Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

1971. aug. 12., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Szeles-akn ai asztalosak Zúg a gyalugép a Szeles­aknai asztalosműhelyben. Nincs ebben semmi különös — mondhatná egy erre járó —, az asztálosműhelyek meg­szokott zajához ma már hozzátartozik a gyalugép zú­gása is. — Bár természetes volna nálunk is! — válaszolnák itt az asztalosok. S ez ugye, már különös? Miért? Hiszen látjuk, halljuk: van itt gya­lugép. . — Hát, van is, meg nincs is — jegyzik meg az aszta­losok, aztán még hozzáte­szik: — Itt van ugyan nálunk, ezen dolgozunk, de mégsem a miénk. Helyesbítsünk: az asztalo­sok közül csupán ketten — Liszkai József és Kucsora Ferenc — mondják ezt. A harmadik hallgat. Mert a gyalugép az övé, Almássy Károlyé. Sajátja. Hogyan ke­rült az üzembe? Masszív, erős, félkész fa­ajtók sorjáznak az asztalos­műhelyben. — Légajtók lesznek a bá­nyákban — mutatja Liszkai József. Az ajtók elkészítései ránk bízták. — Nem kis munka ez — folytatja Kucsora Ferenc —, a vastag fa kemény gyalu- lást kíván. Kézi gyalujuk persze van. Ezzel azonban nemcsak las­súbb, hanem nagyobb erőt és fáradtságot igénylő a munka. A géppel gyorsabb, könnyebb. Segítségül hozta tehát saját gyalugépét Al- mássy Károly. — Nem vásárolhatna az üzem is ilyent? — Dehogynem. Mi már többször szóvá tettük, hogy megérné, ha vennének ne­H jó munka tekintélye A nők helyzete a hegyaljai termelőszövetkezetekben — Fűrészgép már van az üzemünkben, de a mun­kánkhoz gyalugép is kell... — hallottuk Almássy Ká- rolytól. f Foto: Laczó. künk egyet. Mintegy 2500 fo­rintba kerül, de bőven meg­térülne az ára, hiszen meg­könnyítené a munkánkat. Munkájuk pedig bőven van az itteni asztalosoknak. Most például egyebek között 25 robbanóanyagos ládát is sürgősen el kell készíteniük. Hárman dolgoznak a mű­helyben. Nem alkotnak bri­gádot. de azért hasonlóan gondolkodnak, mint azok, akiknek „rangjuk és címük” van. Ezt egy ilyen megjegy­zésük bizonyítja: Evek óta közös a mun­kánk. Kisegítjük egymást mindenben. Szerintünk nem azt kell nézni, hogy mi az enyém, mi a tiéd, hanem — hogyan lehet jobb a „miénk”? (Ruttkay) A párt irányelveit követve a Tokaj-hegyaljai Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségéhez tartozó szövetke­zetekben sorra megalakultak az asszonyok, lányok érdekeit képviselő nőbizottságok, s küldötteikből megválasztot­ták a területi szövetség nő­bizottságát is, amely össze­hangolja a helyi bizottságok munkáját. A legtöbb termelőszövetke­zet vezetőségében képviselet­hez jutottak a nők. A vezető­ségek ülésein mindenütt részt vesznek a nőbizottságok el­nökei, s érveik, véleményeik súllyal esnek latba a fel­adatok arányos elosztására, a méltányos bérezésre vonatko­zó döntéseknél. Tájékoztató a jogokról Különösen figyelemre mél­tó és dicséretes intézkedése­ket hoztak a nők ügyében a sárospataki Kossuth Tsz- ben, a karosai, a kenézlői, a tiszakarádi, ,s a tiszaladányi szövetkezetekben. Patakon a Kossuth Tsz jogtanácsosa, dr. Komjáthy Lajos rendsze­res tájékoztatót tart a nők részére az őket legközelebb­ről érintő hivatalos rendel­kezésekről, mint például a szövetkezetben dolgozó anyák szülési és gyermek- gondozási segélye, a bölcső­dék és a napközi otthonok közös létesítésének, fenntar­tásának lehetősége, vagy a nők megfelelő foglalkoztatá­sa, egészségük védelme, a védőöltözet juttatásának sza­bályai. Patakon az is fokozza a szövetkezeti nőbizottság te­vékenységének eredményes­ségét, hogy lehetősége van tapasztalatokat cserélni a város ipari üzemeiben, s más intézményeiében dolgozó nő­bizottságokkal. A termelőszövetkezet két különleges üzemágában, a baromfitelepen és a kerté­Felkészüli a cukorgyár A Szerencsi Cukorgyár fel­készülten várja szeptember közepét, a répafeldolgozás kezdetét. Bár a termőterü­let az idén is tovább zsugo­rodott, a gyár vezetői most sem számítanak 4000 vagon­nál kevesebb cukorra. A ki­látások ugyanis eddig igen biztatóak, még ha számolni kell .is vele, hogy a betaka­rításig változhatnak. Az elmúlt szezon befeje­zése után, még januárban munkához foglak a karban­tartók, hogy a gyárban ne legyen fennakadás, ha a négy-négy és fél hónapos termelési időszak megkezdő­dik. A régi gyár tovább fia­talodik: a finomítónál négy­millió forintos építési, fel­újítási munkát végeznek. Egymillió forintba kerül a községi főcsatorna és a gyá­ri csatornarendszer összekö­tése. Több éves munkát ad ' az ipari szennyvíz tárolásá­nak, derítésének tökéletes megoldása, amelynek ered­ményeként teljesen tiszta vi­zet juttatnak majd vissza a folyókba. A szeptember közepére tervezett indulás után üzem­be állítják a nemrég vásá­rolt lengyel gyártmányú sze­letszárítót is. Ez a régi. kis teljesítményű berendezések­hez képest háromszor na­gyobb kapacitással dolgozik majd, és naponta 10 vagon könnyen .szállítható, száraz répaszeletet ad a környező gazdaságoknak. Az. idén a külső állomá­sokon 0 szovjet gyártmányú jármübuktató- és prizmázó- géppel könnyítik meg a me­zőgazdasági üzemek munká­ját. Egy-egv berendezés több mini másfél millió fo­Szerelik az új szeletszárítót rintba kerül,, de megvásár­lásukhoz 70 százalékos álla­tni támogatást kaptak a gaz- daságok. ’ Tavaly már két ilyen gép dolgozott a gyár­hoz tartozó répaföldelcen. A jó tapasztalatok alapján jö­vőre újabb nyolc ilyen be­rendezést állítanak be a be­takarítás és a szállítás gyor­sítására, hiszen közismert, milyen nagy gondot okoz minden évben a szállítás, amit az időjárás is erősen befolyásol. Az idén négy francia gépet is munkába állítanak. Ezek három me­netben végzik el a legnehe­zebb betakarítási teendőket, felszedik, lefejezik a répát és fel Is rakják- a jármű­vekre. Az élelmiszeriparban nél­külözhetetlen igényességet az 585 tíz, vagy tíznél több éve dolgozó, régi cukorgyáriak képviselik és diktálják a többiek számára is. A gyár­ban, amelynek kollektívája háromszor érte el munkájá­val „a szocialista munka gyára” szintet, minden ké­szen áll a répa fogadására, az új cukorgyártási szezon megindulására. — n — szetben javarészt nők dolgoz­nak. S hogy mennyire kez­deményezők a korszerű nagy­üzemi munkaszervezési mód­szerek bevezetésében, arra jó példa, hogy a kertészet­ben dolgozó nők alakították meg évekkel ezelőtt a szö­vetkezet első szocialista bri­gádját. A baromfitelepen is példásan dolgoznak a lá­nyokból, fiatal asszonyokból alakult szocialista brigádok. Érdem szerint jutalmazni A szövetkezet vezetősége érdemük szerint értékeli munkájukat, s jutalmul ősz­szel budapesti kirándulásra viszi a munkában példát mutató asszonyokat, lányo­kat. A tiszakarádi Üj Élet Tsz pedig már külföldi jutalom- kirándulásra, Bécsbe is eljut­tatta a legjobban dolgozó nőket. Mivel eddig az asszo­nyok, lányok számára jófor­mán csak a szántóföldi mun­káknál volt kereseti lehető­ség s ez a gépesített, kül­terjes művelésnél csak idény jellegű elfoglaltságot jelent, keresik a lehetőséget a nők foglalkoztatására más terü­leteken is. Hamarosan tejfel- dolgozó és kisebb palackozó üzemet létesít a szövetkezet, ahol elsősorban nők dolgoz­nak majd. Ebből az új szö­vetkezeti üzemből haszna lesz az egész Bodrogköz­nek, mert innét látják majd el a környező falvakat tejjel, tejtermékkel. A rendszeres foglalkoztatás gondja Ez a példa elgondolkoztató lehet a többi bodrogközi szö­vetkezet szamára is, hogy merreféié, s milyen módsze­rekkel ^éressék a megoldást e vidék* legnagyobb problé­májára: a falusi nők rend­szeres, szervezett foglalkoz­tatásának biztosítására. Az asszonyok, lányok igé­nye ma már a legtöbb falu­ban túlterjed a háztáji — egyébként szintén nem lébe-' csüléndő — elfoglaltságon. Azonkívül csapán a háztáji nem is tudja hasznosan le­kötni a család valamennyi, dologra kész tagjának a mun­káját. Kihelyezett ipari mű­helyekre viszont csak Tiiza- karádon, Nagyrozvágyon és Zemplén agárdon számíthat­nak a helyben vagy a köz­vetlen környéken lakó lá­nyok, asszonyok — a Hegy­alja Ruházati Szövetkezet részlegeiben. Tejfeldolgozó üzemet sem létesíthetnek minden faluban, de az éssze­rűség arra ösztönöz, hogy el­sősorban a mezőgazdaság kü­lönféle termékeinek helyi feldolgozására próbáljanak összefogni a bodrogközi ter­melőszövetkezetek, közös vál­lalkozás formájában. Ezek­ben. a kiegészítő üzemágak­ban rendszeres foglalkozásra nyílna alkalmuk az ügyes női kezelőiek. Szorgalomban nincs hiány A szorgalomban nincs hi­ány most sem. A szövetke­zetek asszonyai, lányai — ha a közösség érdeke úgy kíván­ja — vállalják a tetézett fel­adatokat is, együtt a férfi dolgozókkal. Beszédes példa erre, hogs’- Karcsán a mostani aratásnál a nők önként vál­lalták, hogy még éjszaka is rostálják a behordott búzát, hogy mielőbb biztonságba ke­rüljön az új termés. Azért pedig külön elismerés illeti a szövetkezeti nőbizottságot, hogy a termény 2ssákolósá- nak nehéz munkáját leg-* alább levette a nők válláról azzal, hogy zsákoló gépet szereztetett be, s ezzel sza­porábbá is vált, meg gazda­ságosabb;'» is a munka. Szaporíthatnánk a biztató példákat. Mindez azonban nem terelheti el a figyelmet arról, hogy a szövetkezetek - ben dolgozó nők, a falusi asszonyok, lányok ügyében intézményesen is többet kell tenni mindazoknak, akik fe­lelősek a mezőgazdaság to­vábbi felvirágoztatásáért, a falvak egészséges fejleszté­séért.. Berecz József A KIS/ lvezdemcnyezésére Kiváló katonák találkozója Miskolcon A KISZ Borsod megyei Bizottságának javaslatára a magyar néphadsereg, a BM karhatalom és a BM határ­őrség megyénkben állomá­sozó alakulatai, valamint KISZ-szervezetei a közeljö­vőben megszervezik a kiváló katonák első megyei talál­kozóját. Az egész napos rendez­vényre Miskolcon augusztus 24-én, a Stromfeld Aurél laktanyában kerül sor, ame­lyen az alakulatok kiváló ka­tonáinak képviseletében mintegy száz küldött vitatja meg a szocialista verseny­mozgalom helyzetét és fel­adatait a fegyveres testüle­tekben. Ezzel összefüggésben a délelőtti tanácskozáson szó lesz a KISZ-szervézetek ver­senyt segítő munkájáról is. Délután a találkozó részve­vői különböző sportverseny - számokban mérik össze ere­jüket, ügyességüket A kiváló katonák megyei találkozóját Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának titkára nyitja meg. Részt vesznek rajta az ala­kulatok parancsnokai és KlSZ-titkárai, továbbá kivá­ló ifjúgárdisták is, akik a közeljövőben kezdik meg tényleges katonai szolgála­tukat. Kevesebbet vásároltak A korábbi években a la­kosság panaszkodott a títoe- 1 őkeresked-elemre, most akár fordítva is lehetne; Az év első' felében ugyanis 504000 tonnával, júliusban újabb 60 000 tonnával kevesebb tü­zelőanyagot vásároltak, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Most még van idő, sokat lehet még tenni a szezonig; Ajánlatos minél előbb meg­kezdeni a tüzel »beszerzést, mert szeptember közepe után, októberben feladott megrendeléseket képtelenek lesznek rövid idő alatt telje­síteni. Tizenötezer tonnával több könnyűbeton Intézkedések a dolgozók érdekében (Tudósítónktól.) A Kazincbarcikai Kömnyü- betongyár bejárata előtt, gépkocsik, vontatók és lovas szekerek sokasága áll, kato­nás rendben várva, hogy sor­ra kerüljön. Ez itt mindenna­pos látvány, s azt mutatja, hogy a megye lakossága igényid és várja a gyár ter­mékeit. • — Az év első felében ösz- szesen. 105 537 köbméter ter­méket gyártottunk — tájé­koztatott Primász Ferenc, a gyáregység vezetője. — En­nek ellenére korántsem elé­gítettük ki a jelentkező igé­nyeket. Elsősorban, a borso­diaknak altarunk többet ad­ni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tervezettnél 15 ezer köbméterrel több anya­got adtunk a borsodi épít­kezőknek. Az a tapasztala­tunk, hogy sokan előre kész­letezik a terméket abban a hiszemben, hogy az árak emelkedni fognak. Ezek az emberek sajnos, azok elől vi­szik el az anyagot, akiknek az sürgősen kellene. Szeret­ném megnyugtatni a lakos­ságot, hogy semmi szándé­kunk az árakat emelni, sőt, célunk az ár stabilizálása. • Az egységvezető elmondot­ta, hogy az állományi lét­szám jelenleg 450 ember. Hiány, főleg a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelye­ken van. — örömmel közölhetem viszont, hogy e területeket a jövő év végéig gépesítjük, így sikerül megszüntetnünk i a nehéz fizikai munkát, s ez várhatóan csökkenti a mun­kaerő-gondjainkat. — Itt kívánom megemlí­teni — folytatta Primász Fe­renc —. hogy korábban so­kan eltávoztak tőlünk. Ezek az emberek most szeretné­nek visszajönni. Akik nem fegyelmivel mentek el. azo­kat visszavesszük, de alacso­nyabb bérrel, mint ahogy tő­lünk eltávoztak. Ezt az in­tézkedésünket nagy megelé­gedéssel nyugtázták a dol­gozó kollektívák, hiszen ez a törzstagok megbecsülését fe­jezi ki. A könnyűbeton gyárban a dolgozók jelentős része, 53 százaléka nő. Ez arra köte­lezi az egységet, hogy foko­zottabb figyelemmel kísérje a nödolgozók helyzetét. — A jövőben — mondot­ta befejezésül az egységve­zető — az egyedülálló, vala­mint a sokgyermekes anyák részére, a dolgozó kérése alapján, megszüntetjük az éjszakai műszakot, s gondo­lunk arra is, hogy anyagilag ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe emiatt. Ugyané dolgozóink részére évenként egyszer, egy-egy heti időtar­tamra vállalatunk üdülőjé­ben, térítésmentesen biztosí­tunk üdülést. e Az egységben nagy figyel­met fordítanak a törzsgárda- tagok erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Talán ennek is tudható be, hogy az üzem dolgozóinak 70 százaléka törzsgárdatag: sehol nem ta­lálkoztunk még ilyen nagy­mértékű anyagi elismerési­vel a törzsgárdatagságnák. Az 5—10—15—20 és 25 éves törzsgárdatagság elérésekor a dolgozók 500, 1000. 2000, 3000 és 5000 forint pénzjutalmat kapnak a fokozatnak megfe­lelően. Molnár Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents