Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

1971. okt. 14.j csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Jól gazdálkodtak a közösség vagyonával Korszerű boltok, ' nagyobb forgalom A számvetés gazdag és lelkesítő. Az eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a Ke­nézlő és Vidéke ÁFÉSZ tag- szövetkezetei jól gazdálkod­tak a közösség vagyonával, és még inkább ezt akarják tenni a jövőben. Ez az igény csendült ki az igazgatóság elnökének, Béréi Ferencnek beszámolójából is, amelyben az elmúlt háromnegyedévben végzett munkát összegezte és értékelte. Ezen a rendkívüli küldött- gyűlésen jelen volt a MÉ­SZÖV elnöke, Csege Géza elvtárs is, aki elismerően szólt a végzett munkáról. A küldöttgyűlés a fogyasz­tási szövetkezetek VII. or­szágos kongresszusára való készülődés jegyében tanács­kozott. Az országos eredmé­nyek tükrében mindenek-' előtt saját helyzetültet, eredményeiket, gondjaikat és a tennivalókat vitatták meg nagyon őszintén, előre- mutatóan. Volt miről beszél­ni, hiszen a szövetkezet si­keresen teft eleget azoknak a követelményeknek, ame­lyeket a párt X. kongresszu­sa útmutatásként megsza­bott, s amit a kormány,és a lakosság elvárt a tagságtól. A szövetkezet minden Bók 9 kávés & nyűi Mi várható a vadászati szezonban i A fácánszezont minden évben izgatottan várják a vadászok. Különösen akkor nagy az izgalom — és az öi‘öm is —, ha bőséges az ál­lomány. Az idén igazán^ nem lehet panasz. Borsod ' megyében öt vadásztársaság foglalko­zott félva d - ten yésztéssel, más szavakkal: Tácántojások kikeltetésével, összesen 35 000 fácántojást vásároltak Bé­kés megyéből. Ezeket kotlós tyúkokkal keltették. Az eredmény igen jó, jobb a tervezettnél: 18.000 előnevelt kisfácánt engedtek szét a fácánoknak legkedvezőbb területeken. Az Öt fácánkel­tető vadásztársaság a mer gyaszói, a tiszaluci, a tokaji, az öszlári és a sátoraljaújhe­lyi közalkalmazottak vadász- társasága. Szabó János, a megyei va­dászati felügyelő így nyilat­kozott az idei fácánállo­mányról és a vadászati sze­zonról: — Talán még sohasem volt annyi fácán a megye területén, mint most. Öröm látni, mennyire megszapo­rodott az állomány, s ez el­sősorban a keltetés, a félvad­tenyésztés eredménye. Ép­pen ezért úgy tervezzük, hogy jövőre 50.000 fácánto­jást vásárolunk, s ebből kö­rülbelül 35.000 kisfácánt tu­dunk előnevelni, a területe­ken szétengedni. 1973-ban folytatjuk a fél vad tenyész­tést, újabb 50.000 tojás vá­sárlásával. így a tavalyi, az idei és a következő két évi keltetés összesített eredmé­nye: .körülbelül százezer fá­cán. Ez annyira erőteljes megsegítése a természetes szaporodásnak', hogy tíz-ti­zenöt évig nyugodtan va­dászhatunk., Az ennyire né­pes állományt ugyanis a va­dászat nem tudja károsan csökkenteni./ A fácánvadászati szezon október 1-én kezdődött és ja­nuár 31-ig tart. Különösen gazdag az állomány a már említett vadásztársaságok te­rületein, valamint a mező- csáti és a mezőkövesdi jáiú- sok déli zónáiban. A vadá­szok minden útról eredmé- nyes zsákmánnyal temek ha­/JAz idén elég jó a fogolyál­lomány is. A vadászat szep- teber első vasárnapján kez­dődött, és holnap Oktober 15-én befejeződik. A fogoly- vadászati, szezon egji ­kés eredménye: .1000 goly befogása. Ezeketv f földre, valutáért adjak -el. A valuta forintértékét a va­dásztársaságok kapjak me„. Sajnos, nem ennyire ígé­retes a nyúlvadászati sze­zon. Kevés a 'mezei nyúlj kevesebb, mint tavaly. Folytatódik a szomorú pusz­tulás. A nyulak a vegysze­res növényektől megbeteged­nek. pusztulnak. A megye vadászainak együttes véle­ménye, hogy egy-két évre be kellene szüntetni a nyúlva- dászatot, hogy az állomány jobban szaporodhasson. Az idén még nem,. de jövőre minden valószínűség szerint megszületik az egy-két évre szóló nyúlvadászati tilalom. Mas, vagy ennél jobb meg­oldás egyelőre nincs, de a borsodi vadászok szívesen meghozzák ezt az áldozatot is, hogy a nyúlállomány a következő években megfele­lően gyarapodhasson. (sz. j.) időben igyekezett mind mi­nőségben, mind választék­ban javítani a lakosság ellá­tását. Korszerűsítették — többek között — a kereske­delmi hálózatot Viss köz­ségben, ahol modern vegyes­ipari boltot létesítettek. Ugyanitt „kaput nyitott” egy vendéglátóipari egység is. Az év közben megvásárolt két élelmiszerbolt mellé még cukrászdát is akarnak nyit­ni. Zalkodon a vegyesbolt, valamint az iparcikkbolt víz­vezetékkel való felszerelése történik ezekben a napok­ban. Az igyekezet lemérhető a forgalom .alakulásában is. Az elmúlt 9 hónap alatt az áfész összes forgalma 13 szá­zalékkal növekedett, ami­vel párhuzamosan fokozó­dott a gazdálkodás haté­konysága is. Sok olyan jellegű feladat végrehajtásán is munkál­kodnak, ami elsősorban az emberekről való gondosko­dást jelenti. Ilyen többele között, hogy rendszeresen tá­mogatják idős, munkakép­telen tagjaikat. Üj üdülőte­rületet alakítottak ki, kirán­dulásokat és társasutazáso­kat szerveznek, és minden módon azon vannak, hogy a tagság kulturált körülmé­nyek között használhassa fel szabad- idejét. Évről évre gyarapodik a szövetkezet tagsága is. Ed­dig mintegy 30 új tag kérte felvételét. Amikor szántba vették eredményeiket, természetesen gondoltak a jövőre is. Olyan ■tervek kimunkálásán fára­doznak, amelyeknek valóra váltása növeli a szövetkeze­ti vagyont, ami természete­sen a tagság életszínvonalá­nak kedvező alakulását is jelenti. Barátság II. Barátság II. Barátság II. Barátság II, A HEGESZTŐK 70 tagú csoportját Mezőtárkány ha­tárában értük utói. A fon­tos munkát végző hegesz­tők, csőillesztők,' elömele- gítők, csőtisztítók, segéd­munkások és gépkezelők ve­zetője a 45 esztendős Tóth Jenő. aki 29 éve dolgozik a Kőolajvezeték Vállalatnál. —, Segédmunkásként kezd­tem — mondja Jcqő bácsi,' akit mar húsz esztendeje bá­csiznak a munkatársai —, aztán. csőszerelő lettem, olaj­aiéra, hegesztő, egy időben\ voltam építésvezető, most pedig ennek a csapatnak va­gyok a vezetője. A hosszú építési területen, melynek bal oldalon a ha­tárát kék-fehér, jobb olda­lon fekete-fehér, irányát pe­dig a középen elhelyezett, pirosra festett jelzők jelö­lik, serény munka folyik. Oldaldarus traktorok; széles . lánctalpű mocsárjáró trak­Lőczi Aladár hegesztő, mun­ka közben Vonul a hegeszt (lesöpöri torok, villany hegesztő gépek, d űzerek, tehergépkocsi k erői - ködő zajától hangos a vidék. Az őszi napsütésben ■ és a gépek árnyékában fáradt sze­mű emberek tevékenyked­nek. A legfelelősségteüjesebb munkájuk a hegesztőknek van. Ügy kell dolgozniuk — s ezt kivétel nélkül mind­nyájan tudják —, hogy min­den varratot izotópos vizs«­gáláinak vetnek alá. A 600 milliméter átmérőjű, fekete csőtest úgy húzódik a gé­pek által megviselt szántó­földön, mint valami óriási kígyó. Az oldaldarus trak­torok ölükbe véve tart­ják, és .helyezik a , ve­zetéket a föléjük hajoló mun­kások és gépek elé. A hegesztők általában ki­váló szakmunkások. De kö­-------------------------------------------------------L M ennyit ér egy sallangos, csipkés szerszám...? i Foqat’derby Mezőkeresztesen Mit kell tudni a hajlóknak és a lovaknak? bún 20 akadályt állítunk fel, melyek 40 centivel na­gyobbak a kocsik nyomtávol­ságától. Itt az eredmények a hirtelen gyorsulástól és /fékezéstől függnek. Ügy is ‘mondhatnánk, hogy a lovak, á (hajtó és a kocsilegények vizsgája... Délut án 14 órakor tartjuk az ünnepélyes eredményhirde­tést, utána lovasbemu látót 'rendezünk. — Kik képviselik Mező- keresztes „színeit”, s hány fogat indul a derbyn? — Az ország legjobb 16—18 fogata áll rajthoz. Az Euró- pa-bajnok Ábonyi Imre ez­úttal a zsűriben foglal helyet, viszont indul az ezüstérmes Fülöp Sándor és a harmadik helyezett Papp József is. Mezőkeresztesről Jakab Mik­lós sárga íélvér kanca-fo­gattal, én pedig fekete félyér sportfogattal indulok — mon­dotta Mátyu,s Viktör. A rendezők dőt szeretettel várnak. A lo­vaspályán étel- és italsátrak várják a . nézőket, akiket autóbusszal ‘szállítanak ki a pályára. Valóságos parádé lesz Mezőkeresztesen. A zsű­ri a fogatok és a szerszámok szépségét és minőségét is pontozza majd. Mint elmon­dották, egy magyar ötös, sal­langos. csipkés szerszám 70 ezer. egy hajtó kocsi ára pe­dig 30—40 ezer forint! A lo­vasbemutató programjában díj- és magasugratás, ördög- lovas-szám, tűzkarikaugra- tás és' még sok érdekesség szerepel. Felföldi György züliik is kiemelkedik Lőczi Aladár. Munka közben egy pillanatra sem fordítja fel­re a fejét, a védőpajzs oltal­mában, kesztyűvel takart jobbkezében az elektródával — mint valami hosszú var­rótűvel — „varrja”, hegesz- ti egymáshoz a’ csodarabo­kat. Minden hegesztőnek megvan a jelzése, a törzsszá­ma. Minden varratnak meg­van a jelzése, és a törzsszáma. Lőczi Aladár krétával felírt L 4 jelzésével már sok helyen találkoztam. Ez azt jelenti, hogy az alig 31 esztendős hegesztő sokat dolgozik, és munkája minő­ségében bízva írja oda fehér krétával a fekete csőveze­tékre a jelét. Anúkor abba­hagyja , a munkát, hogy né­hány szót váltson velünk, a szemét nézem, amely az ál­landó erős ívfénytől állandó gyulladást sejtetően vérvö­rös. — IVapi 10—12 órát dol­gozunk most, amíg jó az idő — mondja Lőczi Aladár. — Nem csoda, ha este, ami­kor alváshoz készülődve be­hunyom a szemem, mindig az elektromos energiától fel­kerülő anyagok izzását lá­tom magam előtt. De aztán, mivel• fáradt az ember, ez az izzás is eltűnik a szem­héjamról. mély álomba me­rülök, és kora reggel, ami­kor ébresztő van, mindig örülök, ha álmodtam vala­mit. Lőczi 'Aladár, az L 4 gaz­dája, tizennégy esztendeje van a vállalatnál. Segédmun­kásként kezdte, tanfolyamot végzett, s most az egyik leg­jobb szakmunkás. S amilyen a munkája, olyan a fizetsé­ge is. Havonta csaknem 5000 forintot visz haza a Somogy megyei Hollód községbe, ahol felesége és két kisfia várja. A teherautónak, amely az ebédet szállítja utánuk,min­den nap nagyobb utat kell megtenni a Mezőkereszte&i ÁFÉSZ éttermétől. Góliát- léptékkel Ital ad előre a he­gesztők csoportja. Átlagosan 1000—1500 méter hosszúság­ban „varrják össze” napon­ta a csöveket. S a munka csak jakkor csendesedik meg, amikor az ebédet hozó te­hergépkocsi köré gyülekez­nek a munkások, hogy elfo­gyasszák ebédjüket A hosz- szú, nagy átmérőjű cső ösz- szegyűjt és messzire vezet minden Iris koppanást, ami ilyenkor véletlenül éri a csövet. Fél kilométerre le­hetek az ebédelő csoporttól, de azt is hallom a csőveze­ték elején, hogy valaki a szipkáját ütögétá az acélhoz. Az ebéd utáni . cigarettát már ki-ki ott szívja el, aho­vá a munkája parancsolja. Aztán ismét felmorajlanak á gépelt, felizzanak az elektró­dák, s lassan, szinte percről percre növekszik a csőveze­ték. És a hegesztők, csőil­lesztők, élőmelegítők, éső- tisztítók, gépkezelők és se­gédmunkások észre sem ve­szik, hogy átléptek egyik község határából a másik­ba, egyik közös gazdaság földterületéről a másikéra, egyik megyéből a másikba. Vonulásuk nem egyértelmű előrehaladás. Valamikor visz- szafelé is kell. lépni, vissza­felé is kell nézni, s így ez a háromszáz kilométer több­ször háromszáz kilométer. A , végeláthatatlan hosszú­ságban húzódó csővezeték hátát most még a nap me­legíti. De mi lesz itt ősz­szel, amikor a tartós eső térdig érő mélységben fel- áztatja a talajt, s mi lesz itt télen, amikor a keményre fagyott sártengert hó borít­ja térdmagasságban? — Semmi különösebb — mondja Lőczi Aladár. — Vo­nulunk tovább, csalc valami­vel lassabban, ahogy az idő­járás , engedi. Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György (Folytatjuk) 14 és társai tok. Ezt a részt „erővesztő szakasznak” nevezzük. Ez­után három kilométeres se­bes ügetés következik ka­nyargós földúton, ahol a zsű­ri. a lovait teljesítőképességét tudja lemérni, ugyanakkor a fordulók ügyes vétele is nagy képzettséget kíván. Hir­telen változás következik: egy kilométeres távot lépésben kell megtenni 7—8 perc alatt. Itt a lovak iskolázottsága számít, s az is: a sebes üge­tés után miként alkalmaz­kodnak a nyügodtabb iram­hoz. Következik a három-ki­lométeres vágta szakasz, Írét természetes akadállyal ne­hezítve. Sok függ a hajtó ügyességétől, Íriszen időre kell a távot teljesíteni. Az utolsó, befejező 7—8 kilo­méteres ügető szakasz aVra ad .választ a zsűrinek, milyen a lovak állóképessége, meny­nyire 'kitartóak, nem sántul- tak-e le az akadályoknál. Természetesen, ezt a távot is időre kell teljesíteni. — Az utolsó versenynapon, vasárnap, az akadályhajtás­ra kerül sor délelőtt 10 órá­tól. A 90X170 méteres pá­s a következet vezetői már hetekkel ezelőtt hozzákezd­tek a könnyűnek nem mond­ható szervezési munkákhoz. Ottjártunkkor készült el a program is, s aznap érkezett meg a keresztesiekhez a mélykúti Alkotmány és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz nevezési lapja is. Mátyus Viktort, a mező- keresztesi lovasiskola „mes­terét” és a tsz versenyzőjét kértük meg. ismertes­se a háromnapos programot. — Október 22-én, pénte­ken délelőtt 10 órától kerül sor a díjhajtásra, melyet a lovaspályán rendezünk meg. A versenyző fogatoknak egy 40X100 méteres terü­leten előírt gyakorlatokat kell bemutatniuk a négyes foga­tokkal. Itt a lovak „behaj- tottságát”' mozgását, stílusát, Hajtó szár- és ostorkezelését értékelik. Máén‘in 23-án- szom­iiIdMidjl. baton reggel 8 órától lesz a terephajtás Me­zőkeresztes és Mezőnagymi- hály határában. Az első ki­lenc kilométert köves és földúton teszik meg a foga­A liajfósport ve™n tért hódított, s nagy közön­ségsikert aratott. Ezt bizo­nyította a Budapesten a Va­dászati Világkiállítással egy- időben megrendezett I. fo­gat és hajló Európa-bajnok- ság osztatlan sikere is. Na­ponta tízezrek szurkoltak a kontinens legjobb fogatai­nak, melyeit közül a magya­rok bizonyultak a legjobb­nak. Hazánkban régi hagyomá­nyai vannak a hajtósport­nak (nem hiába, lovas nem­zet a magyar), ám eddig igen keveset foglalkoztak ve­le. Kevés nyilvánosságot ka­pott, bár a magyar fogatok sorra aratták külföldön a győzelmeket. Az országos bajnokságokat is igen „csend­ben” rendezték. A vezetők úgy döntöttek, hogy ebben az évben a világhírű tenyé­szettel rendelkező mezőke­resztesi Aranykalász Tsz ren­dezi meg a magyar bajnok­ság dpntő futamait, a l'ogat- derbyt. Mezőkeresztesen nagy örömmel fogadták a döntést,

Next

/
Thumbnails
Contents