Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

1971. október 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mi ram a II. emeleten ? Játékszoba, iüvczttök klubja, mescszoba. múzeum... A Közalkalmazottak Szak- szervezetének sátoraljaújhe­lyi vadásztársasága a gödöl­lői, kitűnő szállás után a novembernek is „becsületé­re” váló, kellemetlen, sze­merkélő esőben tanakodott, nekivágion-e a hosszú útnak. az elnöknek csak nehezen sikerült megértetni a csoport tagjaival, hogy talán az élet­ben nem adódik még egy­szer alkalom a Gemenci-er- dő megtekintésére. Az erdő és illemtana Hubertus, a vadászok vé­dőszentje hálából ragyogó őszi napsugarakat küldetett a kedves dunántúli tájrg. Ez a napsütés hűségesen kitar­tott mellettünk. Alig vettük észre, mór a 170 kilométe­res út végén jártunk. Szek- szárdon parkoltunk. Az Ide­genforgalmi Hivatal készsé­gesen állt rendelkezésünkre. Azt képzeltük, hogy az itt kapott vezetővel szépen be­barangoljuk a rezervátumot, saját autóbuszunkon. Erről szó sem lehet, egyéni sétá­ra pedig végképp nem indul­hat itt senki. Kis erdei vas­útról lehet szó, ami 60 fo­rintba kerül. Ha meg hajó­val kombinálja valaki erdei túráját, 20 forinttal többet fizet. Az erdőbe vezető, nyíl­egyenes, 14 kilométeres út két oldolán sorakozó eperfáit utoljára hullatták akkor lombjukat. Ütszélesítés áldo­zatául esnek. Megérkeztünk. Néhány percet szenteltünk a komor, de belül barátságos, gazdag múzeumnak, De sietnünk kellett, a kisvonat várt. In­dultunk volna, csak előbb meg kellett hallgatnunk az. erdők illemtanát. Ennek lé­nyege, hogy a nagyvad egy­általán nem értékeli a tap­sot, ellenkezőleg, hamarabb hátat fordít, és gyorsabban Az új szervezeti és műkö­dési szabályzat értelmében Sárospatak párt- és tanácsi vezetői értekezletre hívták össze a városban működő üzemek, termelőszövetkeze­tek, vállalatok igazgatóit, el­nökeit. Az értekezleten, amely File András elvtársnak, a városi pártbizottság munkatársá­nak elnökletével folyt le. Tóth József tanácselnök a városfejlesztési feladatoka t ismertetve hangsúlyozta: Sá­rospatak elindult ugyan az urbanizáció útján, de csak akkor tud az eddiginél gyor­sabb ütemben előrehaladni, ha a városban működő üze­mek vezetői és dolgozói tu­datában vannak a rójuk vá­ró várospolitikai szerepük­kel, ha anyagilag, társadal­mi munkával hozzájárulnak a város fejlesztéséhez. Sáros­patak a múltban szinte ki­zárólag kulturális központ­nak számított. Ehhez most fokozódó ipartelepítés és nö­vekvő idegenforgalom is já­rul. Nagyon fontos azért, hogy a városban letelepedő ipari munkások és műszaki, mezőgazdasági értelmiségiek egyre erősebb kötelékkel kapcsolódjanak a városhoz, vegyenek részt a város életé­ben és az urbanizáció felté­teleinek biztosítására irányu­ló törekvésekben. A továbbiakban részletesen ismertette a legsüi-gősebb kommunális, kulturális és egészségügyi feladatokat. A kérdések megvitatásában az üzemek, tsz-ek. vállalatok vezetői igen élénken részt vettek, s kijelentették: kész­seggel' kötnek együttműködé­si szerződést a városi ta­náccsal, s ennek értelmében legelőször is azon fáradoz­nak, hogy a tanács és a vá­rosi népfrontbizottság által indított „Dolgozz egy napot városodért!” mozgalom nép­tűnik el a védelmet nyújtó lombok alatt. Hékcsséubcn, egymás mellett Kisvonatunk megállás nél­kül robogott. Amerre a szem ellát, erdei vadonság. És ép­pen ezt irigyli tőlünk Nyu­gat. Olt ápolt erdőkben te­nyészik a szinte számozott, törzskönyvezett vad. A hárem-elmélet hamaro­san igazolódott, két csopor­tot is láttunk egy-egy jól fejlett bikával. Egyórás utunk közepe táján vaddisznókkal is találkoztunk. Nem sokáig gyönyörködhettünk bennük, mert eltűntek a sűrűben Széles tisztás mellett halad­tunk el. amikor egy fiata­labb és egy öreg bika felé lendültek a karok. Még sü­tött a nap, s tisztán láthat­tuk, hogy mindkettő bőgött. Hátrahajtott agancsuk, test­tartásuk és nyitott szájuk ezt bizonyította. Mert kisvona­tunk pokoli csörömpölése miatt semmit sem hallot­tunk. Nem törődtek velünk, ránk sem néztek. Egy nyila­dék túlsó végén két bika sziluettjét láttuk. Szemben álltak egymással, biztosan el- szómolnivalójuk volt. Hosszúkás domb, a mentő domb emelkedett balra, a fák között. Áradáskor ide menekül apró- és nagyvad, békességben szorong egymás mellett őz, szarvas, vaddisz­nó, róka. A veszélyben ijedt szemekkel, de elfogadják a segítő kezet. A rókát kivé­ve. Ez képes nekivágni a je­ges-áradatnak, nincs bizal­ma az emberekhez. Maradandó élmény Vezetőnk elmondta, hogy egy jeges tavaszi áradásnak néha kétezer szarvas is ál­dozatául esik, s igen nagy szerűvé váljon a lakosság kö­rében, és a várakozásnak megfelelően szép eredményt mutasson fel. Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi üzemek, válla­latok képviselői arra is ígé­retet tettek, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb mérték­ben együttműködnek a váro­si tanáccsal a városfejlesz­téssel kapcsolatos igények megismerésében és kielégíté­sében. veszteséget jelent ez nép­gazdaságunknak. Igen,' mert a 14 kilón felüli trófea min­den grammjáért 1 gramm aranynak megfelelő valutá­val adózik a külföldi vadász — ha ő lőtte ki az állatot. Harminc kilométeres utunk végére értünk. Sajnáltuk, hogy ugyanazon az úton kel­lett visszatérnünk, mert igy bizonyára nem lesz több nagyvad-élményünk. Kelle­mes csalódás ért bennünket; két rőtvörös őzike állt fel tiszteletünkre a nagy gaz­ban, megnézték a furcsa jö­vevényelvet, aztán egyked­vűen odább mentek. Bú­csúztatásunkra hatalmas vad­disznó bámult még bennün­ket, alig 1—2 méterre a sí­nektől, majd ijedten csörte­tett az erdő felé. Közel a végállomáshoz pedig három szarvasbika meredt felénk a kiszáradt, óriás fatörzsek kö­zül, majd ők is eltűntek a mind sötétebb árnyékba burkolózó rengetegben ... ] Uailányi László 1 A napokban a kibővített, az emeletráépítéssel növeke­dett miskolci úttörőházban jártunk. Végignéztük a mis­kolci pajtások — sőt, ezen­túl a kisdobosoké is — bi­rodalmának II. emeletét, amelyen sok minden helyet kapott. • * Kezdjük a játékszobával, amelyben több klub is mű­ködik majd. Az asztalite­nisz-, a sakk és a gól- klub. Ez utóbbi tömöríti ma­gába például a gombfocizó gyerekeket. A háziversenye­ket és közvetlen foglalkozá­sokat az ifjúsági vezetőle irányítják, mivel a játékszo­ba az ifjúsági ház védnök­sége alatt áll. A gyermek­biliárddal, asztali focival és egyéb kellékekkel jól felsze­relt helyiség egv-egy sza­badfoglalkozási napon a meglevő játékokkal tetszés szerint ismerkedhetnek meg az úttörők. Az úttörőház II. emeletén helyezték el az ifi vezetők klubját, amely egyben a nyolcadikosok klubja is, hi­szen a végzős általános is­kolásokból verbuválódnak a leendő ifjúsági vezetők. A két klub egységét tehát nemcsak a közös szoba, ha­nem az együttes rendezvé­nyek is szolgálják. * Az úttörőház hat szakkö­ri helyiségében 18 szakkör dolgozik. A szakkörök régi vágya teljesült a bővítéssel, ugyanis megszületett a szak­köri kiállítószoba, amelyben az egyes szakkörök legszebb termékei kapnak helyet. Ugyanitt helyezik el a fél­kész termékeket és anyago­kat is. érzékeltetve a folya­matot, hogy az egyes foglal­kozásokon miből, mi készül. A kisdobosok meseszobá­A fiákeres világban diva­tossá vált aszfaltbetyár sza­vunknak a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése halványúlóban van, ám ter­jed az újmódi aszfaltbegyár- kodás. Az újmódi aszfaltbe­tyárok nem gyalogosan jár­nak, hanem gépjárművön. Majd én íiicginulatom — A gépjárművezetés fe­szült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, ahhoz értelmi és érzelmi alkalmazkodóké­pességet láván a közlekedő embertől. E követelmények azonban még további bioló­giai vonásokkal bővülnek, és pszichés tulajdonságokkal színeződnek — mondta dr. Horváth László Gábor. a KPM Vasúti és Közúti Alkal­masságvizsgáló Intézet igaz­gatója, a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedés-pszicho­lógia Urnára. — A közlekedés társadalmi jelenség, a ben­ne részvevőtől kulturált vi­selkedést, pontos, az írott és íratlan szabályok megköve­telte helyes alkalmazkodást, ritmusérzéket, embertársaink megbecsülését kívánja. Az éretlen, egyéni és társadalmi felelősségtudattal nem ren­delkező, antiszociális szemé­lyek képtelenek a közlekedési társas együttműködés e ma­gasabb fokára. Ha kritikus közlekedési helyzetbe kerül­nek, azt nem ritkán mások életét: veszélyeztetve és a közlekedésrendészeti szabá­lyokat sértve, tehát társada­lomellenesen „oldják” meg. E magatartást — az agresz- szivitást — sajnos, sűrűn ta­pasztalhatjuk. A tesztek bizonyítanak J A negyedszázados alkal­masságvizsgáló intézetben évente 80.000 embert vizs­gálnak meg, köztük szép számmal olyanokat, akik bal­esetet okoztak, vagy súlyos közlekedési vétséget követtek el. Néhány hónapja fejezték be azokat a kutatásokat, jában egy nagy vasúti terep­asztal ragadja meg először a belépő figyelmét. Ám a leg­kisebbek szobájának apró bőrpuffjai is „mesebeli” hangulatot árasztanak. Nem­sokára a mesemondó bagoly is beköltözik ide. aki a gye­rekek kívánságára mond majd meséket . . Játékkészí­tő szakkör is lesz itt. Ezzel a kisdobosok, a leendő úttö­rők is bekerültek a házba, megismerkedhetnek az itt folyó munkával, rendezvé­nyekkel. könnyen kiválaszt­ják, hogy hova járnak majd, milyen munkába kapcsolód­nak be ű ttör ókorukban. En­nek érdekében néhány hó­napon keresztül ezen a he­lyen tartják foglalkozásaikat a kisdobos rajok is. * A múzeumi szobával mú­zeuma is van már a háznak. Ebben állítják ki az úttörő­csapatok és az úttörőház do­kumentumait. Ugyanolyan jó szolgálatot tesz ez a he­lyiség, mint a felnőtt és if­júsági vezetők részére léte­sített módszertani és olvasó­szoba. amelynek célja a közlekedés es az emberi személyiség ér­zelmi viszonyának elemzése volt. összesen 233 gépkocsi- vezetőt vizsgáltak meg há­rom csoportban. Az első két csoport tagjai csupán három évi, a harmadiké több, mint tíz évi vezetési gyakorlatra tekinthettek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadiké pedig 35—40 év. A fiatalabb kor­osztály egyik csoportja nem, a másik fiatal és az idősebb csoport pedig súlyos balese­tet okozott. A balesetet oko­zott gépkocsivezetőket álta­lában az önértéktudat eltúl- zása, a fokozott önérvényesí­tési vágy, az értelmi és ér­zelmi alkalmazkodás-képte­lenség jellemezte, s hiányzott belőlük a közlekedés reális veszélyeinek tudata. Diagnózis és prognózis Önként kínálkozik a kér­dés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyan vonásait állapítjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, va­jon lehetséges előre jelezni, hogy a jogosítványra pályá­zó milyen mértékben alkal­mas pszichológiailag a veze­tésre? — Természetesen — vála­szolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen a 22 éve ki­dolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prognoszti­kai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkal­mazzuk őket. Egy-egy közle­kedési vállalat kérésére személyvizsgálátokat is vég­zünk az orvosi és élettani al­kalmasság kiegészítésére. E vizsgálatok általános alkal­mazásának nagy akadálya a* idő és a szakember hiánya. Egy-egy ember vizsgálati ide­je ugyanis 60—70 perccel megnő, hiszen már ezen kí­vül is tizenhatféle élettani és pszichés funkciót vizsgá­lunk. Németh Peren« Uóclossy Lajos edelényl kovács, a népművészet mestere nyolcvan éves. Sárgarézből díszes csengőket, juhász kampó- j kát, fokosokat és egyéb pásztorfelszereléseket készít. Vasból ; alakítja ki a legkülönfélébb hangú kolompokat. Az idős j embernek sokat segít fia, Hódossy Gyula, aki szintén kovács- m.ester és a helyi bányánál dolgozik. j mMÚr a hátán is dőlt a. ve­íyB rejtek. Nemcsak az erőlködéstől, hanem az ijedtségtől is. — Mi lesz velem? Rab tet­tein saját lakásomban. Hogy jutok ki innen? Kétségbeesetten nekivesel­kedett. a küszöbön kereszt­ben álló szekrénynek, de az nem mozdult. Se előre, se hátra. Alikor egy erőteljes rántás érte, kieseti a lába, s a behemót bútordarab ne­kidőlt az ajtófélfának. — Mert kell nekem késő este lakást rendezni1 — szid­ta magát. — Egyedül. De hát, kivel, ha egyedül vagyok, és folyton variálom ezt a la­kást. Aztán latolgatni kezdte a helyzetet. — A szekrény mellett se­hogy sem férek ki, hiszen keskeny az ajtó. a szekrény széles, és még el is van dűl­ve. Az ablakon minek kia­báljak az emeletről, késő is van, meg ide úgysem tud felmászni senki, hogy segít­sen. A lépcsőházból is hiába jönne, hiszen az előszobába nem tudok kimenni ajtót nyitni. A telefon is a másik szobában van. hogy hívnék valakit. De ha már hívni tu­dok, akkor már kijutottam innen, de így ... Teljes erővel, emelni kezd­te a szekrényt. Annyit ért el vele, hogy az még jobban nekidőlt a félfának. A kü­szöb magas, az előszoba fa­lán ott a gázóra, ami aka­dályozza, hogy elmozduljon. Variációk Végül, leült egy székre, és reménytelenül, agyongyötör­tén elsírta magát. Aztán gon­dolkozni kezdett: ahogy be­húzta a szekrényt a küszöbig, valahogy olyanformáit vissza is lehetne tolni. Igaz, akkor még egyenesen állt, volt lá­ba ... AHnden ügyességéi előszed­te, és igen lassan, szinte mil­limétereket. haladva elfordí­totta a szekrényt olyan szög­be, hogy átpréselte magát mellette. Mire kijutott az előszobába. a szekrény kul­csa kiszakított i ruhájából egy jó darabol. Mindegy. Kint van! Mindez elég hosszú ideig tartott, s lassan már nem estének, hanem éjszakának számított az idő. A lakásból kijutni sem volt könnyű, mert a szek­rény másik vége a kijárati ajtóhoz ért. de keservesen ez is sikerült. Kint mély lélegzetet vett, aztán elszántan becsengetett a szomszéd lakásba, hogy segítséget kérjen. A szomszéd nyitott ajtót. Öltözékét tekintve, ágyból kelhetett ki. Riadtan nézett a tépett ruhájú asszonyra, akiről ömlött a verejték. — Mindjárt jövök — szóit —, csak magamra kapok va.- lamit. S jött. S a szekrény ment. Ment. befelé a kisszobába, mint a parancsolat. * szomszéd távozása után a ház asszonya állt a két szoba között. Mé­regette az új elrendezést. Nem let szelt. — Nincs meg az összhang — állapította meg —, kár volt megbolygatni a szek­rénysort. Elindult befelé a kisszobá­ba. és megragadta a szek­rény oldalát . . . Szegeczky Ila V á r asfej lesstés az üzemekkel együtt Gépesített aszíalthetyárság Séta a Gemenci-erdőben A kibővült úttörő házról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents