Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. szept 2., csütörtök Budapestre érkezett az iráni herceg Losonczi Falnak, az Elnö­ki Tanács elnökének meg­hívására szerdán néhány napos látogatásra hazánkba érkezett Gholam Reza Pah- lavi iráni herceg és felesé- i ge. A herceget és feleségét j a repülőtéren Cseterki La- j jós, az Elnöki Tanács titká- | ra és felesége fogadta. A KISZ kongresszusi versenyének tapasztalatai Vietnam ünnepére H Az if júsági szövetség éle­tének jelentős eseményét, a KISZ VIII. kongresszusát nem kampányszerű, akciók­hoz kapcsolódó munkaver­sennyel ünnepük a fiatalok: vállalásaik, felajánlásaik mégis tartalmasabbak a ko­rábbiaknál, termelést segítő mozgalmaik az eddigieknél szorosabb összhangban van­nak a vállalati, üzemi ter­vekkel, népgazdasági célki­tűzésekkel — tájékoztatták az újságírókat szerdán a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás, illetve mező­gazdasági osztályának veze­tői. Az ifjúmunkás osztály munkatársainak első tapasz­talata szerint a kongresszus tiszteletére tett felajánlások érdekes vonása, hogy zö­Tanévet nyitottak a legújabb és a legrégibb pataki iskolában (Folytatás az 1. o’dalról) tanévnyitón Géresi István, az új iskola igazgatója ar­ról beszélt, hogy a jól fel­szerelt épületben az eddigi­nél kedvezőbb feltételek között készülhetnek a tanu­lók az életszabta feladatok­ra. Az új iskola megnyitása lehetővé teszi, hogy a város többi oktatási intézményé­ben is jobb körülményeket teremtsenek a tanulóknak. Ebben a tanévben mór se­hol nem lesz szükség kény­szermegoldásként a kétmű szakos tanításra. Minden gyerek a legkedvezőbb dél­előtti időszakban járhat is­kolába. Lehetővé vált a körzetesítés kiszélesítése: ezentúl a szomszédos Her- oegkútról is a jól felszerelt hoz a kijelölt építőipari vál­lalat. A felújítási munkála­tokat szakaszosan végzik, hogy a tanításban és a diá­kok kollégiumi elhelyezésé­ben lehetőleg semmi fenn­akadás se legyen. Először a főépületet hozzák rendbe födémcserékkel, a tetőszer- kezet és a központi fűtőbe­rendezés teljes átépítésével. Utána kerül sor a kollégiu­mi és a gimnáziumi termek korszerűsítésére. Iskolát avatlak Ónodon Az úttörőmozgalom gazdag programja Milyen akciók, programok, feladatok alakítják az új tan­évben az úttörőmozgalom 4500 csapatának tevékenysé­gét, milyen seregszemlék gaz­dagítják 1971—72 úttörőéle­tét? A Magyar Üttörők Szö­vetsége Országos Elnökségén a következő tájékoztatást adták erre a kérdésre. A több mint egymillió kis­dobos és úttörő feladatait „az úttörőtörvény szellemé­ben” jelmondat foglalja egy­ségbe. Szeptember végén indul „A mi Leninvárosunk” elnevezé­sű országos akció. Ennek ke­retében a rajok nyomon kí­sérik a fejlődő új város éle­tét, munkáját. A KISZ véd­nökségével megvalósuló kis­körei vízlépcső építésének, az ifjú kommunisták felada­tainak megismertetésén ke­resztül gazdasági-földrajzi ismerteiket is bővítik a paj­tások a „Változó Tisza táj” elnevezésű akcióban. A csa­patok többek között térké­peket készítenek a táj átala­kulásáról, megismerik a Ti­sza vidékén élő emberek éle­tét, munkáját, kultúráját. Az új tanévben az úttörő­szövetség fokozott gondot fordít arra is, hogy a kisis­kolások mindjobban megis­merjék a szocialista országok építőmunkáját, a testvér­gyermekszervezetek életét — ehhez nyújt segítséget a „Népek hazája nagyvilág” elnevezésű akció. A vidám játékos progra­mok sem hiányzanak a ter­vekből. „Ha vitéz vagy, jer velem” címmel a kuruckor, a kuruc romantika gondolatá­val hirdetnek akciót. A kü­lönféle technikai versenyek, irodalmi, képzőművészeti pá­lyázatok mellett az új évad kulturális szemléi során sok ezer pajtás zenés, műsoros találkozóira kerül sor. Az új úttörőévet a felaján­lások sora is emlékezetessé teszi majd. A „Nekünk épül — mi építjük” elnevezésű akció első lépéséként az út­törő tanácsok olyan összejö­veteleket szerveznek, ame­lyeken a gyermekek megbe­szélik: hogyan tudnának be­kapcsolódni a negyedik öt­éves terv helyi feladatainak megvalósításába — társadal­mi munkavégzéssel, hulla­dékgyűjtéssel, fokozott taka­rékossággal. A tanévnyitó különösen ünnepélyes hangulatú volt tegnap Ónodon. A község több, mint háromszáz kis­diákja birtokba vehetett egy új, négytantermes iskolát. A csaknem 2 millió forint értékű létesítmény egy év alatt épült fel. Nagy szükség volt rá, hiszen az elmúlt tanévben a kastély épületé­ben levő tantermek életve­szélyessé váltak, emiatt az­tán szükségképpen a politech­nikai műhelyben, s a torna­termében is tanítottak. Érez­ve a helyzet tarthatatlansá­gát, a kivitelező — a helyi tsz építőbrigádja — mintaszerű gyorsasággal igyekezett fel­építeni az iskolát. Az épületet a tanévnyitón dr. Bíró György, a megyei tanács Miskolc járási Hiva­talának elnökhelyettese adta át Heiszman Lajosnak, az iskola igazgatójának. ANDRZEJ ZBYCH: KLOSS KAPItt. NY 8. Leutnant von Vor- mann köny- nyed vidámsággal gondolt a feladatra, amelyet Elterrei folytatott beszélgetése után szabott ki magának. A csalétek-szerep, amelyet az ezredes kiosztott rá, először nem volt ínyére, de néhány kísérlet után, ha sikertele­nek voltak is, megtetszett neki a játék. Tegnap este kezdődött minden, s méghozzá Erik számára, teljesep váratla­nul. Megállt az eső. Hosz- szabb sétára indult. Elment egészen a bulvár végéig, ahol a főutca közönséges, platánnal szegett úttá vál­tozik, s az elegáns villák és panziók helyét fehérre me­szelt házikók foglalják el, felakasztott, száradó hálóval az udvarokon. Útban visz- szafelé arra gondolt, hogy nem ártana meginnia egy pohárka konyakot. A bul­várról tehát befordult az egyik utcán és ment a Rue de le Republique felé, ahol még valamelyik kávémérést biztosan nyitva találja. S tulajdonképpen így kez­dődött minden. Valamiféle teherautó érkezett, az elöl­járóság kapujából valaki lőtt, s a szomszédos iskola- épületből katonák rohantak elő. Erik nem érzett félelmet még akkor sem, amikor már javában folyt a lövöl­dözés. Ezen ő maga is elcso­dálkozott, csak kíváncsiság- félét érzett. Ügy gondolta, hogy a helybeli banditák ostromolják az elöljáróság kapuját, amelyen túl — már ezt is tudta — a városka börtöne működött. Pisztoly- táskájából elővette revolve­rét, amelyet a háború kitö­rése óta még nem is hasz­nált, ki biztosi tot t és gyors műkben nem csupán bizo­nyos termelési mutatók emelését célozták, figyelmet fordítottak a fiatalok éled­és munkakörülményeinek javítására is. A Csepel Autógyár fiatal­jai 5 százalékkal kívánják emelni, termelékenységüket, a Diósgyőri Gépgyár ifjai munkásszálló építésére vál­lalkoztak, a Borsodi Vegyi­kombinátban ünnepélyesen fogadják azokat az új szak­munkásokat, akiknek ez az üzem az első munkahelye. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a kong­resszus közeledtével esedé­kessé vált a védnökségvál­lalások tapasztalatainak ösz- szegezése is. A fiatalok alkotókedvé­nek, szaktudásának ékes bi­zonyítéka a már termelő Dunai Cement- és Mészmű, a Tiszai Vegyikombinát, a Borsodi Vegyikombinát, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű, a Dunai Szalmacellu- lózgyár, vagy a Borsodi Ércelőkészítőm ü. luszonhat esztendővel ezelőtt — 1945. szeptember 2- án — kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. A Ho Si Minh elnök által felolvasott deklaráció a világ tudomására hozta: „Vietnamnak joga van a szabadsághoz és a függetlenséghez, s valóban sza­bad és független lett. A vietnami nép telve van elszánt­sággal, hogy minden lelki és anyagi erejével, életének és vagyonának feláldozása árán is megvívja a szabadsághoz és a függetlenséghez való jogát.” Ezek a szavak százéves francia, majd japán gyarmati elnyomás végét jelentették Vietnamban. A vietnami nép a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében nagy lendülettel látott hozzá a békés építőmunka megszervezéséhez. Né­hány hónap elteltével azonban a pozícióiból kiszorított imperializmus ismét támadásba lendült. A francia gyar­matosító — megszegvén az egyezményeket —, meg­megújuló provokációkat és támadásokat kezdtek a szabad Vietnam ellen. A nyolcesztendős ádáz küzdelem végül is a népi erők világra szóló Dien Bien Phu-i győzelmével végződött. A győzelmet az 1954-es genfi egyezmény megkötése követte, amely elismerte a vietnami nép elidegeníthetet­len jogát a függetlenségre, a szuverenitásra, területének sérthetetlenségére és — az ország ideiglenes kettéosztása mellett — a nemzet egyesülésére. A genfi egyezmény után északon a szocialista társadalom megteremtésének jegyé­ben indult meg az élet, délen pedig a nép által gyűlölt diktátoroknak adták át a hatalmat. A diktátorok legfőbb támaszává az Egyesült Államok vált, amelynek segítségé­vel és részvéteiével még ma is tartó szörnyű háborút kezdtek Dél-Vietnam függetlenségének eltiprására és a cinikusan, az amerikai elnök jóváhagyásával kitervelt „tomkini incidens” ürügyén a VDK lerombolására. A vietnami nép — északon és délen — hűen a Füg­getlenségi Nyilatkozathoz, „minden lelki és anyagi erejé­vel, életének és vagyonának feláldozása árán is” védel­mezi szabadságát és függetlenségét. A magyar nép kezdettől fogva szolidáris a hős vietna­mi néppel. Minden1 módon támogatta és támogatni, fogja igazságos harcában. Nemzeti ünnepükön azt kívánjuk vi­etnami testvéreinknek, hogy győzelem koronázza igaz ügyüket és hogy a DIFK hétpontos javaslata alapján mi­előbb beköszöntsön a béke sokat szenvedett országukban. r- • 1 0 m Svájc elismeri a VDK-t A Svájci Szövetségi Tanács (kormány) eheti ülésén úgy határozott, hogy elismeri a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. , Svájc az elmúlt években szórványos kapcsolatokat tartott fenn a VDK-val — és e kapcsolatok Svájc pekingi nagykövetének hanoi, továb­bá a VDK párizsi képviselő­jének berni látogatásaira korlátozódtak. A svájci külügyminiszté­rium közleménye bejelenti, hogy a vietnami ellenséges­kedések mindenkor aggodal­mat okoztak Svájcban és felvetették a kérdést, mikép­pen tudna Svájc hozzájárul­ni a szembenálló felek kö­zötti kapcsolatok megkönnyí­téséhez. A legújabb fejlemények világosan megmutatják, hogy javultak a vietnami ellen­ségeskedések beszüntetésének kilátásai és ezért a svájci kormány úgy véli, itt az ide­je, hogy eüsmerjék a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságot és hivatalos formát ad­jon a VDK és Svájc között fennálló kapcsolatoknak. Furcsa kínai magatartás Szeptember 3-án lesz a mi­litarista Japán fölött aratott győzelem évfordulója. Ebből az alkalomból a Szovjetunió pekingi nagykövetsége augusztus 25-én i engedélyt kért a kínai hatóságoktól ar­ra, hogy felkereshessék Har- bint, Senjangot, Port Artúrt, Dalnyijt, Mandzsúriát és Vuhant és elhelyezhessék ko­szorúikat a kínai területen elesett szovjet harcosok em­lékművénél. A szovjet nagykövetség munkatársainak és a Szovjet­unió katonai attaséjának azonban csupán azt engedték meg, hogy Vuhant felkeres­hessék. de nem utazhatnak a többi városba. léptekkel igyekezett a lövöl­dözés irányába. Amikor a saroknál kidug­ta fejét, a fellőtt rakéta fé­nyénél észrevette, hogy a tehergépkocsi indul és egy férfi éppen fel akar rá ugomi. Tíz méterre lehetett tőle. Von Vormann többször tüzelt i és jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a gépkocsi hátsó, lehajtható részébe kapaszkodó férfi fogása hir­telen kienged és arccal a kövezetre zuhan. A teher­gépkocsiról is lőttek, de Vormannt nem érte találat, ám maga a puszta tény, hogy ,valaki célba vette, iz­galomba hozta. A csoportnyi katonához futott, akik a földön fekvő ember fölé hajoltak. Ha­nyatt fordította és zseblám­pája fényénél annak a fér­finak az arcát ismerte fel, aki hívatlanul melléje tele­pedett tegnap és valamilyen Pigalle téri gesztenyékről locsogott. Még élt; Von Vormann a közeli rabkórházba vitette. Néhány szólt váltott az SS Sturmführer-egyenruhát vi­selő orvossal, majd gonosz­kodó kárörömmel, hogy fő­nökét most felzavarjá ál­mából, elhatározta, hogy je­lenti neki az esetet. Csaló­dott, mert Elért még nem aludt. Konyakos pohárral a kezében tanulmányozta az íróasztalára teregetett pa­pírlapokat. — Üljön le — mondta, vé­gig sem hallgatva az érke­zés tényét közlő előírásos jelentkezési formulát. É nn<in az im®nt kapta a |'PC1* távmondatot a börtön elleni sikertelen tá­madásról, s minthogy a vá­rosban ez a kísérlet volt az első ilyen jellegű támadás, arra a következtetésre ju­tott, hogy a legutóbb letar­tóztatott franciák között va­lamilyen nagy kutya is le­het, a föld alatti mozgalom emberei nagy bátran a vá­ros szívében elhelyezett börtönt is meg merték tá­madni. Éppen azon fárado­zott, hogy az őrizetesek szét­teregetett aktáiból valamit kiolvasson, de semmit sem tudott megállapítani. Figyel­mesen végighallgatta von Vormann jelentését, egyszer sem szakította félbe, ami nagyon meglepte a hadna­gyot. Csak amikor von Vor­mann befejezte, akkor kér­dezte Elért: — Gondolja, hogy sikerül kiszedni valamit ebből a pa­sasból? — Súlyosan megsebesült, ezredes úr, kérem. Tőlem a fején kapott és a tüdejébe, de az egyik katona sorozata a hasában akadt meg. Be­széltem a börtönorvossal, nem sok reménnyel kecseg­tet. — Eszméletlen? — Igen. — Von Vormann felhúzta a vállát. — Két- három órát él még legfel­jebb. — Tehát azt mondja, Vormann ... — A nevem, von Vor­mann, ezredes úr. — Ne szakítson folyton félbe, Vormann hadnagy. Tehát ezt a pasast már teg­nap gyanúsnak találta, és a „Le Trou” panzióba ment. Ez így stimmelne is. Hogy hangzott az a mondat? Is­mételje csak el. — Párizsban a legjobb gesztenyét a Place Pigalle- on lehet kapni. Az ezredes felemelte a kagylót. — Van kocsi? — vakkan- totta bele a telefonba. Majd így szólt Vormannhoz: — Megyünk. Elbeszélgetünk egy kissé ezzel a maga Or- meljével. — Bocsánatot kérek, ezre­des úr, de amikor a „Le Trou” panziót említettem, ezredes úr ezt mondta: „Ez így stimmelne is”. Ezt úgy értsem, hogy ... — Magának semmit sem kell értenie, kedves Vor­mann. Az értéshez itt va­gyok én. Magának az a dol­ga, hogy végrehajtsa utasí­tásaimat. tatán ez a mellékesen odalökött mondat döntött: Erik von Vormann elhatá­rozta, hogy a saját szakál­lára folytatja a játékot. Mit nem adna érte, ha sikerül­ne borsot törnie ennek a gő­gös. goromba fráternek az orra alá. (Folytatjuk) Ki fűd ja; pataki iskolába járnak a íelsőtagoZatos tanulók. Megyénk s az ország leg­régibb középiskolájában, a sárospataki Rákóczi Gimná­ziumban a 441. tanévet nyi­totta meg szerdán délelőtt Gergely Károly igazgató. Az új tanév egyébként fontos eseményt jelent a nagy múltú iskola életében: szep­tember közepén kezdődik ugyanis az , a nagyarányú felújítás, amely a következő években nemcsak a gimná­ziumot, hanem a Rákóczi utcai főépülc' *t, a nagy- könyvtárt és a három kö­zépiskolai kollégiumot is érinti. Évekig tartó huzavona, többszöri tervátdolgozás után fog hozzá a mintegy 20 millió forintos munká-

Next

/
Thumbnails
Contents