Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
1971. slept. 22., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az NDK földjén 2. Gyárak és emberek A VILÁG HARMINC országában ismerik a Kahla- ban gyártott porcelán étkészleteket. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, a tőkés országok közül pedig a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Anglia. A régi gyár 125 éves. de amit ma láthatunk, már nagyrészt az utóbbi tíz esztendő munkái án alt gyümölese. Vagy 1700 ember dolgozik ebben a korszerű üzemben. A munkások nagyobbik Tele nő. Fiatal lányok és asszonyok kezelik a gépeket, ők ügyelnek a konvejerekre is. A munka nem megerőltető: szinte emberi kéz érintése nélkül válik kész tányér, csésze, kancsó, evő- és kávés- készlet a nyersanyagból. Mindenütt gépek és gépek. Automaták és félautomaták. Az egyik gép 5 ezer c vszenljat készít egy műszak alatt, A nyers darabokat automatizált szállítórendszer viszi be az égetőkemencébe. Aztán a finommegmunkálás. majd a díszítés következik. Az asszonyok szívesen magyarázzák el az idegennek a bonyolult technológiai folyamatokat. Jól értik a szakmát. Állandóan képzik magukat; a gyár nagy gondot fordít a dolgozók rendszeres továbbképzésére. — Az iskolából kikerült fiatalok is a mi házi tan- , folyamainkon ismerhetik meg a szakma fortélyait — tájékoztat az igazgató. — Két évig tanulnak, s mindjárt a modern technikát sajátítják el. Sömmerdaban az irodagépeket. adatfeldolgozó gépeket és kisebb elektronikus számítógép-egységeket gyártó üzemben IP ezer ember dolgozik. Az NDK a számítógépek gyártásában is mind nagyobb nemzetközi tekintélyre tesz szert, s egy rövid látogatás a sömmerdai gyárban meggyőz: nem alaptalanul. Nemcsak a termékek, hanem a technológiai módszeNéfaány éve 1uk mindenkinek, aki vendégként hozzánk érkezett. Jelképeként az újjászülető városnak, jelképeként építő- munkánknak S nem is akadt senki, alti ne az elismerés hangján szólt volna róla. Mi tagadás, ez jólesett nekünk. Hisz magunk is milyen szívesen vettük arra sétautun- kat. Milyen jó volt a magasabban fekvő főútról, a ü- zennyolcemeletes toronyház lábától letekinteni a szabálytalan kört rajzoló telepre, amelynek világos színű házaitól, s a kis utcáin gyermekkocsikkal sétáló fiatal lakóinak látványától meleg derű ült az emberek arcára. Igen, szerettük. Fiatalságáért, vidám szépségéért. És most? Most is szeretjük. De már nem mutatjuk senkinek. Mert látványa — minden túlzás nélkül — siralmas. S mert szeretjük, éppen mert büszkeségünk, éppen mert jelképe építőmunkánknak, és újjászülető városunknak, a megújuló Miskolcnak, újra kellene öltöztetni a Szentpé- teri kapui lakótelepnek a hajdani vásártéren épült házait. Felújítással kellene elÜléseze ft a KPVDSZ elnöksége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén összegezte a bel- és külkereskedelmi vállalatok középtávú tervkészítésének tapasztálatait. A szak- szervezet vezetői elsősorban a hiányosságok feltárására törekedtek, hogy megköny- nyítsék elkerülésüket a következő hasonló munkálatoknál az éves tervek összeállítás;'! nól. Az elnökség határozatában egyebek között szükségesnek tartja, hogy vizsgálják felül az éves tervek összhangban vannak-e az ötéves tervidőszak tennivalóival. A szak- szervezeti szervek az éves tervezésnél szorgalmazzák a hálózatfejlesztés és a munka- körülmények javításának gyorsítását, a személyi jövedelmek növelését. A szakszervezeti bizotjkágok gondoskodjanak arról, hogy az éves tervek összeállításánál jobban érvényesüljön az üzemi demokrácia, a hálózati dolgozók érdemi részvétele a feladatok meghatározásában. A Miskolci tüntetni a vakolatok vedlő walkkid-köpenyét. Ezt kellene tenni. Ingatlan- kezelő Vállalatnak még csak tervei között sem szerepel. Mert a telep lakóépületeinek műszaki állapota egyébként kilencvenöt százalékos, tehát nem indokolja a felújítást. Az esztétikai szempont pedig nem elég erős indok. Tehát mégis csak takarjuk el? Nem. Van azért még megoldás. A városi tanács pénzmaradványból, vagy valamilyen más forrásból, talán biztosítani tudná a szükséges összeget — mint tette azt annak idején a Kilián esetében is. S reméljük, hisszük, biztosítja is, mihelyt módja, lehetősége lesz. Hisz végső fokon a városról, tehát mindnyájunk értékéről van sró. B. P. rek is korszerűek. A szállítást már itt is régen konvejerekre bízzák, a késztermékek meósa pedig lyukszalaggal vezérelt, csalhatatlan automata. A gyár hatalmas ebédlőjében magyar nyelvű felirat hirdeti népeink barátságát. És csakhamar magyar szót hallunk: Jobbágy Pállal, az itt tanuló és dolgozó magyar fiatalok csoportjának vezetőjével szoríthatunk kezet. — Két éve dolgoznak itt ezek a fiatalok. És hogy hogyan élnek? — Eleinte nehezen boldogultunk a nyelvvel. De most már kezd menni. Speciális szakmai tanfolyamokon vehetünk részt, s az biztos, hogy sokat tanulunk. Lehetőségünk van a sportolásra, s minden egyébre, amire a német munkásoknak. Ami pedig a lakást illeti: a legmodernebb lakásokat adták nekünk. Havonta 28 márkát — körülbelül 120—130 forintot — fizetünk. Ebben benne van nemcsak a lakás, hanem az is, hogy a lakásokban bútor, fridzsider, villanytűzhely van, benne van a bérben az ágyneműmosás, a takarítás. A gyár elektronikus és mechanikus üzemeiben dolgoznak a magyar fiatalok. Együtt a németekkel, s hogy sok gazdag tapasztalattal térnek majd haza, nem lehet vitás. Sömmerdaban, akárcsak Kahlaban elsődleges fontosságú feladatnak tekintik a dolgozók állandó továbbképzését. A gyárak magas technikai színvonala egyre felkészültebb, egyre sokoldalúbb embereket kíván. De nemcsak a továbbképzéssel törődnek. Minden oldalról az ember áll a figyelem középpontjában. Az embert, a dolgozót szolgálják a fejlett szociális létesítmények, a szolgáltatások. IPARI ORSZÁG a Német Demokratikus Köztársaság. Fejlett ipari ország. Amerre csak járunk, gyárak, üzemek. Soknak a neve cseng ismerősen. És jó dolog találkozni azokkal az emberekkel, akik e neveket híressé teszik. Flanek Tibor (Folytatjuk.) Húszezer darab kefe A több mint 100 éves Debreceni Kefegyár jelenleg 60 típusú finomkefeárut készít. Ez évben 36 millió forint értékben. Termékeik nagy részét, mintegy 50 százalékát a Szovjetunióba. a többit a közel-keleti államokba szállítják. Képünkön: Félautomata gépeken készülnek a különböző típusú kefék í|j telep Huszonöt család új otthona lesz az a telep, amely Olaszliszkán épül. A községi tanács az 1970-es árvíz után jelölte ki a kárt szenvedettek részére a biztonságos házhelyeket. Az új házak lakóiról való gondoskodás jegyében született az a határozat, amelyben a tanács a telephez vezető út és híd építéséről rövidesen gondoskodik. Az építési munkálatokat még ez évben megkezdik, amelyekre előreláthatóan közel 1 millió forintot fordít a községi tanács. Százra növekszik A megyében eddig 95 község kapott önálló vezetékes ivóvizet. A vízügyi igazgatóság és a megyei tanács építésügyi osztályának szakemberei most azon fáradoznak, hogy még ez évben további öt községet kapcsoljanak be a vízhálózatba, és ezzel százra növekszik megyénkben a korszerű vízvezetékkel rendelkező községek száma. A tervek szerint Alsótele- kes, Felsőtelekes, Nyékládhá- za, Alsózsolca és Cigánd kap még ez évben jó minőségű ivóvizet. Hí eiész z A kereskedeieiw koss/.u ideig a népgazdaság egyik legelmaradottabb ágazata volt. Az ebből születő gondok súlyát mindmáig érezzük. Igen. érezzük. mindannyian. Tehát nem csak a kereskedelmi vállalatok munkáját nehezítik, sokszorozzák meg, hanem bosszúságot, kellemetlenséget jelentenek nap mint nap többé-kevésbé valamennyi vásárlónak. Ez a tény viszont egyáltalán nem lehet közömbös számunkra, hiszen végső fokon a lakosság hangulatának, közérzetének egyik neghatározója. A lakosság hangulatának, közérzetének alakulása pedig politikai kérdés. Érthető tehát, hogy az áruellátás színvonalának szüntelen javítása, a településpolitika lcgsar- kalatosabb kérdései közé tartozik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése is ennek szellemében foglalkozott megyénk kereskedelmének fejlesztési feladataival. A mai helyzetben tehát a fejlesztés egyaránt jelent továbbfejlesztést, s a múlt örökségeként megmaradt elmaradás felszámolását. A cél ennek megfelelően, a reális lehetőségeken belül minél több korszerű kereskedelmi egység létrehozása. Ezen belül pedig egyfelől modern, gyors áteresztőképességű, korszerű kiszolgálási formákat biztosító nagy áruházak, másfelől pedig ugyancsak korszerű, de kisebb alapterületű, napi cikkeket árusító egységek építése attól függően, hol, melyikei Indokolják a szükségletek. A nagy beruházásokhoz a Belkereskedelmi Minisztérium biztosítja a szükséges állami támogatást — mint azt a megye tanácsi vezetői, vezető testületé előtt Ismét megerősítette dr. Juhár Zoltán min iszterti ely ettes. Ead szemben ugyanakkor azt várja a minisztérium — hangsúlyozta —, hogy a helyi tanácsok azt az összeget, amelyet a különböző kereskedelmi vállalatok egy-egy új létesítmény alapterületéért befizetnek, m ellátatlan, a rosszul, vagy gyengén ellátott területek gondjainak enyhítésére fordítsák. Tehát, a kisebb alapterületű napi cikkeket árusító egységek létesítésére, hogy a kereskedelmi vállalatok által befizetett „területmegváltási” Összegeknek a megye kereskedelmének egésze lássa hasznát. (bíró) 7nM rrvpn fényes napsütés és a vásár for#jUIU gataga. De a zöld nem igazi zöld már, kissé kopottas, a környező fák is jelzik az őszt. A naptól hunyorgunk ugyan, de nemcsak azért, mert fényes, hanem mert kissé alacsonyan is jár már. A levegő tiszta, élesen látszanak a távolabbi hegyek körvonalai is innen, az edelényi vásárról. Mégsem érdemes távolabbra nézni. Itt, köröttünk van nyüzsgés, zsivaj; az őszi vásár. Országos állat- és kirakodóvásár zajlik itt, amelyben jólesik nézelődni. Az állatvásáron főleg malacokra alkudoznak. Szebbnél szebb malacokra. Olyan szép, rózsabőrű, fehér szőrűekre is, mint amilyeneket a szilveszteri tombolákon lehet látni, meg hízónak valókra — ezer-ezer- négyért — süldőkre is, meg nagyobbakra is. Egy kisgyerek jókat nevet egy zsákba bújtatott „Mazsolán”, amelyik komikusán bukfencezik, forgolódik szokatlan helyén. Lovat nem látni. Mármint eladó lovat. Csak ládákkal megpakolt, hatalmas kocsik előtt, meg tsz-vontatók, zetorok között. Sátrak. —. Ide, asszonyok, itt a valódi szarufésű! — Tessék választani, mit adhatok? Mennyi műanyag játék van a bazárokban! Koltok, zenéló pipák, fejüket mozgató tehenek; az árus kínálgat, s türelmesen megengedi a válogatást is. — Tessék mondani, meg lehet ezekből élni? — Ki lehet jönni. Vásárfiát mindenki visz haza. Itt meg már egy forintért is lehet játékot venni. Hát kinek nincs egy forintja? A ruhás sátraknál is nagy a forgalom. — Valódi magyar áru, kérem! — biztatja egyik vevőjét az eladó. „Valódi magyar áru.” Ez az eladó nem lehet elveszett ember! Valahol távolabb mintha dobolnának, Mély, különös hangú üstdobokon. Vagy inkább tamtamokon? Nehéz átfurakodni a tömegen, de aztán már látszanak a hordók. A mester az egyiket könnyed, ritmikus mozdulatokkal döngeti, kalapáccsal. Innen való a dobszerű hang. Szépen szól. Az oldalára, vagy inkább hasára fordított hordónak az alját veri: mély hang. Az abroncsos részt: magasabb, rövid hang. — Mester! Honnan lehet megtudni, hogy jó-e egy hordó? — Onnan, hogy itt van a vásáron! — És ha ez nem elég? — Ez éppen elég. Amit ide hozunk, az jó. Ami nem jó, azt nem hozzuk ide. Különben — ŐSZI VÁSÁR újra a kalapácsot veszi elő. Dong, dong, köp, köp — akinek füle van, az hallja. A szőlősgazdáknak van fülük. Pénztárcájuk is van, mert el-elgurítanak, szekérre raknak egy-egy hordót. I nriLnnvIiőL nélkül nincs vásár. Négy-öt ixlGlHUliylidlt sát.ortól is hallik a sercegés, hullámzik az illat, de a tömegtől lehetetlenség odajutni. Mintha az egész vásározó sereg csak azért gyűlt volna ide, hogy egyszer istenigazában belakhasson sült kolbásszal, pecsenyével, ami alá hatalmas karéj puha kenyeret rak és hosszú kovászos uborkát harap melléje. Mindenki ezt eszi! Aki végzett, az már a sörös krigliket szorongatja. Rengeteg kalap, fejkendő, erős, soha nem fogyó gátján túl látszik a sátorrúdra akasztott kolbászszálak piroslása, de mire odaérne az embe- biztos nem marad belőle semmi. Miért nem ettek otthon? Vagy menjenek a vendéglőbe! Vagy bírja ki hazáig! Hajaj, komám! Csak semmi tolakodás’ Még egy lépés, még egy. Végre! — Azt tessék nekem lemérni! Nem azt, hanem a nagyobbat! Ez is megvan, mehetünk tovább. Teknők. Fehérek, könnyűnek látszanak. Simára, szépre munkálva fekszenek a gyepen. Kicsik is, nagyobbak is, valamennyi szép munka, mestermunka. Lisztet szoktak ezekben keverni, kenyeret dagasztani. Máskor meg ott álltak a kamra hűvösében, a falhoz támasztva. Szép teknők, fehérek és mozdulatlan valamennyi. Senki sem emeli fel egyiket sem, hogy megnézze, milyen könnyű, nincs-e rajt’ valahol akárcsak egy hajszálnyi repedés is, nem ment-e valahol egy kicsit mélyebbre a mester furcsa vájókése, nem keskenyebb-e az egyik vége, mint a másik, nem billen-e az egyik, vagy a másik oldalra. A teknők mozdulatlanok. Itt fekszenek a vásár végén, ahonnan már csak visszafordul mindenki. öreg cigányember ül mögöttük, a teknóvájó mester. Vékony, apró testű, kopottas öltözetben, hatalmas bajússzal, homlokába húzott magas, időtlen kalappal. Keze a térdén nyugszik, csontosán, inasan, kissé leengedve. Pihenteti. Egyenes tartással ül, arcélét. hajlott orrát mintha fából faragták volna ki. Nem abból a puha, köny- nyű fából, amelyből ő készíti a teknőket, hanem keményből. Mozdulatlan. Ül fából faragottan, maga is. valami tiszteletet parancsoló, akaratlan büszkeséggel. Könnyű elébe képzelni a lobogó fahasábokat, mögéje a sátrat, fölébe a sokcsillagú eget, köréje az elmormolt varázsigéket. De persze teknők is vannak itt, fehér teknők és itt ül mögöttük egy kopott ruhás öregember. A teknőket nem mozdítja senki, ő sem mozdul, csak 01 itt, a vásár legvégén. rr I ls; v„n bátyó, ősz. A zöld gyep nem igazi zöld már, a nap is csak fényes, nem melegít. A fákon is ott ül a barnaság. Ide, a vásár végébe a nyitott, szabad mezőkről be-bevágtat a szél, hűvös nyelvén sürgető üzenetet hoz, aki érzi a szelet, érti az üzenetet is. Pedig szépek a teknők, bátyó, nagyon szépek. Nézegetnénk is tovább, szívesen tennénk, fölemelnénk, vizsgálgatánk; de hát megyünk egy ide nem messzire levő faluba, Kurityánba, hogy megnézzünk egy új üzemet. Az izsófalvi tsz-ét, mely négy falu termelőszövetkezetét egyesíti. Most készült el a dagasztógépekkel, és minden szükséges géppel felszerelt új sütőüzem. Priska Tibor ¥¥r | 1 r Ír hazak, hainio vakolattal