Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. szept. 19., vasárnap Közlemény a Brezsnyev—Brandt találkozóról Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt találkozójáról közleményt adtak ki. Annak a megállapodásnak megfelelően, amely Willy Brandtnak, a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellár­jának • 1970. augusztusában Moszkvában tett látogatása idején jött létre. Willy Brandt 1971. szeptember 16-tól 18-ig látogatást tett a Szovjetunió­ban. A Krímben történt látoga- i tás során egész sor megbeszé- j lés folyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára és Willy Brandt szövetségi kancellár között. A megbeszélések tár­gyilagos és őszinte jellegűek voltak és a kölcsönös megér­tés légkörében folytak. A felek a szövetségeseik iránti teljes lojalitás szelle­mében megvitatták a kölcsö­nös érdekű nemzetközi prob­lémák széles körét, a fő fi­gyelmet az európai helyzet fejlődésére fordítva. Eszme­cserét folytattak a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcso­latok, jelenlegi helyzetéről és i további fejlesztésének lehető­ségeiről. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsola­tainak rendezése a teljes egyenjogúság, a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbö­lése alapján, s annak révén, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják mindkét állam füg­getlenségét és önállóságát azokban az ügyekben, ame­lyek belső hatáskörükre tar­toznak, megfelelő határaik A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium az áldoza­tok személyazonosságának megállapítása után közzétette a szeptember 16-án Kijev .mellett lezuhant magyar re­pülőgép tragikus körülmé­nyek között elhunyt utasai­nak és személyzetének név­sorát. A szerencsétlenség követ­keztében életét vesztette a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság és tanács Erdösi Jó­zsef megyei tanácselnök ve­zette küldöttsége, amelynek tagjai voltak: Gyóni Lajos, Dudás Benjámin, Varga Fe­renc, Havasi Istvánná. A szerencsétlenül járt IBUSZ-csoport Bács-Kiskun megyei résztvevői voltak': Tamáska Jánosné, Tokai István, Vízin Miklósáé, Zo- boki László, Mészöly István, Ocsvári Mihály, Ocsvári Mi- hályné, Posszert Gyula, Posz- szert Gyuláné. Puchardt An­tal, Rendelzky János, Ren- detzky Jánosné, Sebők Erzsé­bet, Szilágyi István, Szloven- csák Miklós, Taba Sándor, Cselük Dénesné, Dobó Mária, Erdős Dezső. Gereben Lász­ló, Horváth István, Ábrahám János, Beiike János, Besenyei János, Bíró Zoltán, Bíró Zol­tánná. Belocska György, Braunitzer Ferencné, Kiss Istvánná. Az utascsoportnak három budapesti illetőségű tagja volt: Mihók Antal. Draskóczi Attiláné, Bakonyi Béla. Életüket vesztették dr. llankó Mihály és dr. Dezső Imre, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanárai, valamint William és Florence Miller, amerikai állampolgárok. A katasztrófa következté­ben életét vesztette Mészáros Sándor elsőosztályú repülő­gépvezető, a gép parancsno­ka, és hétfőnyi személyzete: Veres László, Deák Andor. ! Papp Sándor, Takács Márton, j között, ma lehetséges és nagy jelentőségű. Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt kifejezte véle­ményét. hogy a Szovjetunió és az NSZK közötti különbö­ző szintű eszmecserék és kon­zultációk kialakulóban levő gyakorlata mind a kétoldalú kapcsolatokat, mind a nem­zetközi problémákat illetően hasznos és folytatandó. Eb­ben az összefüggésben meg­Phantom-típusú izraeli harci repülőgépek szomba­ton rakétatámadást intéztek a Szuezi-csatorna mentén állomásozó egyiptomi gya­logság ellen — közölte Kai­róban egy katonai szóvivő. Az izraeli gépek „a csa­tornától tíz kilométerrel ke­letre levő távolságból” lőttek ki rakétákat az egyiptomi állásokra. A kairói szóvivő szerint emberéletben nem esett kár, anyagi károk sem keletkeztek. Az egyiptomi fegyveres erők ellen elköve­tett első ilyen jellegű táma­dás volt a közel-keleti tűz­szünet hatályba lépése óta. Izraeli fegyveres alakula­tok hajnalban újpbb agresszi- í ót követtek el a libanoni—iz- I raeli határon — közölte egy bejrúti katonai szóvivő. Ne- i héz gépfegyverekből tüzet Székelyhídi Katalin. Takács Zsuzsanna. Szőke Valéria. A szerencsétlenség áldoza- j tainak temetéséről később ! történik intézkedés; a Bács- ‘ Kiskun megyei áldozatok kö- j zös gyászszertartására Kecs- í keméten kerül sor. 3. I)E NEM EZ VOLT a leg­rosszabb, a legrosszabb még váratott magára. Az éjsza­kát az egész városka ébren töltötte, az utcákon csizmák döngtek, géppisztolysoroza­tok hasítottak, harsány ve­zényszavak pattogtak isme­retlen nyelven. Mindnyájan a nagy szobában tartózkod­tak: Berta. Schenk, Anna Maria és ő. féltek lámpát gyújtani, de még beszelni sem mertek hangosan. Inge anra gondolt, hogy a néme­tek nemrég jártak Lengyel - országban, és éppígy vonul­tak végig éjszakánként a lengyel városokon, de tűnő­dése nem hozott enyhületet. Félelme egyre nőtt. — Miért történt ez így? — suttogta. — Mondjátok meg. miért történt ez így? Hallgatás volt a. válasz Anna Maria szünet nélkül cigarettázott, idegesen járt fel, s alá a szobában, még elégedéssel regisztrálták, hogy az idén ősszel talál­kozóra kerül sor a'két állam külügyminiszterei között New Yorkban, majd utána a Szov­jetunióban . Willy Brandt nyugatnémet kancellár Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával folytatott tárgyalásai után szombat délután visszaérke­zett Bonnba. nyitottak Libanon területére. A gyilkos golyók kioltották egy mezőn dolgozó libanoni házaspár életét. Az izraeli katonák az incidens során behatoltak Libanon területé­re, s elhurcoltak egy libano­ni állampolgárt. Abraszimov kinevezése Pjotr Abraszimovot. a ki­váló szovjet diplomatát, aki­nek neve az utóbbi másfél esztendőben a nyugat-berli­ni rendezéssel kapcsolatos tárgyalásokkal összefüggés­ben különösen gyakran sze­repelt a világsajtóban, a Szovjetunió párizsi nagykö­vetévé nevezték ki A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének e dön­téséről szóló moszkvai sajtó­jelentések szerint Abraszi­mov, aki még csak jövőre tölti be ötvenedik életévét. 1956 óta tölt be felelősség- teljes párt és allami posz­tokat A Szovjetunió követ­tanácsosa volt a Kínai Nép- köztársaságban. majd 1957- től 1961-ig a Szovjetunió nagykövete Lengyelország­ban. 1962-től egészen a leg­utóbbi napokig az NDK-ban képviselte nagykövetként ha­záját. az ablakon is kinézett né­hányszor. — Tessék vigyázni — lo­pakodott rá Schenk —, meg­láthatják. Reggel Inge kiszaladt a kertbe. Szép idő volt, igazi tav'asz. a hegycsúcsok sok színben pompáztak, mint ál­talában ebben az évszakban. Bepillantott a kis lugasba: megdermedt. Sikolya elhalt ajkán. A földön Marta fe­küdt előtte. Ruhája elszakadt, bal karját ronggyal kötötték át. Amikor Inge föléje ha­jolt, kinyitotta szemét. — Marta. Marta ... — sut­togta Inge. Népi tudta elhinni, hogy ő az. Legalább egyszer egy hé­ten szokta őt látni; minden vasárnap sietett az edelsber- gi várhoz. A hátsó épületben, egy takaros kis szobában la­kott Marta. Talán a világ kezdete óta lakott ott. Valamikor régen, Inge nem is emlékezhetett, férje intéző volt a grófi bír­Közzétették a renülöszerencsétlenség áldozatainak névsorát Izraeli légitámadás a Szuezi-csatornánál ANDRZEJ ZBYCH: KLOSS KAPITÁNY HÉTFŐ: Koszigin fogadja Wilson volt brit miniszterel­nököt Közzéteszik az egyiptomi népszavazás eredmé­nyét KEDD: Tímár Mátyás Allende chilei elnöknél Meghiúsulnak a jordániai—palesztin tárgyalások SZERDA: Losonczi I’ál megkezdi látogatását a KNDK- ban A „tízek klubja" a dollárválságról tárgyal CSÜTÖRTÖK: A Biztonsági Tanács vitája Jeruzsálemről A Krim-f él szigeten megkezdődik a Brezsnyev— Brandt találkozó PÉNTEK: A máltai kormányfő londoni megbeszélései NSZEP-plénum Berlinben SZOMBAT: Harcok Kambodzsában Heves lüntetések Japánban és Dél-Olaszország- ban Ügy tűnik, Jiogy a követ­kező időszakban ismét na­gyobb szerepet kapnak a csúcsszínvonalon történő, személyes találkozások. A nyitányt Brandt kancellár utazása jelentette, amelynek során a világ megismerte az eddig viszonylag kevéssé is­mert Oreandát, ahol a Brezsnyevvel folytatott köz­vetlen, protokollmentes tár­gyalások megkezdődtek. Rög­zítették Brezsnyev párizsi útját is. az SZKP főtitká­rának tehát rövid időn be­lül alkalma nyílik eszmecse­rét folytatni a két legfon­tosabb nyugat-európai or­szág vezetőivel. Közben Brezsnyev még Belgrádot is felkeresi, míg Koszígin' mi­niszterelnök Dániába, Nor­végiába és Kanadába ké­szül. Mindezzel tovább teljese­dik az a békeofíenziva, ame­lyet az SZKP XXIV. kong­resszusa indított meg az óv elején. A fő témák adottak: egyrészt az európai bizton­ság problémaköre, ezen be­lül a konferencia összehívá­sának gyakorlati előkészüle­tei; az NSZK keleti szerző­déseinek ratifikálása; az NDK nemzetközi jogi érvé­nyű elismertetése — más­részt a leszerelés időszerű kérdései, így a SALT-meg- beszélések; az öt nukleáris hatalom ertekezlete, s az európai kölcsönös haderő­csökkentés. A kibontakozás folyamatának különösen nagy lendületet adott a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú megállapodás, jóllehet a két német állam, valamint az NDK. s Nyu- gat-Berlin között számos részlet vár még tisztázásra. A nyugatnémet jobboldal azon’ban korántsem teile le a fegyvert. A négyhatalmi egyezményt követő átmeneti zavarodottságból felocsúdva, eszközökben nem válogatva, próbálkoznak az ellentáma­dással. A világ más válságterüle­teiről kevésbé biztató lurek érkeztek a héten. A Közel- Keleten változatlanul távo­linak látszik minden kibon­takozás, sőt a Szuezi-övezeí- ben növekedett a feszültség. Kairó nagyszabású diplomá­ciai akciókra készül az ENSZ-közgyűlés soron követ­kező ülésszaka alkalmából. Végül, de nem utolsósor­ban tegyünk említést arról is, hogy tovább tart a ma­gyar diplomácia aktivitása. Külpolitikai tevékenységünk egyik fontos állomása Lo­sonczi Pál egyhetes hivata­los látogatása a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságban. Megelégedésünkre szolgálhat, hogy a jelentések a magyar—koreai kapcsola­tok elmélyítésére irányuló kölcsönös igényt fejezték ki. Földgolyónk másik oldalán Tímár Mátyásnak, kormá- n y u n k ein ökh e ly e ttesén e k dél-amerikai körútja folyta­tódik-. amelynek során a po­litikai és gazdasági témák egyaránt helyt kapnak. Ez a hét jelentette a csúcspontot, hiszen módja nyílt többszö­ri eszmecserére a legfelső chilei és perui vezetéssel. S a megbeszélések magukban hordják már a következő, jelentős programokat is. Al- lende elnök elfogadta a ma­gyarországi látogatásra szo­ló meghívást. A Dear a ni en eh ii Itt á borba n Csaknem hatszázan éhen- haltak a kelel-pakiízláni ha­tár közelében levő Deara menekülttáborban. A tábort, amelyben körül­belül 70—90 000 ember tengeti nyomorúságos életéi, a szeptemberi nagy esőzések és áradások szinte teljesen elvágták a külvilágtól és így fokon. A férj meghalt. Marta a szegény rokon jogán örök­re ott maradt. Amikor a gróf és családja elhagyta a várat: és a cselédséget elbo­csátotta. egyedül Marta nem akart mozdulni. Hova is ment volna? Inge rábeszélte, hogy költözzék be a városba, hozzájuk, hiszen állítólag Rin.gék távoli rokona, de Marta nem akart. Megszokta a várat. — A lengyelek — suttogta Inge — megsebesítettek. — Beviszlek, bekötözünk... — Ne, hozzatok, ne — mondta Marta. — Nem aka­rok hozzátok menni. Inge nem értette, azt hü­te. hogy Marta félrebeszél, de az öregasszony mintha erőre kapott volna. — Gyermekem — suttogta —, senkinek sem szabad meg­tudnia. hogy itt vagyok. Hal­lod : rajtad kívül senki sem tudhatja. — És akkor került sor a legrettenelesebbre. Marta nehezen beszélt, egyik- másik mondatát meg is is­mételte. Kuszán, ügyetlenül beszélt, de mondanivalójának értelme világos volt. Nem lengyelek lőtték rá. hanem Ring ezredes. Inge nagybáty­ja. ugyanaz a Ring, akit Marta csaknem gyermekkora óta ismert... így történt: délben Marta motorzúgást hallott. A hát­só épület ajtajában állt, a legrosszabbakra is elkészül­ve. mert azt hitte, hogy az oroszok, vagy a lengyelek jönnek. vészesen lecsökkentek az eddig is elégtelen élelmiszer- j szállítmányok. A menekülttábor orvosa; közölte. hogy szeptember kezdete óta a kisgyermekek I nem kaptak tejet és ennek következtében több mint öt­ven csecsemő éhenpusztult. i Elhunyt Kálmán Oszkár operaénekes Kálmán Oszkár, az Állami Operaház örökös tagja hosz- szas szenvedés után 84 éves korában elhunyt. Kálmán Oszkárt az Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés. Németek voltak. Leugrál­tak a teherautókról, a sze­mélygépkocsiból pedig egy tiszt szállt ki, akit azonnal felismert: Ring volt az. Fu­tott volna hozzá, de maga sem tudta miért, elbizonyta­lanodott, és ott maradt a kü­szöbön, sőt, még egy kissé beljebb is húzódott. Az SS-katonák géppiszto­lyokat markolva ládákat ra­kattak le a kocsikról civil ruhás férfiakkal. Marta jól látta, hogy Ring a kertben gondosan álcázott, és csak a gróf, meg két-három várbéli által ismeri, föld alatti töm­lőé bejárata felé vezeti őket. Ledöntötlék a kőlapot, és amikor a munkások kifelé jöttek a sötétből. Marta rö­vid sorozatokat hallott. Nem akart hinni szemének, még most sem tudja elhinni ... A civil rongyokba bújtatott em­berek elvágódtak, egyikük még egy darabon kúszott az ösvényen, az ezredes pisz­tolylövése azonban örökre megállította. A holttesteket feldobálták a platóra. Kiáltását magába fojtotta, aztán látta, hogy az egyik SS-katona Ringhez fut, je­lent és a hátsó épületbe ve­zető ajtó irányába mutat. Nem hallotta, mit beszélnek, de érezte, hogy a katona meglátta. Ügy gondolta, hogy a leg­biztonságosabb talán a park­ban lesz, kifutott a házból, hallotta, hogy Ring rákiált, es látta felemelt pisztolyát. Futott, menekült, már csak néhány lépés választotta el az erdő sűrűségű parktól, de nem érte el, ütést érzett, nem fájt, aztán elvágódott. Alig­hanem az mentette meg, hogy elvesztette eszméletét, mert Ring már nem ellen­őrizte, életben maradt-e. Biz­tos keze volt. sohasem két­kedett lövéseiben, erre Mar­ta még azokból az időkből emlékezett, amikor a gróf va­dászatokat tartott. Amikor magához tért. már csend volt. de lélt visszamenni a várba, és ide jött. Hátul, a kertben volt egy elhagyott házikó, valamikor a kertész lakott benne. Inge odavitte Martál, és megesküdött, hogy senki­nek, sem Bertának, sem Schenknek. sem Anna Mari­ának nem szól róla. Pokró­cokat csent ki a házból, és ennivalói készített Martának: majd gondosan bekötözte. Értett hozzá, mert a BDM- ben szanitéctanfolyamot vég­zett. Már jócskán beesteledett, a kövezeten ismét ágyúk dü­börögtek. tehergépkocsik haj­lottak. s rajtuk katonák éne­keltek. Inge az ablaknál állt. kémlelt kifelé az elsötétítő függöny hasadékan. Igyeke­zett semmire sem gondolni. — Gyere el onnan — hal­lotta Schenk hangját. —Teg­nap fegyvert találtak Pozne- réknál. Most házról házra járnak. — CSAK JÖJJENEK mondia a lány. Félelmük és nyugtalanságuk csak gyűlö­letet keltett benne. Hát csal: jöjjenek végre, és legyen ve­ge mindennek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents