Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. cuig. 7., szombat Sxovjei~kínai megállapodás Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kereskedelmi és fizetési megállapodását. A megállapodást Ivan Grisin, szovjet külkereskedelmi miniszterhelyet­tes (jobbra) és Csou Hua-mín, kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá Összecsapások Észak­9 Irors/Johan Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára megkezdte rendes évi szabadságát. Észak-1 rország fővárosában péntek reggel ismét több összecsapásra került sor az illegális ír köztársasági had­sereg (IRA) tagjai és brit katonák között. Hajnalban hat lövést ad­tak le egy angol katonai járőrre, . és támadás ért egy másik járőrcsoportot is. Losonczi Pál Finnországba látogat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság elnöki Ta­nácsának elnöke és felesége Urho Kekkonen elnök meg­hívására folyó év augusztus 22. és 26. között hivatalos látogatást tesz Finnország­ban. Tájékoztató a lakbérekről szóló jogszabályokról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről, valamint a lakbérekről, továbbá a nem lákás céljára szolgáló helyi­ségek bérének rendezéséről szóló jogszabályok végrehaj­tása során több kérdés me­rült fel a jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyes ér­telmezésével kapcsolatban. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium az előírások értelmezéséről tájékoztatót állított össze, és azt a taná­csok lakásügyi és építésügyi szakigazgatási szerveinek rendelkezésére bocsátotta. A tájékoztató választ ad a -lakbér mérséklésével, illető­leg elengedésével, a bérbe­számítási jog engedélyezésé­vel, a lakásberendezés fel­újításánál és cseréjénél a költségek 50—50 százalékos megosztásával, a nem lakás céljára szolgál» helyiségek­hez tartozó területek, vala­mint a garázsok, gazdasági j épületek használatáért meg­állapítható bérrel, és bér­mérsékléssel kapcsolatban felvetődött kérdésekre. Az említett kérdésekben a bérlők az illetékes helyi ta­nácsnál és a házkezelési szerveknél kaphatnak rész­letes tájékoztatást. Sisco kudarc« Sisco amerikai külügyi ál­lamtitkár pénteken hajnal- I ban a TWA légitársaság j menetrendszerű járatán el- i hagyta Izraelt, hogy V/a- j shingtonban kormányának ] jelentést tegyen arról, mit j j végzett a Tel Aviv-i vezetők­kel. Nem sok mondanivalója j lesz, mivel Meir miniszter- j I elnök és társai — mint a j UPI írja — „majdnem üres | l kézzel bocsátották útra”. I SSS? | KLOSS KAPITÁNY Keresztül- hajszolta Mint N. Turkatyenko, a TASZSZ tudósítója megálla­pítja, a Heath-kormánynak csütörtökön az angol tör­vényhozás különböző fóru­main rekordgyorsasággal keresztülhajszolt szakszerve­zet-ellenes törvény javaslata gyakorlatilag megsemmisíti a dolgozók jogát, hogy sztráj­kokat szervezzenek a bérek emelését és a munkakörül­mények megjavítását célzó követeléseik támogatására. A törvényjavaslat megsza- vaztatásában a konzervatív kormány nemcsak parlamen­ti többségére támaszkodha­tott, hanem segítséget kapott az ellenzéki Munkáspárt és a szakszervezetek jobboldali vezetőitől is. Ezek bírálták ugyan a munkásellenes tör­vényjavaslatot, de nem tá­mogatták a dolgozók tömeg- megmozdulásait, s „harcu­kat” mindössze parlamenti szónoklatokra korlátozták. Megnyomta » -g* I szünet után végre lépteket hallott, .csikordult a zár. Kloss ki biztosi tóttá revolve­rét. Még egy pillanat, és elő­rántja zsebéből. Határozott: nem lép be a lakásba, azon­nal lő. A küszöbön idősebb asszony jelent meg pongyo­lában és hálósapkában. Hangja mély, volt, csaknem férfias. — Kit keres? — kérdezte. Kloss erre nem számított. Nehezen szerezte vissza egyensúlyát, hallgatott. — Biztosan hozzám jöt!. Frau Schuster — hallotta Ingrid hangját. Frau Schus­ter mormogott valamit, és el­lépett az ajtótól. Az előszo­bából azonban nem távo­zott, és Kloss érezte, hogy hidegen,- éberen figyel. . — Maga az? Maga túlzott TSn bátor — mondta Ingrid. Hangjában nem volt harag, inkább megelégedéssel ve­gyített vidámság. Kloss hadarni kezdeti, hogy látnia kellett őt. meg hogy mennyire hiányzik .. . — Nagyot tévedett — sza­kította félbe a lány. — Ügy beszéltük meg, hogy holnap a mozi előtt találkozunk ... — Bólintott, de kezet nem nyújtott. A kapuban ott álldogált a házfelügyelő, és figyelmesen végigmérte Klosst. A főhad­nagy éppen arra gondolt, hogyha terve sikerült vott na, ez az ember egészen pontos személyleírást adhat­na róla a Gestapónak. A rosszul előkészített akció ku­darcba fullad — ez az elemi konspirációs elv csaknem mindig bebizonyosodik. A feladat egyre nehezebbé vált: ez a Frau Schuster, minden bizonnyal „Heinz Koetl volt házvezetőnője, vagy rokona tudni fog a hol­napi randevúról. Most mit tegyen? Semmi okos sem ju­tott eszébe ... Lassú léptek­kel haladt végig az Albert- strassén, aztán egy széles utcán találta magát, jobbról- balról fasor. Szirénázó rendőrautó su­hant el mellette. Kloss már látta a mutatós épületet. A házat vaskerítés választotta el a ' járdától. A kapuban SS-egyenruhás őr állt. Is­merte ezt az épületet. Itt székelt a berlini Geheime Staatspolizei. Kloss számos Marokkói változások Hasszán felhívása 24 órával azután, hogy II. Hasszán marokkói uralko­dó meghirdette a politikai és gazdasági élet ..liberali­zálását”. s együttműködésre hívta lel az. ország két leg­nagyobb ellenzéki pártját, a szóban lorgó pártokkal ala­kult Nemzeti Front új, de­mokratikus alkotmányt.1 és új választásokat sürgetett. A Nemzeti Front Központi Bizottságának állásfoglalása rámutat, hogy a július 10-i véres események ..tragikus módon bizonyították a több év óta gyakorolt abszolút, egyszemélyi hatalom”, vala ■ mint az általa létrehozott in­tézmények kudarcát. Az ellenzéki pártok — az Isztiklal és az UNFP — rá­mutatnak’ az ú.i kormány ki­nevezésével a problémák még nem oldódnak meg. De­mokratikus alkotmányra, szabad választásokra van szükség, továbbá olyan kor­mányra, amely a nép bizal­mát élvezi. Szato Hirosimában P énteken, augusztus 6-án — a Hirosima elleni atom­bomba-támadás 26. évfordulóján — először fordult elő, hogy az eml ók0nnépségeken a kormány elnö­ke is részt veit. Am. csaknem végző less. is válható bal­eset történt: a diákok közül, akik éppen Szato ellen c.s Szatonak az ünnepségen való részvétele ellen tüntette... kiugrott az egyik. Egy fiatal diáklány, aki, Szabira iör. talán merényielet akart követni ellene, talán csak meg akarta szégyeníteni. nem tudhatjuk, mert a biztonsági em­berek azonnal közbeléptek és eltávolították a lányt. Ez a két. egymásba kapcsolódó esemény azonban jól mutatja, milyen bonyolult most az. egész távol-keleti helyzet, s azon belül Japáné is. Hirosima számukra — természetesen — nemzeti gyászt jelent, ám az ország po­litikája oly szorosan az. egykori atombombadobó: az Egyesült Államok mellé kapcsolódott, hogy miniszterel­nök eddig még mindig tartózkodott a hirosimai megje­lenéstől. nehogy ezt Washingtonban esetleg Ameriká­én en es tüntetésnek tekintsék, és zokon vegyék. Akkor most miért ment el Szato mégis?. Mert a japán kormányt láthatóan súlyos sokként érte a hirtelen beje­lentés Nixon pekingi útjáról. Eddig Tokió biztosan ült a nyeregben, mint az USA első számú ázsiai szövetsége­se, sőt, továbbmenve, újabban egyre inkább mint keres­kedelmi konkurrense is. Most a Tokióban hatalmon le­vő tőkés és militarista köröket megijesztette a Peking- Washington enyhülésének még a lehetősége is. Hátha akkor ők nem élvezik már annyira Amerika kegyét a jö­vőben? Egyfelől azért ment el Szato most Hirosimába, másfelől azért, mert az országon belül is egyre erősödik rá a nyomás balról: távolodjék, függetlenedjék jobban az. USA-tól. közeledjék a béke, a realizmus politikája, s ezzel együtt a Kínai Népköztársaság felé maga is. Kétszázezer ember életét oltotta ki 26 évvel ezelőtt Hi­rosimában az atombomba. Nyilvánvaló, hogy ennek nem szabad megismétlődnie, a nukleáris háborút a világnak el kell kerülnie. Ehhez az az ország is hozzájárulhat, amely elsőként — és egyedül — szenvedett eddig nukleá­ris támadástól. Ehhez azonban arra van szükség, hogy Japán politikája független legyen az ázsiai hatalmi ter­veket szövő, agressziós washingtoni politikától. Tri ii$, cinikus, kegy i áték Az amerikai képviselőhöz 17 tagja közös nyilatkozatot adott ki, amelyben követeli, hogy „állítsák helyre a kong­resszus szerepét a legfonto­sabb külpolitikai kérdések el­döntésében” és hangoztatja: „Az Egyesült Államok kormánya rendszeresen becsapja a kongresszust és az egész amerikai köz­véleményt. A skandináv légitársaság (SAS) szóvivője bejelentette: az amerikai katonai hatósá­gok felkérték a SAS-t, irá­nyítson egy repülőgépet Vi­en ti ane-be és onnan szállítsa vissza New-York-ba a VDK által szabadon bocsátandó amerikai hadifoglyokat. Az egész világ felkapta a fejét: csak nem...? Ám a VDK képviselője Stockholm­ban mindjárt rácáfolt: „kita­lált hír”. Tegyük hozzá: va­lószínűleg nem a svédek ta­lálták ki, nyilván a SAS-t is félrevezette valamilyen amerikai manipuláció. Tehát nemcsak az amerikai közvé­leményt — mint a 17 wa­shingtoni képviselő kijelen­tette — hanem lehetőleg az egész világ közvéleményt megpróbál­ják becsapni. Joggal mondta Cora Weiss asszony, a Vietnamban fog­ságba esett amerikai katonák családjával kapcsolatot fenn­tartó szervezet elnöke, mi­előtt még a VDK cáfolata megérkezett, hogy kételkedik a hírben, mert az USA még nem teljesítette a vietnamiak feltételét, nem jelölte meg az amerikai csapatkivonás dá­tumát. És hozzáfűzte: „Amennyiben a hír nem igaz, akkor nagyon tragi­kus és kegyetlen játékról van szó. Arról bizony. Nem először történik, hogy Washington a hadi fogoly-kérdésre, erre az érzelmileg Amerika-szerte oly fontos tényezőre apellál­va manipulál, hiteget, terjeszt, tudatosan álhíreket, cinikus játékot űzve magukkal a ha­difoglyokkal ! itt dolgozó ember nevét tud­ta, s meg többet ismert kö­zülük látásból, nem egyszer találkozott velük eligazításo­kon a parancsnoknál. Haupsturmíührer Mül­ler ... Egészen biztos, hogy ő szervezi az akciókat... Kaltenbrunner bizalmasa, hű­vös és kegyetlen, régi dol­gozója a kémelhárításnak, óriási tapasztalatokkal ren­delkező férfi. Hiba volna le­becsülni az ilyen ellenfelet. Sokat adna Kloss, ha meg­állapíthatná, mit tud és mit szándékozik tenni Müller. A berlini Gestapón azonban senkijük sem volt, Elsa dol­gozott itt egyszer, emlékszik rá, szeplős arcú, fiatal, sző­ke lány. Amolddal műkö­dött együtt. Amikor Müller megtalálta retiküljében a tit­kos okmányok másolatát... ciánkálit nyelt. Igen. saját rendezendő számlája is van Klossnak ez­zel a gestapóssal. Elhaladt az őr mellett, és végigpil- lanlott a rácsos, elsötétített ablakokon. A Gestapo éjjel dolgozik; a Haupsturmíührer még biztosan dolgozik. * Ingrid Kiéld nem jött, el a találkára. Kloss fél órát várt rá a .Roma” mozi előtt. Fél héttől hétig. Beállt a sorba a pénztár előtt, de aztán le­mondott. A bejárat előtt sé­tált, egyik cigarettát' a má­sik után szívta. Az eligazítás a parancsnoknál úgyszólván egész nap tartott, Ingridet még fel sem hívhatta, hogy ellenőrizze, otthon van-e, nem változtatta-e meg ter­veit. Most már csak néhány órája maradt, de ha a lány a Gestapo védelmét élve­zi .. . semmit sem tehet. „Ne feledd, az összekötő hajnali két órakor érkezik. Párizs­ból ...” — ismételte Arnold többször is. Ezt a nőt csak Kloss mentheti meg. Ingrid azonban nem jött el. Az ut­ca teljesen kiürült, az ajtó­kat becsukták, megkezdő­dött az utolsó előtti előadás. Kloss eldobta a cigafettavé- get, és megindult az Albert- strasse irányába. Ötpercnyi út, Ingrid közel lakott a mo­zihoz. Felszaladt a lépcsőn, be­csöngetett; Frau Schuster nyitott ajtót. — Maga az?! — mondta csodálkozó szemeket me­resztve. — És hol van Ing­rid? — Ezt éppen én akartam kérdezni! — Fél hét előtt távozott itthonról. Azt mondta, megy a „Romá”-ba, mert magával van ott találkája. — Nem jött el. — Talán közben megvál­tozott a véleménye — je­gyezte meg Frau Schuster enyhe kárörömmel, ám nyomban nyugtalanság Cili ki arcára. — Ingrid soha­sem késik — suttogta aggo­dalmaskodva. — Szeretném tudni, tulaj­donképpen hova mehetett. — Ezt én is szeretném tud­ni I — emelte fel hangját Frau Schuster. — Pedig, hogy magyaráztam neki szép szóval, de beszélhet az em­ber! ... Nem ment el. hát nem ment el — folytatta. — Hagyja őt békén, jobb lesz, ha nem szédítgeti ezt a lányt. Ennyit tudott meg. Lehet., hogy színházba merít, vagy’ Bertával csavarog a város­ban, de az is lehet, hogy Haupsturmíührer Müller Így döntött: az akció végre­hajtása előtt a Geslapon lesz a legnagyobb biztonságban. Most, mit tegyen? Nem me­het a Geheime Staatspolizei épületébe, és nem löheli agyon Kiéld kisasszonyt Mül­ler irodájában. Kilépett az utcára. A ka­puban megint ott állt a ház- felügyelő; pipáját tisztogatta nagy gonddal. Ezúttal ügyet sem veteti Klossra. — Nem látta véletlenül — kérdezte a főhadnagy —, merrefelé ment Kiéld kisasz- szOny, az a svéd énekesnő a IV. emelet 40-ből? A házfelügyelő hallgatott egy sort, elfogadta a kínált cigarettát, pipáját zsebre dugta. — Láttam, hogyne láttum volna — hangzott a válasz. — A Bismarckstrasse felé ment, de nem jutott mesz- szire, mert szemben vele egy fekete Mercedes kocsi állt meg. két úr kiugrott belő­le, és a kisasszonyt udvaria­san betessékelte a kocsiba. — Egyenruhások? A házfelügyelő gyanakod­va pislogott. — Nem, főhadnagy úr, polgári’ ruhás egyének vol­tak. — Kiéld kisasszony várta az autót? — A kérdés telje­sen felesleges volt; a ház- felügyelő megrántotta vállát, és kijelentette, hogy ő ezt nem tudhatja. K mar semmi mubMidh kétsége sem volt: a Gestapo! Müller biz­tos akar lenni dolgában, nem tartozik a kockázatot kedve­lő emberek sorába. Ingrid Kiéld így elérhetetlen, a pa­rancs nem, hajtható végre. Kloss azonban nem az a tí­pus, aki könnyen lemond: az összekötőnőt meg kell menteni1 (J''oLutcujuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents