Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

1971. aug. 11., szerda E5ZAK-MAGYARORSZAG 5 A természetátalakítás eredményei a Csereháton A nyugtalan ^ dimbes-dombos, az erózió pusztításainak kitett Csere­hát. illetve a Szárazvölgy egyik legjellegzetesebb kör­zetében, a Bélusvölgy terüle­tén alakult meg 1963-ban a Bélusvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Működési területe kezdetben alig több. mint tízezer holdra terjedt ki, majd hamarosan 33 907. talajvédelmi szem­pontból kiemelt terület tarto­zott már e társulathoz. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság patroná- lásával évről évre fejlődött a társulat, amelynek tevékeny­ségét országszerte figyelem­mel kísérték. Indokolt is volt ez az érdeklődés, mert a tár­sulat. valóságos természetát­alakító munkát vállalt magá­ra. sok mindenben volt kez­deményező. Rozgonvi András, a társu­lat elnöke ma mái' arról ad­hat számot, hogy több mint 100 ezer hold tartozik mű­ködési területükhöz, az. enesi járás 45 és az edelényi járás 7 községének teljes határa. További terv. hogy működési területüket kiterjesztik a Hernád bal partjára, a Sze­rencs patak vízgyűjtő terüle­tére is. Eddig elért eredményeik nemcsak megyénkben, hanem országszerte is elismerést arattak. Gyakran kalauzolnak a Csereháton hazai és kül­földi szakembereket, egész csoportokat, akik az itteni természetátalakílási és víz- rendezési munkák tapaszta­latait tanulmányozzák. Akad is itt megnézni való bőven. Hiszen eddig, csupán a talajvédelmi szempontból kiemelt területen többek kö­zött 12 155 holdon végeztek 6,5 millió forint értékben al talajlazítást, több mint 17 ezer holdon került sor 20.9 milliós költséggel kémiai ta­lajjavításra. és 7420 holdnyi terület kapott 9,8 millió fo­rint értékű szervestrágyázást. A' talajvédelem céljából vég­zett műszaki munkák értéke is jóval meghaladja a tízmil­lió forintot, fezek során töb­bek között 305 műtárgyat é.s 52 nagy vízmosás-kötést épí­tettéit. A társulathoz tartozó több mint 150 kilométer hosszúsá­gú helyi vízfolyások zömét is rendezték, szabályozták már. Csupán az idén mintegy 4 millió forintot költenek a Kongresszusra készülnek Ez yv decemberében tart­ják meg az altalános fo­gyasztási szövetkezeti moz­galom VII. kongresszusát. Az Általános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa a közelmúltban hozta nyil­vánosságra a VII. kongresz- szuí# irányelveit. A fogyasztási szövetkeze­tek népgazdaságunk fejlődé­sével lépést tartva az elmúlt években nagy utat tettek meg. Országosan több. mint kétmillió tagot tömörítenék magukba. Megyénkben mint­egy kétszázezer tagja van a három szövetkezeti szektor­nak. A VII. kongresszus mint esemény is igen számottevő, hiszen újabb fontos állomá­sa lesz a mozgalom demok­ratikus kibontakozásának, a szövetkezeti élet fellendülé­sének. Megyénk fogyasztási szö­vetkezeteiben már javában folyik a VII. kongresszusra vaió készülődés. Az elmúlt hetekben megtartott rendkí­vüli, a IV. ötéves tervet jó­váhagyó küldöttgyűléseiken, illetve kibővített igazgatósá­gi üléseken egyöntetűen ha­tározatot hoztak, hogy a MÉ­SZÖV elnökségét kongresZ- szust előkészítő megyei szer­vező bizottság létrehozásával bízzák meg. Ugyanakkor va­lamennyi szövetkezet elhatá­rozta. hogy szeptember 30-ig mindenütt kongresszust elő­készítő rendkívüli küldött- gyűlést tartanak. lisztavatás, légiparádé Ez évben is az alkotmány ünnepén, augusztus 20-án avatják fel a Parlament előt­ti Kossuth Lajos téren a katonai főiskolák végzős hall­gatóit — jelentették be a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjának nyári helyi­ségében kedden délelőtt tar­tott sajtótájékoztatón. A tisztavatás után kerül sor a hagyományos vízi- és légi- pai'ádéra, amelyet az MHSZ budapesti vezetősége rendez a Margit-híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon. A tagszövetkezetek meg­bízásából a MÉSZÖV már létre is hozta a VII. kong­resszus előkészítésére a me­gyei szervező bizottságot. A bizottság elnökéül Csege Gé­za elvtársat, a MÉSZÖV el­nökét: választották meg. a A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek­ben, a takarékszövetkezetek­ben és a lakásszövetkezetek­ben a megyei szervező bi­zottság ajánlásai alapján fo­lyik a helyi küldöttgyűlések, valamint a megyei küldött- értekezlet előkészítése. A helyi akcióprogramok és azok megvalósítása az alapja a kongresszusra való ! érdemi felkészülésnek és ez j segíti majd a megválasztan- j dó küldöttek sikeres kong- , resszusi munkáját is. i csenyétei patak, a Vaconca, a Vadász-patak kupái és tömöri ágának, a deteki pataknak, a devecseri pataknak és a Garadnának a rendezésere. A tata}védelmi rendezési munkák eredmé­nyeként a társulat területén levő gazdaságokban szinte teljes egészében megváltozott a termelés struktúrája, ma­gasabbak a termésátlagok, sokkal biztonságosabb a ter­melés. A természetátalakító mun­kák megkezdése előtt például a szántóterület alig 8 száza­lékán termeltek évelő pillan­góst ezen a vidéken. Ma már a pillangós takarmányter­mesztés a szántóterület 20 százalékán folyik, s a termés­átlagok is sokkal magasab­bak. A novajidrányi, a szala- szendi, a hidasnémeti és a pusztaradványi határban pél­dául 1963-ban holdanként 15 —16 mázsa, az elmúlt évben pedig már 35—40 mázsa lu­cernaszénát tudtak betakarí­tani. Az őszi búza Éancsalon 1963-ban csak 2.7 mázsát fi­zetett holdanként, most pedig már a 20 mázsánál tartanak. Novajidránvban, Fulókércsen és már a környék községei­nek termelőszövetkezeteiben is általában megnégyszerező­dött a kalászosok terméshoza­ma. Szinte ugyanez vonatko­zik a cukorrépára és a kuko­ricára is. A Léhi Állami Gazdaság számára is sokat jelent a társulati tagság. A gazdaság mintegy 840 holdnyi, a ki­emelt körzethez tartozó terü­letén az elmúlt évben és az I idén 2,6 millió forint értékű talajjavítási és vízrendezési j munkát végeznek el. A gaz- : daság búza átlagtermése 19 mázsás, de egy javított 100 holdas táblán 27 mázsás volt az átlagtermés. A patakok sával a völgyekben levő föl- j dek száz és száz holdjait ad­ták vissza a környék gazda­ságainak. A felsővadászi Rá- ! kóczi Tsz például 270 hold- nyi területtel gazdagodott a Vadász-patak szabályozása következtében. A völgy Iren, a patak menti táblákon, ahol eddig savanyú csaté termett j csak és nagy részek már; teljesen elmocsarasodtak, ; most már intenzíven gazdái- j Íródhatnak, vagy itt alakít- j hatják ki a legjobb réteket, j legelőket. (p. s.) í A jó szereplés egyik fontos feltétele a fűrészfogak kireszelése. A képen K. Szabó sátor­aljaújhelyi versenyző' e művelet közben látható Foto: Laczó József Tegnap délelőtt fejszecsa­pások zavarták meg a fes­tői Csanyik-völgy csendjét. Az ütemes zajba időnként a motorfűrészek dübörgése is belekapcsolódott. Aki ezt a hangzavart követve ledön­tött törzseket és favágókat remélt, részben csalódott. Az elképzelt erdei fadöntés he­lyett csőrién lógó bükkfát, vágott a fűrész éles foga. A megye erdészeteinek szak­munkásai versenyeztek az országos bajnokságon való részvételért. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ren­dezte meg a viadalt, amire 26-an neveztek be. Közülük kerül ki az idei bajnokság héttagú kerete. Pár négyzetméternyi terü­leten játszódik le a fakiter­melő öttusa minden száma. Már 3 éve azonos feltételek között bonyolítják le hazánk­ban az ilyen jellegű viada­lokat. Tőlünk a szocialista országok is átvették ezt a versenymódszert, és ezzel egységestlelték az idáig sok számból álló bajnokságot. Azok a versenyszámok, ame­lyek itt szerepelnek, a biz­tonságos munkavégzést és a maximális fanyereséget hi­vatottak elősegíteni. A technika az erdőgazda­ságokban is nagy lépésekkel halad előre, de az ember szerepét a termelésben ez nem csökkenti. A mai faki­termelés legfontosabb eszkö­ze a motoros fűrész. Ennek karbantartására, a hozzá va­ló íűrészlánc élesítése a szakmunkások legfontosabb feladata. Ettől függ munká­juk sikere. Jó kell tudniuk bánni ezekkel a szerszámok­kal, ismerniük kell a szer­kezetét és a kezelését. Ezért lett a válogató első száma — a fűrészlánc-csere. A versenyzők az általuk éle­sített láncot 90 fokos elfer­dítéssel rakják fel a fűrész­re. A szerelés idejét termé­szetesen mérik, és erre adják a pontszámot. FejcsóváMs közben Mint mondani szokás, má­sodmagával sütött a nap, a fölmelegedett vasúti kocsik pedig még ezt is megdupláz­ták, s kazán módjára ontot­ták magukból a hőséget. Rej­tő afrikai légionistái ilyenkor fogcsikorgatva menetelnek. Egy valaki, a főhős az, aki mindezt a kínt föl sem ve­szi, csak megy, megy, segít a társakon, átveszi valakinek a puskáját... A Pest felé induló személyvonaton senki nem vette át másnak a pus­káját, legfeljebb a horgász­botját, bár a horgászok korán kelő emberek, 9 óra után rég kint vannak a vizek mellett... A szemüveges férfi nagy nehezen kapott még egy he­lyet, megtörölte homlokát, aztán, elő a táskából Agatha Christie-t! A krimi koroná­zatlan, vagy félig-meddig megkoronázott királynőjét! Ilyen hosszú úton nagyon so­kat lehet olvasni. Egykettőre belemerült, izgatottan lapo­zott. hiszen a gyilkos jött, s megszólalt' szabad ez a hely. Ja, ez nem a regény... tes­sék, ez az egy még szabad ... De hogy van ez? Igen, az a nő is gyanús. Ugyanis akkor a szobából női hangok hal­latszottak ... Most is megszó­lal: . . az Özd felől érkező személyvonat 15 percet, a Nyíregyháza felől érkező szintén 15 percet késik... Puff neki! Akkor ez a vonat is késve indul. Eh!... Késés télen, késés nyáron, késés mindenkor. Meg ez az Agatha Christie isi... Hiába, neki sem sikerült minden re­génye ... * — Azért mégis nagy sza­márságot csinál maga! —- böki oldalba a szemüvegest egy ünneplőbe öltözött, eskü­vőre igyekvő bácsika. — Lehet... — húzza be nyakát a szemüveges. — Tanáriba menni meccs­re! — folytatja rendületlenül a bácsika. — Négy óra oda, négy vissza ... ebben a dög melegben... — Este, visszafelé már nincs is olyan meleg... — erőtlenkedik amaz. — Meg aztán ... miért kell elutazni, ha már mindenkép­pen meccset akar látni..: Nincs ott csapat, Miskol­con ? ... — De, van ... — nyögi, s végképp a könyvbe merül. A vonatablakon ömlik be­felé a korom. Ablakot be­csukni ? Kész öngyilkosság ebben a' hőségben ... Akkor már inkább a korom ... Recsk, Parádfürdő... A kőbánya, az osztályozó vasár­nap is dolgozik, finom por­felhő száll a környéken . .. A Párádra igyekvők alig várják már, hogy odaérjenek, ledobhassák ruháikat, és ... Döcög tovább a vonat. Kis strand Mátraderecskén. és . . . hihetetlenül sok vendég. És jönnek, állandóan jönnek a vízre vágyók. A strand kör­nyékén kocsik hosszú sora pilléd ... Mátramindszent... Félig nyers téglák garmadája szá­rad a napon. Kell az építő­anyag ... Átszállás Kisterenyén. Fo­kozatosan beborul az ég. Mire a vonat Tarjánba ér, esik az eső. — Amikor én Tarjánba jö­vök, mindig esik! — fakadt ki mérgesen a szemüveges. — Tudja mit, látogasson el gyakrabban Tarjánba... — invitálja kedvesen egy néni­ké. * Több ezer ember zúg-mo- rog, tapsol, kiabál a nézőté­ren. A szemüveges szalámis zsemlét majszol. Lőj mar, te!. . . Eh! Ez sem sikerült... De kemény ez a zsemle... Ja, ez a körme, azt rágta ... No. talán most... Ez az!... A második félidő kezdő­dik .. . Idegesen tekint órá­jára. Fél hétkor megy a vo­nat. tehát indulnia kell... De hát hogy all a meccs? Mennyi az eredmény? Az ut­cán, a házak nyitott ablakán kiszűrődik Szepesi hangja... Gól. nem gól?... És hol? Mennyi az eredmény?.., A vonatban titokban elő­kerülnek a rádiók, az uta­sok fél füllel a meccset fi­gyelik. fél szemmel az ajtót lesik, nem jön-e a kalauz?... Végre ... győzött a csapat. Vége a közvetítésnek. Min­den rádió elhallgat... És ez a regény! Isteni... Hiába, Agatha Christie utol­érhetetlen .., B. K. Vigyázz, rajt! S a verseny­bíró vezényszava után a fü- reszkezelö lehajöl, hogy éket vágjon a fa törzsébe. A hajkolással egybekötött dön­tővágás egyike a legnehezebb műveletnek, mert mér a fű­részelt részt is szigorú mű­szeres bírálat ala vetik. De utána a fa másik oldaláról indulva, a fűrésznek ponto­san a résbe kell érnie, mert különben az „eredeti'’ fa rosszul dőlne. A döntés má­sik művelete, a legyező ala­kú fűrészelés sem a legköny- nyebb munkafolyamat. A bükktörzs közepén szúróvá­gást kell végezni, majd ki­hasítani egy félkört:, és a pihenő után megtenni ugyan­ezt a fa másik felével. Ha a leszelt korong felülete si­ma, a munka jó, ha nem, pontot vonnak le. Ezután két érdekes fel­adat következett: a celba- vágás és a sarangolás. Fek­vő lapra rajzolt öt kis cél­kor es vállig emelt fejsze kell hozza, valamint kitűnő szemmérték, .jó idegrendszer és gyorsaság. Utána álló la­pon kell végrehajtani ugyan­ezt. A sarangolás a legnehe­zebb fizikai feladat. Egy köbméter papírl'u rakásba állításáról, van szó. A hasab és dorong alakú fákat előbb szét kell dobálni, majd újra összerakni. A versenybírák egy szab vány kerettel ellen­őrzik a munka minőségét. S végül a befejező, talán tí leglátványosabb ügyességi szám a darabolás. Dőlt hely­zetű törzsekről a szintre me­rőlegesre vágják le a koron­got. A feladat másik réspe még bonyolultabb. Először felülről, majd alulról kell fűrészelni, s a két metszés- vonalnak el kell találnia egymást. Az idén szeptem­berben a Csanyik-völgyi versenypályán fognak talál­kozni az ország legjobb fa­kitermelői. A vállalat, hogy a közönséget a bajnokság megtekintésére megnyerje, a versenynapokon két alka­lommal ingyenes kisvasúti járatot szervez. Az estébe nyúló küzdelem a következő eredményeket hozta: 1. Lo- patovszki Pál (Lillafüred), 2. Verbőczi Róbert (Miskolc), 3. K. Szabó István (Sátoralja­újhely), 4. Budai Ferenc (Miskolc), 5. Grecmayer Jó­zsef (Szín). 6. Boros János (Bánhorváti). Kármán István Darabolás, célbavágás, sarangolás Bükki fakitermelők öttusája Az országos versenyre készülnek A változó Bélusvölgy

Next

/
Thumbnails
Contents