Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

« ** 1971. aug. 8., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Még csak néhány hónap telt el a tanácsok átszerve­zése óta. E rövid idő azon­ban nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni már most a közigazgatási mun-< ka korszerűsítésének bizo­nyos tapasztalatairól. Mind­erről Sóvári Sándorral, .Mis­kolc megyei város Tanácsa II. kerületi hivatalának elnökével beszélgettünk. * Gyorsabb ügyintézés Az eddig eltelt idő a má­sodik kerületben azt mutatta, hogy az átszervezés változást hozott a tanácsi munkában. Nagyobb gonddal születnek a döntések és gyorsabb az ügy­intézés. A testületi tevékeny­ség megszüntetésével igen sok dolgozónak szabadult fel jelentős munkaideje. Tehát azt az időt, amelyet koráb­ban egy-egy vb-ülés előké­szítésével, lefolytatásával, majd a határozatok végre­hajtásának előkészítésével, illetve megvalósításával töl­töttek el, most már teljes egészében igazgatási felada­taik végzésére fordíthatják. Meggyorsítja az ügyintézést az is, hogy nem kell. várni testületi döntésre — koráb­ban jó néhány dolog a tes­tületi hatáskörbe tartozott •—, így az azonnali intézkedés nyomán a korábbi, legkeve­sebb három hét helyett most néhány nap alatt megszüle­tik a határozat. A munka mennyiségi nö­vekedésével már most együtt jár a minőség javulása is. Elemzőbben végzik feladata­ikat, ugyanakkor rendszere­sen ellenőrzik is saját tevé­kenységüket. Mindez azt eredményezi, hogy így az átszervezés egyik lényeges következménye lett a tör­vényesség betartásának jobb lehetősége. Önálló gazdálkodási egységek ue ugyancsak a jobb munkát segítik az átszervezés nyomán a különböző belső szerkezeti változások is. Az igazgatási osztály most már, az általános értelemben vett igazgatási feladatokon kívül ellátja az ezek részét képező ipari, kereskedelmi, vala­mint élelmiszer- és fagazda­sági ügyeket. Ez végső soron, az azonos eljárási körbe tar­tozó ügyek centralizálását je­lenti, ami a lakosság szem­pontjából lényegesen jobb. Ugyanígy a lakossági igé­nyek jobb kielégítésével jár az is, hogy a beruházások, a felújítások központi, városi tanácsi hatáskörbe kerültek, így lényegében kevesebb lett a műszaki osztály mun­kája. Miként a pénzügyié is a. különböző finanszírozási tevékenységek ugyancsak vá­rosi tanácshoz kerülésével, s az intézményi gazdálkodás bevezetésével. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az iskolák, a napközik, a bölcsődék, -óvo­dák stb., önálló gazdálkodó- sú egységek lettek. Megvál­tozott az elnöki munka is. Lényegesen több idő jut a hatósági feladatvégzés vizs­gálatára, továbbfejlesztésére és a hivatalban dolgozók te­vékenységének ellenőrzésére. Az átszervezés javulást ho­zott és hoz még továbbrá is a munka tárgyi feltételeiben. A tanácsterem és más helyi­ségek felszabadulásával már megszűnt a zsúfoltság az iro­dákban. Kedvezőbb és jobb körülmények között dolgoz­hatnak. S lehetőség nyílt egy korszerű, s rendeltetéséhez méltó házasságkötőterem ki­alakítására. • • „Összekötő kapocs Bevezetőben már említet­tük, hogy még csak néhány hónap telt el az államigaz­gatási munka átszervezése óta. Tudni kell azt is, hogy ez a korszerűsítés még nem befejezett. Nem tisztázott még például a különböző társadalmi bizottságok, a ta­nácstagok, a lakóbizottságok és a hivatal kapcsolatának kérdése. Pedig ez nagyon lé­nyeges, hiszen a lakosság de­mokratikus részvételét jelen­ti a helyi feladatok megoldá­sában, és a tanácsi munka társadalmi segítését, mert e bizottságok és a tanácstagok jelentik az összekötő kapcsot a lakosság széles rétegei és a tanács között. Várhatóan az elkövetkező hónapokban, de egy-két éven belül min­denképpen és végérvényesen tisztázódnak ezek a kérdések is. S az eddiginél is nagyobb mértékű társadalmi támoga­tással végezhetik majd az ál­lamigazgatási munka rájuk eső résziét. OB. P.) Foto: Mécs Ernő. Hat hónapig ingyen hordja? Sok a jogos panasz - Rosszak a cipők - Sok a visszaélés A burgonyabogár második nemzedékű lárvái tömegesen kelnek ki a tojásokból. Az ezekből kifejlődött, áttelelő bogarak elsősorban a jövő évi burgonyatermést veszé­lyeztetik; A veszély elhárí­tásához nagy szükség van a második nemzedékű lárvák elleni védekezésre. A megyei növényvédő ál­lomás szakembereinek taná­csai szerint a házikertekben a. legajánlatosabb védekező­szerek a Sevin 0,2 százalékos, a Ditrifon. 0,2 százalékos, a Fiiból E 0,4 százalékos és a Dimecron 0,1 százalékos tö­ménységben. A nagyüzemek­ben az engedélyezett szerves foszforvegyületekkel lehet védekezni. A védekezés vég­rehajtása a MÉM rendelete értelmében kötelező, annak elmulasztása büntető eljárást von maga után; A párás, meleg időjárás rendkívüli mértékben ked­vez a burgonyavész és a pa­radicsomvész gyors elterjedé­sének is. A betegség jár­ványszerű fellépése súlyos terméskárokat okozhat. Ezért ajánlatos 0,2 százalékos tö­ménységű Dl thane M—45 gombaölőszerrel védekezni. — Az egyik miskolci cipő­boltban fejkendős, falusi né­ni érdeklődött: — Ugye, itt veszik meg a rossz cipőket? S választ sem várva, tucatnyi pár elhasz­nált cipőt öntött ki batyujá­ból; Eddig fajult volna a keres­kedelmi szabályzatban rögzí­tett miniszteri rendelet ér­telmezése? Az Északmagyar­országi Cipő Nagykereskedel­mi Vállalat igazgatója az el­múlt két és fél év statiszti­káját tárja elénk, amikor a fogyasztói reklamáció mére­teiről érdeklődünk. Eszerint: 1969-ben 20 ezer pár cipőt cseréltek be, vagy váltottak vissza a Borsod és Heves megyei cipőboltokban. Ez ter­melői áron 3 millió' 625 ezer forintot jelent. Tavaly már 26 ezer pár cipőt „vittek visz- sza”, ezzel 4 millió 761 ezer forintnyi kár keletkezett. Az idei év első fél évében pedig rekordmennyiségűre rúgott a reklamáció: július 1-ig 21 ezer pár, 3 mülió 509 ezer így is lehetne... Idős falusi bácsi száll fel tétovázva az egyik csuklós villamosra a Tiszai pályaud­varnál. Bizonyára hallott már róla valamit, hogy a város­ban. megváltozott a közleke­dés rendje, de nem tudja pontosan, mi a teendője. Hi­szen k'alauznőt is lát ülni a hátsó ajtó mellett. Nyújtja is feléje reszkető kézzel a markában szorongatott forin­tost. — Jegy nélkül nem sza­bad felszállni — szól rá ok­tató hangon a kalauznő. — De tessék ám sietni, mert büntetés lesz belőle. Odalenn a jegyárusoknál váltsa meg jegyét, és majd szálljon fel a következő kocsira. A bácsika nagy szomorú­an leszállni készült a már- már induló villamosról. Az egyik utas sajnálta meg. El­kérte forintját, előreváltott jegyet nyomott a kezébe, s szépen türelmesen azt is el­magyarázta, hogyan kell „le­kezelni”. Azután arra is „ki­oktatták”, hogy legközelebb, majd váltsa meg előre a je­gyét. Mindezt a csuklós végében, ülő kalauznő is megtehette volna. Hiszen ő nemcsak a közlekedés új „rendjére” ügyel, hanem jegyet is áru­sít. így is lehetne „nevelni” a még járatlan utasokat. De az sem ártana, ha a vidék­ről érkező utasok kedvéért, legalább az állomás környé­kén „jegyárus” felirattal (va­lami karszalaggal) látnák el az aluljáróban vagy a meg­állónál jegyeiket árusító ka­lauzokat. A szerényen álldo­gáló vagy éppen egymással beszélgető, nevetgélő kala­uzokról sokan nem feltétele­zik, hogy jegyeket is árusí­tanak. . * <i>. s.) Foto: Szabó István. forint értékű lábbeli került vissza a vásárlástól számított 6 hónapon belül a boltokba. A számok egyre nőnék. Or­szágosan 1 év alatt 50 millió forintot tesz ki a kár. Ennek 80 százaléka a cipőipart, 20 százaléka a nagykereskedel­mi vállalatokat terheli, s köz­vetve 100 százalékosan nép­gazdaságunkat. , „Gondozni kell a cipót” A miskolci Adám cipőbolt­ban 350 pár cipőt reklamál­tak júliusban. — Basszak a cipők. Főleg a gyári termékekre panaszkod­nak sokan. Ezért arra törek­szem, hogy a készlet mind nagyobb hányadát kbsz-ektól vásároljam — mondja Weisz György boltvezető. — Ennek ellenére, itt sem kevesebb a reklamáció, mint másutt. — Mert a cipőápolás, cipő­javítás kiment a divatból. Állítását egy 230 forintos kisipari, antilop félcipő be­mutatásával indokolja. Nehezen felismerhető szí­nű, sáros, széttaposott. Gaz­dája bizonyára egyszer sem használt cipőkanalat, kefét. Ha viszont leesik egy szan­dálnak a csatja, már ki kell cserélnünk, vagy vissza kell adnunk a pénzt. — A bolt felajánlhatja, hogy megjavíttatja. — De ezzel nem elégednek meg a vásárlók. A javítás néhány napot is igénybe vesz. a reklamáló viszont azonnal új cipőt akar kapni. — Jogosan. Három napig tart A Bajcsy-Zsilinszky utcai gyermekcipoboltban hatvan pár cipőt cseréltek ki július­ban. — Van, amikor többet — mondja Nagy Józsefné bolt­vezető. — Mik a leggyakoribb hi­bák? — Talpleválás. A műlakk- cipőről könnyen leválik a ra­gasztott műanyagtalp. Bőr- , talpú gyerekcipő kevés van. — Tehát jogosak a rekla­mációk. — Feltétlenül. Nálunk sze­rencsére nem fordulnak elő manipulációk, mint a „fel­nőtt” cipőket árusító boltok­ban. Rossz a gyerekcipők mi­nősége, sokszor három nap egy kis cipő „élete”. A gyerekcipőbolt vezetője manipulációt emlegetett, szán­dékos rongálást. — Lassan megtanulom a „törzsreklamálók” személyi, igazolványainak számát — panaszkodik Zsolczai Elemér­né, az Éva cipőbolt vezetője. — A reklamálók 20 százalé­ka szándékosan rongálja ci­pőjét, hogy kicserélhesse. Jú­niusban 534 reklamálónk volt. Jegyzőkönyvek igazolják, hogy az évszakok végén ál­talában sok a reklamáció. — A téli csizmát kicseré­lik tavaszi cipőre, aztán azt nyárira, és így tovább. — Megállapítható, hogy szándékos volt a rongálás? — Igen. Kötelező a kicserélés? A rendelet négyféle módot jelöl meg, miként kell kárta­lanítani a vásárlókat. Ki kell cserélni, vagy vissza kell fi­zetni a pénzt. Továbbá, fizet­het a bolt kártérítést a kár mértékének megfelelően, s in­gyenesen meg is javíttathatja a cipőt. A vásárlók többsége csak az első két lehetőséggel él. — Ez sajnos, a bolti eladók keresetét csökkenti — mond­ták több helyen is. Ha kevés a forgalom, kevés a prémi­um. Az alapfizetések alacso­nyak. Legtöbben az adminisztrá­cióval, a listázással járó munka miatt panaszkodnak. Módosítani kellene Az .Északmagyarországi Cipő Nagykereskedelmi Vál­lalat igazgatója, Rajnai Géza a következőket mondta: — Nem tartom helyesnek a 6 hónapos garanciális időt. Egy 60 forintos női papucsot is visszavihetnek a vásárlók 6 hónap után, s csak 6 hónap garanciát ad a kereskedelem az 1000 forintos csizmákra, a több száz forintos bőrcipők­re is. El tudnám képzelni, hogy a drágább, tartósabb lábbelik garanciája egyéves lenne, s a papucsoké 6 hó­napnál kevesebb. Némi mó­dosítással szigorítani lehetne az elbírálást, s akkor a visz- szaélések is megszűnnének. Legtöbbet természetesen cipőiparunk tehetne! A gyá­ri cipők nagy százaléka gyen­ge minőségű, a vásárlók többsége jogosan reklamál, a rendeletre nagy szükség van. A reklamációk többsége jogos. S jogos azok panasza is. akik a manipulálok miatt pirulnak az eladók esetleges megjegyzéseitől. Lévay Györgyi Átszervezés után A lázbérci víztároló II. kerületi tapasztalatok Védjük meg a jövő évi burgonyát Készül az út Boldogkő vá rá hoz

Next

/
Thumbnails
Contents