Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. szept 23., csütörtök Tanácskozik az országgyűlés Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Fehér Lajos beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő hangsúlyozta: a törvény rendelkezései nem kívánják alapvetően megváltoztatni a szövetkezetek életét és munkáját, nincs szó a szövetkezetek reformjáról. Az új törvényi szabályozás több mint húsz év tapasztalatait általánosítja, és hosszabb távon megalapozza a további fejlődést. Figyelembe veszi a szövetkezeti mozgalomban kialakult hagyományokat, alapvetően a lenini szövetkezeti elvekre épül. s dialektikus összefüggésben szabályozza a szövetkezeti mozgalom társadalmi és gazdasági oldalát. .Megteremti az összhangot a. szövetkezeti mozgalom és általános fejlődésünk fő irányzatai : a gazdaságirányítás rendszere és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése között. Jellegét tekintve normatív keret-törvény, azaz az egész szövetkezeti mozgalom számára társadalom- és gazdaságpolitikai útmutatást ad, és tartalmazza azokat a jogi szabályokat is, amelyek a későbbi jogalkotások, valamint a szövetkezetek és az érdek- képviseleti szervek számára egyaránt irányadók. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója rámutatott: törvényjavaslat országgyűlési-bizottsági vitája során igen hasznosnak bizonyult, hogy a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet-tervezetet is kézhez kapták, így a bizottságokban a képviselők ahhoz is érdemben szólhattak hozzá. Többen is foglalkoztak a „szövetkezetek állami irányításiínak módszereivel, a szövetkezetek ágazatok szerinti differenciálásával, a területi szövetségek és a szövetkezetek kapcsolatára vonatkozó rendelkezések problémáival, a szövetkezeti demokrácia növelésére vonatkozó szabályok részletkérdéseivel, valamint a törvény végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolásának fontosságával. A négy bizottságban együttvéve mintegy húsz különféle javaslat hangzott el, ezek közül több vonatkozott a törvény .ugyanazon rendelkezésére, rhint például a fellebbezési határidő 30 napról 15 napra való leszállítására, valamint arra, hogy a döntőbizottság elnökét és tagjait négy év helyett öt évre válasszák meg. Ezekkel a javaslatokkal a jogi bizottság is egyetértett, és azokat az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik a törvény előkészítéséhez hozzáértő javaslataikkal és tárgyilagos bírálatukkal hozzájárultak, és ezzel felelősségteljesen vettek részt _ a törvény előkészítő munkája- ban. Ezután a törvény végrehajtóira háruló felelősségteljes munkáról szólt. Rámutatott: az országgyűlésnek és a kormánynak nem közömbös, hogy á szövetkezeti tagok több milliós tábora miként fogadja és érti meg az uj törvény rendelkezéseit. Minden szövetkezetben, minden szövetkezeti tagnak tudatában kell lennie azzal, hogy az új törvény a társadalmi érdekkel együtt szolgálja a csoportok és az egyének érdekeit is. A törvény a szövetkezeti vezetés javításával az egész mozgalom jogi, politikai és gazdasági lehetőségét kívánja továbbfejleszteni. Alapkérdéseket szabályoz, amelyeknek megismerése és megismertetése a jövőben szívós munkát igényel mindenkitől: az érdekelt minisztériumoktól a szövetkezetek területi és országos érdekképviseleti szerveitől, a tanácsoktól, minden szövetkezeti vezetőtől és tagtól. A végrehajtás során úgy a nakkor sok múlik az egyes szövetkezeti ágakra kidolgozandó jogszabályokon. Az előadó a szövetkezeti vezetők és tagok véleményét tolmácsolva kérte, hogy ezek a rendelkezések rövidek és világosak legyenek, mert a szövetkezetek csak így tudják a most elfogadásra váró törvény alapján biztosított önkormányzati jogaikat érvényesíteni. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében kérte a képviselőket, hogy a törvényjavaslatot, az írásban ismertetett módosításokkal kiegészítve fogadják el, és az országgyűlés emelje törvényerőre. Borsodi javaslat Papp József (Borsod megye 24. vk.) termelőszövetkezeti elnök hangsúlyozta: a törvényjavaslat a párt szövetkezetpolitikai irányelvei alapján mindenki számára megnyugtató módon tisztázza, feloldja a szövetkezeti külső kapcsolatok és, belső viszonyok ellentmondásait, megnyitja a továbbfejlődés útját a szövetkezeti mozgalom valamennyi ága előtt. Ezután a képviselő kitért arra, hogy a törvénytervezet szerint szövetkezeti tulajdonban lehetnék mindazok a termelőeszközök és más vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy törvényerejű rendelet nem utal az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak. körébe. A képviselő véleménye szerint ez a megfogalmazás azért okoz gondot, mert az alkotmány ás a polgári törvénykönyv még egy korábbi fejlődési szakaszt tükröz: olyan vagyontárgyakat is az állami tulajdon kizárólagos tárgyai közé sorol, amelyekre nézve a szövetkezeti tulajdonszerzés lehetősége ma már tisztázottnak tekinthető — mint például az erdők, a felszíni művelésű homok-, kavics- és kőbányák, valamint a mező- gazdasági és az ipari szövetkezetek által használt alapvető munkaeszközök. Javasolta, hogy ezek a vagyontárgyak szövetkezeti tulajdonban is lehessenek. * * Bollók Józsefné (Borsod, 26. vk.) műszaki ügyintéző elmondta, hogy hazánkban 112 háziipari szövetkezet működik, amelyek több mint 70 000 embernek biztosítanak munkalehetőséget. Termékeik kiváltképp kézműipari jellegű, úgynevezett választék-bővítő, kis szériában forgalomba hozott árucikkek. Ezt a fajta munkát többnyire otthon végzik, zömmel nők, akik számára más elhelyezkedési lehetőség lakhelyükhöz közel nincs. Ilyen módon a háziipari szövetkezetek a helyi foglalkoztatási gondokat is lényegesen enyhítik. Rámutatott, hogy a felszabadulás óta a népművészet széles körű érvényesülési lehetőséget kapott. Ennek köszönhető, hogy ma már országszerte hivatásszerűen folyik a népművészeti tevékenység. Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszédében a választott szervek s ezen belül a különféle bizottságok munkájának nagy jelentőségét hangsúlyozta. A szövetkezeti demokrá- eia érvényesülésének lényeges eleme a többi között a felügyelő bizottság munkájának fejlesztése, hiszen a vállalati gazdálkodás erősödésével, a szövetkezeti önállóság bővülésével a belső ellenőrzés feladatai is nőnek. Ilyen szempontból rnég mindhárom szövetkezeti ágazatban sok a tennivaló. A továbbiakban a döntő- bizottság és a nőbizottság munkájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az utóbbinak azért is nagy a jelentősége, mert a mezőgazdasági tsz-ek tagságának 38 százaléka, a tényleges munkát végzőknek pedig 60—70 százaléka nő. A nőbizottságok akkor látják cl jól feladatukat, ha elősegítik, hogy a nők lehetőleg számarányuknak megfelelően vegyenek részt a vezetésben, ha harcolnak az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítéséért, a szociális normák betartásáért, a nőkkel szemben nem egy helyen tapasztalható indokolatlan fenntartások megszüntetéséért, anyagi és erkölcsi megbecsülésükért. Részletesen foglalkozott Fehér Lajos az érdek- képviseleti szervek munkájával, kiemelve, hogy az országos és a területi szövetségek a szövetkezeti mozgalom fontos részei, de nem alkothat- hatnak alá- és fölérendeltségen alapuló hierarchikus szervezetet. Ezután elmondotta, hogy a szocialista országok mindegyikében számottevő szerepük van a szövetkezeteknek, a szövetkezeti mozgalomnak. — Hazánkban — mondotta a miniszterelnök-helyettes a későbbiek során — a szövetkezetek tevékenységének gazdasági szabályozása — bizonyos sajátosságokat leszámítva — lényegében az állami vállalatokéval azonos rendszerben történik. A szövetkezetekre — folytatta — csak a törvény tór- vényszintű és kormányszintű jogszabályok, e jogszabályok által meghatározott körben miniszteri rendeletek, illetve államtitkári rendelkezések, valamint a szövetkezetek saját határozatai és szerződései róhatnak kötelezettségeket. A szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolataiban a törvényjavaslat leszögezi az egyenjogúság elvét. A törv ény javaslat igen fontos tétele a 111. szakasz. amely szerint a mi nisztereknek kell gondoskodniuk arról, hogy ágazatuk területén a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Ezután emlékeztetett Fehér Lajos arra, hogy hazánkban tíz évvel ezelőtt fejeződött be sikeresen a mezőgazdaság szocialista átalakítása, s ezzel a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A tíz év alatt a magyar falu nélkülözhetetlen. mással nem helyettesíthető gazdasági és társadalmi tényezőivé váltak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A tsz-ek többségéről ma már elmondhatjuk, hogy azok a szó szoros értelmében véve nagyüzemek. Változatlanul fontos célunk — mondotta a későbbiek során — a nagyüzemi élelmiszer- termelés és értékesítés növelése, a lakosság igényeinek jobb kielégítése a helyi adottságok, kapacitások megfelelő hasznosítása, s mindenek előtt a munkaerők foglalkoztatása. Mindehhez szükséges, hogy a termelőszövetkezetek fő tevékenységéhez szervesen hozzá tartozónak tekintsük a gépjavítást, az építést, a karbantartást. a termeléshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, az élelmiszerfeldolgozást cs a közvetlen termelői értékesi- tést is. Nem kíyánjuk korlátozni a jövőben a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat, a helyi építőanyagtermelést, az igények jobb kielégítését szolgáló kisipari termelési, vagyis a magánszektorral folytatott versenyt sem. Fehér Lajos a törvényjavaslat 37. szakaszára utalva elmondta, hogy a szövetkezetek minden olyan gazdasági tevékenységet folytai- hatnak, amelyet törvény, törvényerejű vagy kormányrendelet nem tilt meg vagy nem tart fenn az állami gazdálkodó szerveit részére. E felhatalmazás alapján még ez évben a kormány elé kerül a szóban forgó tilalmi lista, amely a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szöveí- kezetekre egyaránt vonatkozik. A készülő kormányszintű jogszabály szerint a szövetkezeteket továbbra is mezőgazdasági szövetkezetként kell számon tartani. Szigorítani szükséges a bérezést is — folytatta a miniszterelnök-helyettes, mert bár a termel őszöve ékezetek ipari részlegeiben betartják az alapbérezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, egyes helyében azonban jutalom és pót* lékok címén magas összegeket fizetnek ki. s így meghaladják az állami vállalatokra! azonos munka után fize'e t alapbéreket, s ez rossz társadalmi visszhangot vált ki. A problémát úgy lehet és kell megoldani, hogy a termelőszövetkezeti munkavállalóknak fizethető bérek — az alapbérekhez hozzászámítva a jutalmat és a nyereségrészesedést is — legfeljebb 1» százalékkal térhetnek el a hasonló tevékenységet végző iparvállalatok béreitől. Ezután az elnöklő dr Be- resztóczy Miklós a vitát lezárta. s dr. Korom Mihály igazságügy-miniszternek ad la meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre. Az igazságügy-miniszter valaszu után határozathozatal következett. Dr. Beresz- tóczy Miklós előbb szavazásra bocsátotta a felmerült módosító javaslatokat, amely,.- két az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Végezetül az, országgyűlés a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már előzőleg megszavazott módosításokkal — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezzel a szerdai tanácskozás befejeződött. Csütörtökön — 10 órakor — az ifjúságról szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatja a munkáját az ország- gyűlés. körzet képviselőjével. Mindketten mezőgazdasági emberek, „civilben” Papp József tsz-elnök, Zsidai László állami gazdasági igazgató. — Titok-e, amiről beszélnek? — Annyira nem. hogy holnap az újságok révén mindenki megtudja. — 1-Ia így van, hadd legyek én az első ... S Papp József elmondja soron következő felszólalása lényegét. De nem fejezheti be, mert megszólal az ülésterembe hívó csengő. A Képviselők újra elfoglalják helyüket, és az elnöklő tisztet is ú.i ember tölti be: Varga Gá- borné Borsod megyei képviselő, az országgyűlés alelnö- ke, a megyei tanács elnökhelyettese. Felgyulladnak a reflektorok, sokezernyi lámpa fénye tölti be a termet, s az elnöklő Varga Gáborné bejelenti: — A törvénytervezet vitájában felszólalásra következik Papp József képviselő- társunk. HOGY ÉLETÜNK szebb, tartalmasabb, gazdagabb legyen — ezt előmozdító új törvények születnek most a parlamentben. Alkotói jogászok, tudósok, politikusok, tsz-elnökök, tanítók, a társadalom minden rétegének képviselői. Közöttük a mi borsodi képviselőink, akik a választópolgárok bizalmából és felhatalmazásuk alapján adják e törvényekre szavazatukat. Ónod vári Miklós szempontból is érinti. Egyrészt — mint képviselő — olyan területen dolgozik, ahol. a szövetkezetek vannak túlsúlyban, másrészt — mint tanácsi embernek — a végrehajtást kell ellenőriznie és segítenie. A törvény legfontosabb jellemzői közül azt emelte ki: tovább szélesedik szövetkezeteinkben a demokratizmus, messzemenően érvényesülnek a szövetkezeti tagok tulajdonosi érdekei, ugyanakkor egyre jobban előtérbe kerül a vállalatszerű gazdálkodás is. Ami a rendelkezésre álló. időt illeti, nem volt könnyű dolgom Imri Gyulával sem. a Szerencsi járási Pártbizottság első titkárával, a 22-es választókörzet képviselőjével. A napirendek közötti szünet kevés egy kiadós beszélgetésre, különösen, ha a kiszemelt alanyt háromfelé is húzzák, miközben ő egy negyedik irányba indul, mert éppen ott jön egy miniszter, akivel valamit sürgősen meg kell beszélni ... Íme tehát, a „villáminterjú”: Észak-Magyarórszág: Milyen vitatott kérdésekre tesz pontot a törvény? Imri Gyula: Mindenekelőtt eloszlatja azt a kétkedést, hogy a szövetkezetek csak átmeneti jellegűek. Ez a törvény hosszú távú perspektívát ad, valamennyi szövetkezeti ágazatban rendezi a működés fő elemeit. AZ EGYIK, Dunára néző ablakban Papp József, a 24-es választókörzet képviselője tárgyal Zsidai Lászlóval, a szomszédos, 25-ös választóponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára itt most képviselői minőségében van jelen, és a tegnapi nap folyamán dr. Korom Mihály expozéja után az a feladat jutott neki, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében a parlament elé terjessze a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot. (Nagy tapssal fogadott beszédét lapunk más helyén közöljük.) — Most az a legfontosabb teendő — mondotta beszélgetésünk során az egyik szünetben dr. Bodnár Ferenc —, hogy a szövetkezeti tagság megértse és megismerje ezt a törvényt, és ami a legfontosabb: élni tudjunk e tör- vénnvel. EGY Ü.I TÖRVÉNY születésénél ott lenni — nagy dolog. A parlament tegnapi ülésének minden percét áthatotta az a nagy felelősség, amely ezzel együttjár: a képviselők, miként az előkészítés időszakában, itt is, az ülésszak megnyitására várakozva, a születendő törvényekről beszélgettek. Dr. Havasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára és Gácsi Miklós. a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója — mindketten miskolci képviselők —, az egyik sarokban Simaházi Sándorral, a megyei tanács encsi járási hivatalának vezetőjével, a 17-es választói körzet képviselőjével beszél- , getett elmerültem Simaházi . Sándor különösen otthon van . az új törvény paragrafusai között. Érthető, hiszen — • mint elmondta — ez őt kettős AZ ORSZÁGGYŰLÉS őszi ülésszakát nagy várakozás előzte meg itthon és méltó figyelem kíséri határainkon túl. Két olyan törvényjavaslat kerül a parlament elé, melynek előkészítésén a különböző állandó bizottságok már évek óta munkálkodnak; alkotó viták, termékeny eszmecserék zajlottak le megyénkben is. és a borsodi képviselők mind a szövetkezeti, mind az ifjúsági törvényjavaslattal kapcsolatosan nemcsak álláspontjukat fejtették ki üléseiken és a különböző bizottságokban, hanem számos konkrét javaslatot is tettek, amelyek végül az országgyűlés mostani, őszi ülésszaka elé kerültek. A parlamenti tudósító igazi „vadászterülete” ilyenkor természetesen nem az Országház kupolacsarnokában levő ülésterem, hanem a folyosó. A kör- és keresztfolyosók, átjárók, gyülekezők és zsibongók, ahol a cigarettaszüneteket tartják. S ahol annyi ember találkozik: miniszterek, államférfiak, a különböző tárcák vezetői beszélgetnek az egyes vidékek képviselőivel és tárgyalnak meg fontos dolgokat. A képviselők gyűrűje vette körül a párt és a kormány vezetőit, Kádár Jánost, Fock Jenőt; a minisztereket — ennél a napirendnél különösen dr. Korom Mihály igazságügyi, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, és a beszélgető csoportokban mindenütt ott volt egy-két borsodi képviselő is. Dr. Bodnár Ferenc, a KözKépviselőink között
