Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

' 1971. srept. 22., szerda Eseményekről RÖVIDEN köszönetnyilvánítás A 75. születésnapom alkal­mából érkezett üdvözletekért és jókívánságokért ezúton fe­jezem ki szívből jövő köszö- netemet. Somogyi Miklós BUDAPESTRE ÉRKEZETT Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívására kedden Budapestre érkezett Ke Üng The, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi minisztere. A koreai vendég a két ország külkereskedelmi kapcsolatai­ról tárgyal és meglátogat né­hány üzemet. MEGHALT SZEFERISZ Oreanda után George Szeferiadisz, a vi­lághírű görög költő, aki Sze- ferisz néven írta verseit, hét­főn elhunyt. A költő volt Görögország egyetlen Nobcl- díjasa. KGST-TANÄCSKOZÄS Keszthelyen, a Helikon­szálló különtermében kedden megkezdte ötnapos ülését a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának erdészeti ál­landó munkacsoportja. Az ülésen, amelyen H. Nicovescu, a román delegáció vezetője elnökölt, megvitatták „Az erdőgazdasági fejlesztés irá­nyai” című témakört. HUSAK—GRECSKO TALÁLKOZÓ Gustav Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára kedden fogadta Andrej Grecsko marsallt, az SZKP Központi Bizottságának tag­ját, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterét. ELTÖRLIK A HALÁLBÜNTETÉST A máltai törvényhozás hét­főn este egyhangúlag jóvá­hagyta azt a törvényjavasla­tot, melynek értelmében el­törlik a halálbüntetést a szi­getországban. Máltán egyéb-» ként 1943 óta nem hajtottak végre halálos ítéletet. MERÉNYLET JAPÁNBAN Tokióban kedden merény­letet követtek el Takeiri Jo- sikacu, az ellenzéki Komeito Párt elnöke ellen. A politi­kust merénylője késszúrások­kal sebesítette meg, állapotá­ról nem érkezett jelentés. A támadót letartóztatták, REPÜLŐTÉRI CSATA A naritai nemzetközi re­pülőtér tervezett kibővítése miatt hetek óta tartanak az összecsapások Japánban a rendőrök és az otthonukat védelmezők között. Az új ki­futópálya ugyanis sok száz házat tüntetne el a föld fel­színéről. Képünkön: egy idős asszony, a 63 éves Yone Koi­zumi védelmezi házát a rend­őrrohamban. Brezsnyev és Brandt krími megbeszéléseinek jelentősége lemérhető az első reagálások­ból: sajtócikkekből, nyilatko­zatokból is. Már néhány órá­val azután, hogy az NSZK kancellárjának repülőgépe el­hagyta a szovjet földet, az eddigieknél sokkal ténysze- rűbb, a véleményeket megle­hetősen szélsőségesen tükröző nyilatkozatok láttak napvilá­got. De az egyetértés és a támadás egyaránt azt fejezte ki: jelentős lépés történt Ore- andában. A szocialista sajtó a megbeszéléseiket úgy értékel­te, hogy azok részei annak a folyamatnak, amelynek révén Európa fokozatosan az együttműködés és a béke kontinensévé válhat. A nyu­gatnémet újságok túlnyomó többsége is azon a vélemé­nyen volt, hogy a Szovjetunió és az NSZK megtette azt a döntő lépést, amely után új, jobb alapokra lehet helyezni a két ország vi­szonyát. A krími megbeszélések fo­gadtatása bizonyítja, hogy valóban többről volt szó a Fekete-tenger partján, mint udvariassági látogatásról, vagy kapcsolatfelvételről. Az oreandai tárgyalásokat a konkrétumok találkozójának nevezhetjük. Mindaz, ami az elmúlt esztendőben kezdődött, aminek a tavaly aláírt szov­jet—NSZK szerződés terem­tette meg az alapját, most hozott először konkrét, tény­szerű megállapodást részlet- kérdésekről is. Eddig inkább általános formában esett szó a megoldásra váró kérdések­ről és arról az óhajról, hogy a viszonyt a két ország kö­zött javítani kellene. Most megállapodás született, hogy államközi, gazdasági vegyes- bizottság alakul. Ez hasonló lesz ahhoz, mint amely a szovjet—francia gazdasági együttműködést koordinálja. Szó esett arról is, hogy hama­rosan kereskedelmi, tudomá­nyos, műszaki, kulturális és sportegyezményt kötnek. Brezsnyev és Brandt megállapodott abban, hogy a jövőben rendsze­ressé teszik a kétoldalú konzultációt a nemzetközi kérdésekről. Tímár Mátyás tárgyalásai Peruban Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Peru indián lakosságú vidékének székhelyére, Cuzco városba látogatott. A miniszterelnök­helyettest a megye vezetői és a város polgármestere fogad­ták, s tájékoztatást adtak a mezőgazdasági termelés hely­zetéről, fejlesztéséről, majd Tímár Mátyás és kísérete megtekintette a város neve­zetességeit. Hétfőn folytatódtak a ma­gyar—perui hivatalos tárgya­lások. Délelőtt Tímár Mátyás Miro Quesada Bahamonde egészségügyi miniszterrel tár­gyalt, délután pedig Francis­co Morales Bermudez keres­kedelem- és pénzügyminisz­tert látogatta meg hivatalá­ban. A tanácskozáson szóba kerültek az áruforgalom két­oldalú bővítésének további lehetőségei. Propagandisták továbbképzése az újhelyi járásban A Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság szeptember 13-a és 17-e között továbbképző tanfolyamot tartott Három­hután, amelyen a pártszerve­zetek 50 és a KlSZ-szerve- zetek 25 propagandistája vett részt. Az ötnapos tanfolyam te­matikáját úgy állították ösz- sze, hogy az elvi és módszer­tani segítséget nyújtson a tömegpropaganda általános és helyi feladatainak megol­dásához. Az előadások többségét megyei előadók, illetőleg a járás vezetői tartották. A két állam külügyminiszte­rei már az idén találkoznak New Yorkban, majd utána a Szovjetunióban. Az oreandai megbeszélé­sek már akkor is igen jelen­tősek volnának, ha csupán az NSZK és a Szovjetunió vi­szonyát helyeznék új ala­pokra. Természetesen azon­ban a két államférfi között szó esett egyéb — elsősorban európai — kérdésekről is. Brandt kötelezettséget vál­lalt, hogy elősegíti a két né­met állam felvételét az ENSZ-be. Ugyancsak a konkrétumok közé tartozik, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet ed­digi inkább csak hallgatóla­gos támogatásának taktikája után Brandt az értekezlet nyílt támogatói közé lé­pett. A közleményben megálla­pították: a jelenlegi európai helyzet kedvez a konferen­cia összehívásának. A krími megbeszélések színhelye, természetesen pár­huzamok vonására késztette a világsajtó képviselőit. Ilyen vagy olyan formában szinte minden kommentár összefüg­gésbe hozta az oreandai ta­lálkozót a 26 évvel ezelőtti jaltai megbeszélésekkel, ami­kor a nagyhatalmak egy bé­kés Európa jövőjét próbálták felvázolni. A párhuzam ter­mészetesen sántít. Ami miatt mégis érdemes a két ese­ményt összevetni, az az új remény ébredése: ilyen tár­gyalásokkal, egymás kölcsö­nös megbecsülésével talán sikerül hosszú távon békés rendet teremteni Európában. Találkozó Belgrádban Z ászlódíszbe öltözik szerdán Belgrád: a jugoszláv kormány s a JKSZ vezetői, a jugoszláv nép kö­szönt vendéget: Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára érkezik meg az ország fővárosába. Az őszi nagy szovjet diplomáciai offenzíva egyik fon­tos állomása a belgrádi út. Az offenzíva szó ugyan ere­detileg hadászati kifejezés, ebben az esetben azonban ép­pen a béke és biztonság érdekében, való utazássorozatok­ról, diplomáciai találkozókról van szó. Az események so­ra a múlt héten kezdődött, a Fekete-tenger mellett, a Krím félszigeten, ahol a Szovjetunió Kommunista Párt­jának főtitkára a Német Szövetségi Köztársaság kancel­lárjával folytatott beható tanácskozásokat. Mind Moszk­vában, mind Bonnban, de a világon mindenütt, ahol az emberek Európa békéjét és biztonságát fontosnak tekin­tik, kedvező visszhangra lelt ez a találkozó, amely a két ország közötti bilaterális kapcsolatok erősítése mellett minden bizonnyal a nyugat-berlini négyhatalmi megálla­podást követő helyzetben is fontos lépést jelentett előre. Brezsnyev belgrádi útja után nem sokkal Párizsba is ellátogat majd, hogy tovább erősödjék Franciaország és a Szovjetunió barátsága és együttműködése az európai helyzet megszilárdítása dolgában. És tudjuk: soron kö­vetkezik Koszigin szovjet miniszterelnök kanadai, illet­ve skandináviai útja, Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének utazása a VDK-ba. Az európai — és az ázsiai — béke és biztonság a tét, annak érdekében utaznak a szovjet államférfiak, hogy a világ elkerülje az újabb katasztrófát. Hogy az elvileg szilárd szovjet béke­politikát gyakorlati lépések sorával valósítsák meg. Hogy az immár a világűrt s a Holdat ostromló emberiség szá­mára a földgolyó is egyre nyugodtabb lakóhely legyen. Szerdán tehát Belgrád lesz fontos esemény színhelye. „Jugoszlávia e látogatásban mindkét fél azon óhaját és törekvését látja, hogy a szovjet—jugoszláv szilárd és sok­oldalú kapcsolatok minden téren tovább fejlődjenek. Ez Jugoszlávia tartós érdeke” — hangzott a jugoszláv Kül­ügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata. Ugyanígy vé­lekedik e találkozásról a Szovjetunió is. Hozzátenni csak annyit lehet: e kapcsolatok tovább fejlődése Európa bé­kéjének és biztonságának, a szocializmus ügyének to­vábbfejlődését is jelenti és lépést jelent előre az európai biztonsági konferencia felé vezető úton. Nagy sikerrel vendégszerepel Moszkvában a Magyar Állami Operaház együttese. Képűnkön a társalat tagjai moszkvai városnézésen ANDRZEJ ZBYCH: KLOSS 5. RINGÉK LAKÁSÁBAN hirtelen megváltozott a han­gulat: a motorzúgás és az utcáról beszűrődő mindenféle hang most kevésbé volt ijesztő, távolabbinak tűnt fel. Csak Anna Maria Elken ajkán jelent meg gúnyos mo­soly; érdeklődéssel szemlélte az újonnan érkezett vendéget, nézegette, mint valami egzo­tikus állatot. — Tegyük fel — kezdte nyugodtan —, hogy befogad­juk önt vendégnek... — Kinek a nevében?... — vágott közbe Inge. — Ki akarod dobni? — Nem. — Akkor férj a bőrödben — pattant fél Anna Maria, majd a férfihoz fordult. — Mégis szeretnénk tudni, ki­hez van szerencsénk... Berta egy tányér levest tett az asztalra, és a férfi mohón evéshez látott. Nem vála­szolt. Csak miután már a ma­radék teását is kikaparta a tányér aljáról, akkor szólt oda Anna Mariának: — Előbb — mondta nyu­godtan —, ön mondja meg, kicsoda. — Hamburgi ápolónő! — visította Inge. Anna Maria habozott, aztán döntött. Felállt. — Anna Maria Elken. SS- Sturmführer. A legutolsó szolgálati helység: Görlitz. A férfi zsebkendőre emlé­keztető rongydarabbal töröl­te meg a száját. — Hans Kloss kapitány — mondta. — Legutóbb a 175. hadosztály törzséhez beosztott kémelhárító tiszt. — A középső hadseregcso­port — tette hozzá Fräulein Elken. — Jól tájékozott. — Igen. Miért éppen erre lopakodik vissza? — Vallatás? — Kloss mo­solygott. — Bekerítettek. Az Oderáig egyenruhában, on­nan aztán ki-ki saját szakál­lára tovább. — És egészen véletlenül ta­lált rá erre a házra? — Olyan házra, amely egyáltalán nem biztonságos — szólt közbe Schenk. — Helmut Ring ezredes szolgálata azonos az enyém­mel. Tudtam, hogy ebben a városban lakott. Kinél keres­tem volna menedéket, ha nem az ezredes úr családjá­nál? Elég ennyi? — Ismerte a nagybácsi­mat? — kérdezte Inge. — Ismertem, Nagyszerű ember... Egészen biztos, hogy senki sem számított olyan reagá­lásra, amilyennel Inge lepte meg a társaságot. Felpattant székéről. — Nagyszerű! — rikoltot­ta. — Maga is azt mondja, hogy nagyszerű. Mind egyfor­mák! Gyávák! — Hogy beszélhetsz így a nagybátyádról! — feddte a lányt Berta. — Hogy beszélhetek így? —• Inge teljesen elvesztette önuralmát. — Te úgy gondo­lod, hogy öregasszonyokra lö­völdözni méltó némethez, né­met férfihoz? — Miket locsogsz itt össze­vissza? Ki mondta ezt ne­ked? — Schenk hangjában leplezetlen fenyegetés csen­gett. — A te nagybátyád so­hasem lőtt asszonyra. — De igenis, lőtt. Asszony­ra! Német nőre! — A fal felé hátrált: hirtelen félelem szállta meg, már az arcokat sem tudta megkülönböztetni, nem ismerte fel Schenket, Bertát, Anna Mariát... Fe­nyegetően közeledtek feléje. — Ki mondta ezt neked? — Schenk elkapta a karját. — Azonnal mondj el min­dent — Anna Maria hangja, mint csengő fém csattant. — Titkolódzói! Hazudsz, vagy képzelődsz... — dor­gálta Berta. — Nem, nem! — visította Inge. — Nem hazudom! Az edelsbergi várban lőtt... — De tüstént el is hallgatott, mert észbe kapott, hogy túl sokat mondott. Következett a kérdésözön. Sarokba szorítva, némán hallgatott. Kloss, aki a jele­netet először eléggé közöm­bösen szemlélte, hirtelen rea­gált. — Legyen már vége ennek a nyomozásnak — mondta, de hangját nem emelte fel, csupán kiadta a parancsot. Egyszeriben mindnyájan feléje fordultak. — Kérem, ne avatkozzék a dolgunkba! Családi ügy — ordítozott Schenk. — AZT MONDTAM, hogy befejezni a nyomozást — is­mételte meg a parancsot Kloss. — Inge senki illeték­telennek nem árul el családi titkot. Igaz, Inge? — Igaz — szólt a lány hal­kan, s hálás pillantást vetett Klossra. (Folytatjuk) A kairói perről Az Anvar Szadat elnök ál­tal kinevezett forradalmi bí­róság kedden megkezdte a vádlottak második csoportja ügyének tárgyalását. A 11 fővádlóit ügyében a per tárgyalási része lezárult. A Mena egyiptomi hírügy­nökség, amely a fenti jelen­tést közölte, nem adott hírt arról, vajon mikor hirdetnek ítéletet Ali Szabri és társai fölött. Hatezer Skoda A bmói vásár üdvözletét hozó Barátság autós-motoros staféta megérkezése után a vendégek sajtótájékoztatót tartottak. A csehszlovák gépipari szakemberek elmondották, hogy néhány nappal ezelőtt kötötték meg azt a szerző­dést, amely szerint jövő év január 1-től kezdve hatezer Skoda Coupé gépkocsit szál­lítanak Magyarországra. Mi­után az érdeklődés ennél a szerződésben meghatározott mennyiségnél jóval nagyobb, keresik a szerződésben vállalt kötelezettségek túlteljesítésé­nek módját és lehetőségeit. Nemrégiben kötöttek jelentős szerződést a 250-es és a 350- es Jáwa motorkerékpárok szállítására is. Az idén 5 és fél ezer ilyen korszerű mo­torkerékpár érkezik Magyar- országra. 103 éves Rakamazon a helyi párt- és népfrontszervek képviselői és úttörők köszöntötték 103. szü­letésnapján Hankó Lajost, Szabolcs-Szatmár megye leg­idősebb lakosát. A felszaba­dulásig uradalmakban feles dohánykertész volt. Felesé­gével, Zelei Eszterrel 70 évig élt együtt, aki néhány évvel ezelőtt, 88 éves korában halt meg. Kilenc gyermeke, 19 unokája, 29 dédunokája szü­letett. Az idős ember András nevű fiával és unokáival él együtt a Harmat utca Iff. szám alatt. KAPITÁNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents