Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

1971. szept. 8., szerda ÉSZAK- WftGYftRORSZAG 3 Az «lu.AU JSSMÍ szál, tsz-elnökkel, traktoros­sal és növénytermesztő mun­kással beszélgettem. Az ara­tás-betakarítás idején első­sorban a búzát dicsérték. Hogy milyen jó termés érett be az idén. Tanúja voltam egy rövid párbeszédnek is egyik dél-borsodi községünk­ben. Idős, 76 éves ember, nyugdíjas tsz-tag kérdezte az elnöktől: hogy fizet a búza? — A húszmázsás átlagunk meglesz — mondta az elnök. — De van olyan tábla is, amely 27 mázsát adott hol­danként. Fejét csóválva, hitetlenked­ve ment tovább az idős em­ber. Az elnök nem haragu­dott rá. Azt mondta: „Az öregek nehezen hiszik el a nagy termést, mert a háború előtt ezeken a földeken hol­danként a hat-nyolc mázsa búza már jó termés volt. A tíz mázsa meg egyenesen is­ten áldása, csoda.” Az idei nyár forró, de kellemes, szép és gazdag volt. Mindenütt örültek az emberek á jó termésnek. Eszembe jutott, amit Jona­than Swift írt le a Guliver utazásaiban, 1726-ban. Ezt irta: „Aki két kukoricacsö­vet, vagy két búzakalászt Jog termeszteni valamely föld- darabon, ahol azelőtt csak egy termelt, többet telt sa­ját országáért és az emberi­ségért, mint a politikusok egész sora együttvéve”. 1726 óta csaknem negyed évezred telt el. Azóta — ter­mészetesen — a politikusok is megváltoztak. Közülük so­kan önzetlenül és eredmé­nyesen szolgálják az emberi­séget, a haladást. De Swift véleménye ma is helytálló, ma is igaz és buzdító. Az emberiség — s azon belül az egyes népek, nemzetek — javát szolgálni nemcsak a politikusok tudják. Az a mezőgazdász, tsz-elnök, trak­toros, vagy növénytermesztő munkás, aki mindent meg­tett, hogy földjeinken a ter­méshozamok megduplázódja­nak — egészen bizonyosan a lehető legnemesebb szolgála­tot tette népe és az emberi­ség javára. Hazánkban az el­múlt évek során — a felsza­badulás előtti eredményekhez viszonyítva — .megduplázó­dott a búza terméshozama. Két kalász terem és érik be ugyanott, ahol azelőtt csak egy kalász gyümölcsö­zött. És a kukoricák is. Régeit 12—14 ezer cső termett egy holdon. Ma 20—24 ezer csö­vön sárgulnak a szemek. És lehetne sorölni más növé­nyek hozamait is. De elegendő-e a megduplá­zott terméshozam? A pillanatmi séglet kielégítésére bősége­sen elegendő. De nemcsak haza van. Az emberiség na­gyobb fele éhezik. S többek közt azért, mert csak egy szál kukorica, vagy egy búzaka­lász terem ott, ahol kettő, három, vagy több is terem­hetne. A megsokszorozott terméshozamok — különösen búzából — enyhíthetik az emberiség nagyobb felének éhségét. Mert egyetlen nép sem pusztítja el azt a termés- mennyiséget, amit nem fo­gyaszt el, hanem eladja más népeknek, országoknak. És aligha van kifejezőbb közve­títője a népek közötti béké­nek, mint a búza — a ke­nyér. Megértette ezt a Nobel-bé- kedíj bizottság is, amely legutóbb nem politikust és nem pacifistát tüntetett tó a világ egyik legnagyobb díjá­val, hanem egy búzanemesí- tő biológust: dr. Norman Ernest Borlaug-ot. Borlaug és társai „kukorica és búzane­mesítő központot” szervezték Mexikóban. Borlaug szemé­lyesen az ötvenes évek ele­jén határozta el, hogy oly ah búzafajtát nemesít ki, amely a különböző éghajlati adott­ságok közt is jól fejlődik és nagy terméseket ad. Hossza­dalmas és bonyolult kísérle­tekbe kezdett. S főbb mint tízévi munka során előállí­totta a „szuperbúzát'’, egy rö­vid szárú, vastag, tömött ka- lászú, szilárd szalmájú faj­tát, amely a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok közt is jól terem. Bőséges öntözés és trágyázás őseién gyorsan be­érik és háromszor annyi ter­mést ad, mint a hagyomá­nyos fajták. A .,szuperbúzái'’ újabbak követték: a „Sonora 64”, majd . a „Shabati Sonora”, amelynek hektáronkénti ter­méshozama 100 mázsa! S ez a búza ráadásul 2.5 százalék­kal több fehérjét és 2 szá­zalékkal több lyzint tartal­maz, mint az elődje. Ezért kapta meg Borlaug doktor a Nobel-békedíjat, így vált a búza a béke jelképévé és a béke a búzatermesztés ser­kentőjévé. Borlaug, amikor a Nobel-békedíjat átvette, szerényen így nyilatkozott: „A Nobcl-békedíj bizottság személyemben az egész ha­ladó mezőgazdaságot tüntet­te ki. A „zöld forradalom” sok-sok ember közös törek­vésének eredménye, és ez számos szervezetet, sok-sok kísérleti gazdaságot, tudóst, oktatót és a földművesek millióit jelenti.” A sok-sok ember, szervezet, gazdaság, tudós, oktató és a földművesek mil­liói közt ott vannak a ma­gyar mezőgazdaság fáradha­tatlan munkásai is, szakem­berek, vezetők, traktorosok és növénytermesztők egyaránt. Ott vannak termelőszövetke­zeteink és állami gazdasága­ink. Ök is bizonyítottak: két, sőt, három kalászt termelnek ott, ahol régebben csak egy termelt. Ezért sikerült or­szágos átlagban is megdup­lázni a felszabadulás előtti búzatermést. És a búza, a kenyér nálunk is békét je­lent. Szendrci József Ili valós pályák ős üres helyek Takarmány! e) eslegek felkutatása Takarmányárpát és takar­mányburgonyát vásárol Bor­sod megyében a tsz-ek keres­kedelmi irodája. Az akció célja: felkutatni és felvásá­rolni az egyes gazdaságokban levő feleslegeket és azokat eladni azoknak a termelőszö­vetkezeteknek, ahol hiány mutatkozik. Elsődleges cél a borsodi tsz-ek szükségletei­nek kielégítése, de a készlet takarmányárpából és takar­mányburgonyából annyira bőséges, hogy más megyék­nek is ad el belőle a TKI — elsősorban Hajdú-Biharban. Néhány héttel később fel­kutatja és felvásárolja a TKI az egyes tsz-ekben található kukorica-feleslegeket is. A cél ezzel is az, hogy továbbítsák a kukoricát olyan termelőszövetkeze­teknek, ahol a, takar­mányozási viszonyok rosszak, kevés kukorica terem és nincs biztosítva a takar­mánybázis. Ezt az akciót az elmúlt év tanulságai alapján határoz­ták el. Tavaly és az idén ugyanis sok borsodi tsz kény­telen volt dunántúli megyékből vásárolni ku­koricát, mert itthon kevés termett, A Dunántúlon vásá­rolt kukorica elég drága volt és fedezni kellett a szállítási i költségeket is. Az akció érdekessége, hogy a TKI csak felkutatja a fe­leslegeket és a hiányokat. Ezután az eladókat és vevő­ket összehozza. Vagyis: az eladó és vásárló tsz- vezetök közvetlenül egyeznek meg az árak­ban és a szállítások le­bonyolításában. Ezzel erősödik a termelő­szövetkezeti vezetők közötti ismeretség, kapcsolat is, ami mindig hasznos a tsz-mozga- | lomnak. Központi irányelvek helyi sajátosságok Az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a társadal­mi szervek vezető testületéi az elmúlt években jelentős do­kumentumokban foglalkoztak gazdasági, társadalmi és kul­turális előrehaladásunk egyik fontos kérdésével, az ifjúság iskoláztatásának és nevelésének helyzetével. E gondolatok jegyében ajánlotta a Miskolc városi Part-végrehajtóbizottság azt a tájékoztató jelentést, amely a szakmunkásképző intézeti és középiskolai felvételek alakulását ismertette. Rendhagyó módon került a vb elé a fontos téma — a tanácskozáson részt vett. Ve­res Sándor, a megyei párt-vb tagja, a pártbizottság osztály- vezetője —, hiszen a tájékoz­tató jelentések fölött nem­igen szoktak vitát nyitni. Ez­úttal mégis meghallgatta a végrehajtó bizottság Amris- kó Gusztávnak, a városi pártbizottság osztályvezető­jének .kiegészítőjét, melynek kapcsán még plasztikusadban bontakoztak ki a beiskolázás­sal kapcsolatos gondok. Ért­hető hát, hogy a vb tagjai közül többen is szót kértek, s így olyan javaslatok hang­zottak el, amelyek életrevaló ötleteket tartalmaztak. A té­ma jó ismerőseként és fele­lősségteljes gazdájaként: szen­vedélyesen beszélt a szak­munkás- és a technikus-után­pótlás számos gondjáról Gácsi Miklós, a DÍGÉP ve­zérigazgatója csakúgy, mint: Novák József, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékve­zetője. Alapszakmák és diraíos foglalkozások Érthető volt szenvedélyes. sógük, hiszen a tájékoztató jelentésből és a szóbeli kiegé­szítésből sajnálatos „szenzá­ciók” bontakoztak tó. Az em­ber alig akarja elhinni, hogy Miskolcon például a 116. sz. Iparilainuló Intézetben a fia­talok alig jelentkeztek henge­résznek, öntőnek és forrasz- tár ipari tanulónak. A 100. sz. Iparitanuló Intézetben három lakatos osztály iránt nem volt érdeklődés. Perecesen csodálatos környezetben van a 104. számú íparitanuló In­tézet, ahol a vájártanulókat képezik ki. Az egész város te­rületéről, beleértve a bá­nyásztelepülést is, összesen hárman jelentkeztek ide ■ ■. A gépipari technikum hat évtizedes történetében elő­ször fordult elő, hogy pótfel­Liceiic-export Csehszlovákiának A Borsodi Vegyikombinát történetében egyedülálló íi- cenc-szerződést írtak alá az elmúlt napokban. A magyar Chemokomplex és a csehszlo­vák Politechna külkereske­delmi vállalatok közremű­ködésével a kazincbarcikai g.vár mintegy 8 millió forint értekben szellemi termé­ket exportál a nováky Wilhelm Pieck Vegyipari Kombinátnak. A megegyezés alapján a Borsodi Vegyikombinátban kidolgozott és a pvc gyártás­hoz használatos katalizátor szabadalmát átadják a cseh­szlovák üzemnek. Megálla­podtak abban is, hogy a Novákyban létesítendő speciális katalizátor-üze­met a Borsodi Vcgyikom- binát szakemberei terve­zik. Ök irányítják majd a beren­dezések szerelését és üzem- behelyezését is. A szerződés megkötése előtt a Danulox néven is­mert és már több országban szabadalmaztatott pvc-kata- lizátort Csehszlovákiában ki­próbálták, arról az ottani szakértők nagy elismeréssel nyilatkoztak. vételit tartottak. A kahóipari- ba csak átirányítással, s ta­lán minőségi engedmények­kel tudták betölteni a helye­ket. Igaz. ez utóbbi két is­kola most már nem techni­kum nevet visel, hanem szakközépiskóla lett. A vi Ha­in osipariba 10 évvel ezelőtt még háromszoros túljelent­kezés volt. Az idén egyetlen jeles tanuló sem ment oda. És ezzel szemben vannak az úgynevezett divatos szak­mák. Elképzelhetetlen a tüle­kedés a tévé, a hűtőszerelö osztályokban, lényegesen töb­ben akarnak, fodrásznak és vendéglátóipari tanulónak inenni, mint amennyi hely volna. Belonszerelönek, tető­fedőnek és üvegezőnek sen­ki sem jelentkezett. Hogy a könnyebb munka lehetösege. a szülői ráhatás, vagy a bor­ravaló, az úgynevezett mel­lékes volt-e a döntő, nehéz megmondaná. Pályát álaszíási tanácsadás .Köztudott, hogy Miskolcon a városi tanács munkaügyi osztálya a központi irányel­vek és a helyi sajátosságok fi eve; em h °v ételével koordi­nálta a városban a pályavá­lasztási tanácsadást. Segített a helyi lehetőségek gondos számbavételével a város pá­lyaválasztási tanácsa is. Ha­tékonyabbá, tudományosabb alapokra helyezték a tanács­adó munkát, pályaválasztási kiadványokat készítettek, az igények és a lehetőségek elemzésével segítséget nyúj­tottak az osztályfőnököknek és a pályaválasztási felelős tanároknak. A városi párt- bizottság alapszervezeti titká­ri értekezleten foglalkozott a témával, mégsem sikerült megfelelőképpen irányítani a j elentkezéseket. Erkölcsi és anyagi megbecsülés A pályairányítás nem kel­lő hatékonyságához, úgy tű­nik. hozzájárultak bizonyos erkölcsi és anyagi megbecsü­léssel összefüggő tényezők is. Sokan úgy vélik, hogy a nép­gazdaság ösztönzési rendsze­rében, illetve hellyel-közzel a fizikai munka társadalmi megbecsülésének hiányával is magyarázható az úgyneve­zett alapszakmáktól való el­távolodás, és a divatos pá­lyák felé való orientálódás. Általános tapasztalat volt hogy a szakmunkásképzés iránt ma sem kielégítő a tár­sadalmi érdeklődés. Gépi for­gácsoló. gépszerelő, kovács, hengerész, vagy vasbetonsze­relő tanulónak alig jelentkez­nek fiatalok. A legfeltűnőbb mégis az. hogy a technikum­ból szakközépiskolává alakult intézmények iránt mennyire csokiként az érdeklődés. Pe­dig ugyanazok a tanárok ok­tatnak jelenleg is. akik ko­rábban voltak az iskoláknál, a felszereltség és az ellátot- ság. lehet mondani, javult, a közvélemény tudatában men is devalválódott az intézmény azáltal, hogy technikum he­lyett szakközépiskola lett a neve. Az új mechanizmus beve­zetése óta még nagyobb gond az alapszakmáktól való el­fordulás. Enyhítésére maga-, szintű döntésekre, illetve in­tézkedésekre van szükség. Az iskoláztatás és a to­vábbtanulás gondjai kapcsán hivatalos és társadalmi szer­vek számos erőfeszítéseket, tesznek. Mégis, évről évre „újratermelődnek” a problé­mák. Van, aki azt mondja, a gazdasági mechanizmus be­vezetése óta tapasztalható ez leginkább. Kétségtelen, a pá­lyaválasztásban fellelhető té­nyeket a kereseti differenciá­lódás konzekvenciái is befo­lyásolhatják. De nemcsak anyagiakról van szó. Sokkal inkább szemléletbeli dolgok­ról, a kétkezi munka, az alapszakmák erkölcsi és tár­sadalmi megbecsüléséről is. Senki sem vitatja a szolgál­tató iparágak fontosságát — de a társadalmi újraterme­lésben a legrangosabb szere­pe mégis az alapiparágaknak, a szocialista nagyüzemeknek van. És a jelenlegi beiskolá­zások statisztikája — a sok felelősségteljes gazdasági és politikai intézkedések ellené­re is — éppen utóbbi terüle­tek szakin u nkás-u tánpótíásá t veszélyeztetik. Paulovits Ágoston Miskolci építkezéseken A VIMEIÍUX Miskolci Finommechanikai javító Vállalat kí­sérleti csoportjának műszerésze Kormos Tamás, a vállalal által kifejlesztett „Multimoment” adóegysége munkanap- felvételezésre és ergonómiai vizsgálatokra is alkalmas. Foto: Kóbor Pál A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az év nyolc hónapjában 1235 lakást és több szociális léte­sítményt — köztük bölcsődé­ket, óvodákat, iskolákat és ABC áruházakat — adtak át. A legnagyobb lakásépítkezés jelenleg Diósgyőrött folyik. Diósgyőr új városköz­pontjában az idén már 15 panelházat szereltek össze és 566 lakást adtak át. Az építők tavasszal kezdteív meg Hejöcsabán az iparvá­ros újabb paneles lakótele­pének szerelését. A fejlődő cementgyár szomszédságá­ban 318 lakást szerelnek ösz- sze. A nyolc négyemeletes épületben központi fűtés, hi­deg-melegvíz szolgáltatás es beépített bútorok szolgálják majd a kényelmet. A munkák során eddig 216 új lakást szereltek össze és az első 58 laká­sos épületet — amely a cementgyár rekonstruk­cióján dolgozók ideigle­nes szállása lesz — még ez évben elkészítik. Házgyári elemekből alakít­ják ki a Hoffmann Ottó ut­ca és a Győri kapui lakóte­lep között Miskolc új össze­kötő városrészét. Ezen a terü­leten a negyedik ötéves terv időszakában 5 és 10 szin­tes épületekben 4.200 la­kást, üzletsorokat, böl- , escidéket, óvodákat, isko­lákat, tömbgarázsokat és más szociális, illetve kulturális létesítménye­ket építenek.

Next

/
Thumbnails
Contents