Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
1971. szept. 11., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gépkocsi-alkatrészek javítása V ezetésról — vezetőknek Tízéves a borsodi iskola Készlet a 3-as számú ÉPFU megmunkáló műhelyéből, ahol a Béke szocialista brigád tagjai dolgoznak Foto: Sz. Gy. A Volán 3-as számú Vállalata az év hét hónapjában 42 millió utast, s 4,6 millió tonna árut szállított. Különösen nagy fejlődés van az utóbbiban. A gépkocsipark 14 százalékkal, az elszállított árumennyiség viszont 33 százalékkal nőtt. Mindezek ellenére év végi nyereségrészesedésre aligha számíthatnak... Mi ennek a látszólagos ellentmondásnak és a jól végzett munka jutalma elmaradásának magyarázata? 300 ezer utassal több A vállalatnál ebben az évben a tavalyitól 300 ezer utassal szállítottak többet. Hogyan? A tavalyitól 30 autóbusszal több fut az országutakon. A 30 gépkocsihoz viszonyítva kevésnek mutatkozik a 300 ezerrel több utas, a vállalatnál ezt mégis pozitív eredménynek könyvelik el... — Igen. mert a tröszt és a vállalat célkitűzései szerint növelnünk kell az utazás kulturáltságát. Ezt több korszerű autóbusszal, s a zsúfoltság csökkentésével valósíthatjuk meg — mondják. Hozzáteszik, hogy még mindig elégedetlenek a zsúfoltság csökkenésével. Sajnálatosan. ma is sok bosszúságot okoznak a járatkimaradások, a késések. Miből adódnak? Sok a rossz út Borsodban, a rossz, kátvus utak roncsolják a kocsikat. Más vonatkozásban ma sincs annyi új jármű, amennyi valójában e nagy megyében indokolt. A Volán és az oiefin-prourani A vállalatnak mindig vannak speciális feladatai. Tavaly például több mint 100 ezer Tonna követ szállítottak a Szovjetunióbóra szabolcsi újjáépítéshez. Ez évben Borsod adott nagy munkát: 20 Tátra kocsi dolgozik éjjel- nappal az olefin-program megvalósítása erdőkében. E járművek eddig mintegy félmillió köbméter földet szállítottak. A másik nagy munka: az .ilmaszálMtás A vállalatnak sok kocsija vesz ebben részt. Eddia s foglalkoztak vele. de most egyre fontosabb feladatnak tekintik a szénszállítást ;imi «ok erőfeszítést kíván a gépkocsivezetőktől. Mi a teherszállításban a legnagyobb gondjuk? Ebben az évben kevés új gépkocsit kaptak. Ennek negatív hatása jövőre fog jelentkezni. Ha nem kapnak új járműveket, gondok lesznek például az LKM-nek dolgozó távolsági gépkocsikkal. A kohászati üzemek mészkő és dolomit nélkül nem élhetnek, ezt pedig öreg és rozoga járművekkel nem lehet biztonságosan szállítani. \ Az országutak egyre zsúfoltabbak. A járművek számának növekedése a gépkocsivezetőket fizikailag, s különösen szellemileg egyre jobban igénybe veszik. Ez már nem is kívánja, hanem megköveteli a gépkocsivezetők munkaidejének csökkentését. A vállalatnál 220 órára akarják leszorítani egy-egy gépkocsivezető havi munkaidejét. Ezt mindenekelőtt úgy valósítják meg, hogy több új autóbuszvezetőt állítanak munkába. A munkaidő-csökkentés megvalósításához, a kulturáltabb utazás biztosításához legalább 200 új autóbusz- és 100 tehergépkocsivezetőre van szükségünk. Bérfejlesztés — mérésén*reszt'és A pilóták és elsősorban az autóbuszvezetők munkaidejének csökkentése, az emberek megtartása, a differenciálás jelentős bérfejlesztést kíván. Ez évben eddig 8,1 százalékkal fejlesztették a vállalatnál a béreket. Ennek viszont van egv visszaütője: több millió forint büntetést kell fizetniük a bérfejlesztésért. Ezt még kibírnák, de közbeszól a darabárus járat. A MAV-től a Volán vette át az áruknak a háztól-házig szállítását. Ez lakossági szolgálta tás-jellegű, s a csomagokat aránylag olcsón szállítják. Ez viszont a vállalatnak nem gazdaságos. Csupán az év ejső felében 10 millió forint volt a darabárus járatokon a veszteség, és ugyanennyivel lehet számolni az év másik felében. Ez a veszteség nyomasztóan hat az egyébként igen jól dolgozó kollektívára. Nyomasztóan, hiszen, ha nem ismeri Kel e veszteséget, ha á vállalat nem tud nyereségrészesedést fizetni, ez kihat a munkamorálra, s nagyobb fluktuációt idézhet elő. A vállalat az év hátralevő időszakában tovább akár szorítani a nadrágszíjon, másszóval: megkeres minden lehetőséget a gazdaságosság biztosításához, az önköltség csökkentéséhez. Segítséget is várnak. A rossz utak sok kárt okoznak. Nemcsak a közlekedést fékezik, hanem a késések — mint az elmúlt télen igen sokszor tapasztaltuk — kihatnak az üzemek, a bányák termelésére is. Egy tudományos felmérés szerint ha a megyében minden út olyan lenne, mint a 3-as, ez pusztán a Volánnál közel 100 milliós megtakarítást hozna. Ilyen jó utunk aligha lesz mindenütt, de még a tél beállta elölt is sokat lehet tenni az utak javításában. És ami a darabárus járat veszteségét illeti, a vállalat ennek az elismerését kéri.l Ügy véljük, a kérés jogos. Csorba Barnabás Gépesített cukorrépa-betakarítás Mezőkövesdeu A mezőkövesdi Búzakalász Tsz-ben a kalászosok termésének betakarítása után a legfontosabb gazdasági munka a mintegy 700 holdnyi cukorrépa betakarítása. Hagyományos módszerekkel, kézi munkaerővel szinte lehetetlen lenne ilyen nagy területről idejében betakarítani a termést. Ezért az idén már e fontos ipari növény betakarítását is teljesen gépesítették. A tsz-ben gondosan kijavították a már rendelkezésre álló három darab NDK- gyártmányú cukorrépa kombájnt, s új gépsorokat is vásároltak. További két darab, 3 soros, kétfázisú, NDK- gyártmányú cukorrépakom- bájnt és egy nagy teljesítményű, hatsoros, 3 fázisú francia „Barrault Dapime” gépsort rendeltek meg. Gépeik összteljesítménye napi 30 hold betakarítására alkalmas. Ezzel napi 50—55 vagon gyökér és mintegy 10 —15 vagon leveles répafej „kitermelését” tudják biztosítani. A répát a Hatvani Cukorgyárnak szállítják, a leveles répafejet pedig azonnal lesílózzák az állatállomány részére. Próbaszüret A Badacsonyviúéki Pincegazdaság korszerű, nagykapacitású borpalackozó kombinátot hozott létre, 50 millió forint befektetéssel Győrött. Az új üzemben 10—15 fajta balatoni bort palackoznak. Képünkön: A pince beépített tároló tartálysor» Kedvezett a szeptemberi eső Tokaj-Hegyalja szőlőinek. Már repedeznek a bogyók, és megkezdődött a töppedés. Nagy a remény, hogy a furmint és hárslevelű fajták tökéin az idén aszú is bőven érik majd. Az Abaújszántói Állami Gazdaságban már megkezdődtek a próbaszüretek is. Ezzel nemcsak a mennyiség alakulását, hanem a cukroso- dúst is vizsgálják, ellenőrzik, ötnaponként szednek szőlőt az egyes területekről, és az eredmény nagyon jó. Már olyan tábla is van, amelyen a legutóbbi próbaszüret szerint 17 cukorfokos a szőlő. A legrosszabb eredmény 13 cukorfok volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenleg olyan magas a szőlő cukorfoka, amilyen tavaly á teljes szüretkor volt. A hűvös időjárás most nem jó. A cukrosodás meglassult, de talán lesz még napsütés, jó idő. Az Abaújszántói Állami Gazdaság 300 kataszt- rális holdon termel szólót. A csemegefajták szeptember végére beérnek. Ezekből készülnek majd a kedvelt mus- kotályos borok és a muskotályaszú is. A teljes .szüret megkezdésének időpontja az időjárás alakulásától is függ. Ha kellemes, napfényes marad az ősz — késleltetik a szüretet. Mert minél több az őszi napt fény. annál magasabb a cukorfok. annál több az aszúszem. És az édes mustból jó minőségű borok forrnak ki. Az eddigi próbaszüretek még egyértelműen biztatóak, jó minőséget ígérnek. Lesz-e nyereségrészesedés a Volánnál? va ezzel más vezetőképző intézetek munkájához, s a vállalati vezetők önképzéséhez. Már megjelent a „Vezetési ismeretek” első kötete, mely a vezetési tevékenység alapjául szolgáló legfontosabb tudományos ismeret- anyagot tartalmazza. A második kötet témája a döntés, mint a legfontosabb vezetői tevékenység. A most megjelenő harmadik kötet tanulmányai pedig az információs rendszer problémáit tárgyalják a vezető, a vezetéstudomány szemszögéből. 4 •> nl»7í| kötetekhez hason- ,\tj i iUf.w ]óan ej, újabbta_ nulmány (melyet a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó gondoz) a gyakorlatban is használható segítséget nyújt a vezetőknek a hatékonyan működő vállalati információs rendszerek megszervezéséhez. Az Információs rendszerek szerepének, továbbfejlesztésének általános problémáit tárgyaló tanulmányok mellett külön fejezetek foglalkoznak a rövidesen megjelenő kötetben az egyes részterületek és gazdálkodási funkciók — így a számvitel, a marketing, a műszaki fejlesztés — információs rendszerének kérdéseivel. Az értékelemzésnek az ipari vezetés információs rendszerében, és a vezetői döntések előkészítésében betöltött szerepével foglalkozó tanulmány, a témakörrel kapcsolatos elméleti ismeretek mellett a gyakorlati tapasztalatokat is kifejti. Ezzel minden bizony- nyál hozzájárul ahhoz, hogy ezt a ma még csak viszonylag szűk körben ismert módszert minél több vállalatunknál alkalmazzák. O. M. kát próbált vezetői már ezen az első ankéton sürgették a szervezett formában történő vezetőképzést, az elmélyült ta pasztalatcseréket. A következő an^eátroka’ MTESZ bevonásával szerveztük, s az újságiróklub rövidesen kicsinek bizonyult. . De kicsinek bizonyult a MTESZ tanácskozóterme is. s természetesen később, a témák skálájának bővülésével változtak az előadók: szociológusok, pszihológusok, országos tekintélyű szakemberek kaptak a miskolci anke. tokon szót. Elsőnek a Diósgyőri Gépgyár vezetősége ismerte fel a lehetőséget, s egyben a szükségszerűséget: a vezetés tudományát a középes alsóbb szintű vezetőknek is el kell sajátítaniok. A vállalat sebesvízi üdülőjében létrehozták saját iskolájukat; ettől kezdve számíthatjuk a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskola történetét. Hajdúból, Szabolcsból, Veszprémből és Zalából jöttek érdeklődök, kapott Szerkesztőségünk is leveleket: milyen témák szerepeltek az ankétokon, kiket kértünk fel előadóknak. S azóta a vezetés elméleti alapjainak megismertetésére, a korszerű vezetési módszerek elterjesztésére és a folyamatos továbbképzés igényének felkeltése érdekében a tanfolyamos, vezetőtovábbképző iskolák hálózata jött létre az egész országban. A borsodi iskola oktató- gárdája most tanulmánykötetben összegezi tapasztalatait. tudományos kutatási eredményeit, segítséget nyújtNeui titkolt büséJ|éi mondhatjuk: lapunk, az Észak-Magyarország is úttörő szerepet játszott az országos hírnévre, sőt külföldi érdeklődésre is szert tett borsodi vezetőképző iskola létrehozásában. Tíz évvel ezelőtt, egy ilyen őszi napon a megyei pártbizottság ipari osztálya és az Észak-Magyarország szerkesztősége közös an- kétjára gyülekeztek az ipari üzemek vezetői a miskolci Űjságíró Klubban! A téma: a vezetési ismeretek, a kialakult tapasztalatok továbbadása volt. Előadónak dr. Su- sánszky Jánost, a Nehézipari Műszaki Egyetem docensét kértük fel. Valami tíz-tizenöten jöttek el meghívásunkra, és vettek részt az első ankéton. Őszintén szólva, akkor még mi sem gondoltuk, hogy azt hónapról hónapra éveken át követi majd a többi... Elhangzott az első előadás, inkább amolyan vitaindító gondolatok voltak ezek, s a részvevők (akik közül többen talán csak azért jöttek el, hogy a meghívásnak már udvariasságból is eleget tegyenek) egymás után kértek szót: mindenkinek volt mondanivalója, s rövidesen kiderült, az ankét összehívásának gondolatával elevenre tapintottunk: az üzemek vezetői sajátos, de közösnek mondható gondokkal küzdenek. Nincs kialakult vezetési gyakorlat: nincs irodalma; a vezetők egyes kérdéselvben sokszor magúiéra vannak hagyva: a vezetés tudománya — mint olyan, a leírt, hozzáférhető forrásokból nehezen sajátítható el. A felszólalók, ipari üzemek, nagyvállalatok so-
