Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
T971. szeot. 5., vosörnop ESZAK-MAGYARORS7ÄG 7 í í I I I ! í I i híniiis 10'én é-ijeI dü' junius kumentumíil- met sugárzott a televízió ..Cigány Zsuzsó” címmel. A 44 éves cigányasszony sorsának bemutatásával az alkotók egy társadalmi folyamatot akartak ábrázolni: a cigányok asszimilálódá- sának, beilleszkedésének nehézségeit. Cigány Zsuzsó, igazi nevén: Bácsi Zsuzsanna megyénkben él, Monok községben. Ez késztetett bennünket rá, hogy nagyító alá tegyük a hegyaljai falut. A monoki tanács korszerű szoigáltatóházban van. Központi fűtés, virágok, modern bútorok, világosság. Városi szintű épület, postával. presszóval, tágas folyosókkal. Ficsor István, a tanácselnök kalauzol, közben elmondja, hogy a film nem hű képet festett a községről. A szolgáltatóház előtt találkozunk az első itt élő cigányokkal, Botos Kálmánnal és feleségével, akik 7 éve laknak Monokon, és éppen bevásárolni voltak. — Hány kiló hús van a pakkban? — kérdezem a sok szatyor láttán. — öt kiló. Semmi ez a cucc, látná egy búcsú alkalmával. Botosék most vettek gépkocsit, mivel a családfőt leszázalékolták, s bazárárukkal kereskednek. És most akarják megvásárolni a lakást, amelyben élnek... A monoki Kossuth Lajos Tsz irodái egy dombon, a- volt Széchenyi-kastélyban vannak. A Botos-gyerek munkát kapott itt. Kapnak-e lehetőséget a többiek, hiszen Bácsi Zsuzsanna arra panaszkodott, hogy vízhordónak sem felelt meg a faluban. A bérjegyzékben Bácsi lózsefné nevét leljük meg először. Ö Bácsi Zsuzsanna testvérének felesége. Ebben a brigádban 11-en dolgoznak. A cigány öle fele megtalálta számítását a tsZ- ben. A tanácselnök ' szerint jószerivel csak Baosi Zsuzsa nem dolgozik az egészségesek közül. Egyébként, aki nem találná meg számítását a közös gazdaságban. dolgozhat a Szerencsi, a Taroali Állami Gazdaságban, munkát kap az erdő- gazdaságban, járhat Tállyá- ra. sokan az útkarbantartóknál dolgoznak, és rengeteg a lehetőség Szerencsen Cigány Zsuzsó szeretett volna vízhordó lenni az óvodánál, ám az állást más kapta, mert Zsuzsónák nem volt elég iskolája — így a film. — Én akkor is itt dolgoztam, a tanácson — mondja Ficsor István tanácselnök. — Egy édesanyát vettünk fel vízhordásra, akinek három gyermeke volt, Bácsi Zsuzsának pedig nem volt gyereke. — Amikor a filmet forgatták, megkeresték-e önöket? — Nem, a párttitkárt sem. (Mint ahogy a tsz- elnököt sem.) Monokon nemcsak óvoda, hanem bölcsőde is van! Vá- szonpapucsot húzunk cipőnkre, s végigjárjuk a legkisebbek birodalmát. A cigánygyerekek együtt vannak itt a többiekkel — állandóan. Természetes is. Senki sem ütközik meg ezen Monokon. Hol van hát akkor a diszkrimináció?!. B. Kovács István községi és tsz-párttitkár: ,,Aki az igazságot kutatja, nem lehet egyoldalú. Csodálkoztam is a film után, hisz Zsuzsó esetét azért sem lehet általánosítani, mert kalandos sorsát ő maga irányította.” — Egy községnek segítenie kell'a rászorulókat — Zsuzsó évekig nem tartózkodott itt. volt Űjhe- lyen és a iővárosbah is. Ha Monokon élt, nem kért semmiféle támogatást. Testvérei kértek és kaptak is. Bácsi Tibor gyermekei bölZsuzsó csak ül az árok szélén ... csődében nevelkednek, Bácsi Jóska házat épít — válaszolja a párttitkár, közben megérkezik Huszti István tsz-elnök is a halárból, akitől megtudjuk, hogy Hamar összcmaszalolótlik az ember az egész napi fntkározásban... kevés a munkaerő, bárki munkát kaphat a közösében. — Sajnos — szól közbe B. Kovács István —, Zsuzsó azóta sem keres munkát. Menjenek be bármely ik házba, hogy’ élnek a többiek. Az első ház amelybe bemegyünk. Buri Lakatos Dezsőé. A családfő a IvPM útépítésénél dolgozik. Felesége bevezet a tisztaszobába, hellyel kínál, hogy ne vigyük el az álmát. A falakon fényképek, a kisasztalon hosszú, modern rádió. — Én a tsz építőbrigád- júban dolgozom —és mindjárt emlékezünk is, hogy találkoztunk nevével a bérlistán, júniusban 1586 forintot keresett. Férje is hazavisz 2100—2200 forintot. A ház sajátjuk, maguk építették, muszáj megnéznem a harmadik szobát, az újat is, búcsúzóul. Közben a szomszéd kapuban már Borai' Vil- mosné is invitál, menjünk be hozzá. Férje a lállyai szőlészetben dolgozik. Fia vasbeton- szerelő, most szabadult fel. — Hogy élnek Monokon? — Nekünk jó itt, hívták a férjemet Miskolcra, de írem mentünk, mindenünk megvan, házacska, kertecs- ke. kramplicska. A dombra fűtő út jobb oldalán már messziről látjuk Baosi József épülő kőházát. éppen be akarunk menni, amikor megpillantjuk Bácsi Zsuzsát, vagy 50 méternyire, ül az árokparton, és olvas. Miután még le is igazoltat bennünket, beszélgetni kezdünk, ám hiába érdeklődöm a munkalehetőségekről, elkerüli a témát. Amikor először kérdezem: miért nem megy a tsz-be? — Teletalpam van — mondja. Csakhogy a vízhordáshoz is ugyanezek a lábak voltak. — Miért nem megy a tsz-be? t — Oda is ellátás kell — halljuk az új indokot, lúdtalpát most nem emlegeti. — Hogy’ érti?! — Kaja kell. Nem fizetnek mindjárt (Huszti István. tsz-elnök: „aki a közösben dolgozik, s előleget vagy segélyt kér, megkapja.”) Amikor aztán kiderül, hogy nem vagyunk tájékozatlanok Monokon, sokat sír, többet, mint a filmben. „Nem fogad vissza a cigányság. nem fogad be a magyarság.” És könnyezve is búcsúzik. Az udvaron figyelmeztet : — Remélem, nem pénzelte le magukat senki... Jóska, bátyja .kőházáig csak pár lépés az út, de Zsuzsót évtizedek választják el tőle. Bácsi Zsuzsanna nem dolgozik, veti a kártyát továbbra is. Volt a „Cigány Zsuzsiban” egy montázs. Fekete fejkendős asszonyt kérdeznek (az egyetlen embert a faluból Bácsi Zsuzsán kívül) s ő azt mondja: ..miért Zsuzsót mutogatják? Van más látnivaló is Monokon.” A filmben ez valamiféle ellenséges érzületet, elzárkózást sugállt, holott az igazság volt. hiszen -aú idén avatott Kossuth Emlékmúzeumon, bölcsődén, korszerű szolgáltatőliázon kívül is sok dicsekednivaló van a községben! A falu Tállya felé eső részén már áll a piros téglából épülő kísérleti, komplex tehenészeti telep. A főépület monumentális istálló. Alapterülete egy kataszterén« hold! 528 tehén kerül majd bele. Épül a vízmű is, fekteük a csöveket, jövőre készül el. Monokon néhány ház kivételével mindenütt, járda van. Az utóbbi öt évben vagy 200 házat emeltek a községben. Most épül az orvosi rendelő is, és jelenleg egy kilométer hosszú burkolt utat csinálnak, a lakosság társadalmi munkában hordja hozzá a követ. És egy friss terv: a tsz szeptemberben már itt, helyben süti a kenyeret és a péksüteményt is ... * juiewíuh. nat elrin gat a kerekek kattogása. Zsuzsó masaatos arcát látom. Szánjuk őt, mert szereiéire vágyik. Lehet, hogy valóban bába szeretett volna lenni, és miközben a tv-ben elmesélte vágyait, álmait, maga sem tudta, hogy megbánt egy egész községet, „magyardkal” és cigányokat egyaránt. Bácsi Zsuzsanna nem dolgozik, s erről senki „magyar” nem tehet Monolton. Zsuzsó bármikor munkáért kopogtathat. Lehetősége van rá, mint mindenkinek. És altkor megleli az út elejét és végét is. Nyitray Péter Fotó: Mécs Ernő Bükki táj (Mazsaroí'f Miklós munkája) Parkok a városban Fogalom volt... A parkok gondozoltsága vagy gondozat lansága sokat elárul egy városról. Elárulja mindenekelőtt, mennyire szeretik, mennyire becsülik lakói azt a. helyet, amely otthont ad, amely a szülőföldet, a hazát jelenti számukra. A Népkert valaha fogalom volt Miskolcon. Nagyobb ünnepeken itt jött össze a város apraja-nagy- ja, de hétköznap is ritkán lehetett szabad padot találni. Igaz, akkor még vörös salak ropogott a sétányokon lábunk alatt, a íü sem volt ilyen szépre nyírott, kevesebb volt a virág. és szinte vadul, bozótosán nőttek a bokrok is. Ma, kemény aszfalton kop- pan a cipősarok, s mesterségesen szebb minden az új sportcsarnok és a tégi Vigadó környékén, a Nép- ' kért centriímábán. ’Az eredetileg zenélő szökőkút körül üresek a lócák. Távolabb is. Nem volna már varázsa e helynek? Régen messze érezhette magát itt az ember a város fárasztó zajától, forgatagától. Az öreg vadgesztenyefák halk neszekkel átszőtt csenddé szűrték az autók motordübörgését, most meg mintha ott állnánk a megállóban, oly közvetlen közelről hallatszik a kihúzó buszok zúgása. * Néhány hete csak, hogy ismét benépesül naponként egy egy órára a Népkert végi játszótér. Sokáig elvadult vidék volt ez. Derekig ért a gaz a homokozóban és a hinták között, no meg távolabb is. S a kerítés kiszedett betonoszlopai is sokáig ott hevertek szétdobálva a ..gyermekparadicsom” körül, az esetleg arra vetődő szaladgáló kicsinyek biztos balesetforrásául. .. A nyár végére tehát megváltozott, rendezett lett a hátsó zúg képe is. De az emberek mintha nem bíznának e változásban. Kevés az élet itt a Népkertben, ebben a házak közé szorított, mesterségesen megszépített kis darabjában a természetnek. * A Népkert valaha fogalom volt Miskolcon. Nagyobb ' nnepeken ide jött a város apraja-nagyja, de hétköznap is ritkán lehetett szabad padot találni. Volt varázsa, hangulata, romantikája. Most már nincs, és még nincs. A régi már régen tovatűnt. Az új meg együtt fog születni a Népkert teljesen új arcával. A véglegesen kész sportcsarnokkal. az új könyvtárra, és szállodával. S akkor majd. ha ezt a végleges arcát mutatja nekünk, talán ismét fogalom lesz a Népkert Miskolcon. Éppen a változás miatt... Bíró Péter Miskolci utcák, házak, emberek (5) Az avarok uralma alatt tatja népére, a Főutca-—Papszer—Mind- szent—Szirma telepsor lakóira 567 után új uralkodó réteg jutott. Ez az első avarhullám azonban nem szállta meg ezt a telepsort. így az eredeti őslakosság — az évszáradok óba egymást váltó és egymással összeolvadt. sorrendben kelta — illír — kotinusz — kvád — vandál — szkir né- piségü elemeivel — még mintegy száz évig változatlan maradt. A sorrendben utolsó szkir népről a tudomány alig ismer valamit. Csupán fejedelemasszonyának: Odo- aker és Hunvulf anyjának, Edika szkir király feleségének bakodpusztai leletét őrzi a Nemzeti Múzeum száztíz év óta. Ennek a sírnak minden darabja szín- arany volt. Maga a szkir nép, éppúgy, mint a gepidák népe. eltűnt, beleolvadt abba a sók néptörzsből álló birodalomba, amely két és fél száz óven keresztül az avarok országaként volt ismeretes. A Bükkalja népe vas- gyártmányaival adózott ennek a nagy létszámú katonai hatalomnak. A vaskengyel, a zabla, a kard és nyílhegy-szállítmányok békét jelentettek számára. Az avarság a nyílt síkságot szállta meg. így jött létre az új avar-központ a Hemád-torkolat körül: Bocs, Hernádnémeli, Muhi körül, és egy másik Nyék- ládháza. Hejőkeresztúr és Szederkény körzetében. Az újabb régészeti eredmények, s antropológiai vizsgálatok meglepő fordulatot hoztak számunkra. Kitűnt. hogy a griífes-indás avarok népe jelentős számú kora-magyarságot is hozott magával a dél-orosz síkságról. Megyénkben általában a VII. század az, amikor feltűnően megugrik az avar griffes-indás leletek száma. De szükebb területünk is. a Nemzeti Színház földje és a régi Vezér utca (most a martinlelepi Dráva utca) leletei is ezt bizonyítják. A Vezér utcában egy avar törzsi előkelőség sírját találták meg 1932-ben. Öntött bronz vésett levél- díszű csat, két nagyszíjvég. hat kisszíjvég, a véretekén bevésett, egymásból kinövő háromkaréjos és poncolt alapú levéldísszel, mind aranyozott volt. A halott, tehát a törzsi arisztokráciához tartozott. A Vezér utca ezek szerint egy avar törzsi temető egy része. A törzs székhelye pedig vagy a Martintelep délkeleti sarkán levő emelkedőn, vagy a Szirmára vezető út mentén levő magasabb hajlaton, vagy -magában Szirmán volt. Ezt a törzsi központot mindenképpen előnyös földrajzi helyzete is indokolta. A központ nyugati sávját a Hejő vize, keleti szélét a beláthatatlan méretű Szinva- és Sajó-ki- öntések védték. Ezt a részi az elmúlt századi térképek még mindig Sárika Morast- nak, mocsárnak jelzik. Ennek a törzsi központnak adatát és előkelőjének sírját mindenesetre hiánytalanul kiegészíti a színház trafóhelyiségében 1957-ben talált avar népi kultúrré- teg. Ez a réteg a császárkori leletréteg felelt vonult 3—2,10 m mélységben. Légfeltűnőbb volt nagy, 15ön 105 cm nagyságú kemenceomladéka. A kemence fenekébe tapasztott bélyeges l’enékdarabok. bekarcoii vízszintes vonalra húzott hullámvonaldíszű edénytöredékek, őrlőkő vetette!: fényt a főutca avar kori népének mindennapi életére. A leletek egyúttal kiegészítették a sötétkapui ásatás VII—VIII. századi rétegének addig ismert adatait. Többen szl4vnak lui'uni mondják az említett díszítésű kerámiát. A Bükk északi és déli lejtőin most jöttek létre azok a kisebb szláv települések, amelyek a IX. század folyamán jelentősen benépesedtek. Komáromy József l „Cigány Zsuzsó” ürügyén...
