Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-29 / 229. szám
1971. szepi. 29., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Országbaíárohan át NÜRNBERGI MEMENTO Miután tudtam, hogy Albrecht Dürer házának megtekintése nincs programunkban. szabad időmben ellátogattam a mester egykori rezidenciájába. Vonzott az 500 évvel ezelőtt született, a német és a világ művészeti életének, e nagy humanistának otthona. Dürer ma is népszerű festő! Képei nürnbergi levelezőlapokat is díszítenek éppúgy, mint szállodák, lakások, középületek falait. Talán senki sincs, aki ne ismerné azt a híres, közismert önarcképet, amelyen Dürer Jézust alakítja, vállára hulló hajjal. Akarat, lanul azok jutnak eszembe, akik „átkos modernségként” ítélik meg a mai fiatalok hosszú haját. A Tiergártner-Tor mellett meg is találom a házat, amely valóban egyike a legszebb, régi nürnbergi épületeknek, s Dürer idejében minden bizonnyal a kis városka legimpozánsabb palotájának számított. 275 gulden. iébe került a mesternek, ami mai pénzben mintegy 13 ezer márka. Akkor — 1509-ben — ez vagyonnak számított. Dürer megengedhette magának ezt a kiadást. Két évet töltött előzőleg Velencében, ahol úgy udvarolták körül, mint egy uralkodó herceget. Az előkelő gazdagok egymásnak adták a kilincset, hogy egy-egy művét megszerezhessék. (Dürer egyébként pazarló ember hitében állt. Ennek ellenére majd’ 350 ezer márkának megfelelő pénzösszeget hagyott feleségére. Ágnesre, akinek nem volt valami szépen sikerült élete a mester oldalán.) A ház a mester idejében is háromemeletes volt, több mint 10 szobával. Különösen az emeleti helyiségeket tudta kihasználni Dürer, hiszen ezek világosak voltak, bármelyiket használhatta műteremnek. Nürnberg polgárainak felelősségérzetét dicséri, hogy 1817-ben mecénások megvásárolták az ősi hgzat, és berendezték múzeumnak. Az épületet a mester születésének 500. évfordulója alkalmából, ez évben újra renoválták. A háromemeletes ház belsejét úgy próbálták berendezni, hogy a látogató megfelelő képet kaphasson a mester életéről, munkásságáról: a szerény bútorozás, a képek csoportosítása, az eredeti faburkolatok és ökörszem-ablakok megfelelnek a Dürer korabeli idők szokásainak. életstílusának. A falon levő képek pedig a mesterről „árulkodnak”. Dürer a hétköznapi élet számos erényének ábrázolásával betekintést enged a társadalmi élet különböző szféráiba, megvilágítva az akkori szociális ellentéteket és különbségeket. Bibliai jelenetei is valódi élettel telítettek, a cselekvő személyeket, ruházatukat a kor tipikus német környezetéből merítette. Ak- varelljei a tiszta táj-ábrázo: lás művészi élményét adja. A Dürer-család tulajdonképpeni lakása az első eme- . leien volt 111 állt a konvha is. Romantikus látvány lehetett. amikor a szakácsnők és a konyhalányok nyílt: láng mellett dolgoztak a pecsenyének készülő hatalmas húsokon. merték a vizet az óriás dézsákból. Ma is mutatósak a konvha egykori irancsói. tányérjai. A híres rézmetsző nvomógép valószínűleg a földszinten volt felállítva. Ma is ott tekinthető meg. Nürnberg azonban nemcsak a kultúra és a művészet fejlődésivel forrt össze Nem cs imán 1* iHásolv. muvéswvs éltek itt. Másfajta — vérszomjas. hatalomvágyó. könyörtelen — emberek is laktak. és működtek e városban. Nürnberg évszázadokon át a Községpolitika közösségi politika Pár! titkárok ós tnnáoi ve/el ok közös tanácskozása az újhelyi járásban Ebben a házban lakott Albrecht Dürer Hosszabb távlatra utat jelölő, újszerű tanácskozásra hívta össze a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság az irányításához tartozó pártszervezetek titkárait.- valamint a községi tanácsok elnökeit, s a járási hivatal vezető tisztségiveselóit. A közös eszmecsere központi téma,ja az volt: az új tanácstörvény életbe léptével a tanácsi szervezetben bekövetkezett változások milyen új módszereket kivannak meg a pártszervezetek tagjaitól, vezetőitől a tanácsi munka elvi-eszmei irányításában? „Szent római birodalom” hódító politikájának szimbóluma volt. IV. Károly aranybullája szerint 1356-tól minden császár köteles volt első birodalmi gyűlését Nürn- bergben megtartani. S miután a hitleristák „tisztelték” a múltat, s az újabb birodalom alapítóinak tartották magukat, Nürnberget választották a náci párt fővárosává... Hogy volt-e valami tudatosság éppen Nümbergben tartani a német háborús bűnösök perét, nem tudom, de bizonyára nem volt egészen véletlen. Valami belső kényszert éreztem, hogy Dürer háza után megnézzem az igazság, ügyi palotát, ahol 1945. novemberétől 1946. októberéig a Nemzetközi Katonai Törvényszék a nácik perét tárgyalta. Egy idős bácsikától érdeklődtem. Készségesen adott felvilágosítást, sőt, arra is felhívta figyelmemet: csak kívülről tudom megtekinteni az épülettömböt, mert ma is itt működik a nürnbergi törvényszék, s a szomszédságában levő börtön is „üzemel”. Mintha csak kitalálta volna, hogy mementóként akarom látni az igazságügyi palotát, elmondotta, nézzem meg a „Parteilande”-t is, a fasiszta gyűlések egykori színhelyét, mert a két hely együttes megtekintése ébreszt igazi békegondolatot. A ,,Parteilande”-t találom előbb. Óriási, aszfaltozott stadion, szürke kőből emelt, tribünökkel. Nyersen, robosztusán nehezedik a földre. Az egész térség fölött a központi tribün-kolosszus uralkodik rengeteg lépcsőfokával és ülésével, két szélén fekete kandeláberekkel, amelyekben a fasiszta gyűlések idején láng lobogott. Hitler itt fogadta csapatainak és rohamosztagainak tisztelgését A neki vadult tömeg or- dítozása közepette innen ú szí tolt rombolásra, hódításra. vérontásra!.. Az óriási stadion most kihalt. Csupán a központi tribünön álldogál néhány napszemüveges hölgy, nyilván turisták. Sorjában felkapaszkodnak Hitler egykori helyére, és szorgalmasan fényképezik egymást. . A Fürittstrassén egy múlt 'században épült, háromemeletes masszív épület előtt állok. s a feliratról kiböngészem: ez az igazságügyi palota. Az árkádos épületet zömök. kurta oszlopok tartják. Az első és a második emelet homlokzata sima. a harmadikon a német birodalom ..nagyjainak” szobrai sorakoznak. A palota udvari részéhez építve hosszú, háromemeletes börtön. Itt állok tehát az épület előtt, ahol a világtörténelem legigazságosabb perét: folytatták le. Annak a börtönnek szomszédságában vagyok, ahol a hitlerista pribékek fejet porba hulltak. Sajnálom, hogy nem kerülhetek beljebb. Szívesen megnézném a termet, ahol Göring, Ribbentropp. Hess és más háborús főbűnösök „vallottak”, azok, alak hosszú éveken keresztül rettegésben tartották Európát, a világot, azok, akik emberek millióinak pusztulásáért feleltek a népek ftélőszéke előtt. Gondolataimból újságárus zökkent ki. Valósággal kezembe nyoma a Zeitung leg. frissebb számát: Willy Brandt, nyugatnémet kancellár Moszkvába utazik — böngészem a címoldalt... Fodor 1, ásztó (Folytatjuk) A tanácskozáson dr. Nemeth Pál, a járási pártbizottság első titkára elemezte a megoldandó feladatokat. hangsúlyozva, hogy nem lehet egyszer, s mindenkorra egyformán hatásos receptet adni a tennivalókra. Mindenütt, s mindig körültekintően számot kell vetni a helyi adottságokkal, lehetőségekkel, a bonyolult objektív és személyi tényezőkkel — s a kommunista alapelvek útmutatásait követve, a konkrétumokhoz igazodva kell megkeresni a leginkább célravezető módszereket. Az önálló, felelős döntések meghozatalához szolgált sok hasznosítható tanulsággal az újhelyi tanácskozás. Ezért érdemelnek közfigy’elmet az ott felvetett kérdések, megoldási javaslatok. Vegyük sorra a legjellemzőbbeket Az újhelyi járásban az utóbbi fél évtized nagy horderejű változásokat hozott a tanácsi munka szervezeti formájában és tartalmában egyaránt, A hatvanas évek derekán még 51 községi tanács működött a három jellegbeUnket és gépbemutató A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezete, a Hemád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Gagyvendégi Állami Gazdaság, a Duna— Tiszaközi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Borsod megyei irodája és a megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat közösen műtrágyázást ankétot rendeznek ma, szeptember 29-ón délelőtt Gagyvendégi ben, a községi műve- , lődési házban. Az ankéton , Tápanyagvizsgálaton alapuló j nagyadagú műtrágyázás kér- j dései címmel dr. Nagymi- hály Ferenc, a MÉM osztály- vezetője tart előadást. Felkért j hozzászólók: Zsitkovics Antal, : a Gagyvendégi Állami Gaz- | daság föagronómusa, dr. Terts István, a Kertészeti 1 Kutató Intézet főmunkatársa, és Sallak Andor, az OME igazgatóhelyettese. Az elő- j adást és a korreferátumokat j vita követi. Egy’ nappal később, szeptember 30-án. csütörtökön délelőtt a bükkábrányi Béke Termelőszövetkezetben lesz kukoricabetakarítási gépbemutató. Ezt a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a Dél-borsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézete, a megyei AGROKER Vállalat és a bükkábrányi Béke Termelőszövetkezet együttesen rendezik. A kukoricabetakarít iisi gépbemutató programja: Nyeste István tsz-einök fogadja és üdvözli a megjelenteket. Ezután a bükkábrányi községi művelődési házban A nagyüzemi kukoricatermesztés le- j hetőségei Borsod megyében ; címmel Csetneki András, az MTA martonvásári Mezögaz- | dasági Kutató Intézetének tudományos munkatársa, a kukorica gépi betakarításának helyzetéről és lehetőségeiről i pedig Majkuth Jenő. a gödöllői Mezőgazdasági Gépkisér- leti Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást. tes tájegységet magába foglaló járás szétszórt településein. Az 1966-ban elkezdett, s az egészséges fejlődést szolgáló tanácsi összevonások eredményeként jelenleg 10 önálló községi, és 14 közös községi tanács működik a járásban. Az utóbbiak közül három — Cigánd, Pálháza és Riese — megkapta a nagyközségi tanácsi jogkört. Az idei választások tovább erősítették a községi tanácsokat a megnövekedett helyi hatáskör betöltésére alkalmas tanácstagokkal, vezetőkkel. A járási hivatal vezetői, munkatársai is minden vonatkozásban megfelelnek az új követelményeknek . A járási pártbizottság a legutóbbi három évben megkülönböztetett figyelmet fordított rá, hogyr a községi tanácsoknál olyan pá rtszervek és pa rt szervezetek alakuljanak ki, amelyek a tanácsiok eszmei-elvi irányítását is ellátják a szervezeti szabályzatnak megfelelően, miszerint a párt „politikájának, határozatainak az állami szervekben dolgozó tagjai útján szerez érvényt, akik hivatali tevékenységükért, a törvények es rendeletek végrehajtásáért mind a párt, mind az állami szervék előtt felelősek”. Elsődleges feladat, hogy a kommunista tanácstagok, tanácsi vezetők a párthatározatok szellemében dolgozzanak, lássák el a tanácstagsággal járó kötél ezettségedket. A pártszervek, pártvezetőségek csak a legfontosabb irányelveket szabják meg, hogy megfelelően érvényesüljön és fejlődjék a szocialista demokrácia a községi tanácsok és az állampolgárok kapcsolatában. A tanácsolt partirány Basában központi feladat annak tudatosítása, hogy a községi tanácsok tevékenysége nem szorítkozhat csupán az állami utasítások, rendelkezések helyi végrehajtására, hanem kulcsszerepük van a helyes községpolitika alakításéban. A községi párt szervezetek segítsenek a tanácsnak, hogy a község lakóit minél nagyobb arányban bevonják a helyi politika formálásába, megvalósításába. Csak az a községpolitika ‘gazán hatékony, amely a legszélesebb értelemben társadalmi üggyé válik a községben. Ez úgy érhető el, ha a tanács mindig figyelembe veszi a helyi döntéseknél a község lakóinak észrevételeit, javaslatait. Ha a község lakossága a rendszeres tájékoztatás révén jó] ismeri a községfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket, ha tapasztalja. hogy véleményének foganatja van a tervekben, intézkedésekben, akkor magáénak érzi őket és szivvel-lélek- kel, ésszel-kézzel közreműködik megvalósításukban. A sokágú községpolitakai tevékenységben a pártszervek feladata a fő irányelvek meghatározása, a tanácsi, gazdasági és társadalmi szervek munkájának, terveinek összehangolása, a helyi sajátosságok, a népgazdasági érdekek és a helyi érdekek összhangjának érvényesítése. Tanulságos az az őszinteség is, amellyel a tanácskozás kimondta, hogy a községpoü- tdkával kapcsolatos pártirányítás módszerei még nem kiforrottak, hiszen a napi gyakorlat alakítja őket. A pártszervek ez irányú munkájában is az elvi, politikai irányítás dominál, azonban a közvetlen, gyakorlati közreműködés sem hanyagolható el. Hogy esetenként melyik módszer alkalmazása az elsődleges. az a helyi adottságoktól, á feladatok jellegétől, az elérendő cél megközelítési lehetőségeitől függ. 1>. J. Szeptember 1-én kezdődött Miskolcon az a nagyszabású munka, melynek során a Pece-pa- iak csatornázását is elvégzik. Az építkezés a főutcát is érinti, ezért az 1-cs autóbusz útvonalát meg kellett változtatni, s természet •■•■■en ntás jármüvek forgalmát is elterelték. A közlekedési vállalatnak és az utasoknak ez nagyon kényelmetlen, de az építők — az Észak- magyarországi Vízmű- és Közműépítést Vállalat —, nem tudták megoldani másként a mélyépítési munkákat. Éehetséges, hogy a következő munkafázisokban a Tiszai pályaudvar felé közlekedő autóbusz útvonalát is meg kell változtatni. A főutcán folyó munkák előreláthatólag négy hónapot vesznek igénybe.
