Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

1971. szept. 25., szombat ■ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kevesebb az adósság, biztató a mérieg Jó kezdeményezések a diósgyőri kohászatban A tanácstörvény. =amely sok új és korszerű változtatást ír elő a közigaz­gatásban, napjainkban fo­lyamatosan valósul meg és teljesedik be. Erre a folya­matosságra szükség van, hi­szen a feladatok végrehaj­tása lestületekre, emberekre hárul. Nem egy intézkedés született a törvény szelle­mében, amelynek végrehaj­tásához előbb felkészültté, alkalmassá kellett tenni az embereket. A tanácstörvény egyik leg­nagyobb és legjelentősebb érdeme, hogy a helyi taná­csoknak az eddigieknél sok­kal nagyobb hatáskört, ön­állóságai ad. Ez az önálló­ság is fokozatosan, napja­inkban izmosodik, válik ténylegesen . hatékonnyá. Most születnek azok a vég­rehajtási utasítások, amelyek a helyi tanácsok kezébe ad­ják a legfontosabb ügyek­ben való döntés jogát. Leg­utóbb például az Egészség- ügyi Minisztérium szabá­lyozta a megyei, megyei vá­rosi, városi tanács végrehaj­tó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szerveinek jeladatkörét, hatáskörüket, valamint a községi tanács végrehajtó bizottsága szak- igazgatási szervének egész­ségügyi feladatait. Az új rendelkezések a leg­lényegesebb változást a já­rási, községi egészségügyi csoportok tevékenységében hozták. A jövőben a körzeti orvost például nem a megyei szer­vek, hanem a községi tanács nevezi ki. Ez a körülmény sokkal szorosabbá teszi a körzeti orvos kapcsolatát a falu népével, s a falu veze­tő testületével. A körzeti or­vosi állás betöltésének mi­kéntjében bizony még se­gítségre szorul a község. Ezt példázza, hogy a közlönyben még járási hivatal hirdet betöltésre váró orvosi állást és nem az adott község ta­nácsa, ahol az állást meg­hirdetik. Ez tehát az átme­neti időszak, de már jobb lenne, ha ebben az esetben is nem a járási hivatal hir­detné meg az állást, hanem felvilágosította volna az adott községi tanácsot, hogy miként kell azit meghirdet­ni. Hasonlóan felemás volt a helyzet az elmúlt nyári fi­zetésbesorolásoknál. Me­gyénkben is voltak olyan já­rási tanácsi hivatalok, ahol berendelték a községi ta­nácselnököket, s aláíratták vele a körzeti orvos fizetési besorolását. Az első lépés te­hát csupán formálisan volt önálló, mindenesetre azt el kell ismerni, hogy az egész­ségüggyel kapcsolatos teen­dők a legnehezebb felada­tai lesznek a helyi tanácsok­nak, s ezek jó ellátása a legnagyobb gondosságot és figyelmet igényli. Ha községi tanácsaink okosan élnek az újonnan szerzett jogaikkal, sokat ja­víthatnak a község egészség- ügyi alapellátásán. Melyek azok a teendők, amelyek községi hatáskörbe kerültek a körzeti orvos kinevezésén túl ? Az előírások a egészségügyi dolgozók köte­lességévé teszik a lakosság gyógyításán kívül az egész­ségügyi ielvilágositást is. XJgyanakkÁ- a községi taná­csoknak kell gondoskodniuk a rendelők zavartalan mű­ködéséhez szükséges feltété lekről, biztosítaniuk kell a berendezéseket, műszereket, sőt a körzet bejárásához szükséges közlekedési eszkö­zöket is. A község egészség- ügyi alkalmazottainak kell el. lenőrizni többek között a szennyvizek elvezetését, az állattartás higiéniai követel­ményeinek betartását, eljár­niuk azok ellen, akik nem ügyelnek a vizek, a levegő tisztaságára. Teendőik közé sorolja az új rendelkezés a különféle védőoltások és szűrővizsgálatok megszerve­zését is. Mindez első hallásra — és egy községi tanács viszony­lag kis apparátusára gon­dolva — ijesztően soknak tűnik. Mindjárt kínálkozik a kérdés: — képesek lesznek-c községi tanácsaink, s az ot­tani egészségügyi dolgozók eleget tenni, megnyugtatóan eleget tenni ezeknek a kö­vetelményeknek? Megérti-e a tanács vezetősége, hogy mire van szüksége egy kör-1 zetnek ahhoz, hogy kielégí­tően működjék? A körzeteik felszereltsége nem fog-e a jövőben attól is függni, hogy milyen a körzeti or­vos fellépése, igénye a he­lyi tanáccsal szemben? Va­lakiről még nem esett eddig szó; nevezetesen, a járási fő­orvosról. Tekintélye, feladat­köre a jövőben megnő, még akkor is, ha pillanatnyilag úgy tűnik, mintha a járási tanácsok megszűnésével, s azáltal, hogy az egészségügyi intézmények ellenőrzési kö­telezettsége kikerült hatás­köréből, csokiként volna te­endőinek száma. A járási főorvos feladata lesz, hogy bizonyos értelemben szak­mai felügyeletet gyakoroljon, s koordináló szerepet töltsön be a községek egészségügyé­ben. Szakmai viták esetén jó, ha a községi tanács a já­rási főorvos véleményét is kéri. A községi tanácsok egész­ségüggyel kapcsolatos új feladatai felsorolásának azon­ban még koránt sem értünk a végére. A községek veszik kezükbe a szociális gondos­kodás feladatait is; hatáskö­rükbe tartozik az 500 forint­nál nagyobb összegű segé­lyek folyósítása, az elemi ká­rok által sújtott lakosok szá­mára a 2000 forintot meg­haladó, nagyobb összegek kiutalása is. A szociálpolitikai tenniva­lók fokozatosan kerültek a községekhez. Erre a fokoza­tosságra nagy szükség van. Hiszen egyrészt igaz az, hogy a helyiek tudják leg­jobban kit lehet és kell pél­dául szociális otthonba utal­ni. Ök imerik annak az öregembernek az anyagi vi­szonyait, ők tudják ennek alapján a legreálisabban megállapítani az anyagi hoz­zájárulás összegét, csakhogy mindennek a menetét meg kell tanulni. Meg kell ta­nulni azt is, mi a ráutalt gyermek állami gondozásba vételének módja. Ismerni kell a vonatkozó rendelete­ket, s napjainkban a közsé­gi vezetőknek nem is csu­pán az egészségügyi és szo- ciá1 politikai rendeleteket kell átlapozni, hanem a többi, önállóságuk révén hatáskö­rükbe került jogszabályokat, végrehajtási utasításokat is. 4 nu'nvf'i tanács e§ész­» mti»vei ségügyi osztá­lya és a járási hivatalok szakemberei minden segítsé­get és támogatást megadnak a községek vezetőinek ahhoz, ' hogy ezt az igen fontos fel­adatot, a lakosság legfonto- i sabb szolgáltatásának bizto- sítását gördülékenyen és j szabályosan, pontosan lát- ' hassák el, már az első idők­ben is. Dr. Pavlyák Pál me­gyei főorvos, a megyei ta­nács vb egészségügyi osztá­lyának vezetője elmondotta ezzel kapcsolatban, hogy ha megfelelő szakemberek ke­zébe kerülnek ezek az ügyek a helyi tanácsoknál, akkor az új rendelkezések nyomán csak javulhat az egészség- ügyi alapellátás. A megfele­lő szakemberek megfogal­mazás alatt azt is értik, hogy lehetőleg egy kijelölt személy foglalkozzék az egészségügyi és szociális ügyekkel, mert akikor köny- nyebb a kapcsolattartás is, konkrétabb lehet az a segít­ségnyújtás is, amelyre köz­ségi tanácsainknak az első időkb(en feltétlenül szüksé­gük lesz. gépjármüvek, szállító­és rakodógépek a mezőgaz­daságban címmel rendeztek gépbemutatót a minap Deb­recenben, az Agrártudomá­nyi Egyetem területein. A szervező és rendező házigaz­da a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Értékesítési Kö­zös Vállalkozása volt. A bemutatott gépeket az or­szágos AUTÖKER Vállalat vonultatta fel. Elmentek a bemutatóra a Borsod me­gyei termelőszövetkezetek képviselői is, elsősorban mezőgazdasági gépészeti szakemberek. A Borsod me­gyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodáját — a debreceni METEV partnerét — Létray Béla igazgató képviselte. A bemutató — ha az ilyes­mi egyáltalán lehetséges — jobban sikerült, mint aho­gyan tervezték, elképzelték. Több mint 300 termelőszö­vetkezeti gépészeti szakem­ber ment el Debrecenbe, hogy megnézze munka köz­ben a legújabb mezőgazda- sági gépjárműveket, szállí­tó- és rakodógépeket. Oti voltak a debreceni gépbemutatón a különböző gépgyártó és gépforgalmazó vállalatok képviselői is. Va­lamennyi gépről részletes műszaki ismertetést kaptak Zúg, bőg á hatalmas, új elektrokemence. Ifj. Barna Sándor olvasztár és társai szinte megállás nélkül tevé­kenykednek a behemót test mellett, figyelik, ellenőrzik működésüket. Az acélgyártó mester elégedett a kis kol­lektíva munkájával, amely nyomán ez évben eddig jó az eredmény. Itt és a gyár roppant testén levő régi és új üzemekben ezer és ezer ember kemény, fárasztó munkája eredményeképpen készül a sok ezer tonna acél, futnak a hengersoro­kon az izzó bugák és rá­dobbannak a hatalmas ko­vácsológépek üllőjére. A nagy diósgyőri kohá­szati üzem munkáját sok külső és belső tényező be­az érdeklődők, és azt is megtudhatták, hogy 1972- ben az eddiginél is jobb, ha­tékonyabb lesz a mezőgaz­dasági gépforgalmazás. A gépbemutatót követő megbeszélésen az illetékes gépforgalmazó vállalatok képviselői azt is bejelentet­ték, hogy 1972-ben már tel­jesítik a termelőszövetkeze­tek igényét: házhoz szállít­ják a megrendelt gépeket. Ezzel a tsz-eket mentesítik a gépátvételi költségektől és munkakiesésektől. Megszűn­nek az eddig gyakran elő­fordult viták is. A házhoz szállított, a helyszínen át­adott gépeket a ts2 azon­nal kipróbálhatja, s még az átvétel előtt reklamálhat, ha a gép hibás. A Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Értékesítési Kö­zös Vállalkozása hamarosan korszerű szervizállomást épít Debrecen közelében, vala­melyik tsz-ben, és az általa forgalmazott gépekhez itt biztosítják a szervizszolgál­tatást. Ezenkívül a debrece­ni METEV alkatrész-leraka- tot is létesít a megyeszék- helyen, és a jövőben gon­doskodik róla, hogy vala­mennyi mezőgazdasági gép­hez elegendő alkatrész áll­jon a gazdaságok rendelke­zésére. folyásolja. Hatnak a nem­zetközi piaci áringadozások, az anyagellátási és a mun­kaerőgondok, a gazdasági szabályozók. Más vonatko­zásban sok erő rejlik még a kipróbált törzsgárdában, a szocialista brigádokban, a fizikai és a műszaki dolgo­zók alkotni vágyásában. Nos, mindezeket már az év ele­ién számításba vették. A gyárvezetés és az egységek közös javaslatok alapján dolgozták ki, hol, hogyan hasznosíthatják még jobban a belső erőforrásokat. Mindez komplex intézke­dést, jól összehangolt mun­kát kívánt, s kíván, hiszen az egyes gyáregységek mun­kája kihat a többire és be­folyásolja azokat. Az acél­A Borsod megyei termelő- szövetkezetek képviselői és a TKI igazgatója a bemu­tató során tárgyaltak az or­szágos AUTÖKER Vállalat vezetőivel. Elsősorban ar­ról, hogyan lehetne hasonló gépbemutatót rendezni a jö­vőben Miskolcon, vagy Mis­kolc közelében. Az ÄUTÖ- KER vezetői azt válaszolták, hogy szívesen rendeznek gépbemutatót Borsod me­gyében is. — Mi volt a debreceni gépbemutató legfontosabb tanulsága? — ELSŐSORBAN AZ — válaszolta Létray Béla, a borsodi TKI igazgatója —, hogy erősödtek közvetlen kapcsolataink a gépforgal­mazó cégekkel. Így 1972-ben mi is gondoskodni tudunk a mezőgazdasági üzemek gépigényeinek marad éli tálán kielégítéséről, és a gépeket a vállalt határidőre átadjuk a megrendelőknek. Tanulság még, hogy nálunk is jó len­ne egy központi mezőgazda- sági gépjármű szervizállo­mást építeni, amely biztosí­taná a gyors és korszerű szervizszolgáltatást. Egy Borsodban rendezendő. a debrecenihez hasonló gépbe­mutató e feladat megoldá­sában is sokat segítene. (sz. j.) műben például „megérzik”, ha a kohók nem azonos minőségű nyersacélt szállíta­nak, a hengerművek terme­lését pedig szinte döntően megszabja az acélmű tevé­kenysége. Fegyelem és az ösztönzők az acélműben sok jó szakember, sok kiváló szo­cialista brigád van. Mégis a különböző objektív és szub­jektív okok miatt korábban gondok voltak a termeléssel, a minőséggel. Egy sor po­litikai és gazdasági intézke­dés, a dolgozók és a veze­tők összefogása eredménye­képpen úgy látszik, hogy túljutottak a mélyponton, s az egység egy hónap óta teljesíti feladatát. Tulajdonképpen nem tör­tént itt semmi rendkívüli, csak több, látszólag „apró” dologban előreléptek. Ko­rábban például pusztán a technológiai fegyelem be nem tartása miatt a mun­kaidőnek körülbelül 10—15 százaléka ment veszendőbe. Jelentős erőt fordítottak a szemléletbeli változtatásra, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, új módszerek alkalmazására. Az acél mennyiségének növelésére, különösen a mi­nőség javítása érdekében új ösztönző rendszert dolgoztak ki. A jó munka, a minőség növeli az acélgyártók kere­setét, a selejt pedig csök­kenti. A táblákon feltünte­tik az acélgyártók nevét, az eredményeket, így könnyen leolvasható jellemzésük: ki milyen szakember, mennyire ért a mesterségéhez. Ä ezdeményezések Az acélműben és egy sor helyen másutt, biztató kí­sérleteket végeznek, új mód­szereket igyekeznek alkal­mazni. örvendetesen ezek- * ben jól érvényesül a régi szakemberek begyakorlottsá­ga, s a fiatalok járnak elöl a kezdeményezésben. A ja­vuló munka kihat az anyag­kihozatal javítására, az energiával való takarékos­ságra, az önköltség csökken­tésére, az önállósággal való élni tudására. A félévi mérleg biztató. Most még inkább mutatkoz­nak az erőfeszítések ered­ményei. De hát van még tennivaló az acélműben, a hengerműben az adósság törlesztésében. És ha min­denki csak egy kicsit többet tesz még, az eredmények to­vább javulhatnak. Csorba Barna irzK-a&amimmammmmmmMmmtmmmmmm Értékelték Az Özdi Kohászati Üze­mek műszaki ellenőrzési fő­osztálya 'és a Magyar Va­gon- és Gépgyár minőségi ellenőrei 1964-ben kötöttek szocialista együttműködési szerződést. A két vállalat meósai azóta minden évben találkoznak, értékelik a szer­ződés teljesítését, megújítják azt, s igyekeznek mindjob­ban kiterjeszteni a kapcso­latukat. A győri és az ózdi brigádok képviselői legutóbb szerdán találkoztak a gyár­városban Az együttműködés értéke­lése során a Magyar Va­gon- és Gépgyár képviselői hangsúlyozták a szerződés- kötés jelentőségét. Elmon­dották, hogy az Ózdi Kohá­szati Üzemek a rendelt hen­gerelt árut határidőre szál­lítja, s egyre jobb minőség* ben. Adamovics Ilona Önjáró biztosítóberendezés Egyre több önjáró biztosítóberendezést alkalmaznak a Borsodi Szénbányák üzemeiben, aknáiban. A korszerű biztosítóberendezések nemcsak technológiai szempontból, a ter­melékenység növelése szempontjából jelentősek, hanem azért is. mert ezek nagymérték­ben javítják a bányászok munkakörülményeit, csökkentik fizikai igénybevételüket, s ugyanakkor biztonságosabbá válik munkájuk is. Képünk a Szuhavölgyi Bányaüzem feke­tevölgyi I-es aknájának frontján készült; Kalló József vájár lépteti az egyik biztosító- egységet Laczó József felvétele Gépbemutató Debrecenben Megrendezik Miskolcon is Önállóság és egészségügy

Next

/
Thumbnails
Contents