Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

1971. október 16., szombat 5 A traktoros nem lehet finnyás SIMON KÁROLY nyolc eve ülL át .szekérről traktor- . ra. Addig kocsis volt a la- cacséki termelőszövetkezet­ben. Most sem becsmérli a lovakat, bizonygatja, hogy még jó ideig szükség lesz rá­juk a közös gazdaságokban is. Különösen itt. a Bodrog­közben, a lapos fekvésű föl­deken, mert a íelázott dü-- lőutakon, vagy az esőtől meglágyult szántóföldeken, ahol a gép már elsüllyedne, lóval még elboldogulhatnak. De a fejlődés rendje, hogy a fiatalok mégis inkább a gépekhez vonzódnak, ö is je­lentkezett, amikor 1963-ban traktoros . iskolára lehetett menni. Akkor még nem volt 25 éves. Visszatérve Super- Zétorra került. Ezt' a fajta traktort alaposan kiismerte. Mostani gépével már négy éve dolgozik. — Jó mindenes gép ez — dicséri. — Csalt bánni kell tudni, vele. Az én napom az­zal kezdődik, hogy a Zeto- rom minden kényesebb al­katrészét megvizsgálom. Nyáron bizony, hajnali há­romkor kelek ezért, de úgy soha nem indulok el a,gép­pel, hogy előbb ne végezzem ’ el , a motorápolást. Mert le­het.' hogy egy lazult csavar meghúzásával,, óz idejében való olajozással esetleg ké­sőbbi nagy bosszúságnak ve­szem elejét. Míg kicsi a hi­ba, könnyű rajta segíteni. Ha viszont kicsire nem nézek, hanyagságomnak én illatom a levét, mert napokig állhat a „lerobbant” gép a javító­műhelyben. A lácacséki szövetkezet 1600 hold szántóján tíz trak­toros dolgozik A viszonylag kis területen nem lehet még , szakosítani a feladataikat,’ * mindegyiküknek 1 minden munkából ki kell vennie ré­szét. Most például, a kedve­ző októberi időt jól kihasz­nálva, valamennyi traktoros nyújtott műszakban szánt. a KISZ küldöttértekezlet Sárospatakon A KISZ Vili kongresszu­sára készülve Sárospatakon tegnap, október 15-én tar­tották meg küldöttértekezle­tüket a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség fiataljai. Takáts Gyula, a KISZ városi bizott­ságának titkára számolt be a legutóbbi küldöttértekezlet óta eltelt1 kétéves időszak eredményeiről, tapasztalatai­ról. Sárospatak diákváros jel­lege ma is szembetűnően tükröződik az ifjúság réte­genként! megoszlásába}!. A 14 ezer lakosú városban a középiskolákban, s a felső- oktatási' intézményben tanu­lók száma 1091 fő, megha­ladja az összlakosság 10 szá­zalékát. Közülük 957-en tag­jai a KISZ-nek. Az ipar és a mezőgazda- sági termelőmunkában, s a ! népgazdaság egyéb ágazatai­ban pedig összesen 761 KISZ-tag dolgozik. AZ elő­adó hangoztatta: valameny- nyi ifjúsági rétegre jellem­ző, hogy' erősödött a fiatalok közéleti tevékenysége. • Az ipari munkásfiatalok számaránya dinamikusan növekedett Patak várossá nyilvánítása óta. Az iparban foglalkoztatottak 23 százalé­ka az ifjúsági korosztályba tartozik. A KISZ üzemi szer­vezetei fő feladatuknak te- í kinti k a termelést segítő te­vékenységet, eredményesen működtek közre a kommu­nista szombatok, vasárna- i pok, a pártkongresszusi m u n kaverse n y- m ozgalom szervezésében. Példás volt a fiatalok részvétele a társa­dalmi munkában is. A még megoldatlan prob­lémák között említette a be­számoló. hogy nem min­denütt foglalkoznak megfe­lelő módon -a pályakezdő fiatalok segítésével, ezért elég sok fiatal változtat mun­kahelyet. Az elvándorláshoz a lakásgondok, a körülmé­nyes közlekedési viszonyok is hozzájárulnak. Azért az üzemi KISZ-szervezetek ezeknek a problémáknak a megoldását sürgetik elsősor­ban. örvendetesen növekedett a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma is az utóbbi években. A pataki Kossuth Tsz-ben például 1967-ben csak 35 fő volt a 30 éven aluliak száma, most pedig leérek százzal több, 135 fia­tal dolozík a különféle üzem­ágakban. A szövetkezet igyekszik minél több fiatalt szakmunkássá képezni. A városi pártszervek meg­felelő figyelmet fordítanak az ifjúság szocialista nevelésé­nek eszmei, politikai irányí­tására. Rendszeresen foglal­koznak a fiatalokat közvet­lenül érdeklő kérdésekkel. Elismeréssel emlékezett meg a beszámoló a KISZ után­pótlását jelentő úttörőmozga­lom sokoldalú tevékenységé­ről is. A beszámoló megvitatása után került sor a 29 tagú , KISZ-bizottság, a -pénzügyi ellenőrző bizottság és á !) megyei küldött megválasztás Sára. Az új ICISZ-bizottság nyomban megtartotta első ülését, amelyen Takáts Gyu­lát választották a KISZ vá­rosi bizottságának titkárává, valamint megválasztották a 7 tagú végrehajtó bizottsá­got. li. J. Felújított Csepel tehergépkocsik 6 havi, illetve 10 000 kin­cs garanciával, használt, üzemképes Csepel tehergépkocsik kompletten, használt Csepel-fődarabok külön is, raktárról i KAPHATÓK Használt Csepel tehergépkocsiját felújítottra kicseréljük. / AFIT XIII. Autójavító Vállalat kereskedelmi részlege, Debrecen, Balmazújvárosi út 14. sz. Telefon: 12-756. Autósok, figyelem! LOMhm alváz- és üregvédelem. 2 évi tanuld a! C7 Szervizbérld Minőségi olajok, műsze­res fényszóróbeállítás. I. szemle. Vegyszer­különlegességek. Miskolci Vegyesipari V. szervizüzem. Miskolc, Tüzér u. 1/a. Telefon: 35-106. Simon Károly 14—15 órát is nyeregben van naponta. EZÉRT GYŰLHET össze egy év alatt 720 munkaegy­sége is. (Ebben a szövetke­zetben' még munkaegységgel mérik a teljesítményt.) A havi előlegosztáskor, meg a zárszámadás utáni részese­déskor sokan irigylik a trak-' torosokat — de a naponkén­ti erős munkájukat kevesen vállalnák. Szívós, kemény természet kell ehhez, — A traktoros nem lehet finnyás — néz le olajtól cserzett, szerszámok szorítá­sától keményedéit tenyerére Simon Károly. — Mindig azt a munkát kell vállalni, ami a legsürgősebb, Mi télen sem panaszkodhatunk tétlenség miatt. Olyankor hordjuk ki a trágyát, nélia olyan met­sző hidegben, hogy a köny- nyet kicsípi az ember sze­méből. A bérfuvarozástól sem állhatunk el, . ha úgy hozza a sor. Tavasztól foly­ton a szántóföldön forgoló­dunk. Aztán már nyakunkon a nyár. Ha ' nem is válogathat munka és munka között, ne­ki is yan különösen kedvé­re való, amelyben minde­nekelőtt jeleskedik, ez a szalmabálázás. Évek óta a legjobbak között tartják szá­mon ,á bálázók munkaverse­nyében, a hegyaljai területi szövetség két járásra terje­dő körzetében. Tavaly máso­dik volt, az idén ő nyerte meg a versenyt, 678 holdról bálázta össze a szalmát a kombájn után. — Károlynak jó érzéke van e munkához — jellem­zi a leghitelesebb tanú, Bar­na József ' gépszerelő, . aki nyaranta kombájnosként együtt dolgozik vele. S ő mondja el azt is, mennyire kényes Simon Károly rá: semmi kivetnivalót ne talál­hasson senki abban, ami az ő keze alól kikerül. Nem hagy el egy szál szalmát sem maga után. Előfordult, hogy elakadt a bálázógép zsinege, nem kötött rende­sen. Ilyenkor képes volt is­mét berakni a szalmabálát, hogy újra kösse a gép. Nem nézte el azt sem, hogy akár egy bálán is féloldalas le­gyen a kötés. Az ilyet nem resteilte újra köttetni. MERT — HOGY is mond­ta —, a traktoros nem lehet j finnyás a munkában. De igé­nyes, az lehet a munkájára, j Berecz József í Barátság II. Barátság II. Barátság II. Barátság II. A csővezeték ágya I A 24 colos csővezeték csaknem két méter mélysé­gű árokban húzódik majd végig a szovjet—magyar ha­lártól, Ti.szászén t márt on t ól Százhalombattáig. A csőveze­téknek lényegében 300 kilo­méter hosszú „ágyat” kell készíteni. A speciális árok­ásógépek és kotrók, vala­mint a csővezetéket földdel betakaró dózerek az első száz kilométeren több mint i>0ü ezer köbméter földet moz­gattak meg. ' Ott ahol most ezek a föld- munkagépek dolgoznak, egyébként juhokat szoktak jegelteim. Ott van a közel­ben a nyáj is, nem messze a gémeskúttól és a gépek ’ munkáját kíváncsiskodó ju­hász közelében két puli is ugat. A gépeket ugatják. Iliért nem ismerik, nem ér­tik őket. C. Tóth Antal, a VS—79. szá­nni dózer vezetője Kotró dolgozik a tiszaosztóri határban A speciális, nagy teljesít­ményű árokásó gépeknek, kotróknak és a betakaró dó­zereknek elvileg nem is voQna szabad találkozniuk. Viszonylag nagy távolság van a két munkaterület kö­zött. És minden valószínűség szerint a gépeknek parancso­ló embereik sem ismérik egy­mást. A nagy teljesítményű árokásó gépek óránként át­lagosan 100 méter hosszúság­ban készítik*el a csővezeték csaknem két méter mély ágyát, a dózerek pedig több Otthon kamatoztatott órák A Miskolci Háziipari Szö­vetkezet varró részlege 450 asszonyt foglalkoztat egész éven át, akilc az otthoni, háztartásban adódó munká­júit mellett számottevő jö­vedelemre tehetnek szert hó­napról, hónapra. Sokan közü­lük elfogadhatónak tartják az átlagos 1600 forintos ke­l-esetet, de nem ritka az olyan bedolgozó sein, aki két és fél, Háromezer forintot keres. Bállá Bertalan, a szövetke­zet műszaki vezetője el­mondja, hogy bár, senkitől sem kémek képesítést a fel­vételnél, mégsincs egyetlen minőségi kifogás sem hosszú évek óta. Ezek a bébi- és leánykaruhák többnyire ex­portra készülnek. A vásárlók a Szovjetunióban ugyanúgy, mint* az NSZK-ban, vagy Afrikában is elégedettek, a miskolci asszonyok keze- munkájával. A 300 ezer ru­ha- és fehérnemű 95 száza­lékát pedig otthon, a háztar­tási munkák mellett készítik el a bedolgozó asszonyok. A miskolci kötött kesztyűk úgyszintén kapósak a kül­földi piacokon. A fésűs gyap­júból, vagy kasmilonból kö­tött meleg kesztyűket a minták szépsége miatt is na­gyon kedvelik. Ezekből a praktikus kézigépeken 140 ezer pár készül évente, ami ötven asszonynak ad munkát a diósgyőri, részlegnél. Az ujjak, elvarrását, az úgyne­vezett kikészítő munkákat pedig 80-an végzik otthoni elfoglaltságuk mellett. Ahogy a szövetkezet műszála veze­tője elmondta, nem ritka' az olyan család sem, ahol a nagymamák, vagy a na­gyobbacska lányok is segíte­nek a szülőknek a kesztyűk kikészítésében. Ez persze megmutatkozik, a kereset­ben is. A diósgyőri részlegben az idén tovább korszerűsítik a gépparkot, mert a szívet, kezet próbára .tevő lcpzi kö­tök üzemeltetése már nem túlságosan gazdaságos. He­lyüket egyre inkább félauto­mata, programozható kötő­gépek i-eszik át. Az év vé­géig négy ilyen berendezést állít munkába a szövetkezet. Jelenleg ugyaiiis évenként 24 ezer pulóvert, kardigánt kötnek a szövetkezet gépein a diósgyőri telepen, és a kö­vetkező években tovább sze­retnék növelni a termelést az igényeknek megfelelően. Elkészültek már a szövet­kezet központi telepének ter­vei is. Az üzemház ugyan­csak Diósgyőrben kapna he­lyet. A korszerű gépek beál­lításán kívül gondoltak a szövetkezet vezetői az ottho­nukhoz kötött asszonyokra is. A termelési terveket úgy állítják majd össze, hogy minél több diósgyőri és a környéken lakó asszony ka­matoztathassa otthoni óráit. N. J. tíz kilométerrel mögöttük egy-egv fogással három-négy köbméter földet terítenek a már végleges helyére helye­zett csővezetékre. A tiszaoszlári határban az egyik műéit keresztezésénél kotró dolgozik. Itt ugyanis a csővezetéknél: három mé­ter mélységben kell keresz­teznie az utat. A kotrógép a Mátraaljai Szénbányák tulaj­dona. és Gerzsely József ve­zető kotrómester, szintén en­nek a vállalatnak a dolgo­zója. — Hal. ilyen géppel segít­jük a Barátság II. építését — mondja Gerzsely József. — Szép munka; keresni is lehel, csak az a baj, hogy mindig vándorolunk. Ahogy a feladat kívánja. De mi már megszoktuk. Azért van a kotrónak a lánctalpa, azért van az embernek ’a lába, hogy odamenjünk, ahová a munka szólít. Az úgynevezett mülárgyas csoportnak, amely 15 tagú, Zsuppos Sándor a vezetője. Az ő dolguk aZ utak, vas­utak, csatornák, folyók ke­resztezése. Árokásó gépek, dózex-ek, daruk, tehergépko­csik segítik munkájukat. — Itt szinte mindenki fia­tal — mondja a 26 éves cso­portvezető. aki egyébként traktorosként kezdte pályafu­tását a Kőolajvezeték Válla­latnál. — De ha esetleg, éveink számát tekintve, a munkatársak -egy része az idősebb korosztályhoz tarto­zik is. ez a munka, ez a faj­ta munka megfiatalítja. A juhász tisztes távolból és tisztes közelségből nézi a dózerek munkáját, A végte­lennek -tűnő csővezeték bent fekszik a mintegy két mé­ter mélységű árokban, amely­nek- aljában összegyűlt a ta­lajvíz. A 180 lóerős dózerek akadályt és terhet nem is­merve tolják a vezetékre a földet. Ott ülök a VS—79. számú dózer vezetőfülkéjé­ben. A gépet C. Tóth Antal vezeti. Később, amikor né­hány percre megállunk, kö­rülnézek a vezetőfülkében. — Lényegében ez & mi 1 otthonunk •— mondja a dó­zervezető. — Ebben élünk naponta 10—12 órát Az em­ber füle tele van a motor állandó zajával, teste a gép állandó remegésével, orra a nyersolaj szagával. De mégis, s milyen érdekes, mindig megérzem a. föld szagát is. Amit mondott, a juhász is hallja. Nézi az árkot, ame­lyet az árokásó gépek, mint valami óriási beretvák meg- hasítottak. Nézi, és ezt mond­ja: ' — Földdel dolgozni min­dig is nehéz volt. Jönnek a gépek, kiássák. kiemeli!,, aztán jönnek más gépek és visszatérítik a helyére. En sokat legeltettem már ezen a legelőn. De csak most tu­dom, most látom, • mi is az tulajdonképpen, hogyan is néz ki, amin már évtizedek óta járok. Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György Külsős-belső villanyszerelési munkákat földkábel-hálózat, térvilágítás, épület belső villanysze­relését, öntöttvas és lemez kapcsolótáblák gyártását és szei-elését,. , kedvező feltételekkel, rövid határidőre vállalunk. IGÉNYBEJELENTÉS: Építő és Szerelő Vállalat Nyíregyháza, Kallói u. 4. sz. Telefon: 10-80. Telex hívó­szám: 073-332. Ügyintéző: László Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents