Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-24 / 225. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1971. szept. 24., péntek Tanácskozik az országgyűlés Dr- ürlórváth István felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) je a távlatokat, hanem jól fel is készüljön elérésükre. Felelős azért, hogy legyen tudása, lendülete az elődök művének folytatásához, gazdagításához, és ha kell, ereje, bátorsága jövőjének megvédéséhez. Az ifjúságról szóló törvényjavaslat hangsúlyozta, mind tartalmában, mind formájában méltó a társadalomhoz, amely megteremtette és az ügyhöz, az ifjúság ügyéhez, amelyért létrehívták. Megalkotása nagy esemény a KISZ decemberben összeülő kongresszusa előtt egész ifjúságunk számára. Felszólalását azzal fejezte be dr. Horváth István, hogy az ifjúságról szóló új törvény nem csodaszer, hanem eszköz, ami annyit ér, amennyit hasznosítunk belőle. Egész népünk és ifjúságunk közös vívmánya. Kidolgozásához az MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezése nyitotta meg az utat, és társadalmunk fejlődése, a szocialista demokratizmus kiteljesedése érlelte meg a feltételeket. Mindenki joggal magáénak érezheti, hiszen rendelkezéseink megvalósításában is találkozni kell a jó szándékoknak. Ezután szünet következett, és szünet után dr. Beresz- tóczy Miklós elnöklésével folytatódott a tanácskozás. Az elnök Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának adta meg a szót. FulEai Árpád beszéde den ifjú tagjától, hogy ne legyen közömbös a sorsával, személyes boldogulásával összekapcsolódó, országépítő céljaink iránt. Pullai Árpád a továbbiakban aláhúzta, hogy az ifjúságból áradó friss — olykor nyers erő — helyes, céltudatos irányítás mellett szocialista közéletünk egyik hajtóereje. Ifjúsági törvényünk — föladatta — különös figyelmet fordít a fiatalok munkába történő beilleszkedésére. A munka kiemelkedő szerepet tölt be az ifjúság szocialista emberré formálásában is. E • témánál maradva a pályaválasztással kapcsolatban az előadó elmondotta, hogy a szülők hajlamosak arra, hogy a bonyolult szellemi tevékenységgel párosuló igényes szakmunkát is a szellemi rutinmunka mögé rangsorolják, és csak az utóbbit tekintik, úgymond karriernek. Az igazság az, hogy a termelő tevékenység: alkotás, amihez egyre bővülő szellemi ismeret, képesség és tehetség kell. Rosszul cselekednek azok, akik a pályakezdésnél mindent egy lapra tesznek fel, egyetemi, főiskolai felvételt erőltetik, és sikertelenség esetén törést éreznek életükben. Törést egyetlen kezdő életpályának sem kell szenvednie Társadalmunkban a képességnek — ha olykor megtorpanások, útkeresések akadályozzák is —, de törvényszerűen meg kell találnia az érvényesülés útját. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára beszéde további részében az iskolák feladatáról, az életre való felkészítésről, a pedagógusok felelősségteljes munkájáról, a sportról beszélt. Majd a gyermekekről való gondoskodás kérdését taglalta. Itt említette meg, hogy semmiféle törvény, intézkedés nem pótolhatja a szülői szeretetet és gondoskodást, amelyre minden fiatalnak szüksége van. Az ifjúsági törvény biztosítja az ifjúság jogainak és kötelességeinek egységét. Ennek kapcsán az előadó kifejtette, hogy világosan meg kell mondani ifjúságunknak, mi az erkölcsi alapja jogai gyakorlásának: a jól végzett munka., az eredményes helytállás. Ifjúságunk megérdemli ezt a törvényt, és megérdemlik az ifjúság szervezetei is. És ha minden felnőtt és ifjú, minden szerv és intézmény jobban kihasználja lehetőségeit, a törvény gyakorlati megvalósítása során, akkor társadalmunknak kevesebb gonddal kell szembenéznie az új nemzedék felkészítésében — mondotta befejezésül Pullai Árpád. Ezután ebédszünet következett, ebédszünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőnek Lázár György, munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. jövőt, hogy minél jobb összhangot teremtsünk az egyéni törekvések, képességek és a társadalom szükségletei iránt. A teljes összhangot aligha érhetjük el, de sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb legyen az olyan fiatal vagy felnőtt, akinek örömtelen, vagy éppen terhes a választott pálya. Olyan javaslatról kell a tisztelt országgyűlésnek döntenie, amely ä társadalom majdnem felét alkotó ifjúság jogait és kötelességeit emeli törvényerőre. A mostani átfogó jogi szabályozás érint mirfden fiatalt, szülőt, pedagógust, minden munkahelyi vézetőt, akinek gondjaira társadalmunk pályakezdőket, és fiatal munkatársakat bízott. Érinti tehát egész társadalmunkat. Az MSZMP Központi Bizottsága az ifjúságpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó 1970 februári ülésén ajánlotta a kormánynak a törvény kimunkálását. Reményteljesnek tartjuk és üdvözöljük az üzemeltben, intézményekben tapasztalható figyelmet. Pullai Árpád ezután összehasonlítást tett a kapitalista világban szenvedélyesen lázadozó, a burzsoá hatalom önkényével szembeszálló ifjúságot, ' hazánk ifjúságával Társadalmunkban gyökeresen más az ifjúság helyzete. Társadalmunk minden dolgozó osztálya, rétege, az ifjúság is intézményesen és törvényesen részesedik az ország anyagi és szellemi gyarapodásából, Ez az alapja annak, hogy nálunk milliók tudnak azonosulni a politikával, a kormányzati törekvésekkel. Az ifjúsági törvénnyel — folytatta az MSZMP KB tit- kára — a felnőttek nem ajándékot adnak az ifjú állampolgároknak. A nemzet jövőjét tartjuk szem előtt, amikor e törvényt megalkotjuk. Társadalmunk jövőbeni fejlettsége, arculata, közszelleme, gazdaságunk és kultúránk olyan lesz, amilyenné majd szocialista ügyünk folytatói; fiaink és leányaink formálják. A hetvenes évek magyar ifjúsága számára a szocialista társadalom nemcsak objektív valóság, hanem természetes létforma is. Az ifjúság közéleti szerepének, befolyásának növelése — hangsúlyozta Pullai Árpád része a szocialista demokráciáról vallott nézeteinknek, belső társadalmi demokratizmusunk további kibontakoztatásának Ifjúságunk aktív tömegei mellett, szép számmal vannak uolvan fiatalok is. és ha csökkenő mértékben, de lesznek a jövőben is. akik nem tartoznak a környezetük véleLázár György beszámolója ményformálói közé, ugyanakkor becsülettel végzik munkájukat. Azt viszont társadalmunk joggal elvárja, minLázár György, munkaügyi miniszter felszólalásában elmondotta, hogy a törvényjavaslat kiemeli azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúsági munkára való felkészítésének, pályakezdésének elősegítéséhez kell megoldani. Ez érthető, mert az élethivatás megválasztása, a gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása csakúgy, mint a pályakezdés, olyan feladatok, amelyek eredményes megoldása nemcsak egyéni, de sajátos társadalmi érdek is. A foglalkoztatottak több mint egyharmada ma is 30 éven aluli fiatal ember. A munkásifjúság száma eléri a 800 ezret, a paraszt ifjúságé a 300 ezret. A jövőben a pótlólagos munkaerő-szükséglet kielégítésének a legszámottevőbb forrósa a felnövekvő Ifjúság lesz. Az, hogy növeljük gazdaságunk hatékonyságát, a tudományos és technikai forradalom megvalósításának előkészítő megalapozása külön- külön és együttesen azt követeli, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk a munkába lépő nemzedékek alkotó energiájának hasznosításához. Gondosan és körültekintően kell megterveznünk a Ezután a miniszter az intézményes pályaválasztási tanácsadásról. a megyei tanácsadó hálózat kiépítéséről és a tanácsadás jövőbeni munkájáról szólt. Aláhúzta, hogy közvéleményünk egy részében még mindig téves és pontatlan képzetek élnek a fizikai munkáról. Valószínűleg nem ismerik eléggé azt a folyamatot, amit a korszerű technika meghonosodása vált ki, és aminek következményeként a fizikai munka tartalma is átalakulóban, van. A paraszt szülőknél is találkozni olyan, magatartással, amikor kevesebb erőfeszítést tesznek gyermekük továbbtanulása érdekében, holott az adottságok, képességek az értelmiségi pályára való irányítást tennék indokolttá. , Lázár György miniszter a továbbiakban az ifjúság életpályájának megkezdéséről, a pályakezdő fiatalok problémájáról, a fiatalok bérezési helyzetéről és életkörülményeiről beszélt. Egy felmérésből kitűnt, hogy a pályakezdő fiatalok mintegy kétharmada választott foglalkozásával elégedett. A fiatal szakemberek körülbelül 85 százalékának munkája megfelel képzettségének. A fiaElnöki Apró Antal a vitát lezárta, és ezután Ilku Pál művelőA törvény fS é szköz Amikor e sorokat diktálom — a Parlamentben befejezéshez közeledik a vita az ifjúságról szóló törvénytervezetről, amely — mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottságának 1970 februári határozata óta és annak inspirálá- sára — széles körű közvélemény alapján, több mint másfél éves munkával született. Aki meghallgatta llku Pál művelődésügyi miniszter expozéját, odafigyelt Nagy Richárdnak a törvényjavaslat bizottsági előadójának jelentésére, vagy az eddig elhangzott felszólalók véleményére. jóleső érzéssel gondolt rá, hogy az ifjúságról szóló törvény — sokrétű társadalmi igényével és követelményével —, belép az életünkbe, társadalmi életünk egész mechanizmusába, hogy erejével és eszközeivel segítse pártunk ifjúságpolitikájának megvalósítását. Nincs lehetőség az elhangzott felszólalások részletes, de még csak vázlatos ismertetésére sem. Az országgyűlés mostani ülésszakára, az itt elhangzott vita teljes anyagára még visszatérünk. Az eddigi felszólalásokból azonban egy néhány gondolat máris ide kívánkozik. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselője, parlamenti felszólalását így kezdte: — Képviselőként és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében is ugyanazt mondhatom: jó ügyet szolgál, értékes és merész alkotást tetőz be mai tanácskozásunk és döntésünk ... Tulajdonképpen ugyanígy vélekedett — képviselőként és az MSZMP Központi Bizottsága nevében Pullai Árpád elvtárs, képviselőként és honvédelmi miniszterhelyettesként Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, megyénk szülötté, dr. Beckl Sándor, az MTS OT elnöke és rjegyénk ország- gyűlési képviselőjeként. És így vélekedett a felszólalásra jelentkezett Ollári István borsodi képviselő is, mint ahogyan így vélekedett a tatabányai és a budapesti pedagógusnő és mindenki más, aki valamilyen oldalról megvilágította az ifjúsági törvény jelentőségét. A törvényt — amely megítélésünk szerint is — jól szolgálja majd ifjúságunk, s a társadalom közös érdekeit. Tegda Jenőné, megyénk fiatal képviselője is szót akart kérni az ifjúsági törvénytervezet vitájában. Aztán — a felszólalók nagy számára való tekintettel — elállt az eredeti szándékától. Miről akart beszélni? — kérdeztem az egyik szünetben. — Tulajdonképpen arról is, amiről képviselőtársaim már szóltak, a törvény jelentőségéről. Főképpen pedig arról, hogy — legalábbis választó- körzetemben — szükség■van a KISZ mozgalmi életének vonzóbbá tételére is, ahhoz, hogy az ifjúság szocialista szellemű nevelésében előbbre léphessünk ... Ezekről a kérdéseikről majd otthon, fiatal választóim körében szólni fogok ... Egy másik szünetben találkoztam Burka Ilonával, az ország legfiatalabb képviselőjével. Ö is készült a felszólalásra, de — mint mondja —, mondanivalóját részben már elmondották mások, s így elállt az eredeti szándékától. Kérdésemre, hogy mégis, miről akart beszélni —, ezt válaszolja: főképpen az ifjúság kötelességeiről, amelynek teljesítésével a jogait is megalapozhatja... Valóban: az ifjúsági törvény elvárja, hogy ne csak a felnőtt társadalom, az ifjúság is teljesítse mindennapi kötelességeit a munkában, a tanulásban és más közéleti tevékenységében. Több felszólaló képviselő is beszélt arról, amit a KISZ KB első titkára felszólalásában így fogalmazott meg: — Az ifjúsági törvény nem csodaszer, hanem eszköz, ami annyit ér, amennyit hasznosítunk belőle. Egész népünk és ifjúságunk közös vívmánya'. .. Mindenki joggal magáénak érezheti és kell is, hogy érezze, hiszen rendelkezéseinek megvalósításában is találkozniuk kell szándékainknak ... — Azt hiszem, ez a legfontosabb feltétele annak, hogy az új törvény szelleme és betűje is érvényesüljön, megvalósuljon a gyakorlatban. Csépányi Lajos talok közül sokan kifogásolják, hogy elmarad, vagy nem kielégítő az a segítség, amit a munkahely megismeréséhez kapnak. Mások bérezésüket vélték igazságtalannak, vagy az előbbre jutás lehetőségét hiányolták. Kiderült az is, hogy a megkérdezett vállalatok vezetőinek egyötöde úgy nyilatkozott: a munkába lépő fiatalok fogadására nincs kellően átgondolt programjuk. * Dr. Beckl Sándor (Borsod m. 20. vk.), az MTS elnöke felszólalásában a törvényjavaslattal kapcsolatban a testnevelésnek és a sport- mozgalomnak a fiatalság életében betöltött szerepét húzta alá. Az ifjúság a szabad idejének jelentős részét szívesen tölti el sportolással. Az MTS, a sportegyesületek az ifjúságot szolgálják. A képviselő hangoztatta, hogy az ifjúság újabb tömegeiben kell felkelteni a testnevelés és a sport művelésének igényét. Javasolta, hogy a törvény végrehajtásában érintett központi szervek saját hatáskörükben dolgozzák ki ezzel kapcsolatos feladataikat. Aláhúzta az iskolai testnevelés és sport kiemelkedő szerepét. Szóvá tette, hogy az oktatási intézmények egy részében a testnevelés feltételei nincsenek kellően biztosítva. * Ollári István (Borsod m. 10. vk.), üzemvezető hangoztatta: a törvényjavaslat lényeges részei azok a cikkelyek, amelyek előírják az ifjúság fejlődését jelentősen befolyásoló testnevelési és sporttevékenység fokozását. Hangsúlyozta, hogy a célszerűen irányított testnevelésnek és sportnak, a személyiség leglényegesebb vonásainak kialakításában is meghatározó szerepe van. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a tudomány és a technika rohamos fejlődése az ifjúsággal szemben is fokozott követelményeket támaszt Befejezésül aláhúzta: az iskolai testnevelés és sport feladata, hogy egészséges testű és gondolkodású, küzdeni tudó fiatalokat neveljen. désügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a felszólalásokra. Ezt követően az elnöklő Apró Antal szavazásra bocsátotta a módosított javaslatokat, ezeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, ezután az országgyűlés az ifjúságról szóló törvényjavaslatot általánosságban, részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az ország- gyűlés ezután áttért az interpellációk megtárgyalására, itt az Újpalotán és Budapest más kerületeiben épülő lakótelepek járulékos létesítményeinek egyidejű felépítését szorgalmazták, másrészt a gazdasági vezetők részére biztosított állami gépkocsi személyes vezetéséről esett szó. Az élsőre az építésügyi miniszter válaszolt, a másodikra a közlekedési és nosta- ügyi miniszter, ebben a kérdésben kifejtette, hogy ösztönözni kívánják a gazdasági vezetőket az állami kocsik személyes vezetésére. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal zárszavában a képviselőknek és a kormány- nak megköszönte a törvényeit meghozatalában kifejtett eredményes munkái.
