Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! igények és lehetőségek a beruházásokban Nyers Rezső elvtárs a megyei pártbizottság ülésén Tegnap, szeptember 29-én az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának tanácstermében ki­bővített ülést tartott a megyei pártbizottság. Az ülésen részt vett és felszólalt Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a pártbizottsági ülés elnökségé­ben foglalt helyet dr. Bodnár Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Dojcsák János, Deme László, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnöke, dr. Havasi Bé­la, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. A pártbizottsági ülés napirendjén a megyé­ben folyó beruházások helyzete szerepelt. E napirend tárgyalásához a megyei pártbizott­ság meghívta a megyében levő nagyvállala­tok vezetőit, a beruházások tervezésében, szervezésében és bonyolításában érdekelt szer­vek, intézmények vezetőit. A pártbizottság tag­jai és a meghívottak az ülés elé terjesztett anyagot írásban, előre megkapták. Ehhez, a pártbizottsági ülés elnökének, dr. Bodnár Fe­rencnek megnyitó és üdvözlő szavai után Dojcsák János fűzött szóbeli kiegészítést. Borsodi tapasztalatok Gazdasági életünk egyik legkritikusabb területe ma a beruházási tevékenység. Annak ellenére, hogy épi- tőmunkánk számos ered­ménye éppen a beruházá­sokhoz kapcsolódik, e te­vékenység hatékonyságá­nak színvonala sem a lehe­tőségekhez, sem a fejlet­tebb országokban elért eredményekhez képest nem mondható kielégítőnek. A beruházási szférában meg­nyilvánuló feszültség, a beruházási piac egyensúly- hiánya jelentős mértékben fékezi fejlődésünket. Az egyensúlyhiány a be­ruházások átfutási idejében fejeződik ki legkézzelfog­hatóbban. Beruházásaink többségének kedvezőtlen megvalósítási ideje miatt népgazdasági szinten éven­ként csalt milliárdokban ki­fejezhető veszteség, „elma­radó nemzeti jövedelem” keletkezik. Pártunk Politikai Bizott­sága 1971. június 29-én ha­tározatot hozott a beruhá­zási tevékenység hatékony­ságát növelő feladatokról, amelynek nyomán szüksé­gessé vált a megyei hely­zet áttekintése és a legfon­tosabb tennivalók megha­tározása. A megyei pártot- zottsági ülés ezért tűzte napirendre e fontos témát. Az előre, írásban kiadott jelentés, s Dojcsák János élvtánsnak, a megyei párt­bizottság titkárának szóbe­li kiegészítője összegezte a főbb, megyei ' tapasztalato­kat. Az új beruházási rend­szer működésében számos pozitív vonás kibontakozá­sa figyelhető meg a reform bevezetésétől eltelt idő alatt. A beruházási tevé­kenység jellegéből eredően azonban — a gazdasági elet más területéhez viszo­nyítva — az új elemek ki­bontakozásának időigénye értelemszerűen nagyobb, s a pozitív tendenciák ki­bontakozását legnagyobb mértékben — megyénkben is — az egyensúlyhiány fé­kezi. Az egyensúlyhiány megítélésénél szükséges utalni rá, hogy as egyen­súly két alapvető tényező­je — a kereslet és a kíná­lat. — közül a kínálat nagy­sága megyei szinten nem mérhető pontosan. A ter­vező, szállító, szerelő vál­lalatok zömmel más me­gyeiek, ami nehezíti a bor­sodi szintű áttekintést, ’koordinálást. Az építőipa­ri kapacitásra kisebb mér­tékben, de ugyanez jellem­ző. Miben mutatkozik ez meg? Elsősorban abban — állapította meg a megyei pártbizottsági ülés —, hogy az építőipar által elutasí­tott igények volumene az utóbbi időszakban évről évre növekedett, s ez a kö­rülmény esetenként elvte­len engedmények nyújtásá­ra, továbbá a tényleges kö­rülményekhez képest is kedvezőtlenebb szerződés- feltételek elfogadására kényszeríti a beruházóikat. A piád feszültség fokozot­tabban a vállalati, de még ennél is erőteljesebben a idsebb tanácsi beruházáso­kat érinti. A beruházási te­vékenység időbeni koncent­ráltsága is rendkívül ked­vezőtlen képet mutat. A harmadik ötéves terv érté­kelése során végzett szé­les körű felmérés szerint a megfigyelt 221 jelentősebb állami és vállalati beruhá­zásnak még a negyede sem fejeződött be a tervezett határidőn belül. A beruhá­zásoknak csaknem felét egv éven belüli késéssel adták át, egyéves, vagy azt meghaladó késés a beruhá­zások több mint 30 száza­lékánál fordult elő. Ez aztán azt eredményezi, hogy a lekötött eszközök értéke lényegesen megha­ladja az optimálisnak te- kinti ü‘iő »rwtól»L Nega­tívumként kell megemlíte­ni, hogy a beruházások je­lentős részénél és a legkü­lönbözőbb okok miatt a megvalósítás során pót- és többletköltségek merülnek fel. Az eddig feltárt több­letköltségek volumene meg­haladja az 1,5 milliárd fo­rintot. (Folytatás a 3. oldalon) A részvevők egy csoportja A MAGTAR SZOCIALISTA MDNKASPÄRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 230. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1971. szeptember 30. Kádár János látogatása Tolna megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságánál! első tit­kára szerdán látogatásra Tolna megyébe érkezett. A látogatásra elkísérte Katona István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Tolna megye dunaföldvári határán K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogad­ta és üdvözölte a párt első titkárát, aki ezután társasá­gukban folytatta útját. A megyeszékhely. Szek­v esető helyen, nagy terjede­lemben ismerteti Gromiko beszédét, s csaknem egyön­tetűen azt emeli ki első he­lyen, hogy a szovjet külügy­miniszter „elvileg természe­tes fejleménynek” minősítet­te az amerikai—kínai kap­csolatok normalizálását, de ugyanakkor félreérthetetlenül óva intette az USA-t attól, hogy Washington—Peking „társulással” próbáljon nyo­mást gyakorolni a Szovjet­unióra. ( Gromiko által körvonala- j zott szovjet álláspontokra amerikai részről csak a jövő hétfőn várható részletes ér­demi reagálás, amikor az ENSZ-közgyűlésben sor ke­szárd felé tartva rövid időre megszakította útját Pakson: a Vietnami—Magyar Barát­ság parkinál Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára, valamint a járás és a nagyközség több vezetője üdvözölte a párt első titká­rát, akinek úttörők virág­csokrokkal kedveskedtek. Szekszárdon a megyei pártbizottság székháza előtt István József, a pártbizott­ság pártalapszervezetének titkára üdvözölte Kádár Já­nost. Az üdvözlés után Kádár rül Rogers külügyminiszter többször elhalasztott felszó­lalására. Gromiko szovjet külügy­miniszter Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet kíséretében szerdán, magyar idő szerint, pontosan 20 óra­kor érkezett meg a Fehér Házba, ahol Nixon elnök. Rogens külügyminiszter és az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, dr. Henry Kissin­Jáuos a megye párt-, tanácsi és tömegszerve- zeti vezetőivel találko­zott a pártbizottság ta­nácstermében. A baráti találkozón K. Papp József a megye hely­zetéről, életéről tájékoztatta a párt első titkárát. Kádár János köszönetét mondott az ismertetésért, majd néhány időszerű kér­désről szólt. Kádár János délután a pálfai Egyetértés Termelő- szövetkezetbe látogatott. A községi művelődési háznál a járás és a község párt- és tanácsi vezetői, a termeló- [ szövetkezet vezetői, valamint Dániel Mária, a Tolna me­gyei 9. választókerület or­szággyűlési képviselője fo­gadta. Rács Antal, a község és a tsz párt- titkára köszöntötte a kedves vendéget, úttörők virágcsokrot nyújtottak ál a párt első titkárának. Ezt követően a művelődést ház tanácstermében Lakos József, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatást adott az 1959-ben megalakult közös gazdaság fejlődéséről, mun­kájáról. Az elnök örömét fejezte ki, hogy Kádár János ezúttal másodszor jár termelőszö­vetkezetükben . Kádár János maga is szí ­vesen emlékezett vissza a tíz évvel ezelőtti találkozó­ra a szövetkezet tagjaival. Örömét fejese ki, hogy új­ból alkalma nyílt ellátogatni a közös gazdaságba, amely­nek eredményeiről időköz­ben is értesült. Hangsúlyoz­ta: a Központi Bizottság és a kormány nem tesz meg­alapozatlan, meggondolatlan ígéreteket.. A szövetkezet tag­sága is tapasztalhatta, hogy munkájukhoz népi államunk megadja a szükséges és in­dokolt támogatást. A termelőszövetkezet ve­zetői és tagjai is állták tíz évvel ezelőtt adott szavukat, és jelentős eredményeket értek el a gazdálkodásban, a nép- gazdasági feladatok meg­oldásának elősegítésében. Az eredményes munka ter­mészetszerűleg azzal jár, hogy jobban, kulturáltabban él a tagság, szélesedett látó­köre. Ezt követően a v endégek megtekintették a termelőszö­vetkezet szarvasmarha- és sertéstenyészetét. Közben Kádár János elbeszélgetett Nász Elemér tehenésszel, a (Folytatás a 2. oldalon) ger tarsasagaban fogadta a szovjet vendégeket. Október 1-től Munkásvédelmi hónap az LKM-ben l.osonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fork Jenő minisz­terelnök szerdán látogatást tettek a vadászati világkiállítá­son. Felvételünk a nemzetek pavilonjában örökítette meg a magas vendégeket. Földes László, a WK kormányfőmeg­bízottja, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint Cscterki Lajos, a« Elnöki Tanács titkárá­nak társaságában Nixon—Gromiko találkozó Az amerikai sajtó szerdán Épül a Tissa fi. víslépcső A Kiskörénél levő Tisza II. vízlépcső népgazdasági je­lentősége közismert. A ki­emelt beruházásként kezelt építkezésnél kulcsfontossá­gúnak számít több borsodi vállalat közreműködése. Av építkezés fölött védnökségei vállaló KISZ Országos Ope­ratív Bizottságának anyag és szállítási munkabizottsága ezért tartotta legutóbbi ülé­sét szeptember 29-én, tegnap Tarcalon, az érdekelt Észak­magyarországi Kőbánya Vál­lalat központjában. A ta­nácskozáson a munkabizott­ság tagjain kívül részt vett dr. Gönczi Ferenc, a Sze­rencs járási Pártbizottság titkára, Szabó József, a KISZ KB politikai munkatársa, az Országos Operatív Bizottság itkára, Frisovszky Tibor, a negyei KISZ-bizottság kép­viseletében. Kozák Ernő. a? Észak-magyarországi Kőbá­nya Vállalat igazgatója, Pa­so nyi Viktor, a Tisza II. lé­tesítmény főmérnöke és Csantavéri László, a Víz­ügyi Építő Vállalat, osztály- vezetője. A munkabizottság elnöke számolt be a Tisza II. épít­kezés legújabb fejleményei­ről, s ismertette a soron kö­vetkező legsürgősebb felada­tokat. A vízlépcső építkezé­sének határidőre történő be­fejezése szempontjából ki­emelkedő jelentőségű a meg­felelő minőségi és elegendő mennyiségű terméskő bizto­sítása. amelynek legnagyobb részét a KISZ-védnőkség közreműködésével erre a eél- ra létrehozott és a kőbánya vállalat tállyai üzemében működő kőbánya adja Az építkezésnél jelentkező új igények kielégítéséhez el­sőrendű fontosságú a terme­lő, szállító és az építő vál­lalat munkájának összehan­golása. Ezért a legközvetle­nebbül érdekelt vállalatok — KISZ-szervezeteink titkárai a tárcali tanácskozást követően szocialista együttműködési szerződést. írtak alá. tok népszerűsítésére, haszno­sítására. A rendezvényeken kívül munkásvédelmi konfe­renciát is tartanak, amelye­ken megvitatják a legfonto­sabb tennivalókat. A munkásvédelmet erköl­csileg és anyagilag egyaránt ösztönzik. A három legjobb eredményt elérő gyáregység­nek több ezer forintos jutái­mat adnak át. Személyre szólóan is értékelik e jelen­tős tevékenységet, s a legjobb munkásvédelmi őröket, aktí­vákat és felügyelőket megju­talmazzák. Az év elején az acélmű felhívása nyomán munkás­védelmi évet szerveztek a Lenin Kohászati Művekben. Az eddigi tapasztalatokat hasznosítva október 1-el kez­dődően külön munkásvédel­mi hónapot is tartanak. Si­keres megvalósítása érdeké­ben üzemegységenként in- tézkedési terveket dolgoztak ki. A munkásvédelmi hónap idején például a különféle hangosító berendezéseket fel­használják a jó tapasztala-

Next

/
Thumbnails
Contents