Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. szept. 4. szombat JEGYZETEK Három kulturális témáról 1. Karneváli parádé A debreceni virágkarnevál néhány esztendeje az alkot­mánynapi ünnepségsorozat szerves része lett. Kerté­szeti vállalatok és másfajta közületek készülnek hosz- szú ideig, hogy a legkülönbözőbb ötleteket virágokba átfo­galmazva felvonultassák ezen a parádén, számot adjanak ötletességükről, ízlésükről, s nem utolsósorban gyönyörköd­tessék az egybegyűlt több tízezres közönséget, s — ha szí­nekben még nem is lehet visszaadni az ország legnagyobb részén, de legalább megközelítően — a televíziónézők száz­ezreit, vagy éppen millióit is. Az idei debreceni virágkarnevál mindenképpen jobb volt az előző évinél. (Nemcsak azért, mert most miskolciak let­tek a győztesek!) Jobb volt, mert a különböző kompozíciók jobban alkalmazkodtak az alapanyaghoz, a virághoz, s ál­talában, a legtöbb kompozíció alkotói abból indultak ki, hogy a virágkameválon a virágnak kell érvényesülnie. Szép volt, látványos, s még ha egyik-másik részlete bizony a giccs határán mozgott is, egészében értékesnek tarthatjuk. Más kérdés, hogy a virágkarnevál ötlete nem egészen hazai eredetű és San Remo és más helyek karneváljai kö­zött kell keresni a debreceni egyik szülőjét. A másik szülő a hazai virágbarátok kompozíciós készsége és a karneváli rendező bizottság tenniakarása. így hát talán már közöm­bös, honnan is származik az alapötlet. Az idén viszont volt még valami, ami nálunk új: a me­netet nyitó miniszoknyád táncos-zenész lányok parádéja, a botját dobáló tamburmajor leányzóval. Lehet, hogy sokan ájuldoztak a gyönyörtől, istenem, de szép is! Ilyet csak San Remóban láttunk eddig, meg az amerikai elnökválasztás csinnadrattájában. Igaz, akkor ki is gúnyoltuk. Most, mint debreceni sajátosságot, szerepeltetjük. Vajon Debrecenben, a magyar nemzeti kultúra egyik fellegvárában nem akadt egy olyan ötletmorzsa, amely valami hazai sajátosságra épí­tette volna ezt a karneváli parádét és annak bevezetését? Ezt is importálnunk kellett? A X. pántkongresszus határozata a polgári kultúra be­áramlásának különböző csatornáira is figyelmeztet. Lehet, hogy ez a női parádécsoport nem veszélyezteti túlságosan a szocialista kultúrát. De hogy a debrecenieknek nem válik túl nagy dicsőségére, az fény. 2. Múlt, mozi, paródia rjiizedik napja, hogy bemutatták a premie'f-mozikban / a Kapaszloodj a jellegekbe című filmet, s azóta igen sole vitát váltott ki ez a sajnálatosam, félresikerült munka. Mint ismeretes, a fűm 1919-ben játszódik, és egy magyar lanácsköztársasági vezető embernek a Moszkva és Budapest között megtett kalandos repütőútjáről szók Nem történetmi fíbm. Nem is a történelmi hűséget keli számon­kénti, hanem a vígjátékot. Mert végjátékként hirdetik. Ez pedig megközelítően sem az. Múttmik jelentős, vagy kevésbé jelentős mtrzzanataiiról, hősi és kevésbé hősi részleteiről lehet és kell filmet cstwál- m. Éppen ennek a filmnek az alkotója, Szász Péter matat­ta meg három épvei ezelőtt Eták a térről című nagyszerű alkotásával, hogy lehet igazi, izgalmas, elsősorban az ifjú­sághoz szóló, de a felnőtteket is jól lekötő filmet, „igazi mo­zit” csinálni, még olyan súlyos és komor témából is, mint a Horthy-korszakban az ellenállás, illetve a kommunista sejtek munkája. Aki visszaemlékezik erre a filmre, csak jó emlékekkel gondolhat rá. Feszült, izgalmas, szórakozta­tó és tartalmas volt. És aki megnézte ugyanennek a Szász Péternek újabb filmjét, a Kapaszkodj a jellegekbe címűt, megdöbbenve látta, hogy az 1971-es Szász Péter elfelejtet­te, amit az 1968-as Szász Péter nagyon jól tudott csinálni. .4 hőst múltról nem jó mozit, hanem rossz paródiát fabri­kált. 3. Semlegesítés A semlegesítés az esztrád jellegű műsorokban gyakori. Amikor állítólagos közönségkívánalmaíkra hivatkozva^ valami rapszódikus ötlettől vezérelten egymás mellé kerül például' egy világhírű zongoraművész előadásában egy versenymű, meg egy tizedrangú, agyonnyűtt kabaré- kupié, a nemes csengésű verset érdekes szirupos, szenvelgő táncdal váltja, klasszikus monológot sportparódia követ, és hasonlóak. Még azok a számok is, amelyek a maguk környezetében és közegében nagyszerűek, értékesek, az ilyen rapszódikus, ötlettelen összeállításokban csökkentett érték­kel jelentkeznek, hiszen a közönség bangulatváltása las­sabban megy végbe, mint a műsor pergése. Nem tud a né­ző, vagy hallgató élvezetében azonnal aklimaitizálódni, s még benne visszhangzik például egy zongoraversenymű néhány akkordja, amikor már a kupiét hallja. Vagy még benne él egy táncdal ritmusa, amikor egy nehéz dráma töredéke pereg előtte. Különösen nehéz a hangulati átállás, ha nem élő művé­szek, illetve élő műsor keretében követik egymást az elütő jellegű számok, hanem például filmösszeállításban, ahol még annyi idő sincs, hogy a konferansz valami módon át­hangszereljen. Gyakran találkozunk ilyennel, különösen a közönség kívánalmaira hivatkozva szerkesztett műsoroknál. Általában légi filmíelvételekből áll össze a műsor, s az egyes filmszalagocskákat könnyebb egymáshoz ragasztani, mint át­gondoltan, hangulatilag egymás után illeszteni műsorszá­mokat, s ahhoz a közönséget is megfelelő módon „áthan­golni”. Benedek Miklós A diákok már benépesítet­ték a tantermeket. Megkez­dődött az 1970/71-es tanév a szerencsi Bocskai István Gimnáziumban is. ötszázné­gyen iratkoztak be ebben a tanévben — mintegy negy­vennel többen, mint az el­múlt tanévben. „la!iijáró tanárok Az iskola növendékeinek 74 százaléka 31 településről jár be a gimnáziumba. A be­járók nagy száma az iskola vonzási körzetének kiterjedt­sége, különleges feladatokat ró az iskolavezetésre és a tantestületre. Különösen most, hogy a hagyományos orosz tagozat mellett idén az első­söknél matematika tagozatot is hirdettek. — Ahhoz, hogy ezt megva­lósítsuk —, mondotta Né- gyessy István, a gimnázium igazgatója — az is kellett, hogy mi magunk is irányít­suk egy kicsit a környéken lakó végzős általános iskolá­sok pályaválasztását. Ezért még az elmúlt tanévben „nya­kunkba vettük” a járás né­hány községét. Tizenkét ne­velőnk 12 községbe ment ki, ahol a tanárokkal, a község vezetőivel és természetesen a diákokkal és azok szüleivel is elbeszélgettek. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a korábbiaknál könnyebben népesítettük be jobb „alap­anyaggal” tagozatos-osztálya­inkat. Pedagógiai ' gyakorlatok A megkezdett mttnikáinaik lesz folytatása is. A tanárok a rájuk kiosztott községgel továbbra is tartják a kapcso­latot. így azt' folyamatossá teszik, s az a szerencsés hely­zet állhat elő, hogy az álta­lános iskolákból kapott jel­lemzésen túl saját ismerete­ket is szerezhetnek a gim­náziumba kerülő fiatalokról. Az új tanév újdonsága Sze­rencsen, hogy az egyik elsős osztályban a politeohnikai oktatás helyett pedagógiai gyakorlati órákat tartanak. Hetente két órát szánnak e különleges tantárgynak. Az órákon —, melynek temati­káját most dolgozzák ki a 4 esztendőre —, pedagógiai alapismeretekről a pedagógi­ával szorosan kapcsolatos pszichológiai és neveléselmé­leti tudományokról kapnak alapfokú tájékoztatást a ta­nulók. Céljuk — amint az az iskola igazgatója, ennek a tantárgynak a patrónusa el­mondotta —, hogy e nagyon szép, vonzó pálya felé tu­datosan is irányítsák a tanu­lókat. — Felvettük a kapcsolatot a Sárospataki Tanítóképző Intézettel. Kedvező választ kaptunk tőlük: vállalták, hogy segítséget nyújtanak nekünk ennek a sajátos, egye­di tantárgynak „tanításában”. Egyszersmind bázis iskolának is' tekintenek minket a jövő­ben. Másfelé is kerestek kapcso­latokat a szerencsiek. Ered­ményesen. A szaklantenmi hálózat kifejlesztéséhez, ne­vezetesen pedig a fizikai szaktanterem megvalósításá­hoz a debreceni Fizikai In­tézet nyújt segítséget nekik. — Az új tanévben tovább szeretnénk erősíteni a mewe- léstooepanitúságat — folytatta a beszélgetést Négyessy 1st-] ván. — Már a tervezés idő- : szakában is a tervszerű, cél- i tudatosabb nevelői tevékeny­séget kívántok erősíteni. Sl ebben a munkában természe­tesen az osztályfőnököktől várjuk a legtöbbet. Mc vclésk özpon t ú oktatás A feltételeket is megterem­tették ehhez a rendkívül fon­tos pedagógiai feladathoz. A nyáron saját elgondolásból és kivitelezésben egy külön­leges osztályfőnöki tanmene­tet és munkatervet dolgoztak ki. Ennek segítségével az osz­tályfőnök részletes, alapos, az egész nevelői tevékenységet átfogó, mindenre kitekintő képet kaphat az osztályról, s a neveltségi szint fejlesz­téséhez szükséges „tenniva­lókról”. — Nemcsak munkát és eredményeket követelünk osztályfőnökeinktől. Ügy dön­töttünk, hogy a jó osztályfő­nöki munkát differenciáltab­ban részesítjük anyagi elis­merésben is. Ha valamelyik osztályfőnök rendszeresen dolgozik, s ennek eredménye­képpen javul az osztály ne­veltségi szintje, nemcsak az alapjuttatást kaphatja meg, hanem annál többet. így köz­vetlenül érdekeltté tettük őket a nevelési feladatok kö­vetkezetes véghez vitelében. Az új törekvések, felada­tok mellett nem szorulnak háttérbe a már hagyomá­nyosoknak számítók ^sem. Ti­zenhárom féle szakkör, tanu­lószobai rendszer, színházi előadások látogatása, kiállí­tások és iró—olvasó találkozók rendezése ebben az esztendő­ben is szerepel terveinkben. Mindez a tanulóifjúság ered­ményes tanulása érdekében. Csutorán Annamária II magyar bélyeg centenáriuma Bug a délelőtt Budapesten Lo- souezi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke fővédnökségével megnyílik a centenáriumi bé­lyegkiállítás. Több mint két­éves előkészület után a világ filatelista társadalma soha nem látott méretű és színvonalú ta­lálkozó részese lehet. Ez az esc^ meny is megtiszteltetés szá­munkra. Mind a negyedmillió tagot számláló magyar filatc- lista mozgalom, mind pedig szocialista társadalmunk szá­mára elismerés, bogy az első magyar bélyeg megjelenésének centenáriumi évében egy világ­viszonylatban elismert, a né­pek barátságát, a haladást kép­viselő szerv — a Nemzetközi Filatelista Szövetség, a F1P — védnöksége alatt nálunk került megrendezésre a kiállítás. A magyar bélyeg első ki­adásának centenáriuma nem­csak postatörténeti, hanem közéleti, társadalmi esemény. Arra emlékezünk, hogy a ma­gyar postaigazgatás az 18G7-CS kiegyezés keretében kötött ide­iglenes postai egyezmény alap­ján jogot nyert önálló bélye­gek kibocsátására. A gyártás­hoz alkalmas nyomda megszer­zése és berendezése, a nyom­tatáshoz szükséges szakismeret elsajátítása több évet vett azonban igénybe. Így az első nemzeti kiadású bélyegünk 1871-ben jelent meg. Az akko­ri réznyomatos, de főleg kő- nyomatos sorozataink a ma­gyar bélycggyüjtcményck leg­nagyobb értékét képviselik. Az azóta történt kibocsátásokkal bélyegnyomtatásurik szép hiva­tást teljesített a nemzeti tö­rekvések dokumentálásában, világméretű terjesztésében, hir­detésében. Ma már a világese­mények megörökítése mellett mind jobban reprezentálja szo­cialista fejlődésünk társadalmi, gazdasági és kulturális életünk eredményeit. H azánk filatelista mozgalmá­ban jelentős szerepet töl­tenek be Borsod megye váro­sainak, falvainak bélyeggyűjtői is. A MABEOSZ miskolci terü­leti irodája több mint 17 ezer ifjúsági és felnőtt gyűjtő szak­köreit segíti. Az ő figyelmük is ott van a százéves évforduló alkalmából megrendezett kiál­lításon, amely népünk jó hírét erősíti a világban. Szarvas Miklós A Mathias rex elé A Politikai Bizottság ápri­lisi és a megyei pórt-vb má­jusi határozatainak megfele­lően megyénk pártszervezetei kidolgozták a tömegpropa- gandamunka négy évre szó­ló, s a X. pártkongresszus határozatainak megvalósítá­sára irányuló tervét, amely tartalmazza az 1971/72-es pártoktatási év részletes prog­ramját. A pártalapszer vezetek a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével kiválo­gatták a különböző tanfolya­mok hallgatóit és propagan­distáit, megrendelték a szük­séges tananyagot. Mindezek alapján ismeretesek me­gyeikben az új pártoktatási év különböző tanfolyamai, azok hallgatói és propagan­distái ; a pártszervezetek — megrendeléseik alapján — a közeljövőben megkapják a tananyagokat; s e héten Mis­kolcon, a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságán megkezdődött a propagandis­ták felkészítése is. Augusztus 30-tól szeptem­ber 2-ig négynapos előkészí­tő tanfolyamon vettek részt az esti középfokú iskola pro­pagandistái, mintegy száztí­zen; a jövő héttől kezdődően egy-egy hetes tanfolyamon vesznek részt a magyar for­radalmi munkásmozgalom története, A társadalmi és ál­lami élet kérdései, A világ­nézeti és etikai kérdések, A pártirányítás és a pártélet kérdései, valamint A kultu­rális élet kérdései tanfolya­mok propagandistái, össze­sen mintegy hatszázan. Egyidejűleg a járási jogú pártbizottságok saját hatás­körükben és igényeiknek megfelelően felkészítik meg- : tisztelő pártmegbízatásuk tel- | jesétésére mindazokat a pro­pagandistáikat, akik a megyei előkészítő tanfolyamokon a korlátozott lehetőségek miatt nem vehetnek részt. A megyei pártbizottság köz­vetlen segítsége a járási jogú pártbizottságok által szerve­zett tanfolyamokkal együtt biztosítja, hogy október elején | megyeszerte zavartalanul j megkezdődhessen az új párt- j oktatási év. (csé) í Eredményes, alkotásban gazdag volt az idei nyár. Legalábbis a festő, Zsignár István számára, aki az isko­lából „szabadultán” a szün­időben csak a művészetnek élt. S amit ezalatt a röpke két hónap alatt alkotott, most a nagyközönség bíráló, értékelő szeme elé bocsátot­ta a Képcsarnok Szőnyi Ist- ván-termének jóvoltából. Hu­szonöt festményének bemuta­tásával tegnap újra megnyi­tott a Szőnyi-terem. A kiállított művek — szin­te kivétel nélkül valamennyi — a borsodi táj szellemében fogantak, mintegy reprezen­tálva azt, amit az alkotó így fogalmazott meg: „Borsod a világom és a hazám, .benne annyi szépséget és örömet ta­lálok, annyira együtt érzek ezzel a vidékkel, hogy ta­lán egész életemben nem tu­dok szabadulni tőle”. Mégis, furcsák ezek a borsodi vidé­kek. Rá-ráismerünk, mégis „Mrskoic város letíaes ha- gyornómyfászteitőinek’’ ajánl­ja Vass Lajos, a kiváló zene­szerző a ma este bemutatan­dó művét, a Mathias rexet. A mecénás, a megrendelő Mis­kolc város Tanácsa volt, a mai ünnepi est élvezete min­den érdeklődőé, a megszüle­tett mű, az új oratórium pe­dig hihetőleg hamarosan az ország közkincse lesz. Üj művészeti alkotások be­mutatója mindig nagy ese­mény. Különösen értékesnek kell azonban tekintenünk a mait, hiszen új oratórium születésének, illetve első be­másolt, mert az alkotó belső látásán keresztül szűrve tük­rözi vissza számunkra. Zsignár intuitív festő. Rá is van kényszerítve —■_ tan­év közben ritkán jut az ecset­hez —, hogy sokáig magában hordozza, érlelje az élményt. De ez alkotásainak — kom­pozíciós egység és megtöltött tartalom szempontjából — csak javára válik. A tárlatlátogatót mindenek felett a képek hangulati töl- töttsége, az egységes, mégis más-más alkotásokból kiszű­rődő tiszta becsületesség ígé­rete fogja meg. Mert az al­kotó a benne élő szemével [ közvetíti hozzánk szűkebb hazánkat, s ebben van mű- [ vészi ereje is. A kiállítást, amely • szep­tember 17-ig tart nyitva, Tok Miidós, Miskolc város Taná­csának elnökhelyettese nyi­totta meg. Cs. A. , mutatásának élvezői, részesei lehetünk, s talán tanúi an­nak a mozzanatnak is, ami­kor a diósgyőri vár nyújtotta környezet és a hozzá illő mű­vészi alkotás találkozik. Hihetőleg megalapozója is lesz egy értékes előadássoro­zatnak, bebizonyítva: ebben a várban ilyen jellegű elő­adásokat lehet és kell tar­tani; a vár adta lehetőséggel élve így kell kialakítani ott a művészi életet. Az oratórium ma még ke­vesek élvezete. A vonzó kör­nyezet talán olyan százakat is meglóg, akik eddig idegen­kedtek ettől a művészeti ága­zattól. S e százak az ora­tórium hívéül szegődve — majdan újabb százakat és ezreket hivnak ki Ernye bán és utódai hajdani fészkébe. Öröm, hogy Miskolc le­hetett inspirálója egy új al­kotásnak, öröm, hogy Vass Lajos elvállalta a megbízást, megalkotta a Mathias rex-et. Öröm, hogy kiváló fővárosi művészek, helyi és fővárosi művészeti együttesek bemu­tatásában, Vass Lajos ve­zényletével és Orosz György rendezésében ma este először de hihetőleg nem utoljára a Bükk tövén felhangozhat az új oratórium, s városunk, Diósgyőr vára esetleg hosz- szú-hosszú időkre eljegyezhe­ti magát e vonzó művészeti ággal, a korábban nátronéit művészetek mellett — s kul­turális arculatának, tevé­kenységének szép új vonása­ként — a várbeli oratórium­esteket is felsorakoztathatja. íbm) Kiállítás a Képcsarnok kan Zsignár István alkotásai Üj tanév, új törekvésekkel Az ú j párioktatási ér előkészületei megyénkben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents