó munkaterv Csak gondos előkészítés, megfelelő informáltság, a különböző politikai, társadalmi és szakmai tényezők ismerete, a jelenségek és okok megfelelő tanulmányozása és elemzése, az elvárások és szükségletek differenciált figyelem- bevétele, a felmerülő problémák 'mélyreható vizsgálata, a különböző folyamatok pontos áttekintése és értése, az igények és a lehetőségek, továbbá a rendelkezésre álló különböző erőforrások egybevetése alapján készíthető el. Sokszor szimplán hangzanak azok a kérdések, amelyeket a munkaterv készítésénél és elbírálásánál fel kell tenni magunknak, úgy gondoljuk, mégis a lényeget érintik. így hangzanak: mit, miért, mikor, hogyan és laknék kell tenni? Azt kérdezzük tehát, hogy mit vegyünk fel a következő időszak munkái közé; miért vegyük fel azt? Tényleg olyan fontos? Ha igen, akkor miért? Esetleg mi helyett vegyük be a programba? A mi feladatkörünkbe tartozik-e a megoldása? Nem tárgyalták esetleg mostanában más szervek? S ha már eldöntöttük, hogy tényleg szükséges a felvétele, altkor azt is el kell dönteni, hogy mikor kerüljön napirendre. Nagyon fontos ennek is a pontos behatárolása. Miért? Mert ha nem megfelelő időben kerül egy kérdés ^ napirendre, esetleg korábban, vagy későbben a szükségesnél, annak az lehet a következménye, hogy a rosszul időzített döntések miatt egyéb, abban az időben talán fontosabb területekről elvonjuk az erőket, esetleg más fontos intézkedésele késnek, illetve elhúzódnak. Tevékenységünk társadalmi hatékonysága ebben az esetben, alatta marad a szükséges szintnek. De a nem megfelelő időzítés olyan gondokat is okozhat, hogy például két tényleg fontos kérdésben hozott határozat közül, valamilyen okból eredően az egyik elnyomja a másikat. Az ilyenfajta rendeződés nem kívánt hatásokat eredményezhet. A napirendre tűzés időpontjának alapos mérlegelése azért is fontos, mert a tóma feldolgozása, majd az azt követő végrehajtása meghatározott meny- nyiségű időt és erőt vesz igénybe. Mérlegelni kell azt is, hogy a szükséges erők milyen mértékben éfs ' időpontban álln,ak a végrehajtók rendelkezésére, mert csak ezek rendelkezésre állása alapján várhatunk eredményes munkát. Megfelelő arányokat kell kialakítani, az egyes . témakörök szerint is. Tehát a párt belső élete, a . gazdaságpolitikai, az ideológiai, a kulturális stb. jellegű témák, időben és mennyiségben is arányban legyenek egymással. Nem kevésbé fontos annak mérlegelése, hogy a tervbe felvett napirend előterjesztése hogyan történjen. Jelentés legyen-e, vágj' tájékoztató készüljön. belőle? Írásos anyag készüljön, vagy a szóbeli előterjesztés is megfelelő? Mérlegelni kell, hogy szükséges-e a témában vizsgálatot végezni, milyen meglevő anyagok, információk állnak már rendelkezésre,' esetleg más szervtől, vagy intézménytől könnyen, gyorsan, megfelelő mennyiségben és minőségben az állásfoglaláshoz szükséges adatok be- szerezhetők-e? Mérlegelni kell továbbá azt is, hogy ösz- szefoglaló értékelési vagy ja- ' vaslat készítése szükséges az intézkedés megtételére. A munkaterv készítésénél és az elbírálásnál ügyelni kell arra, hogy a különböző témáit címein azonos tartalmat értsen mindenki. A pontos megfogalmazásnak, az azonos értelmezésnek nagy szerepe , van. Nemegyszer előfordult, hogy mást értettek azonos téniacím alatt a munkaterv előterjesztői, az elbírálásra jogosultak és a téma kidolgozói. Amikor hosszú, fáradságos munkával elkészült az előterjesztés, akkor derült ki, hogy mindenki másra gondolt, mást értett a cím alatt. Szeretnénk utalni arra is, hogy a munkaterv készítése széleskörű koordinációs tevékenységet is igényel.. A más szervek munka- tervében foglaltakkal való átfedések kiküszöbölése, a célszerű feladat-elhatárolas csak megfelelő koordinációval biztosítható, egyrészt a különböző szinteken, másrészt a különböző területeken működő hatás- és feladatkörökkel rendelkező szervek között. A leírtakban csak néhány praktikus, gyakorlati tényezőre kívántuk a figyelmet felhívni. Ezenkívül még számos olyan tényező van, amit a munkaterv készítésénél figyelembe kell venni. Énre vonatkozóan sok hasznos tanács és útmutatás található a Pártmunkások kézikönyvében és a „Párt- élet” különböző számaiban. Koszorús Ferenc MSZMP KB munkatársa Korszerűsítés a bányáknál Az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat területén nagyarányú korszerűsítést kezdtek. Felújításra kerül több üzem trafóállomásának villamos berendezése. A munkákat a Farkaslyuki Központi Üzem szakembere! végzik. A kép egy ilyen munkálatnál készült, Futnokon. * Fotó: L»aczó József Beszállás előtt a Szuhavölgyi Bányaüzem feketevölgyi aknáján Foto: La ezó József Gondoskodás a szabad időről A DIGÉP szakszervezeti bizottsága fel akarja mérni a dolgozók tényleges ózabatí idejét. A megközelítő adatok alapján olyan terv fogalmazódott meg, hogy a Bükk valamely szép és köny- nyen megközelíthető helyén telket vásárolnak a dolgozóknak, ahol is szalonnasütőt, valamint fedett részt, vagy akár kis házat építenek, hogy az alacsonyabb keresetűek és a nagycsaládosok is olcsón és kellemesen tölthessék el a hétvégét. Döntés a diósgyőri művelődési központ tervéről (Folytatás az 1. oldalról) tése. A tervező három alternatívát készített, és abból a jelenvoltak hosszas vita után, de alapvetően egybehangzó állásfoglalással úgy határoztak, hogy az első, „A”-val jelzett alternatívát fogadják el, mert az általánosságban megfelel a szeptember 28-i tanácsikozásan megfogalmazott igényeknek. Az új diósgyőri művelődési központ egy, mintegy 500 személyt befogadó nagyterem magja körül épül ki, és mind a földszinten, mind az emeleten e nagytermet övezik majd az egyéb helyiségek. Körülbelül 23 000 légköbméter nagyságú lesz az intézmény, a földszinten 40 funkcionális helyiséggel, az emeleten pedig a színházteremtől független, különböző népművelési célokat szolgáló helyiségekkel. Itt nyer elhelyezést egy nagyobb könyvtárfiók, maga a Vasas Könyv-- tár, mint könytárhálózati központ, továbbra is a Bartók Béla Művelődési Központban marad, amely funkcionál mindaddig amíg az új művelődési intézmény második lépcsőjében a további fejlesztés meg nem történik. (Itt átmeneti megoldásként egyes nagv létszámú szakkörök, illetve csoportok foglalkoztatásában is segítséget adhat erre az időre a i\jgi Vasas Otthon.) A TANÁCSKOZÁS részvevői, a beruházók képviselőd meghallgatva a kivitelező küldöttének állásfoglalását, valamint fővárosi szakemberek véleményét, úgy döntöttek, hogy a bemutatott terv a részletes kiviteli tervek ••elkészítéséhez alapként elfogadható, de a tervezőnek az érdemi részletmunkák megkezdése előtt feltétlenül konzultálni kell részben építési szakembereikkel, hogy bizonyos javasolt módosításokhoz, homlokzati kiképzéshez javaslataikat figyelembe vehesse, s ugyancsak tanácskoznia kell népművelési szakemberekkel is, hogy az épület várható közművelődési funkciójának megfelelően alakíthassa ki az egyes épületrészek belső szerkezetét, alkalmazhassa a lehetőség határain, belül a korszerű népművelés kívánalmait. A nagyterem színházi és fihnelőadásokon kívül több más funkcióra is alkalmasnak ígérkezik, az új objektum sokszínűén szolgálja majd a diósgyőri munkáskörnyék művelődési igényeit. Az elvi állásfoglalás megszületett, most már a megvalósításon a sor. (bm) kétnapos újítási ankét az ÉPFU-nál (Tudósítónktól) A balesetek megelőzése, csökkentése végett a 3. sz. ÉPFU gazdasági és társadalmi vezetősége, augusztusban, szeptemberben és októberben munkásvédelmi akciót szervezett, Ebben került sor október 21-ével kezdődően a kétnapos újítási ankétra. A miskolci üzemegység, valamint a győri, a pécsi és a budapesti társüzemegység legjobb újítói, műszaki vezetői vettek részt a műszaki' tanácskozáson. Ga rant völgyi Ferencnek, az szb elnökének megnyitója után .lakó Ferenc, a miskolci üzemegység műszaki osztályának vezetője tartott értékelést. A 3. sz. ÉPFU-nál az elmúlt, évi 30-cal szemben, ebben az esztendőben már eddig. 42 újítást adtak be. Örömmel tapasztalható, hogy ezek közül több foglalkozik a munkásvédelem javításával is. Az újítás mind az üzemegységnek, mind a dolgozónak hasznos. Az anyagi elismerésen kívül ez évben például 3 újító járt Moszkvában jutalomkiránduláson. Az újítási ankéten Hiba Lajost, Vámosi Gymdt. és Ssögedi Lászlót kiváló újító kitüntetésben részesítették. Ezen túlmenően 10 újítónak nyújtottak át 300—1500 forint közötti pénzjutalmat. Molnár Lajos / i Jész^restsssé
