Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

1971. siept. csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A részvevők írásban felelnek Ahová a magyar delegáció ellátogat A hagyományoknak meg­felelően szeptember 5-én is­mét megrendezik az érde­kesnek ígérkező KRESZ- vereemyt a 3. számú ÉPFU- nól. Több mint 500 gépkocsi- vezető készül a nagy erő­próbára, melynek előcsatá- rozásai tegnap elkezdődtek. Üzemegységenként folynak a vetélkedők, amelyeken 30 KRESZ- és 10 műszaki kér­dést kapnak a részvevők. Üjszerű, úgynevezett teszt­lápon kell a választ megad­ni minden kérdésre. A szak­emberek szerint ez a mód­szer lényegesen megkönnyí­ti a versenyzők dolgát, hi­szen tudott dolog, hogy a beszélőkészség nem minden­kinél egyformán adott, ami végül is befolyásolhatja a versenyző eredményes sze­replését. Természetesen az írásban adott feleletre is kiszabott a határidő. A kirendeltségi versenyek legjobb helyezettjei 500, 400, illetve 300 forintos pénzju­talmat kapnak és részt vesz­nek az üzemegységi döntőn is, ahol a kérdések megvá­laszolásán kívül gépjármű - vezetésből, műszaki hibael­hárításból is vizsgát tesz­nek- Akik itt szereplésük­kel kitűnnek, nemcsak az országos döntőre jutnak el, de nagy összegű pénzjuta­lomban is részesülnek. * művekkel fuvaroz. Olyanok­kal, amelyeknek puszta megjelenése az országúton tiszteletet parancsol. A sze­mélygépkocsi-vezetők iga­zolhatnak bennünket: van­nak. , rossz tapasztalataink. Amikor ezt a tiszteletet az erősebb jogán kikényszerí­tik belőlünk; amikor a só­dert szállító robogó billencs lekénvszerí'ti a gyengébb, kisebb járművet az útpad­kára, miközben ezerfelé pe­reg, szóródik róla a szélvé­dő üvegre oly veszélyes ka­vics; amikor az előzés leg­elemibb szabályait nem ve­szik figyelembe, mert sietni kell, s amikor — még a ve­szélyt is vállalva — min­denki félrehúzódik, mert egy ilyen sóderrel megra­kott billenccsel nem taná­csos összekerülni... Hangsúlyozzuk: nem alta­runk ünneprontók lenni. A mostani KRESZ-verseny is minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy felfrissítsék a gépkocsivezetők elméleti és gyakorlati tudását, és to­vább mélyítsék bennük a gondolatot: nem egyedül vannak az országúton! A kulturált utazásnak és autó­zásnak mindenütt megvan­nak a maga szabályai. A figyelmesség, a körültekin­tés, a mások (a kisebb jár­művek) jogainak tisztelet­ben tartása szintén alapvető követelmény. Soha, sehol, semmilyen vállalatvezetőség nem írja elő az őrült roha­nást, a szabályok lebecsülé­sét, különösen akkor, ami­kor nemcsak anyagi értéke­ket, hanem a saját, és má­sok testi épségét is veszé­lyeztetik. Reméljük, és hisz- szük is: a KRESZ-verseny teszt-kérdéseiben ez a téma is szóba kerül. Ónodvári Miklós A miLínr a spanyolok Pe- Ilii ltl’1 ru meghódítása után újabb „aranyország” után kutatva azt kérdezték a vidék lakóitól, mi van a he­gyeken túl, az indiánok c szóval válaszoltak: csili, ami nyelvükön hideget jelent. E jellemzés azonban nem állja meg a helyét. Aligha van még egy olyan ország, amely annyi természeti változatos­ságot mutatna, mint Chile. A térképre pillantva hosz- szú, keskeny szalag: 4235 ki­lométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban, a tró­pusoktól a déli Jeges-ten­gerig. Felszíne csaknem csu­pa felföld, az Andoknak a Csendes-óceán felé eső lejtő­jén. A múlt század nyolcva­nas éveitől az első világhá­borúig az ország északi ré­szén levő salétrom-sivatag jelentette Chilének a „fehér aranyat”, ennek kiviteli vám­ja fedezte az állami kiadá­soknak körülbelül 50 százalé­kát. Ez az ipar hozta létre a bérmunkások tömegét. A kö­vetkező korszakban rézbá­nyászata válik világgazdasági jelentőségűvé, s ma is ez szolgáltatja Chile exportjá­nak 80 százalékát. Az ország gazdag ásványi kincseinek kitermelése a külföldi töke, s főleg az amerikai monopó­liumok kezébe került. Területének alig 10 száza­léka van mezőgazdasági mű­velés alatt, szinte napjainkig a feudális nagybirtok jelle­mezte az állapotokat. A meg­művelt föld 52.4 százaléka 625 nagybirtokosé volt, s pa­rasztcsaládok százezrei éltek jobbágyi sorban. Az ország kilenc és fél mil­liónyi lakossága most har­col azért, hogy visszaszerezze az ország természeti kincseit, és hogy biztosítsa a gazda­sági függetlenségét a Népi Egységfront programja alap­ján. ( liilAlmn mar az 1930-as i-uiic ii évek végén létrejött az első népfront- kormány Latin-Amerikában, amely felvázolta az ország legfontosabb gazdasági prob­lémái megoldásának tervét. Gonzáles Videla elnök azon­ban egy 50 millió dolláros amerikai kölcsön feltétele­ként kizárta a kommunistá­kat a kormányból, és illega­litásba kényszeritette a pár­tot. 1956-ban hét politikai párt, közöttük a Chilei Kom­munista Párt és az Egyesült Szocialista Párt létrehozta a Népi Egységfrontot, amely­nek jelöltje Salvador Allen- de, győztesként került ki az elnökválasztásokból. Három- negyedéves működése alatt az új kormány hozzálátott a földreform megvalósításához, és az amerikaiak által ellen­őrzött rézipar birtokbavételé­hez. Ez év július 15-én írta alá az elnök azt a törvényt, amely a természeti kincse­ket állami tulajdonnak nyil­vánítja. A külföldi társasá­gokat 30 év alatt kártalanít­ják. A Chilei Köztársaság és ha­zánk kormánya 1965 február­jában újítottá fel nagykövet­ségi szinten diplomáciai kap­csolatait. 1967-ben egy ma­gyar kormányküldöttség láto­gatása nyomán kereskedelmi megállapodást, műszaki együttműködési. valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapo­dást írtak alá: Az idén júliusban ma­gyal-—chilei kereskedelmi megállapodás jött létre. A tárgyalásokon a chilei dele­gáció aziránt érdeklődött, hogy Magyarország bekapcso­lódhatna-e néhány chilei iparág — a gyógyszer-, alu­míniumipar. a bányászat, a gördülőanyag- és élelmiszer- ipar — fejlesztési terveinek valóra váltásába. Akkor meg­állapodtak, hogy megvizsgál­ják az együttműködés lehe­tőségeit és formáit. A két or­szág közötti együttműködés kiszélesítése érdekében egyet­értettek abban, hogy létre­hozzák a két ország kormány­közi vegyesbizottságát. X Clodomiro dina külügyminiszter buda­pesti látogatása után kiadott közös közlemény hangsúlyoz­za: kedvezőek a lehetőségek országaink gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatainak a szocialista elveken alapuló testvéri barátságra és a köl­csönös előnyökre épített je­lentős növelésére. Máté Sándor Negyedmillió látogató járt már a vadászati világkiállításon Eddig a hír, amelyet tu­dósí tónktól kaptunk, s iga­zán nem ünneprontásként tesszük hozzá az alábbi gon­dolatokat: Más közlekedési vállala­toknál is rendemek időn­ként KRESZ-versenyeket. Magunk is részt vettünk már néhányan, s mindig az a meggyőződésünk támadt: a gépkocsivezetők felkészül­tek szakmájukra, hivatásuk­ra. A KRESZ szabályainak ismerete rendkívül fontos, alapvető feltétele annak, hogy valaki egyáltalán vo­lán mögé üljön. A vizsgán, — mondjuk, amikor valaki a jogosítványt szerzi meg —, vagy egy-egy ilyen vál­lalati versenyen a részvevők igyekeznek is bebizonyítani ismereteiket, a gépkocsive­zetésre feljogosító elméleti tudásukat, gyakorlati ké­pességeiket. Aztán, amikor már a volán mögött ülnek a forgalmas országúton, sokan egyszeriben megfeled­keznek szóikról a szabályok­ról, amelyeket a versenye­ken, vagy a vizsgán^ ki­tűnően ismertek: legfőkép­pen és leggyakrabban az elő­zés szabályairól, más jármű­vezetők jogainak tiszteletben tartásáról. Miért éppen mast mond­juk ezt el? Mert úgy érez­zük, a téma különösen idő­szerű. Az ÉPFU nagy tel­jesítményű, megbízható jár­AZONNALRA FELVESZÜNK ! villanymotorok újrate- J kercselésében, valamint motorkerékpárok javítá­sában jártas j szak- és betanított munkásokat. Bérezés megegyezés sze­rint. I Jelentkezés: Miskolci Villamosipari Ktsz. Miskolc, l„ Arany János u 32. SÁROSPATAKON nya­ralván, sajnálattal állapítja meg az Észak-Magyaronszág augusztus 29-i számában megjelent 'írásában az Öz- don élő pataki öregdiák, dr. Kun Dezső, hogy „Sárospa­takom elhanyagolják a ter­mészetes folyóvíz kínálta fürdőzési lehetőség kihasz­nálását”. A tárgyilagosság érdeké­ben azonban jó lett volna a cikkírónak illetkékes helyen tájékozódnia. Sárospatak vá­ros Tanácsa nagyon is tu­datában van a lakosság és az idegenforgalom szem­pontjából egyaránt jelentős strand fontosságának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több mint egy éve kész tervvel rendel­kezik a Bodrog-parti strand­fürdő megépítése. Egy pata­ki öregdiák, Rácz György budapesti építészmérnök ké­szítette. Eszerint 230 méter hosszúságban, 28—60 méter átlagos szélességben húzó­dik majd a strand, vasbe­ton lábazatra épülő három­féle öltözősorral, vízvezeték­kel, zuhanyozóval, büfével, evezőraktárral és a szüksé­ges mellékhelyiségekkel el­látva. SÄROSPATAK lakosai és tanácsának vezetői fájlal­ják a legjobban, hogy egye­lőre nem kezdhetik el en­nek a minden igényt kielé­gítő, korszerű strandnak a megépítését. Köztudott ugyanis, hogy a Bodrog vi­zét csehszlovákiai területen olyan nagyfokú ipari szeny- nyeződés éri, amely miatt az Országos Közegészségügyi Intézet 1971. május 10-i hi­vatalos megállapítása sze­rint „sem ivó-, vagy élel­miszeripari vízellátás, sem fürdőzés és vízisport céljai­ra nem alkalmas”. A KÖJÁL fenti megálla­pítása szerint tehát a Bod­rogban való fürdés jelenleg egészségtelen és tilos. Éppen ezért nincs és nem is lehet hivatalosan kijelölt strand a Bodrog-parton. Mivel azon­ban a tilalom ellenére is sokan mennek a Bodrogra fürdeni, a szerencsétlenség megelőzésére tűzette ki a hatóság a cikkben említett, veszélyre figyelmeztető bó­jákat. Egyébként az értizedek­kel ezelőtti helyen nem lé­tesíthető strand. Nemcsak azért, mert ott a víz mély és a folyó medre vastagon iszapos, hanem elsősorban azért, mert a vízi közleke­Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a „Martin alatt” dol­gozik 21 éve Holló K. Arisz­tid. Tolatásvezető. A szűk, beláthatatlan kanyarokban irányítja, „vezényli” a folyé­kony nyersvassal teli üstöket cipelő vasúti szerelvényeket. Ez a gyár egyik leginkább balesetveszélyes mukahelye. A munka nagy szakértelmet, figyelmet, s főleg józan íté­lőképességet kíván. Pedig nem egyszer fáradtan, más­naposán, az éjszaka fogyasz­tott sok italtól kissé bódultán kezdte meg a nyolcórás mű­szakot a tolatásvezető. S ta­lán Fortuna is a kegyeibe fogadta Holló K. Arisztidot, hogy a „zűrös” években meg­úszta baleset nélkül. — Elmondom sorjában, ahogy történt — kezdi a be­szélgetést. — 1963-ig néni voltam italozó ember. A tár­saság kedvéért néha megit­tam cgy-két pohárral, de dési szabályok értelmében a hídon alul és fölül 100 mé­ternyire tilos strandot ki­alakítani. Ezért létesülhe­tett ott a Vízügyi Igazga­tóság bekerített árvédelmi hajókikötője hajókkal, mo­torcsónakokkal és más ár­védelmi felszereléseikkel. KÉSZ TERVVEL VÁRJA tehát Sárospatak város Ta­nácsa azt az időt, amikor a folyó szennj'ezettségének megszűntével megkezdheti az idegenforgalom növeke­dése miatt is annyira igé­nyelt, valóban korszerű Bodrog-parti strandfürdő építését. amíg az ember mértéket tud tartani, addig nincs baj. A baj akkor kezdődött, amikor a feleségemmel komolyabb nézeteltérésem adódott. A kocsmában kerestem vigasz­talást. Először egy-két félde­ci elég volt, majd hónapról hónapra többet kívántam. Három év alatt a napi egy­két féldeci egy liter pálinká­ra emelkedett. Végül már haza se mentem Domaházá­i-a. Munkából a kocsmába vitt a lábam, záróra után alig aludtam egy kicsit, kezdődött a reggeli műszak. Ebből állt az életem. Természetesen el- adósodtam, volt úgy, hogy kétezerrel is tartoztam. 0 A szomorú időszak emlé­két megsárgult levél őrzi az alkoholizmus elleni bizottsá­gon. Az asszony végső elke­seredésében fogott tollat: „Tisztelt Csuhán elvtárs! A férjein hónapok óta ittas, A vadászati világkiállítás első öt napján 250 500, tehát több mint negyedmillió láto­gató volt kíváncsi a sok ér­dekes látnivalóra. Szerdán tartotta nemzeti napját a Szovjetunió. A gaz­dag, ünnepi program nyitá­nyaként reggel a rtl ágki ál­lításon részt vevő vendége­ket 40 tagú szovjet katona mondhatom azt, hogy min­den nap. Ilyen állapotban jár be a munkahelyre is. A fize­téséből egy fillért sem ad haza, mind megissza, sőt, ha elfogy a pénz, még kölcsön is kér. Segítsenek rajta és a családján!.. Holló K. Arisztidot mind gyakrabban hívatták a fő­nöki irodába. Próbálták jobb belátásra bírni. Végül maga ment el a bíróságra, s kérte, hogy tiltsák le a gyerektar­tást, mert nem bízik magá­ban. Nem sokkal később, 1967 márciusában rászánta magát az elvonókúrára. Po- mázra került, a munkaterá­piás intézetbe. Csak itt de­rült ki. hogy a középtermetű, mokány ember egészségét megviselték a „zűrös” évek. Az idegei miatt hosszabb ke­zelésre szorult. Azóta viszont egy kortyot sem ivott. • — Nehéz volt lemondani róla ? — Csak az első négy-öt nap volt rossz. Ugyanúgy, mint a cigarettánál. Később a barátok unszolását volt ne­héz visszautasítani. De meg lehet találni a módját. Pomá- zon, a munkaterápiás inté­zetben összebarátkoztam több ápolóval, orvossal. Többször meglátogattam fúvószenekar köszöntötte pat­togó ritmusokkal, az orosz népi és klasszikus zene leg­népszerűbb dalaival. A szov­jet pavilon mozitermében ezen a napon 11 kisfilmet vetítettek, a változatos ter­mészeti tájakban gazdag or­szág vadállományáról és va­dászati módszereiről. őket. Bizony, azt tapasztal­tam, hogy az egykori szoba­társaim közül sokan vissza­kerültek. — Véleménye szerint mi­ért ilyen nagy a visszaesők aránya? — Meggyőződésem, hogy aki elvonókúrára adja a fe­jét — önként — annak ko­moly szándéka, hogy leszok­jon az italról. De az első po­hárnak, a barátok unszolá­sának nem tudnak ellenáll­ni. Az elsőt pedig a második követi, azt pedig a többi. Legtöbben szégyellik meg­mondani. hogy „elvonón” voltak, s nem ihatnak. Én nem szégyelltem. Azt tartot­tam, ha az italozást nem szégyelltem akkor. most már ugyancsak nincs szé­gyenkezésre okom. Egyéb­ként mióta nem iszom, rend­bejött a családi életem is. A munkahelyen azóta megbe­csülnek. tavaly kiváló dol­gozó lettem, s azóta 2 forint 40 fülér órabéremelést és mintegy két és fél ezer fo­rint jutalmat kaptam. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem megérte ... 0 A tolatásvezető mosolyog­va nyújt kezet. Várja a mun­ka. S utána otthon, a család. Tóth István Szabadulás az alkohol rabságából Az ózdiak alkoholizmus elleni szervezett, jó munkájának hire eljutott a határon túlra is. Az alkoholizmus elleni szervezett, társadalmi küzdelem ellenére is több mint két­ezer alkoholistát tartanak számon a városban és a járás­ban. A gyógyult alkoholisták aránya csupán 25—30 száza­lék. (Máshol még ennél is alacsonyabb a gyógyultak ará­nya.) Mi az oka, hogy a kezeltek mintegy 70 százaléka visz- szaeső? A kérdésről egy gyógyult alkoholistával beszélget­tünk, akinek az első kísérletre sikerült örökre félretenni a poharat. \ É IPf U r I (I.) CHILE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents