Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
1971. szept. 8., szerda ÉSZAK- WftGYftRORSZAG 3 Az «lu.AU JSSMÍ szál, tsz-elnökkel, traktorossal és növénytermesztő munkással beszélgettem. Az aratás-betakarítás idején elsősorban a búzát dicsérték. Hogy milyen jó termés érett be az idén. Tanúja voltam egy rövid párbeszédnek is egyik dél-borsodi községünkben. Idős, 76 éves ember, nyugdíjas tsz-tag kérdezte az elnöktől: hogy fizet a búza? — A húszmázsás átlagunk meglesz — mondta az elnök. — De van olyan tábla is, amely 27 mázsát adott holdanként. Fejét csóválva, hitetlenkedve ment tovább az idős ember. Az elnök nem haragudott rá. Azt mondta: „Az öregek nehezen hiszik el a nagy termést, mert a háború előtt ezeken a földeken holdanként a hat-nyolc mázsa búza már jó termés volt. A tíz mázsa meg egyenesen isten áldása, csoda.” Az idei nyár forró, de kellemes, szép és gazdag volt. Mindenütt örültek az emberek á jó termésnek. Eszembe jutott, amit Jonathan Swift írt le a Guliver utazásaiban, 1726-ban. Ezt irta: „Aki két kukoricacsövet, vagy két búzakalászt Jog termeszteni valamely föld- darabon, ahol azelőtt csak egy termelt, többet telt saját országáért és az emberiségért, mint a politikusok egész sora együttvéve”. 1726 óta csaknem negyed évezred telt el. Azóta — természetesen — a politikusok is megváltoztak. Közülük sokan önzetlenül és eredményesen szolgálják az emberiséget, a haladást. De Swift véleménye ma is helytálló, ma is igaz és buzdító. Az emberiség — s azon belül az egyes népek, nemzetek — javát szolgálni nemcsak a politikusok tudják. Az a mezőgazdász, tsz-elnök, traktoros, vagy növénytermesztő munkás, aki mindent megtett, hogy földjeinken a terméshozamok megduplázódjanak — egészen bizonyosan a lehető legnemesebb szolgálatot tette népe és az emberiség javára. Hazánkban az elmúlt évek során — a felszabadulás előtti eredményekhez viszonyítva — .megduplázódott a búza terméshozama. Két kalász terem és érik be ugyanott, ahol azelőtt csak egy kalász gyümölcsözött. És a kukoricák is. Régeit 12—14 ezer cső termett egy holdon. Ma 20—24 ezer csövön sárgulnak a szemek. És lehetne sorölni más növények hozamait is. De elegendő-e a megduplázott terméshozam? A pillanatmi séglet kielégítésére bőségesen elegendő. De nemcsak haza van. Az emberiség nagyobb fele éhezik. S többek közt azért, mert csak egy szál kukorica, vagy egy búzakalász terem ott, ahol kettő, három, vagy több is teremhetne. A megsokszorozott terméshozamok — különösen búzából — enyhíthetik az emberiség nagyobb felének éhségét. Mert egyetlen nép sem pusztítja el azt a termés- mennyiséget, amit nem fogyaszt el, hanem eladja más népeknek, országoknak. És aligha van kifejezőbb közvetítője a népek közötti békének, mint a búza — a kenyér. Megértette ezt a Nobel-bé- kedíj bizottság is, amely legutóbb nem politikust és nem pacifistát tüntetett tó a világ egyik legnagyobb díjával, hanem egy búzanemesí- tő biológust: dr. Norman Ernest Borlaug-ot. Borlaug és társai „kukorica és búzanemesítő központot” szervezték Mexikóban. Borlaug személyesen az ötvenes évek elején határozta el, hogy oly ah búzafajtát nemesít ki, amely a különböző éghajlati adottságok közt is jól fejlődik és nagy terméseket ad. Hosszadalmas és bonyolult kísérletekbe kezdett. S főbb mint tízévi munka során előállította a „szuperbúzát'’, egy rövid szárú, vastag, tömött ka- lászú, szilárd szalmájú fajtát, amely a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok közt is jól terem. Bőséges öntözés és trágyázás őseién gyorsan beérik és háromszor annyi termést ad, mint a hagyományos fajták. A .,szuperbúzái'’ újabbak követték: a „Sonora 64”, majd . a „Shabati Sonora”, amelynek hektáronkénti terméshozama 100 mázsa! S ez a búza ráadásul 2.5 százalékkal több fehérjét és 2 százalékkal több lyzint tartalmaz, mint az elődje. Ezért kapta meg Borlaug doktor a Nobel-békedíjat, így vált a búza a béke jelképévé és a béke a búzatermesztés serkentőjévé. Borlaug, amikor a Nobel-békedíjat átvette, szerényen így nyilatkozott: „A Nobcl-békedíj bizottság személyemben az egész haladó mezőgazdaságot tüntette ki. A „zöld forradalom” sok-sok ember közös törekvésének eredménye, és ez számos szervezetet, sok-sok kísérleti gazdaságot, tudóst, oktatót és a földművesek millióit jelenti.” A sok-sok ember, szervezet, gazdaság, tudós, oktató és a földművesek milliói közt ott vannak a magyar mezőgazdaság fáradhatatlan munkásai is, szakemberek, vezetők, traktorosok és növénytermesztők egyaránt. Ott vannak termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink. Ök is bizonyítottak: két, sőt, három kalászt termelnek ott, ahol régebben csak egy termelt. Ezért sikerült országos átlagban is megduplázni a felszabadulás előtti búzatermést. És a búza, a kenyér nálunk is békét jelent. Szendrci József Ili valós pályák ős üres helyek Takarmány! e) eslegek felkutatása Takarmányárpát és takarmányburgonyát vásárol Borsod megyében a tsz-ek kereskedelmi irodája. Az akció célja: felkutatni és felvásárolni az egyes gazdaságokban levő feleslegeket és azokat eladni azoknak a termelőszövetkezeteknek, ahol hiány mutatkozik. Elsődleges cél a borsodi tsz-ek szükségleteinek kielégítése, de a készlet takarmányárpából és takarmányburgonyából annyira bőséges, hogy más megyéknek is ad el belőle a TKI — elsősorban Hajdú-Biharban. Néhány héttel később felkutatja és felvásárolja a TKI az egyes tsz-ekben található kukorica-feleslegeket is. A cél ezzel is az, hogy továbbítsák a kukoricát olyan termelőszövetkezeteknek, ahol a, takarmányozási viszonyok rosszak, kevés kukorica terem és nincs biztosítva a takarmánybázis. Ezt az akciót az elmúlt év tanulságai alapján határozták el. Tavaly és az idén ugyanis sok borsodi tsz kénytelen volt dunántúli megyékből vásárolni kukoricát, mert itthon kevés termett, A Dunántúlon vásárolt kukorica elég drága volt és fedezni kellett a szállítási i költségeket is. Az akció érdekessége, hogy a TKI csak felkutatja a feleslegeket és a hiányokat. Ezután az eladókat és vevőket összehozza. Vagyis: az eladó és vásárló tsz- vezetök közvetlenül egyeznek meg az árakban és a szállítások lebonyolításában. Ezzel erősödik a termelőszövetkezeti vezetők közötti ismeretség, kapcsolat is, ami mindig hasznos a tsz-mozga- | lomnak. Központi irányelvek helyi sajátosságok Az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a társadalmi szervek vezető testületéi az elmúlt években jelentős dokumentumokban foglalkoztak gazdasági, társadalmi és kulturális előrehaladásunk egyik fontos kérdésével, az ifjúság iskoláztatásának és nevelésének helyzetével. E gondolatok jegyében ajánlotta a Miskolc városi Part-végrehajtóbizottság azt a tájékoztató jelentést, amely a szakmunkásképző intézeti és középiskolai felvételek alakulását ismertette. Rendhagyó módon került a vb elé a fontos téma — a tanácskozáson részt vett. Veres Sándor, a megyei párt-vb tagja, a pártbizottság osztály- vezetője —, hiszen a tájékoztató jelentések fölött nemigen szoktak vitát nyitni. Ezúttal mégis meghallgatta a végrehajtó bizottság Amris- kó Gusztávnak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének .kiegészítőjét, melynek kapcsán még plasztikusadban bontakoztak ki a beiskolázással kapcsolatos gondok. Érthető hát, hogy a vb tagjai közül többen is szót kértek, s így olyan javaslatok hangzottak el, amelyek életrevaló ötleteket tartalmaztak. A téma jó ismerőseként és felelősségteljes gazdájaként: szenvedélyesen beszélt a szakmunkás- és a technikus-utánpótlás számos gondjáról Gácsi Miklós, a DÍGÉP vezérigazgatója csakúgy, mint: Novák József, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezetője. Alapszakmák és diraíos foglalkozások Érthető volt szenvedélyes. sógük, hiszen a tájékoztató jelentésből és a szóbeli kiegészítésből sajnálatos „szenzációk” bontakoztak tó. Az ember alig akarja elhinni, hogy Miskolcon például a 116. sz. Iparilainuló Intézetben a fiatalok alig jelentkeztek hengerésznek, öntőnek és forrasz- tár ipari tanulónak. A 100. sz. Iparitanuló Intézetben három lakatos osztály iránt nem volt érdeklődés. Perecesen csodálatos környezetben van a 104. számú íparitanuló Intézet, ahol a vájártanulókat képezik ki. Az egész város területéről, beleértve a bányásztelepülést is, összesen hárman jelentkeztek ide ■ ■. A gépipari technikum hat évtizedes történetében először fordult elő, hogy pótfelLiceiic-export Csehszlovákiának A Borsodi Vegyikombinát történetében egyedülálló íi- cenc-szerződést írtak alá az elmúlt napokban. A magyar Chemokomplex és a csehszlovák Politechna külkereskedelmi vállalatok közreműködésével a kazincbarcikai g.vár mintegy 8 millió forint értekben szellemi terméket exportál a nováky Wilhelm Pieck Vegyipari Kombinátnak. A megegyezés alapján a Borsodi Vegyikombinátban kidolgozott és a pvc gyártáshoz használatos katalizátor szabadalmát átadják a csehszlovák üzemnek. Megállapodtak abban is, hogy a Novákyban létesítendő speciális katalizátor-üzemet a Borsodi Vcgyikom- binát szakemberei tervezik. Ök irányítják majd a berendezések szerelését és üzem- behelyezését is. A szerződés megkötése előtt a Danulox néven ismert és már több országban szabadalmaztatott pvc-kata- lizátort Csehszlovákiában kipróbálták, arról az ottani szakértők nagy elismeréssel nyilatkoztak. vételit tartottak. A kahóipari- ba csak átirányítással, s talán minőségi engedményekkel tudták betölteni a helyeket. Igaz. ez utóbbi két iskola most már nem technikum nevet visel, hanem szakközépiskóla lett. A vi Hain osipariba 10 évvel ezelőtt még háromszoros túljelentkezés volt. Az idén egyetlen jeles tanuló sem ment oda. És ezzel szemben vannak az úgynevezett divatos szakmák. Elképzelhetetlen a tülekedés a tévé, a hűtőszerelö osztályokban, lényegesen többen akarnak, fodrásznak és vendéglátóipari tanulónak inenni, mint amennyi hely volna. Belonszerelönek, tetőfedőnek és üvegezőnek senki sem jelentkezett. Hogy a könnyebb munka lehetösege. a szülői ráhatás, vagy a borravaló, az úgynevezett mellékes volt-e a döntő, nehéz megmondaná. Pályát álaszíási tanácsadás .Köztudott, hogy Miskolcon a városi tanács munkaügyi osztálya a központi irányelvek és a helyi sajátosságok fi eve; em h °v ételével koordinálta a városban a pályaválasztási tanácsadást. Segített a helyi lehetőségek gondos számbavételével a város pályaválasztási tanácsa is. Hatékonyabbá, tudományosabb alapokra helyezték a tanácsadó munkát, pályaválasztási kiadványokat készítettek, az igények és a lehetőségek elemzésével segítséget nyújtottak az osztályfőnököknek és a pályaválasztási felelős tanároknak. A városi párt- bizottság alapszervezeti titkári értekezleten foglalkozott a témával, mégsem sikerült megfelelőképpen irányítani a j elentkezéseket. Erkölcsi és anyagi megbecsülés A pályairányítás nem kellő hatékonyságához, úgy tűnik. hozzájárultak bizonyos erkölcsi és anyagi megbecsüléssel összefüggő tényezők is. Sokan úgy vélik, hogy a népgazdaság ösztönzési rendszerében, illetve hellyel-közzel a fizikai munka társadalmi megbecsülésének hiányával is magyarázható az úgynevezett alapszakmáktól való eltávolodás, és a divatos pályák felé való orientálódás. Általános tapasztalat volt hogy a szakmunkásképzés iránt ma sem kielégítő a társadalmi érdeklődés. Gépi forgácsoló. gépszerelő, kovács, hengerész, vagy vasbetonszerelő tanulónak alig jelentkeznek fiatalok. A legfeltűnőbb mégis az. hogy a technikumból szakközépiskolává alakult intézmények iránt mennyire csokiként az érdeklődés. Pedig ugyanazok a tanárok oktatnak jelenleg is. akik korábban voltak az iskoláknál, a felszereltség és az ellátot- ság. lehet mondani, javult, a közvélemény tudatában men is devalválódott az intézmény azáltal, hogy technikum helyett szakközépiskola lett a neve. Az új mechanizmus bevezetése óta még nagyobb gond az alapszakmáktól való elfordulás. Enyhítésére maga-, szintű döntésekre, illetve intézkedésekre van szükség. Az iskoláztatás és a továbbtanulás gondjai kapcsán hivatalos és társadalmi szervek számos erőfeszítéseket, tesznek. Mégis, évről évre „újratermelődnek” a problémák. Van, aki azt mondja, a gazdasági mechanizmus bevezetése óta tapasztalható ez leginkább. Kétségtelen, a pályaválasztásban fellelhető tényeket a kereseti differenciálódás konzekvenciái is befolyásolhatják. De nemcsak anyagiakról van szó. Sokkal inkább szemléletbeli dolgokról, a kétkezi munka, az alapszakmák erkölcsi és társadalmi megbecsüléséről is. Senki sem vitatja a szolgáltató iparágak fontosságát — de a társadalmi újratermelésben a legrangosabb szerepe mégis az alapiparágaknak, a szocialista nagyüzemeknek van. És a jelenlegi beiskolázások statisztikája — a sok felelősségteljes gazdasági és politikai intézkedések ellenére is — éppen utóbbi területek szakin u nkás-u tánpótíásá t veszélyeztetik. Paulovits Ágoston Miskolci építkezéseken A VIMEIÍUX Miskolci Finommechanikai javító Vállalat kísérleti csoportjának műszerésze Kormos Tamás, a vállalal által kifejlesztett „Multimoment” adóegysége munkanap- felvételezésre és ergonómiai vizsgálatokra is alkalmas. Foto: Kóbor Pál A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az év nyolc hónapjában 1235 lakást és több szociális létesítményt — köztük bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és ABC áruházakat — adtak át. A legnagyobb lakásépítkezés jelenleg Diósgyőrött folyik. Diósgyőr új városközpontjában az idén már 15 panelházat szereltek össze és 566 lakást adtak át. Az építők tavasszal kezdteív meg Hejöcsabán az iparváros újabb paneles lakótelepének szerelését. A fejlődő cementgyár szomszédságában 318 lakást szerelnek ösz- sze. A nyolc négyemeletes épületben központi fűtés, hideg-melegvíz szolgáltatás es beépített bútorok szolgálják majd a kényelmet. A munkák során eddig 216 új lakást szereltek össze és az első 58 lakásos épületet — amely a cementgyár rekonstrukcióján dolgozók ideiglenes szállása lesz — még ez évben elkészítik. Házgyári elemekből alakítják ki a Hoffmann Ottó utca és a Győri kapui lakótelep között Miskolc új összekötő városrészét. Ezen a területen a negyedik ötéves terv időszakában 5 és 10 szintes épületekben 4.200 lakást, üzletsorokat, böl- , escidéket, óvodákat, iskolákat, tömbgarázsokat és más szociális, illetve kulturális létesítményeket építenek.
