Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-06 / 184. szám

1971. oug. 6., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az edclényi Alkotmány Tsz-bcn — Az encsi TÖVÁLL-t — tájékoztat az előzmények, ről Cservák Ferenc, a me­gyei párt-vb tagja, a járási pártbizottság első titkára — 1963-ban azzal a céllal hoz­tuk létre, hogy kielégítse a járás jelentős építési igé­nyeit. Van vállalat, amely a nagy, a 100 milliós munkák­ra képes, van építésszerve­zet a kislakásépítéshez, de nem volt a 4—10 milliós munkákhoz. Az építőiparban a gyors fejlődés kihatása­ként nincs elég szakképzett vezető, és e szervezetet is el­lepték a konjunktúra-lova­gok. A létrehozó szövetkezetek egyre nyugtalanabbul figyel­ték a TÖVÁLL működését. Vezetők, főkönyvelők váltot­ták egymást. Valaki „felfe­dezte” J. Pétert, s igazga­tóvá ütötték. Reprezentati- ven berendezte irodáját, egy sor kocsit — Mercedest, Vol ­gát stb. vásárolt —, de meg­feledkezett a gépesítésről, pedig a néhány rozzant be­tonkeverő igényelte volna. Nem jutott gépre, de a Mis­kolcon fenntartott reklám- részlegre (?) volt évf 60 ezer forint. Felelőtlen vállalkozások A TÖVÁLL-nál pazaroltak emberrel, idővel és anyag­gal. Bár a vállalat létszáma alig haladta meg a 300-at, Encstől Dunántúlig 60—80 helyen vállaltak munkát. Sárospatakon például min­den gépi felszerelés nélkül több kilométer hosszúságú vasútvonal (!?) építkezésére vállalkoztak. Szerencsére nem kezdtek munkához, vi­szont a szövetkezeti vagyon most is ott hever 72 szál vasúti sínben. A szétszórt helyen nem tudták a munkát megfele­lően irányítani. A műveze­tőik vagy ott lógtak három­négy ember mellett, vagy rohangáltak egyik helyről a másikra. Igaz, bőven voltak személykocsik, motorkerék­párok, de ezt sokszor arra a célra vették igénybe, ami­re akarták. A NEB-vizsgú- lat szerint elsősorban az igazgató a vállalat kocsiján. utazott ugyan, de olykor úgy számolta el az utat, mintha saját kocsiján közle­kedett volna. Rengeteg a fiktív munka. K. Lászlót például 14,40 fo­rintos órabérrel lakatos cso­portvezetőnek vették fel, de tavaly egyetlen napot sem dolgozott e minőségben. Ö volt az igazgató pilótája, egyben „szárnysegédje”, aki­nek különszobát béreltek Miskolcon. Es nem ez volt az egyetlen fenntartott szo­ba. Sárospatakon havi 5 ezer forintért teljes családi házat béreltek. A béreket mások szedték fel a tulajdonosok meghatalmazása nélkül. J. Péter Szombathelyen élő ap­ját alkalmazta anyagbeszer­zőnek, s természetesen Encs­től az említett városig fizet- gették az úti- és a taxikölt­ségeket. Az anyagbeszerzés legszebb eredménye a dara­bonkénti 1500 forintos kül­földi körző volt, amelyeket az igazgató nem késett el- ajándékozgatni. Az igazgató önmagát alkalmazta má?od- állású és mellékállású dol­gozónak, 500—600 forintokat fizettetett állítólagos szom­bati-vasárnapi munkáért. A mélyponton A vállalkozás veszteséges lett. Hosszú ideig sem az igazgatóság, “om az igazgatói tanács nem vette észre. Az. j előző vezess 1 ■'■-’v például 750 ezer forint nyereséget I mutatott ki. A járási NEB vizsgálata tárta fel, hogy a számlázásban olyan terme­lési értékeket is feltüntettek, amelyeket nem végeztek el. Máskor a megrendelő által vásárolt anyagot is saját anyagként mutatták ki, és az el nem végzett munkáért már jó előre felszedték a százezreket. A hanyag és felelőtlen ve­zetésre — az ügyes leplezés ellenére — felfigyelt a járá­si pártbizottság. Az elmúlt év májusában foglalkozott az üggyel a párt-vb. J. Pé­ter megígérte, helyrehozza, amit elrontott. Az igazgatói tanács néhány hónapi türel­mi időt adott, de a követ­kező ülésen kénytelen volt 'őt léváltani. Egyre, jobban jelentkezett a veszteség, s a tulajdonosoknak 2,4 millió forintos óvadékot kellett le­tenniük. A NEB-vizsgálat nemcsak a súlyos mulasztá­sokat tárta fel, hanem azt is, hogy e vezetés képtelen rendet teremteni. Az első sikerek, biztató jövő A járásban működik egy rendkívül korrekt, megbíz­ható szervezet: a Hemád menti Építőipari Rísz. A já­rási pártbizottság azt szeret­né, ha e két szervezet a ké­sőbbiek során egyesülne, így évi 50 millió forint értékű munkát végezhetne el. A ja­vaslatok, a kérések alapján a TÖVÁLL új igazgatója Hernádi Pál. a szövetkezet műszaki vezetője lett. Herná­di elvtárs az első hónapok keserves tapasztalatai után ezt mondja: — Mint párttag, egyetér­tek kinevezésemmel, de mint ember, sajnálom önmagam. Az új igazgató — az ugyancsak új főkönyvelővel .—. nagy hozzáértéssel látott munkához. Mindenekelőtt igyekszik megszüntetni a szétaprózottságot. A kon­centrálást azonban csak a felvállalt építések elvégzése után tehetik meg. Határo­zott álláspontjuk: — Elsődleges célunk a tsz-beruházások megvalósí­tása, amelyet az alapítók joggal elvárnak tőlünk, a becsület megszerzésével együtt. Kiderült: sok tehetséges építő és vezető van a TÖVÁLL-nál, akik a jó irá­nyítással sokra képesek. Hosszú ideje húzódott pél­dául a léhi hűtőtároló épí­tése. A korábbihoz viszo­nyítva meglepően rövid idő alatt végezték el a munkát. A másik „csúszó” építkezést, a BUBIV encsi bútorgyárá­nak első csarnokát július 30- án adták át. A vállalat kép­viselői — a korábbi állapo­tok ismeretében — annyira elégedettek a munkával, hogy elálltak a kötbérezés­től. Még egy nagy, sürgős munka van hátra, a novaj- idrányi tehenésztelep. Ha ez­zel november 30-ig nem vé­geznek, nemcsak a jószágál­lomány marad a szabadban, hanem elvesztik az állami dotációt is. Az új vezetés, a becsületes szakemberek se­gítségével mindent megtesz, hogy az alapitó szövetkeze­tét ne érje kettős veszteség. A vállalkozás talpraállítá- sában része van a Hernád menti szövetkezetnek: segít az anyagbeszerzésben, az anyagszállításban. — A járásnak, mint em­lítettem — mondja Cservák elvtárs — a fejlődés érdeké­ben szüksége van a Tö- VÁLL-ra. Minden erőfeszíté­sünk arra irányul, hogy megmentsük. A hibákból azonban minden érdekelt szervnek le kell vonni a ta­nulságot. Csorba Barnabás Jól szervezett nyári munkák Szorgoskodik a mező gazdaság sok ezer dolgozói a liPtftiiS # * f i »ti fin * §111 Dolgoznak a szalmalchúzók az abaújkéri ötéves Terv Tsz-ben Az 1840 holdnyi aratniva- lóból az utolsó, még lábon álló sorokat vágják a kom­bájnok az edelényi Alkot­mány Termelőszövetkezet­ben. Itt, ezen a már eléggé északi fekvésű vidéken, ahol jóval későbben érnek a kalá­szok, s ahol a terepviszo­nyok is nehezítik az aratást, még sosem végeztek olyan gyorsan, jó ütemben a nagy nyári munkákkal, mint az idén. Pedig a tsz hat kom­bájnjára aránylag elég sok, egy-egy gépre több mint 300 holdnyi aratnivaló jutott Vozár József, a tsz főagro- nómusa dicséri is a kombái- nosokat. Grebely József, aki­nek az új SZK—4-es jutott aratta a legtöbbet: több mint 40 vagon gabonát hordtak el gépétől a magtárakba. De a többiek, Szász András, Dá­vid Imre, Szalóczi I^ajos, Bukvai János és Varga László teljesítményével is elégedettek. — Nagyön sok múlott a jó szervezésen, és a szilárd munkafegyelmen — mondja a főagronómus. A jó premi­zálási feltételek is előrevit- ték a munkát. Ami a termésátlagokat il­leti, különösen az 550 hold­nyi tavaszi árpával elégedet­tek. Holdanként 16 mázsa körüli terméssel fizetett az De ezzel még csak az ara­tással kapcsolatos teendők fejeződnek be a gazdaság­ban. — A nyári kampánynak még nincs vése — mondja a főagronómus. Már megkez­dődött a lucerna harmadik kaszálása, 22 holdon törik a dohányt, a kertészetben is folyamatosan haladnak a Az első tél év értékelése Teljesítette nyereségtervét az OliU Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a közelmúltban mű­szaki gazdasági konferencián értékelték az első fél év gaz­dasági eredményeit, s ezen a tanácskozáson vitatták meg a III. negyedév legfontosabb feladatait. Az év első hat hónapja gazdasági szempontból eredményes volt Özdon, de nem gondtalan, s problém amentes. A vállalat — figyelembe vé­ve az elszállított, de a ve­vők által még ki nem fize­tett termékek értékét — 210 millió forint nyereséget ért el, s ez megfelel a tervezett­nek. A nyereségterv teljesítését az extern hengerelt áru túl­teljesítése, az exportárak vártnál kedvezőbb alakulá­sa és az új termék, a szürke- nyersvas tervezettnél kedve­zőbb exportja tette lehetővé, ugyanis a nyersvas- és az acéltermelés lemaradása mi­att az ÖKÜ termelési érték- tervében mintegy 38 millió forint lemaradás mutatko­zott. A nagyolvasztómű és az acélmű gyárrészlegek terv­teljesítése esetén a vállalat 7 millió forint többletnyere­séggel zárhatta volna az első fél évet. A nagyolvasztómű teljesít­ménye januárban szokatla- • nul alacsony volt, mindössze 87 százalékos, a későbbi hónapokban pedig a nyervasminőség változása, ingadozása ne­hezítette az acélgyártók munkáját. A nyers vas minőségének ingadozása, illetve gyakori romlása szerencsére nem eredmenyezíte a késztermékek minőségi romlását, sőt a ren­delők még jobb minőségű hengerelt árut kaptak, mint a megelőző években. Ez an­nak köszönhető, hogy az ÖKÜ évek óta nagy gondot, s nem kis összegeket for­dít a minőség további ja­vítását eredményező be­ruházásokra. (Tavaly adták át például a 20 millió forintos költséggel épített új, bugaelőkészítő műhelyt.) Ennek eredményé­ként a selejt 1,94 százalék­ról 1,67-re, míg az elfogadott reklamáció 0,11 százalékról 0,07 százalékva csökkent. A nyersvas- és az acélter­melés lemaradása ellenére is 100,9 százalékra teljesí­tette a vállalat az egy dplgozó egy munkanap­jára jutó termelési ér­téktervét. A kohászati üzem létszáma ugyanis az előző év idősza­kához viszonyítva 1,4 száza­lékkal csökkent, míg a ter­vezettnél 1,7 százalékkal ke­vesebb. Segéd- és betanított munkáshiány a közlekedési üzemeknél, a nagyolvasztó­mű és a központi karbantar­tó gyárrészlegeknél jelentke­zett, de nem volt olyan nagy­mérvű, ami akadályozta vol­na a vállalat munkáját A műszakiak és a szakmunká­sok pótlása eredményes volt. 26 egyetemet végzett szak­emberrel, 22 felsőfokú és 34 középfokú technikussal, va­lamint 120 szakmunkással gyarapodott a kohászati üzem létszáma. Az említett nyereségtö­meg elérése az év első felé­ben a tervnek megfelelően 2 százalékos béremelésre adott lehetőséget az ÖKÜ-ben. A műszaki konferencián meg­határozták azokat a feladato­kat, melyek szükségesek ah­hoz, hogy az év második felében a vállalat behozza a nyers­vas- és az acéltermelés eddigi lemaradását. A legfontosabb feladatnak a tőkés export további növe­lését jelölték meg, azzal a kikötéssel, hogy mindez ne a belföldi igények kielégíté­sének rovására történjen. A célok teljesítése céljából az anyagi ösztönzés fokozására, kiszélesítésére törekszik a vállalat. T. I. Magtári munkások a vizsol.vi Lenin Tsz-bcn árpa. A búzák is megadják a tervezettet. A tsz a leszerző­dött 100 vagon kenyérgabona zömét már beszállította a raktárakba. Az idén minden gabonát szépen megtisztít­va adnak át a vállalatnak Az is hozzá tartozott ugyanis az aratási munkák jó meg­szervezéséhez, hogy a termé­nyek azonnal eljussanak az éjjel-nappal dolgozó három tisztítóberendezéshez. Arra sem volt még példa a gazdaságban, hogy a tarló­munkákkal szinte nyomon tudjak követni a kombájno­kat. A learatott tarlókról azonnal lehúzták a szalmái, a két markolóvillával már másnap rakták a kazlakat. s máris jöhettek a szántógé­pek. Azelőtt rendszerint úgy volt, hogy csak esős "szön — amikor az időjárás mér na­gyon sürgetett — szerve7* kettős műszaké' a traktoros munkákra. Az idén inkáé'; most de'"óznak kettős r- szakban a gépek s alig né­hány napoal a~ aratás be fejezne után. nem lesz v t.alpál"*”vi szárítatlan tarló­juk sem. munkák, ezt követően pedig minden szabad g'" rááll a szervo hordásra és szórásra majU a silózásra. Néhány nap alatt mintegy 200 vaaonnyi ku- casilőt kell készíteni a jószágállo­mány számára. És .indezt addig, amíg jó az időjárás, amíg gyorsan, zökkenőmen­tesen haladhr'oak a gépek. * Megyénkben hamarosan befejeződik az aratás. A nagy nyári munka gyors el­végzéséért nemcsak a kom- bájnosokat és az aratógépek kezelőit illeti elismerés. Rajtuk kívül is a mezőgaz­daság sok ezer dolgozója vette ki részét ebből a nagy nyári hajrából. Nyújtott és kettős műszakokban. meg­kettőzött erőfeszítéssel dol­goztak a szalmahúzók és bá­lázók. a szállítás dolgozói, a kazalrakók. a magtári mun­kások és még sokan másoic. Igen gyakran éjfél után fe- küsznek. s hajnali három órakor már ismét talpon vannak a mezőgazdasági üze­mek vezetői is ezekben a na­pokban. hogv 7''-’'"’Kimenté­sen irányítsák az aratásnak ezt a nagy gépezetét. a becsületért

Next

/
Thumbnails
Contents