Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

1971. siept. 24., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Vili. kongresszusra készülve Egy alapszervezet fejlődése A szűk folyosón, melyről a „műhelyekbe” lehet belép­ni, az iroda felé kalauzol­nak. — A KISZ-titkárt keresi? Most éppen dolgozik, bérel­számoló, és a fizetéseket osztja. Leülünk az irodában, s amíg a titkárra várok, az üzemről beszélgetünk A Budapesti Konfekció Ktsz mezőkerésztesi „leányválla­lata” ez, asszonyokat és lá­nyokat foglalkoztat, akik Mezőkeresztesről, és a kör­nyező kisebb-nagyobb köz­ségekből járnak dolgozni. .Tó kereseti lehetőség a nők­nek, és jövedelmező üzem a budapesti ktsz-nek. — Az üzemi KlSZ-szerve­zet munkája érdekli ? — kérdi Majoros Veronika, a titkár, amint munkája befe­jeztével leül az asztalhoz. — 1969 novemberében ala­kult meg a szervezet. Nehe­zen ment. Az itt dolgozó fia­talok eddig nem nagyon vet­tek részt mozgalmi mimiká­ban, szinte mindenkit kü­Céljaink eléréséhez A közelmúltban, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülése kapcsán, már többször is foglal­koztunk a kereskedelmi fejlesztés kérdéseivel. Érthető ez, s jogosságát talán indokolni sem kell. S azt sem szüksé­ges talán indokolnunk, hogy most visszatérünk néhány na­gyon is aktuális, a jövőt tekintve nagyon is fontos problé­mára. Az természetes, hogy a fejlesztés és így a fejlődés sem mindenre kiterjedő, mindent felölelő. Fontossági sorrendet követ, mindig ott a legintenzívebb, ahol legégetőbb a szük­ség. így például az elmúlt évek feladata volt, s bizonyos mértékig a következő is lesz, hogy növeljük az egységek számát, az összalapterületet, s hogy meghonosítsuk a kor­szerű kiszolgálási formákat. Ám mert mindezekben már je­lentősen előbbre léptünk, s mert a korábbihoz képest gyara­podtak anyagi erőink is. a jövőben e főtendencia mellett érvényesülnie kell más irányú fejlesztésnek is. Konkrétan például, nagyobb gondot kell fordítani a tárolás és a belső árumozgatás korszerűsítésére. Az előbbi, s azon belül is a hűtőkapacitás nagyarányú bővítése elsősorban az élelmiszer­kereskedelemben. s ennek részeként a zöldség-gyümölcs- lcereskedelemben fontos Ehhez a minőségi változáshoz, változtatáshoz, állami tá­mogatást is kapnak majd a vállalatok. A belső árumozga­tás korszerűsítéséhez már nem. A szükséges kisgépek olcsón beszerezhetők. S mert olcsók, élni is kell a lehetőséggel. Gépesíteni kell az egységek raktárait nem utolsósorban azért is, hogy a kedvezőbb feltételekkel, a megkönnyült munkával ismét vonzó legyen a kereskedelmi pálya, tehát enyhülje­nek az itt is meglévő munkaerőgondok. S hogy a vállala­toknak segítsenek e technikai eszközök kiválasztásában, Bu­dapesten a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával, Miskolcon pedig a megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére, úgynevezett minta-, azaz bemutatóbolto­kat hoznak majd létre. \ A kereskedelem, s ezen belül a vendéglátás egyik külön ága a szállodaipar. A közeli években ennek is megindul nagyarányú fejlesztése megyénkben, miután Borsod-Abaúi- Zemplén kiemelt fontosságú idegenforgalmi területként sze­repel a Belkereskedelmi Minisztérium terveiben. A mi fel­adatunk most pontos programot adni a központi szervek­nek hogy természeti szépségekben igen gazdag szűkebb ha­zánk mély vidékein kívánnánk intenzivebb fejlődést. M indent összevetve, megyénk kereskedelmének az igé­nyeket megközelítő fejlesztésében igen sok a tenni­valónk a IV. ötéves tervben. Ehhez tehát céljaink el­éréséhez a biztosított lehetőségek mellett is erőink reális számbavételére, var szükség 13. P. lön-külön kellett „beszervez­ni”. Jelenleg 45 tagú a KISZ- szervezetünk, és két év alatt sok közös programunk volt; részt vettünk társadalmi munkában. Még mindig ne­héz azonban mindent ponto­san szervezni, annál is in­kább, mert sokan mennek, sokan jönnek. A taglétszám is állandóan „ingadozik”, s akiket most vett fel az üzem, ugyanolyan nehéz rábeszélni a közös megmozdulásokban való részvételre, mint ala­kuláskor. Mégis nagy ered­mény azonban, hogy például tavaly, mikor a KISZ ter­ven felüli teljesítést kért a tagoktól, az akcióba be tud­tuk vonni a többi dolgozót is. Azután a színház- és mo­zilátogatások, klubestek, ki­rándulások olyan vonzerőt jelentenek, hogy a kialakult 25—30 fős aktív gárda min­dig segítségemre van a szervezésben, a rendezésben. — Milyen elképzeléseik, terveik vannak? — A KISZ-kongresszus tiszteletére megindítjuk a „Dolgozz hibátlanul!” akciót. Még ebben a hónapban kö­zösen kidolgozzuk a felada­tokat, s ugyancsak szeret­nénk bevonni a nem KISZ- tagokat is. De a legfonto­sabb teendő mégis az ma­rad, hogy a kisközségekből, eldugott helyekről bejáró fiatalokat segítsük közösség­be illeszkedni, igényeiket a munkában és szórakozásban növelni. A 45 fős alapszervezet vá­rosi viszonylatban jelentékte­lennek tűnik. A csúcstitkár­nak azonban nagyon sok munkájába kerül, hogy ez a szervezet létezzen, dolgoz­zon, eredményeket érjen el. S a munka, amit végez, a nehéz körülmények, és a makacs, kicsit maguknak va­ló emberek értetlensége el­lenére is eredményes. Az egy helyen dolgozó, de más­hol élő, egymás számára is­meretlen emberekből végül kollektíva lesz, s a közös programok szervezetté ko­vácsolják őket. O—a Az első szerződés HERNADNÉMETI és Bocs határában épül a Borsodi Sör- és Malátagyár. Az épít­kezés munkálatai már any- nyira előrehaladottak, hogy a gyárban — a tervek sze­rint — 1972 tavaszán meg­kezdődik a malátagyártás. A Borsodi Sör- és Maláta­gyár sörárpaszükséfeletének nagyobb részét Borsod megye termelőszövetkezetei és ál­lami gazdaságai termelik majd, hiszen megyénkben kiválóak a sönárpatermesz- tés féltételei. A borsodi sör­árpa termesztésének hagyo­mányai vannak. A söripar legszívesebben ezt a sörárpát vásárolja, mert általában ki­váló minőségű, ami alapfel­tétele a belőle készülő sörök minőségének is. , Az új sörgyár, amely jövő­re üzembehelyezi maláta­gyártó üzemét, nemrég kö­tötte meg az első termelteté­si és felvásárlási szerződést a hemádnémeti Hernádvöl- gye Termelőszövetkezettel. A szerződést ünnepélyesen írták alá, hiszen ez az első doku­mentum, amely az új sörgyár termelésének beindítását szolgálja. A Hernádvölgye Termelő- szövetkezet eddig is termelt sörárpát. Az idén — pél­dául — 2100 katasztrális hol­don. A minőség kiváló, de — mint a megyében másutt is — a tsz-nek értékesítési gondjai vannak. Az ilyen gondok a jövőben megszűn­nek, mert a megkötött szer­ződés értelmében a Hemád- völgye Tsz 1972-ben már 2700 holdon termeszti a sör- árpát és a termést közvetle­nül adja át az új sörgyárnak. A szerződés négy évre szól. A tsz évi 350 vagon sörár­pa termesztését vállalta ben­ne — az új sörgyár meg kötelezte magát e mennyiség közvetlen átvételére. A SÖRÁRPA ára 400 fo­rint mázsánként, de a minő­ség szerint a sörgyár felárat is fizet. Ez általában tíz-húsz forint körül alakul mázsán­ként. A mo6t megkötött szerződés tehát — 400 forin­tos alapárral számolva — ke­reken 14 millió forint bevé­telt biztosít a tsz-nek csak sörárpából. Ez igen nagy összeg, hiszen a Hemádvöl- gye Tsz növénytermesztésé­nek eddigi összes bevétele 20 millió forint volt évente. A tsz vezetői azt is kiszámítot­ták, hogy a 2700 hold sör- árpa-területen jövőre átla­gosan 30 százalékkal emel­kedik a bruttó termelési ér­ték. A sörárpát már csak ezért is szívesen termesztik. De gondoskodnak a termesz­tés korszerű feltételeiről is. Mindenekelőtt: a sörgyárnak leginkább megfelelő fajtá­kat termesztik, teljesen gépe­sítve, és vállalják a tökéletes szárítást, szükség esetén a tárolást is. A szerződést az új sörgyár igazgatója és a tsz elnöke ír­ta alá. Abban is megegyez­tek, hogy a sörgyártás mel­léktermékeinek egy részét a Hernádvölgye Tsz az állat- tenyésztés részére visszavá­sárolja. A tsz ugyanis nagy, tízezer holdas, és korszerűen fejlett az állattenyésztése. El­sősorban szarvasmarha-te­nyésztéssel foglalkoznak. Aláíráskor a sörgyár igaz­gatója így nyilatkozott: — Ez az első szerződésünk, amelyet követ majd a többi is, hiszen a sörgyár és a tsz kölcsönösen jó partnere le­het egymásnak ha valameny- nyi lehetőségünket okosan és gazdaságosan hasznosítjuk. A TSZ ELNÖKE egyetér­tett az igazgatóval és kifejez­te azt a reményét, hogy az első borsodi sört Hemád- völgyi árpából készíti majd a Hernád partján épülő sör­gyár. (sz. j.) Éjszakai műszakból.,. Csákány után lapáttal, ásóval Egész éjszaka dolgoztak a bányában. R'ggel pedig a Herbolyai Általános Iskolá­nál találkoztunk velük. Ti­zenhét ember kezében lapát és ásó. — Már csak az árkot mé­lyítjük, hogy lefolyjék a víz. A lépcső és a homokozó ké­szen van. A kerítés is. Domboldalon épült a her­bolyai bányatelepi iskola. Százhúsz alsó tagozatos gye­rek tanul itt. Régi épület, de egészen újnak tűnik. — Tavaly alakították át, s akkor is sokat segített a mun­kában Németh István bri­gádja — árulja el Fürjes Jó­zsef, a tervtárói akna szak- szervezeti bizottságának tit­kára, aki maga is herbolyai lakos. Az említett brigád ugyanis a tervtárói aknánál dolgozik. Mégpedig az egyik E szervezeti szabályzat vitája Clést tarlóit a Miskolci városi Tanács Végrehajtó liisottsága Fontos, a tanácsi munkát messze előre meghatározó té­ma szerepelt a Miskolci vá­*u«iinawitunw«n Jól naiad a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciója. Képünkön az építkezéshez szükséges betonfödémek és oszlopok láthatók (Foto: Sz. Gy.) rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tegnapi, csütör­töki ülésének napirendjén. A végrehajtó bizottság tagjai részletesen, szinte paragra­fusonként megvitatták Mis­kolc megyei város Tanácsa szervezeti és működési sza­bályzattervezetét. A végre­hajtó bizottsági ülésen, ame­lyet Bérezi Béla, a városi ta­nács elnöke vezetett, megje­lent ennél a napirendnél dr. Kardos Sándor, a megyei ta­nács vb-titkára. dr. Faragó Endre, a városi tanács igaz­gatási és jogi bizottságának titkára, továbbá dr. Farkas József, az ügyrendi bizottság elnöke. A szervezeti szabályzat vi­tája során több gyakorlati, régóta húzódó szervezeti kér­dés megoldása is szóba ke­rült, így többek között az, hogy információs irodát hoz­nak létre a városi tanácson, s hogy megkezdik a művész­telep intézménnyé szervezé­sét. A szervezeti és működési szabályzat vitáját Bárczi Bé­la tanácselnök foglalta ösz­sze, s egyben a végrehajtó bizottság nevében köszönetét mondott mindazoknak akik a szabályzat kidolgozásában közreműködtek. Ezt követően bejelentése­ket, javaslatokat tárgyalt a végrehajtó bizottság. Jóvá­hagyták, hogy a Hoffmann Ottó utcai szökőkúthoz em­léktáblát helyeznek el, a kö­vetkező felirattal: ,.194.5— 1970. Hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulóján építet­te Miskolc város Tanácsa Tervezte: Eszakterv — Nagy Zoltán Ybl-díjas építész. Ki­vitelezte: Észak-magyár or­szági Állami Építőipari Vál­lalat és Lenin Kohászati Mű­vek. 1970. Augusztus 20.” Az emléktábla bronzból készül az LKM-ben. E témánál Szuchy Róbert vb-tag, a Ha­zafias Népfront Miskolc vá­rosi titkára elmondotta, hogy a népfront azon munkálko­dik, hogy Miskolc valameny nyi jelentősebb építményén táblát helyezzenek el. az épü let átadásának idejével, a tervező és kivitelező megne­vezésével. legnehezebb munkán, a frontfejtésen. — Szocialista brigád, s évek óta patronálja a herbo­lyai iskolát. — Bizonyára legtöbbjük­nek ide jár a gyermeke... A megjegyzésre a lapáttal, ásóval dolgozó emberek egy időre abbahagyták a munkát. Egyikük-másikuk kiegyenesí­tette derekát, néhánvan ciga­rettára gyújtottak, a brigád- vezető pedig gyors „szám­adást” készített: — No nézzük csak: Z. Tóth Sándornak tényleg ide jár a kisfia, Zsolti, Róth Bélának, Barta Lászlónalt a fia is... Másé? Másé nem .. Legtöbb brigádtag még csak nem is herbolyai. Ernst József például Nagybarcán lakik. Vagy: Tardonáról jön ide dolgozni Sz. Tóth József, Pál Barna. Anga Zsigmond, B. Tóth László. — Tényleg, nekem el ne felejts igazolást adni — szólt közbe utóbbi, s erre a töb­biek éppúgy elnevették ma­gukat. mint ő. Mert nem kell komolyan venni az ilyen ..ad­minisztrációt”. Tudja már azt mindegyikük családja hogy amikor későbben érkező autóbusszal mennek haza, bizonyára valamilyen társa­dalmi munka miatt ..túlóráz­nak” — És bírják erővel? — Hát, az éjszaka elég ne­héz volt . . . Kiszerelésen dol­goztunk. A megjegyzést egyáltalán nem panaszként mondták. Inkább még egy kis bányász­büszkeséget is éreztünk belő­le: „nem vagyunk mi gyen­ge legények!” Egyikük meg is bökte társát: — A fiatalságot bizonyíta­ni kell iaaz'’ Hol a csákány­nyal. hol a gépek mellett .. Merthogy most az új, szovjet berendezésekkel gé­pesített frontról adják a sze­net. Éjiel-nannal. Valóban erős emberek. A brigád már többszörös túl z’dnnf'-sz - szo­cialista címnek. Ruttkay Anna

Next

/
Thumbnails
Contents