Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
1971. siept. 24., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Vili. kongresszusra készülve Egy alapszervezet fejlődése A szűk folyosón, melyről a „műhelyekbe” lehet belépni, az iroda felé kalauzolnak. — A KISZ-titkárt keresi? Most éppen dolgozik, bérelszámoló, és a fizetéseket osztja. Leülünk az irodában, s amíg a titkárra várok, az üzemről beszélgetünk A Budapesti Konfekció Ktsz mezőkerésztesi „leányvállalata” ez, asszonyokat és lányokat foglalkoztat, akik Mezőkeresztesről, és a környező kisebb-nagyobb községekből járnak dolgozni. .Tó kereseti lehetőség a nőknek, és jövedelmező üzem a budapesti ktsz-nek. — Az üzemi KlSZ-szervezet munkája érdekli ? — kérdi Majoros Veronika, a titkár, amint munkája befejeztével leül az asztalhoz. — 1969 novemberében alakult meg a szervezet. Nehezen ment. Az itt dolgozó fiatalok eddig nem nagyon vettek részt mozgalmi mimikában, szinte mindenkit küCéljaink eléréséhez A közelmúltban, a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése kapcsán, már többször is foglalkoztunk a kereskedelmi fejlesztés kérdéseivel. Érthető ez, s jogosságát talán indokolni sem kell. S azt sem szükséges talán indokolnunk, hogy most visszatérünk néhány nagyon is aktuális, a jövőt tekintve nagyon is fontos problémára. Az természetes, hogy a fejlesztés és így a fejlődés sem mindenre kiterjedő, mindent felölelő. Fontossági sorrendet követ, mindig ott a legintenzívebb, ahol legégetőbb a szükség. így például az elmúlt évek feladata volt, s bizonyos mértékig a következő is lesz, hogy növeljük az egységek számát, az összalapterületet, s hogy meghonosítsuk a korszerű kiszolgálási formákat. Ám mert mindezekben már jelentősen előbbre léptünk, s mert a korábbihoz képest gyarapodtak anyagi erőink is. a jövőben e főtendencia mellett érvényesülnie kell más irányú fejlesztésnek is. Konkrétan például, nagyobb gondot kell fordítani a tárolás és a belső árumozgatás korszerűsítésére. Az előbbi, s azon belül is a hűtőkapacitás nagyarányú bővítése elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. s ennek részeként a zöldség-gyümölcs- lcereskedelemben fontos Ehhez a minőségi változáshoz, változtatáshoz, állami támogatást is kapnak majd a vállalatok. A belső árumozgatás korszerűsítéséhez már nem. A szükséges kisgépek olcsón beszerezhetők. S mert olcsók, élni is kell a lehetőséggel. Gépesíteni kell az egységek raktárait nem utolsósorban azért is, hogy a kedvezőbb feltételekkel, a megkönnyült munkával ismét vonzó legyen a kereskedelmi pálya, tehát enyhüljenek az itt is meglévő munkaerőgondok. S hogy a vállalatoknak segítsenek e technikai eszközök kiválasztásában, Budapesten a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával, Miskolcon pedig a megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére, úgynevezett minta-, azaz bemutatóboltokat hoznak majd létre. \ A kereskedelem, s ezen belül a vendéglátás egyik külön ága a szállodaipar. A közeli években ennek is megindul nagyarányú fejlesztése megyénkben, miután Borsod-Abaúi- Zemplén kiemelt fontosságú idegenforgalmi területként szerepel a Belkereskedelmi Minisztérium terveiben. A mi feladatunk most pontos programot adni a központi szerveknek hogy természeti szépségekben igen gazdag szűkebb hazánk mély vidékein kívánnánk intenzivebb fejlődést. M indent összevetve, megyénk kereskedelmének az igényeket megközelítő fejlesztésében igen sok a tennivalónk a IV. ötéves tervben. Ehhez tehát céljaink eléréséhez a biztosított lehetőségek mellett is erőink reális számbavételére, var szükség 13. P. lön-külön kellett „beszervezni”. Jelenleg 45 tagú a KISZ- szervezetünk, és két év alatt sok közös programunk volt; részt vettünk társadalmi munkában. Még mindig nehéz azonban mindent pontosan szervezni, annál is inkább, mert sokan mennek, sokan jönnek. A taglétszám is állandóan „ingadozik”, s akiket most vett fel az üzem, ugyanolyan nehéz rábeszélni a közös megmozdulásokban való részvételre, mint alakuláskor. Mégis nagy eredmény azonban, hogy például tavaly, mikor a KISZ terven felüli teljesítést kért a tagoktól, az akcióba be tudtuk vonni a többi dolgozót is. Azután a színház- és mozilátogatások, klubestek, kirándulások olyan vonzerőt jelentenek, hogy a kialakult 25—30 fős aktív gárda mindig segítségemre van a szervezésben, a rendezésben. — Milyen elképzeléseik, terveik vannak? — A KISZ-kongresszus tiszteletére megindítjuk a „Dolgozz hibátlanul!” akciót. Még ebben a hónapban közösen kidolgozzuk a feladatokat, s ugyancsak szeretnénk bevonni a nem KISZ- tagokat is. De a legfontosabb teendő mégis az marad, hogy a kisközségekből, eldugott helyekről bejáró fiatalokat segítsük közösségbe illeszkedni, igényeiket a munkában és szórakozásban növelni. A 45 fős alapszervezet városi viszonylatban jelentéktelennek tűnik. A csúcstitkárnak azonban nagyon sok munkájába kerül, hogy ez a szervezet létezzen, dolgozzon, eredményeket érjen el. S a munka, amit végez, a nehéz körülmények, és a makacs, kicsit maguknak való emberek értetlensége ellenére is eredményes. Az egy helyen dolgozó, de máshol élő, egymás számára ismeretlen emberekből végül kollektíva lesz, s a közös programok szervezetté kovácsolják őket. O—a Az első szerződés HERNADNÉMETI és Bocs határában épül a Borsodi Sör- és Malátagyár. Az építkezés munkálatai már any- nyira előrehaladottak, hogy a gyárban — a tervek szerint — 1972 tavaszán megkezdődik a malátagyártás. A Borsodi Sör- és Malátagyár sörárpaszükséfeletének nagyobb részét Borsod megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai termelik majd, hiszen megyénkben kiválóak a sönárpatermesz- tés féltételei. A borsodi sörárpa termesztésének hagyományai vannak. A söripar legszívesebben ezt a sörárpát vásárolja, mert általában kiváló minőségű, ami alapfeltétele a belőle készülő sörök minőségének is. , Az új sörgyár, amely jövőre üzembehelyezi malátagyártó üzemét, nemrég kötötte meg az első termeltetési és felvásárlási szerződést a hemádnémeti Hernádvöl- gye Termelőszövetkezettel. A szerződést ünnepélyesen írták alá, hiszen ez az első dokumentum, amely az új sörgyár termelésének beindítását szolgálja. A Hernádvölgye Termelő- szövetkezet eddig is termelt sörárpát. Az idén — például — 2100 katasztrális holdon. A minőség kiváló, de — mint a megyében másutt is — a tsz-nek értékesítési gondjai vannak. Az ilyen gondok a jövőben megszűnnek, mert a megkötött szerződés értelmében a Hemád- völgye Tsz 1972-ben már 2700 holdon termeszti a sör- árpát és a termést közvetlenül adja át az új sörgyárnak. A szerződés négy évre szól. A tsz évi 350 vagon sörárpa termesztését vállalta benne — az új sörgyár meg kötelezte magát e mennyiség közvetlen átvételére. A SÖRÁRPA ára 400 forint mázsánként, de a minőség szerint a sörgyár felárat is fizet. Ez általában tíz-húsz forint körül alakul mázsánként. A mo6t megkötött szerződés tehát — 400 forintos alapárral számolva — kereken 14 millió forint bevételt biztosít a tsz-nek csak sörárpából. Ez igen nagy összeg, hiszen a Hemádvöl- gye Tsz növénytermesztésének eddigi összes bevétele 20 millió forint volt évente. A tsz vezetői azt is kiszámították, hogy a 2700 hold sör- árpa-területen jövőre átlagosan 30 százalékkal emelkedik a bruttó termelési érték. A sörárpát már csak ezért is szívesen termesztik. De gondoskodnak a termesztés korszerű feltételeiről is. Mindenekelőtt: a sörgyárnak leginkább megfelelő fajtákat termesztik, teljesen gépesítve, és vállalják a tökéletes szárítást, szükség esetén a tárolást is. A szerződést az új sörgyár igazgatója és a tsz elnöke írta alá. Abban is megegyeztek, hogy a sörgyártás melléktermékeinek egy részét a Hernádvölgye Tsz az állat- tenyésztés részére visszavásárolja. A tsz ugyanis nagy, tízezer holdas, és korszerűen fejlett az állattenyésztése. Elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Aláíráskor a sörgyár igazgatója így nyilatkozott: — Ez az első szerződésünk, amelyet követ majd a többi is, hiszen a sörgyár és a tsz kölcsönösen jó partnere lehet egymásnak ha valameny- nyi lehetőségünket okosan és gazdaságosan hasznosítjuk. A TSZ ELNÖKE egyetértett az igazgatóval és kifejezte azt a reményét, hogy az első borsodi sört Hemád- völgyi árpából készíti majd a Hernád partján épülő sörgyár. (sz. j.) Éjszakai műszakból.,. Csákány után lapáttal, ásóval Egész éjszaka dolgoztak a bányában. R'ggel pedig a Herbolyai Általános Iskolánál találkoztunk velük. Tizenhét ember kezében lapát és ásó. — Már csak az árkot mélyítjük, hogy lefolyjék a víz. A lépcső és a homokozó készen van. A kerítés is. Domboldalon épült a herbolyai bányatelepi iskola. Százhúsz alsó tagozatos gyerek tanul itt. Régi épület, de egészen újnak tűnik. — Tavaly alakították át, s akkor is sokat segített a munkában Németh István brigádja — árulja el Fürjes József, a tervtárói akna szak- szervezeti bizottságának titkára, aki maga is herbolyai lakos. Az említett brigád ugyanis a tervtárói aknánál dolgozik. Mégpedig az egyik E szervezeti szabályzat vitája Clést tarlóit a Miskolci városi Tanács Végrehajtó liisottsága Fontos, a tanácsi munkát messze előre meghatározó téma szerepelt a Miskolci vá*u«iinawitunw«n Jól naiad a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciója. Képünkön az építkezéshez szükséges betonfödémek és oszlopok láthatók (Foto: Sz. Gy.) rosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi, csütörtöki ülésének napirendjén. A végrehajtó bizottság tagjai részletesen, szinte paragrafusonként megvitatták Miskolc megyei város Tanácsa szervezeti és működési szabályzattervezetét. A végrehajtó bizottsági ülésen, amelyet Bérezi Béla, a városi tanács elnöke vezetett, megjelent ennél a napirendnél dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára. dr. Faragó Endre, a városi tanács igazgatási és jogi bizottságának titkára, továbbá dr. Farkas József, az ügyrendi bizottság elnöke. A szervezeti szabályzat vitája során több gyakorlati, régóta húzódó szervezeti kérdés megoldása is szóba került, így többek között az, hogy információs irodát hoznak létre a városi tanácson, s hogy megkezdik a művésztelep intézménnyé szervezését. A szervezeti és működési szabályzat vitáját Bárczi Béla tanácselnök foglalta öszsze, s egyben a végrehajtó bizottság nevében köszönetét mondott mindazoknak akik a szabályzat kidolgozásában közreműködtek. Ezt követően bejelentéseket, javaslatokat tárgyalt a végrehajtó bizottság. Jóváhagyták, hogy a Hoffmann Ottó utcai szökőkúthoz emléktáblát helyeznek el, a következő felirattal: ,.194.5— 1970. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján építette Miskolc város Tanácsa Tervezte: Eszakterv — Nagy Zoltán Ybl-díjas építész. Kivitelezte: Észak-magyár országi Állami Építőipari Vállalat és Lenin Kohászati Művek. 1970. Augusztus 20.” Az emléktábla bronzból készül az LKM-ben. E témánál Szuchy Róbert vb-tag, a Hazafias Népfront Miskolc városi titkára elmondotta, hogy a népfront azon munkálkodik, hogy Miskolc valameny nyi jelentősebb építményén táblát helyezzenek el. az épü let átadásának idejével, a tervező és kivitelező megnevezésével. legnehezebb munkán, a frontfejtésen. — Szocialista brigád, s évek óta patronálja a herbolyai iskolát. — Bizonyára legtöbbjüknek ide jár a gyermeke... A megjegyzésre a lapáttal, ásóval dolgozó emberek egy időre abbahagyták a munkát. Egyikük-másikuk kiegyenesítette derekát, néhánvan cigarettára gyújtottak, a brigád- vezető pedig gyors „számadást” készített: — No nézzük csak: Z. Tóth Sándornak tényleg ide jár a kisfia, Zsolti, Róth Bélának, Barta Lászlónalt a fia is... Másé? Másé nem .. Legtöbb brigádtag még csak nem is herbolyai. Ernst József például Nagybarcán lakik. Vagy: Tardonáról jön ide dolgozni Sz. Tóth József, Pál Barna. Anga Zsigmond, B. Tóth László. — Tényleg, nekem el ne felejts igazolást adni — szólt közbe utóbbi, s erre a többiek éppúgy elnevették magukat. mint ő. Mert nem kell komolyan venni az ilyen ..adminisztrációt”. Tudja már azt mindegyikük családja hogy amikor későbben érkező autóbusszal mennek haza, bizonyára valamilyen társadalmi munka miatt ..túlóráznak” — És bírják erővel? — Hát, az éjszaka elég nehéz volt . . . Kiszerelésen dolgoztunk. A megjegyzést egyáltalán nem panaszként mondták. Inkább még egy kis bányászbüszkeséget is éreztünk belőle: „nem vagyunk mi gyenge legények!” Egyikük meg is bökte társát: — A fiatalságot bizonyítani kell iaaz'’ Hol a csákánynyal. hol a gépek mellett .. Merthogy most az új, szovjet berendezésekkel gépesített frontról adják a szenet. Éjiel-nannal. Valóban erős emberek. A brigád már többszörös túl z’dnnf'-sz - szocialista címnek. Ruttkay Anna