Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

1971, szept. 3., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Gépekre: 5 millió A miskolci építők erőfeszítései A harmadik negyedév utol­só hónapjában járunk. A népgazdaság minden ága­zatában serény munka fo­lyik. A mezőgazdaság már túl van az esztendő egyik legmunkaigényesebb évszn- kán: a növényápolás, a ke­nyérnek való betakarítása be­fejeződött; az őszi munkákon kívül a zöldségfélék, nyári gyümölcsök szedése, tárolása folyik, de megkezdték már a felkészülést a szüretre is. Ipari üzemeinkben, nagyvál­lalatainknál az időarányos tervek teljesítésén fáradoz­nak; egyik helyen már előbb tartanak, mint azt az év ele­ién tervezték, a másik he­lyen még az adósságból tör- lesztenek. Egy azonban min­denképpen bizonyos: jócs­kán benne járunk a második félévben, amikor minden órát, minden napot hasznos, értékes munkával kell meg­tölteni, hogy a IV. ötéves terv első esztendeje a jó ala­pozás éve legyen. )1 unkasikerek a biínviíkhun Közeleg a tél, egyre több szenet vár a lakosság. A hu­szonegyedik bányásznapra készülő borsodi bányászok mind a Borsodi, mind az Özdvidéki Szénbányák Vál­lalatnál nagyszerű munkasi­kerekkel, termelési eredmé­nyekkel köszöntik az ünne­pet. A gépesítés, a műszaki színvonal emelése nagyban megkönnyíti és termeléke­nyebbé teszi a bányászok munkáját, de a siker min­denképpen a technikához, a gépekhez értő embereken múlik. A megye bányaüze­meiből érkezett hírek a helyt­állásról számolnak be; föld alatt és föld felett, minden munkaterületen igyekeznek többel, jobbat nyújtani a bá­nyászok, és ebben elsősorban a szocialista brigádok járnak elen. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál a bükkaljai, a mákvölgyi, az edelényi bá­nyaüzem száz százalék fö­lött teljesítette időarányos (érvét, s eredményeik alap­ján az erenyői, a sajószent- péteri 111-as, a rudolftelepi IV-es, a'tervtárói és a feke­tevölgyi aknák kerültek a verseny legjobbjai .közé. Az Özdvidéki Szénbányák Vál­lalat területén a putnoki, a farkaslyuki és a királdi bányaüzem ért el kimagas­ló termelési sikert — méltóan az ünnephez. Félév utána I Vh-ban A megye és az ország ha­tárain túl is hire van a Ti­szai Vegyi kombinál eredmé­nyes munkájának. Kedvezően alakultak első félévi eredmé­nyeik is, ami abból is ered, hogy a kombinát helyesen használja ki az új gazdaság- irányítási rendszer által biz­tosított lehetőségeket, A tér. melési eredmények alapján Újítási hónap A bányásznap tiszteletére ismét megrendezik szeptem- bérben — a korábbi évekhez hasonlóan — a Borsodi Szénbányáknál az újítási hó­napot. A cél az, hogy az újí- j tási javaslatok számának gyarapításán kívül, illetve ezáltal minél nagyobb szám- : ban megoldást nyerjenek a műszaki-fejlesztés és újítási feladattervben megjelölt problémák. Az újítási hónap során a legeredményesebben tevé­kenykedő újítókat, az ipar- jogvédelmi előadókat, újítá­si megbízottakat, az egysze­mélyi elbírálókat és a szak- j véleményezőket pénzjutalom­ban részesíti a vállalat veze­tősége. Az újítási hónap eredményeit október 15"*S értékelik, a versenydíjakat pedig október 31-ig fizetik ki. ma is első helyen áll a nit­rogénműtrágya-gyár. de ezt mondhatjuk csaknem vala­mennyi gyárrészlegről, üzem­részről. Az első félévben pél­dául az évi tervhez viszo­nyítva ammóniából 103,7, nitrogénműtrágyából 100 szó-1 zalékos teljesítményt értek el. A TVK teljes termelési értéke az első fél év alatt 1 milliárd 175 millió forintra rúgott. eddigi nyereségük kereken 108 millió forint. A Tisza-parli gyár dolgozói most azon fáradoznak, hogy év végére ezt megduplázzák. A napi terveken, a napi munkán kívül folyamatosan halad a BVK bővítése, kor­szerűsítése. Ebben az eszten­dőben nincs felső határ az ammónia üzemcsoport ter­melésében. Olyan értelemben nincs, hogy az üzemcsoport­nak maximális teljesítményt keli nyújtania, tehát annyi ammóniát kell gyártaniuk, amennyire a gépek, a beren­dezések, nem utolsósorban az emberek helytállása, áldozat- készség" lehetőségei nyújt. Az üzemcsoport munkáját azonban alapvetően megha­tározza a folyamatos gáz­szolgáltatás. Ez őrt a megfe­lelő földgáznyomás biztosí­tósára a közelmúltban nagy teljesítményű, földgázmotor meghajtású, nyomósfokozó A hazai jánmüprogram megvalósítását és a KGST hasonló irányú erőfeszítéseit segíti az a megállapodás, amely alapján a megyei ta­nács az autóvillamossági gyárnak adta át Mezőköves­den levő Vaslömegcikkgyár- tó Vállalatát. Az elmúlt években a me­zőkövesdi üzemben új pro­filként gyártott autóvilla­mossági cikkekből egyre na­gyobb kereslet mutatkozik és a további fejlesztési fel­adatokat tanácsi keretből már nem lehetett biztosítani. Az idei év második felé­ben átvett üzem korszerűsí­tésére és az új beruházó- j sokra előreláthatóan közei i 100 millió forintot fordít majd a IV. ötéves terv idő­szakában az Autóvillamossá­gi Felszerelések Gyára. Ter­veikben évente 250—300 mil­lió forint értékű áru termelé­se szerepel. Ezen a tetemes termelési értéken kívül más okból is j nagy. jelentőségű ez a be- [ ruházás. hiszen az egyre job- | ban fejlődő nagyközségben ; továobi munkalehetőséget je- lent. Az ismertetett tervek | szerint a beruházási perió-1 * dúsban a jelenleg 300 cm-1 kompresszor szerelését kezd­ték meg. Ez a berendezés je­lenleg a legkorszerűbb, amelyhez hasonló csak három működik hazánkban. Ahol a jövőt len ezik Az LKM műszaki igazga­tóságának fejlesztési főosztá­lyán már a jövő, az elkövet­kezendő évek nyereségesebb gazdálkodása műszaki fel­tételeinek megteremtésén fáradoznak. Az előtervezési osztályon mindjobban kibon­takozik egy modern acél- gyártóüzem, az LD konver- les acélmű terve. Ugyanak­kor a tervező iroda szakter­vező osztályainak fő mun­káját az épülő nagy létesít­mény, 'a nemesacél-finom- hcngerművel kapcsolatos tervezések adják. A tervező iroda kollektívája az utóbbi hónapokban és napjainkban is sok munkaórát tölt mű­szak után is a rajzasztalok mellett, hogy a kormányfül­kék. a kemencék, a műhely- szint alatti berendezések ter­bert foglalkoztató üzemben további 200—250 embernek adnak megfelelő munkát. A beruházás jelentőségét különösen az a tény emeli, hogy az újonnan létesítendő munkahelyeken főleg nőket foglalkoztatnak. A megyei tanács ipari osz­tályvezetőjének, Kiss Albert­A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának meghívására csütör­tökön pártmunkás-küldött­ség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB Pórt- és Tömeg­szervezetek Osztályának ve­zetője. Tagjai: Borbély Sán­dor, a Csepel Vas- és Fém­művek pártbizottságának el­ső titkára, Karakas László, a'z MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának első tit­kára, a Központi Bizottság AZ ÉPÍTŐIPARI kapaci­tások növelésének szinte egyedüli járható útja a ter­melékenység növelése: a gé­pesítés és a jobb munka- szervezés. A Miskolci Épí­tőipari Vállalatnak ebben az esztendőben körülbelül 110 millió forint értékű munkát kell elvégeznie. Ennek na­gyobbik része tényleges épí­tés. körülbelül 20 százaléka pedig felújítás, tatarozás. © A létszámhiány ma is sok gondot okoz a vállalatnak, s a jövőben sem számíthat­nak jelentősebb javulásra. Ezért csupán ebben az esz­tendőben mintegy 5 millió forintot költenek gépek vá­sárlására. Olyan gépeket szereznek be, amelyeknek segítségével megszüntethe­tik a nehéz fizikai munkát, s amelyeknek termelékeny­sége is megfelelő. Hozzáve­tőleges számítás szerint az 5 millió forintnyi gépi be­ruházás eredményeként — a jelenlegi létszám mellett — körülbelül 10 millió fo­rinttal nő a vállalat kapa­citása. nek a tájékoztatása szerint az új ipari üzem nemcsak a .iarműprogram szükségleteit elégíti ki termékeivel, hanem a mezőkövesdiek számára a városiasodáshoz szükséges helyi üzemtelepítés első lép­csője lesz, amely várhatóan további ipari üzemek létre­hozásához is alapot adhat. tagja. Váry Béla, a KB Párt­ós Tömegszervezetek Osztá­lyának helyettes vezetője, dr. Havasi Béla, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára, Daradics Ferenc, a bonyhádi járási pártbizott­ság első titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Tibor, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese búcsúztatta. Jelen volt A. M. Szorokin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtaná­csosa. munka jobb megszervezése­vei, a munkaidő teljesebb kihasználásával is töreked­nek az építőkapacitás növe­lésére. Igen fontos feladat­nak tekintik a munkafegye­lem megszilárdítását, első­sorban a műszakok kezdési és befejezési időpontjának szigorú betartatását Átfogó, s a vállalat egész tevékenysége szempontjából igen jelentős szervezési in­tézkedésnek ígérkezett az év elején elkészült prog­ram. amelyben pontosan rögzítették valamennyi mun­ka idejét, ütemezték a fel­adatokat. A program elké­szítésekor a vállalat szak­emberei a munkaerő, a gé­pek, az anyagok, s vala­mennyi erőforrás legéssze­rűbb csoportosítására. leg­hatékonyabb kihasználására törekedtek. Sajnos, ez a program nagyrészt papíron maradt, a számítások felborultak. Ennek okát elsősorban ab­ban látják, hogy a tataro­zásoknál nem annyi, és nem olyan munkát kellett végezniük, ami a megren­delésekben szerepeit. A ta­tarozás megkezdésére — a tervezés és a jóváhagyás át­futási ideje miatt — álta­lában a hibafelmérós után két-hórom évvel került sor, s ezalatt természetesen so­kat változhat a helyzet. A program tehát papíron maradt, s ez sok zavart oko­ITiisz évvel ezelőtt, 1951- ben kezdődött meg az olajr- tennelés a nagylengyel! olaj- mezőn, amely két évtized alatt 16 500 000 tonna olajat adott a népgazdaságnak. Az eddigi magyarországi olaj- termelésnek csaknem felét a nagylengyeli olajmező kútjai adták. A Nagylengyelen és közvetlen környékén feltárt olajlelőtelepek és más olaj­ipari üzemek több mint 3 000 munkást, mérnököt, techni­kust, geológust és más szak­embert foglalkoztatnak. Az olajtermelés megkez­zott a vállalatnak a mun­kahelyi szervezésben is. Az időről időre előforduló anyaghiány pedig csak to­vább nehezítette az építők Helyzetét. Ennek ellenére az 1971. évi tervet megva­lósíthatónak látják. És — mint Juhász Károly, a vál­lalat igazgatója hangsúlyoz­ta — nemcsak forintban, termelési értékben, hanem ..műszakilag” is teljesíteni akarják a tervet. 0 SOKFÉLE kisebb-nagyoob feladaton dolgozik a Miskol­ci Építőipari Vállalat kol­lektívája, s közben sok gonddal is meg kell küzde­niük. Most, szeptemberben és októberben — ahol szük­séges — bevezetik a kollek­tív szerződés szerinti nyúj­tott műszakot, arra töreked­nél-;, hogy a lehető legjob­ban kihasználják a jó időt, s megfelelően előrehaladja­nak, mire beköszönt a tél. Kéthetenként műszaki érte­kezleten elemzik az egyes munkák helyzetét, így is se­gítik a kapacitások optimá­lis kihasználását. A gépesí­tés, a szervezési intézkedé­sek. nem utolsósorban a jól felkészült műszakiak, a ta­pasztalt torzsgárdatagok erő­feszítései bizonyára nem maradnak eredménytelenek. A vállalat, ha sok nehéz­ség közepette is, teljesíti idei feladatait. F. T. désének 20. évfordulója aj­kalmából csütörtökön tudo­mányos ülést tartottak a du­nántúli olajmezők nagylen­gyeli központjában. Az ülé­sén képviseltették magukat a hazai olajipari vállalatok és intézmények. A tudományos ülés előadói megállapították: a nagylen­gyeli olajmező termelése a természetes hozamapadás kö­vetkeztében az utóbbi idő­ben csökkent, de húsz év után is jelentős helyet fog­lal el a magyar olajtenme- lési ranglistán. Kezdjünk hozzá! L áttam es figyeltem a jelenséget tegnap, tegnapelőtt, az­előtt — az elmúlt héten minden reggel és délután. A szokásosnál több ember — főleg nő — sietett a Patyo­lat-üzletekbe és a kisiparosok vegytisztító műhelyeibe is. Előbb arra gondoltam, hogy lassan vége a nyárnak, az em­berek többsége eltoltötte szabadságát, s a nyaralás közben használt ruhákat viszik most tisztítani. De nem. Jobban odafigyeltem. A tisztításra, szánt ruhák nagvok. Elsősorban kabátok — téliek és ősziek — és bundák is szép számmal. Niosak — gondoltam —, előrelátó emberek, már most tisztítóba viszik őszi és téli ruháikat, Elhatároz­tam, hogy követem példájukat, hiszen szeptember van, öt-hat hét múlva fűteni kell a lakásokat, és meg kell változtatni — melegebbre — öltözetünket is. Az őszi- és télikabátok, bundák láttán eszembe jutott, más is. Először: az ember olyan, mint a madár. Megérzi az év­szakok közelgő változását, mint vándormadár a költözés ide­jét. és készülni kezd. Szinte ösztönösen, s persze, tudatosan is. Meg is lepődtem kissé. Már a télre készülünk? — kérdez­tem magamtól. Igen. Az ember előrelátó és időben felkészül. Télire tüzelőt vásárol és előkészíti melegebb ruháit. Mert ki tudja, mikor csap ránk az a fránya hideg, amelyből néhány kortyot szívesen fogadtunk volna a nemrég még perzselő és aszaló kánikulai hőségben. Nemsokára a szelet, a hideget az esőt szidjuk majd. azután meg a havat, a telet. S ki tud­ja, milyen lesz a tél. Igazán célszerű és ésszerű időben felké­szülni rá. Készülünk-e már a télre gyárainkban, bányáink­ban, városainkban, községeinkben? Készülünk-e a téli mun­kára, közlekedésre, mozgásra, életre? N em tudtam válaszolni a kérdésre, hiszen a télre, a téti termelésre, mozgásra, életre a gyárak, a bányák, a vál­lalatok rendszerint ugyanúgy egyenként készülnek fel, mint az emberek az öltözködésre. — S ugyan — töprengtem tovább —, azok az emberek, akik már tisztíttatják téli ruhái­kat, mert nem akarnak megfázni majd, ugyanígy készülnek a télre munkahelyeiken is? Eszükbe jut-e vajon, hogy télen sokkal nehezebb a közlekedés, a termelés, általában az egész társadalmi együttélés, mint a kellemesebb évszakokban?... Mert ha eszükbe jut, akkor jó. Akkor kevesebb bajunk lesz télen. Ha viszont nem jutott még eszükbe, talán nem árt a jelzés: emberek, a téli munkára ugyanúgy időben kell fel­készülni, mint az öltözködésre. Ha még nem történt meg, kezdjünk hozzá mindenütt, minél előbb. tezendrei József vei időben elkészüljenek. gépesítésen kívül a Az Ózdi Kohászati tizem ok energiaszolgáltatásának minrienttudó központja, a kapcsoló­terem Foto: Mizcrák István ÍJj iiiiiiikalehetőié^ Pá r t ni u ii k ás-k ü 1 d ö 11 ség utazott a Szovjetunióba Jubiláló olu jmexők Az üzemekből jelentjük

Next

/
Thumbnails
Contents