Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
1971. oug. 6., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az edclényi Alkotmány Tsz-bcn — Az encsi TÖVÁLL-t — tájékoztat az előzmények, ről Cservák Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a járási pártbizottság első titkára — 1963-ban azzal a céllal hoztuk létre, hogy kielégítse a járás jelentős építési igényeit. Van vállalat, amely a nagy, a 100 milliós munkákra képes, van építésszervezet a kislakásépítéshez, de nem volt a 4—10 milliós munkákhoz. Az építőiparban a gyors fejlődés kihatásaként nincs elég szakképzett vezető, és e szervezetet is ellepték a konjunktúra-lovagok. A létrehozó szövetkezetek egyre nyugtalanabbul figyelték a TÖVÁLL működését. Vezetők, főkönyvelők váltották egymást. Valaki „felfedezte” J. Pétert, s igazgatóvá ütötték. Reprezentati- ven berendezte irodáját, egy sor kocsit — Mercedest, Vol gát stb. vásárolt —, de megfeledkezett a gépesítésről, pedig a néhány rozzant betonkeverő igényelte volna. Nem jutott gépre, de a Miskolcon fenntartott reklám- részlegre (?) volt évf 60 ezer forint. Felelőtlen vállalkozások A TÖVÁLL-nál pazaroltak emberrel, idővel és anyaggal. Bár a vállalat létszáma alig haladta meg a 300-at, Encstől Dunántúlig 60—80 helyen vállaltak munkát. Sárospatakon például minden gépi felszerelés nélkül több kilométer hosszúságú vasútvonal (!?) építkezésére vállalkoztak. Szerencsére nem kezdtek munkához, viszont a szövetkezeti vagyon most is ott hever 72 szál vasúti sínben. A szétszórt helyen nem tudták a munkát megfelelően irányítani. A művezetőik vagy ott lógtak háromnégy ember mellett, vagy rohangáltak egyik helyről a másikra. Igaz, bőven voltak személykocsik, motorkerékpárok, de ezt sokszor arra a célra vették igénybe, amire akarták. A NEB-vizsgú- lat szerint elsősorban az igazgató a vállalat kocsiján. utazott ugyan, de olykor úgy számolta el az utat, mintha saját kocsiján közlekedett volna. Rengeteg a fiktív munka. K. Lászlót például 14,40 forintos órabérrel lakatos csoportvezetőnek vették fel, de tavaly egyetlen napot sem dolgozott e minőségben. Ö volt az igazgató pilótája, egyben „szárnysegédje”, akinek különszobát béreltek Miskolcon. Es nem ez volt az egyetlen fenntartott szoba. Sárospatakon havi 5 ezer forintért teljes családi házat béreltek. A béreket mások szedték fel a tulajdonosok meghatalmazása nélkül. J. Péter Szombathelyen élő apját alkalmazta anyagbeszerzőnek, s természetesen Encstől az említett városig fizet- gették az úti- és a taxiköltségeket. Az anyagbeszerzés legszebb eredménye a darabonkénti 1500 forintos külföldi körző volt, amelyeket az igazgató nem késett el- ajándékozgatni. Az igazgató önmagát alkalmazta má?od- állású és mellékállású dolgozónak, 500—600 forintokat fizettetett állítólagos szombati-vasárnapi munkáért. A mélyponton A vállalkozás veszteséges lett. Hosszú ideig sem az igazgatóság, “om az igazgatói tanács nem vette észre. Az. j előző vezess 1 ■'■-’v például 750 ezer forint nyereséget I mutatott ki. A járási NEB vizsgálata tárta fel, hogy a számlázásban olyan termelési értékeket is feltüntettek, amelyeket nem végeztek el. Máskor a megrendelő által vásárolt anyagot is saját anyagként mutatták ki, és az el nem végzett munkáért már jó előre felszedték a százezreket. A hanyag és felelőtlen vezetésre — az ügyes leplezés ellenére — felfigyelt a járási pártbizottság. Az elmúlt év májusában foglalkozott az üggyel a párt-vb. J. Péter megígérte, helyrehozza, amit elrontott. Az igazgatói tanács néhány hónapi türelmi időt adott, de a következő ülésen kénytelen volt 'őt léváltani. Egyre, jobban jelentkezett a veszteség, s a tulajdonosoknak 2,4 millió forintos óvadékot kellett letenniük. A NEB-vizsgálat nemcsak a súlyos mulasztásokat tárta fel, hanem azt is, hogy e vezetés képtelen rendet teremteni. Az első sikerek, biztató jövő A járásban működik egy rendkívül korrekt, megbízható szervezet: a Hemád menti Építőipari Rísz. A járási pártbizottság azt szeretné, ha e két szervezet a későbbiek során egyesülne, így évi 50 millió forint értékű munkát végezhetne el. A javaslatok, a kérések alapján a TÖVÁLL új igazgatója Hernádi Pál. a szövetkezet műszaki vezetője lett. Hernádi elvtárs az első hónapok keserves tapasztalatai után ezt mondja: — Mint párttag, egyetértek kinevezésemmel, de mint ember, sajnálom önmagam. Az új igazgató — az ugyancsak új főkönyvelővel .—. nagy hozzáértéssel látott munkához. Mindenekelőtt igyekszik megszüntetni a szétaprózottságot. A koncentrálást azonban csak a felvállalt építések elvégzése után tehetik meg. Határozott álláspontjuk: — Elsődleges célunk a tsz-beruházások megvalósítása, amelyet az alapítók joggal elvárnak tőlünk, a becsület megszerzésével együtt. Kiderült: sok tehetséges építő és vezető van a TÖVÁLL-nál, akik a jó irányítással sokra képesek. Hosszú ideje húzódott például a léhi hűtőtároló építése. A korábbihoz viszonyítva meglepően rövid idő alatt végezték el a munkát. A másik „csúszó” építkezést, a BUBIV encsi bútorgyárának első csarnokát július 30- án adták át. A vállalat képviselői — a korábbi állapotok ismeretében — annyira elégedettek a munkával, hogy elálltak a kötbérezéstől. Még egy nagy, sürgős munka van hátra, a novaj- idrányi tehenésztelep. Ha ezzel november 30-ig nem végeznek, nemcsak a jószágállomány marad a szabadban, hanem elvesztik az állami dotációt is. Az új vezetés, a becsületes szakemberek segítségével mindent megtesz, hogy az alapitó szövetkezetét ne érje kettős veszteség. A vállalkozás talpraállítá- sában része van a Hernád menti szövetkezetnek: segít az anyagbeszerzésben, az anyagszállításban. — A járásnak, mint említettem — mondja Cservák elvtárs — a fejlődés érdekében szüksége van a Tö- VÁLL-ra. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy megmentsük. A hibákból azonban minden érdekelt szervnek le kell vonni a tanulságot. Csorba Barnabás Jól szervezett nyári munkák Szorgoskodik a mező gazdaság sok ezer dolgozói a liPtftiiS # * f i »ti fin * §111 Dolgoznak a szalmalchúzók az abaújkéri ötéves Terv Tsz-ben Az 1840 holdnyi aratniva- lóból az utolsó, még lábon álló sorokat vágják a kombájnok az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben. Itt, ezen a már eléggé északi fekvésű vidéken, ahol jóval későbben érnek a kalászok, s ahol a terepviszonyok is nehezítik az aratást, még sosem végeztek olyan gyorsan, jó ütemben a nagy nyári munkákkal, mint az idén. Pedig a tsz hat kombájnjára aránylag elég sok, egy-egy gépre több mint 300 holdnyi aratnivaló jutott Vozár József, a tsz főagro- nómusa dicséri is a kombái- nosokat. Grebely József, akinek az új SZK—4-es jutott aratta a legtöbbet: több mint 40 vagon gabonát hordtak el gépétől a magtárakba. De a többiek, Szász András, Dávid Imre, Szalóczi I^ajos, Bukvai János és Varga László teljesítményével is elégedettek. — Nagyön sok múlott a jó szervezésen, és a szilárd munkafegyelmen — mondja a főagronómus. A jó premizálási feltételek is előrevit- ték a munkát. Ami a termésátlagokat illeti, különösen az 550 holdnyi tavaszi árpával elégedettek. Holdanként 16 mázsa körüli terméssel fizetett az De ezzel még csak az aratással kapcsolatos teendők fejeződnek be a gazdaságban. — A nyári kampánynak még nincs vése — mondja a főagronómus. Már megkezdődött a lucerna harmadik kaszálása, 22 holdon törik a dohányt, a kertészetben is folyamatosan haladnak a Az első tél év értékelése Teljesítette nyereségtervét az OliU Az Ózdi Kohászati Üzemekben a közelmúltban műszaki gazdasági konferencián értékelték az első fél év gazdasági eredményeit, s ezen a tanácskozáson vitatták meg a III. negyedév legfontosabb feladatait. Az év első hat hónapja gazdasági szempontból eredményes volt Özdon, de nem gondtalan, s problém amentes. A vállalat — figyelembe véve az elszállított, de a vevők által még ki nem fizetett termékek értékét — 210 millió forint nyereséget ért el, s ez megfelel a tervezettnek. A nyereségterv teljesítését az extern hengerelt áru túlteljesítése, az exportárak vártnál kedvezőbb alakulása és az új termék, a szürke- nyersvas tervezettnél kedvezőbb exportja tette lehetővé, ugyanis a nyersvas- és az acéltermelés lemaradása miatt az ÖKÜ termelési érték- tervében mintegy 38 millió forint lemaradás mutatkozott. A nagyolvasztómű és az acélmű gyárrészlegek tervteljesítése esetén a vállalat 7 millió forint többletnyereséggel zárhatta volna az első fél évet. A nagyolvasztómű teljesítménye januárban szokatla- • nul alacsony volt, mindössze 87 százalékos, a későbbi hónapokban pedig a nyervasminőség változása, ingadozása nehezítette az acélgyártók munkáját. A nyers vas minőségének ingadozása, illetve gyakori romlása szerencsére nem eredmenyezíte a késztermékek minőségi romlását, sőt a rendelők még jobb minőségű hengerelt árut kaptak, mint a megelőző években. Ez annak köszönhető, hogy az ÖKÜ évek óta nagy gondot, s nem kis összegeket fordít a minőség további javítását eredményező beruházásokra. (Tavaly adták át például a 20 millió forintos költséggel épített új, bugaelőkészítő műhelyt.) Ennek eredményéként a selejt 1,94 százalékról 1,67-re, míg az elfogadott reklamáció 0,11 százalékról 0,07 százalékva csökkent. A nyersvas- és az acéltermelés lemaradása ellenére is 100,9 százalékra teljesítette a vállalat az egy dplgozó egy munkanapjára jutó termelési értéktervét. A kohászati üzem létszáma ugyanis az előző év időszakához viszonyítva 1,4 százalékkal csökkent, míg a tervezettnél 1,7 százalékkal kevesebb. Segéd- és betanított munkáshiány a közlekedési üzemeknél, a nagyolvasztómű és a központi karbantartó gyárrészlegeknél jelentkezett, de nem volt olyan nagymérvű, ami akadályozta volna a vállalat munkáját A műszakiak és a szakmunkások pótlása eredményes volt. 26 egyetemet végzett szakemberrel, 22 felsőfokú és 34 középfokú technikussal, valamint 120 szakmunkással gyarapodott a kohászati üzem létszáma. Az említett nyereségtömeg elérése az év első felében a tervnek megfelelően 2 százalékos béremelésre adott lehetőséget az ÖKÜ-ben. A műszaki konferencián meghatározták azokat a feladatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy az év második felében a vállalat behozza a nyersvas- és az acéltermelés eddigi lemaradását. A legfontosabb feladatnak a tőkés export további növelését jelölték meg, azzal a kikötéssel, hogy mindez ne a belföldi igények kielégítésének rovására történjen. A célok teljesítése céljából az anyagi ösztönzés fokozására, kiszélesítésére törekszik a vállalat. T. I. Magtári munkások a vizsol.vi Lenin Tsz-bcn árpa. A búzák is megadják a tervezettet. A tsz a leszerződött 100 vagon kenyérgabona zömét már beszállította a raktárakba. Az idén minden gabonát szépen megtisztítva adnak át a vállalatnak Az is hozzá tartozott ugyanis az aratási munkák jó megszervezéséhez, hogy a termények azonnal eljussanak az éjjel-nappal dolgozó három tisztítóberendezéshez. Arra sem volt még példa a gazdaságban, hogy a tarlómunkákkal szinte nyomon tudjak követni a kombájnokat. A learatott tarlókról azonnal lehúzták a szalmái, a két markolóvillával már másnap rakták a kazlakat. s máris jöhettek a szántógépek. Azelőtt rendszerint úgy volt, hogy csak esős "szön — amikor az időjárás mér nagyon sürgetett — szerve7* kettős műszaké' a traktoros munkákra. Az idén inkáé'; most de'"óznak kettős r- szakban a gépek s alig néhány napoal a~ aratás be fejezne után. nem lesz v t.alpál"*”vi szárítatlan tarlójuk sem. munkák, ezt követően pedig minden szabad g'" rááll a szervo hordásra és szórásra majU a silózásra. Néhány nap alatt mintegy 200 vaaonnyi ku- casilőt kell készíteni a jószágállomány számára. És .indezt addig, amíg jó az időjárás, amíg gyorsan, zökkenőmentesen haladhr'oak a gépek. * Megyénkben hamarosan befejeződik az aratás. A nagy nyári munka gyors elvégzéséért nemcsak a kom- bájnosokat és az aratógépek kezelőit illeti elismerés. Rajtuk kívül is a mezőgazdaság sok ezer dolgozója vette ki részét ebből a nagy nyári hajrából. Nyújtott és kettős műszakokban. megkettőzött erőfeszítéssel dolgoztak a szalmahúzók és bálázók. a szállítás dolgozói, a kazalrakók. a magtári munkások és még sokan másoic. Igen gyakran éjfél után fe- küsznek. s hajnali három órakor már ismét talpon vannak a mezőgazdasági üzemek vezetői is ezekben a napokban. hogv 7''-’'"’Kimentésen irányítsák az aratásnak ezt a nagy gépezetét. a becsületért