Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
ÉSZAK - M AGYARORSZÄG 4 1971. aug. 4., szerda BÉRRENDEZÉS UTÁN Lapunk több korábbi cikkéből is tudott, hogy a X. párt- kongresszus iránymutatásait követve, a forradalmi munkás- paraszt kormány határozatának megfelelően néhány héttel ezelőtt végrehajtották a pedagógusok bérének rendezését. E bérrendezés a párt és a kormányzat anyagiakban is megmutatkozó elismerése, amellyel a nevelők munkáját értékeli és honorálja. Borsod megyében és Miskolcon együttesen évi 43 millió 312 ezer forintot jelent az az emelés, amely a pedagógusoknak jutott. Ebből a megyében 31 millió 696 ezer, Miskolc városban 11 millió 616 ezer forintot használtak fel. Az 1971-es csonka évre a két helyen összesen 21 millió 656 ezer forintot fizetnek ki. A bérrendezést már mindenütt végrehajtották, általában jó a visszhangja. A Végrehajtásról beszélgettünk a napokban Azary Zoltánnal, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod megyei Bizottságénak titkárával. — Elöljáróban arról szeretnénk beszélni, hogy Borsodban nagyon jó volt a bérrendezés előkészítése. Vonatkozik ez a megállapítás az ezzel kapcsolatos sajtómunkára is. Hogy a helyi sajtó a rendezés előtt mértéktartó módon tájékoztatott, nem verte előre a nagydobot, csak hasznára vált a rendezés lebonyolításának, és a fogadtatásnak. Nagy örömünkre szolgál, hogy a nagymérvű, új utakon induló, és időpontjában is a dolgozók érdekeit szolgáló bérrendezés általánosan jó közérzetet teremtett pedagógusaink körében. Egy hónappal az új besorolásokat ismertető tanácskozások után ezt nyugodtan megállapíthatjuk. Mindannyiunknak ez a tapasztalata, akik részt vettünk a bérrendezést ismertető tantestületi üléseken, és volt alkalmunk köz- veöerriil megismerni a pedagógusok megnyilvánulásait. — Az előbb kiemelten említette, hogy a bérrendezés nagymérvű, új utakon I induló, és időpontjában is figyelmet érdemlő. Érdemes lenne ezt a kiemelést bővebben megmagyarázni. — Igen. Nagymérvű volt, amilyen pedagógusok körében még sohasem fordult elő. Borsod megyében és benne Miskolcon — kevés kivételtől eltekintve — az új bérek 370—800 forinttal magasabbak a Régieknél. Az emelés igen sok pedagógus házaspárnál meghaladja az ezer forintot. Ezért említettem, hogy nagymérvű. Hogy új utakon induló, az véleményem szerint abban mérhető le, hogy a végzett munka minősége és mennyisége alapján értékeli a pedagógusok munkáját, tehát differenciált bérezés. Szakít az egyenlősdivel, s maga az alaprendelet is előírja, hogy „a differenciálás legfőbb mércéje a pedagógusok iskolában végzett oktató-nevelő munkája legyen”. Ehhez persze mérlegre került a pedagógusok egyéb irányú munkája is. A helyes időpont lényege pedig az, hogy a június 1-i hatályú rendezés anyagilag is rendkívül előnyös volt, s ez nem lényegtelen. Mint megyei szakszervezeti titkár a megye pedagógusai nevében szeretném megköszönni felsőbb vezetésünknek, hogy megértették: pedagógusainknak nem volt mindegy, bérüket június, vagy július 1-el rendezik-e. Vállalatok! Szövetkezetek! Miskolchoz 15 km-rc, a nyéki tó partján levő, használaton kívül helyezett üzemi ingatlant értékesítjük, mely áll: 2000 négyszögöl körül kerített telken egy 215 négyzetméteres üzemcsarnokból, hidroforházból és műhelyből. Víz, ipari áram. telefon beszerelve. Ipari üzem létesítésére vagy raktározás céljára, esetleg víkendtelep létesítésére alkalmas. ÁR: MEGEGYEZÉS SZERINT. BÉRLEMÉNY IS LEHETSÉGES. v Érdeklődni lehet: ÁFÉSZ, NYÉKLÁDHÁZA, Vasút út 2. sz. A BORSODI VEGYIKOMBINÁT azonnali belépéssel alkalmaz vegyipari szakmunkásokat, vegyész- és gépésztechnikusokat, érettségizett férfi munkaerőket — rendszerkezelői munkakörbe —, lakatos, csőszerelő, hegesztő, turbinagépész, gép,járműszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint, megállapodás .alapján. Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet — szombat kivételével — mindennap 7-től 15 óráig, a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán, KAZINCBARCIKÁN \ MISKOLCI PAMUTFONÖ KERES 40 ÖRAS MUNKAHÉTTFJ — JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL női és térti munkaerőket Nők részére betanulási idő 6 héttől 3 hónapig. A betanulási idő alatt is magas bérezés. Vidéki dolgozók részére a munkába állás napjától utazási jegyet helyben biztosítunk. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 74., munkaerő-gazdálkodás — Mik a szakszervezet tapasztalatai a bérrendezés gyakorlati végrehajtása körül? — Véleményünk szerint az első ízben végrehajtott differenciált bérmegállapítás, illetve az ennek alapján történt besorolási rendszer kiállta a próbát. Igazgatóink többsége mert diferenciálni, mert adni, és mert nem adni differenciált bért. Kétségtelen, hogy mint minden újba, itt is bekerültek jócskán hibák. Több igazgatónk nem volt mentes szubjektív érzésektől, több helyen nem támaszkodtak az iskolai párt- és szakszervezeti alapszervek véleményére, sőt, ez még városi, járási szinten is előfordult. Nagy többségben azonban az iskolai demokratizmus elvei érvényesültek, az igazgatók támaszkodtak a pártalapszervezetek véleményére, és a szakszervezeti bizottságok egyetértő, vagy véleménynyilvánító jogkörére. A jól dolgozó pedagógusok örülnek a differenciált bérezésnek, s mivel ők vannak többségben, ezért merjük kimondani: többségük elégedett, és egészséges bizalommal tekint a jövőbe. — Jelent-e az első ízben végrehajtott, ilyen fajta bérbesorolás valamilyen tanulságot a szakszervezeti munkásoknak? — Szakszervezeti vezetőknek éppúgy le kell vonnunk a tanulságokat, mint az állami szerveknek, hogy a helyes bérezési elvek a jövőben a teljes demokratizmus és a teljes tárgyilagosság figyelembevételével valósuljanak meg. Azt azonban már most is megállapíthatjuk, hogy az állami vezetők soha ilyen mértékben nem támaszkodtak a szakszervezeti szervekre, ilyen együttműködésben nem dolgoztak eevűtt, mint e bérrendezésnél. Érezték- a nagy felelősséget is. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben a helyi tanácsokig és az iskolákig lejutó, növekvő önállóság csak fokozni fogja pedagóg iaink anyagi helyzetének javulását, ha azzal megfelelően és helyesen élnek illetékes tan-isi, állami és szakszervezeti szervek. Úgy érzem, a X. pártkongresszus határozatainak meg- valótulása többek között ez a bérrendezés is, és véleményem -zerint í-v látja a pedagógusok döntő többsége is. Érzi és látja: érdemes jól dolgozni, örül a bizalomnak, amely az erkölcsi elis- m-résen túlmenően, anyagiakkal is jutalmazza munkáját. (benedek) E gy pillanatra talán megtorpan a toll: ismét fesztivál? A múltkor is, azelőtt is, mindig. Fesztivál itt, vásár ött, kiállítás amott. Az olvasó bizonyára unja már... * Elképzelhető..; Ez esetben az olvasó elnézését kérem... Valami azonban mégis papírra kívánkozik. Talán nem is olyan könnyű megfogalmazni. Ünnepek ezek a vásárok és fesztiválok. No, nem akarok itt nagy szavakkal dobálózni, hiszen ez többet ártana az ügynek, mint használna. A legszívesebben elkerülném az ünnep kifejezést, de alkalmasint nincs rá jobb szó. Májusban Növi Sadon nemzetközi vásár nyílt, sok magyar részvevővel és ' érdeklődővel. Egy héttel később a BNV is megnyitotta kapuit. Rövidfilmfesztivál gazdái voltunk Miskolcon, szabadtéri játékok vendégei Szegeden... Ünnepek... Nemcsak olyan értelemben, hogy a látogatók ezrei esznek-isznak, szórakoznak, mint más ünnepeken, vagy munkaszüneti napokon. S nem is csak a dekorációk, a lengő zászlók teszik ezeket ünneppé... Számvetések ezek az alkalmak, munkánknak, a különböző népek tevékenységének összegezése. A hétköznapok végtelen során dolgozunk céljaink eléréséért. Bármilyen sablonosán is hangzik: holnapunk jobbításáért, de — jelenünk sem közömbös számunkra. S hétköznapi munkánknak, amelynek mind jobban visz- sza akarjuk adni becsületét (hogy ne csak az legyen közismert egy-egy munkahelyen, kinek van víkendháza és autója, hanem az is, ki veszi ki részét legjobban az erőfeszítésekből) ilyen ünnepei vannak. Megállunk szussza- násnyi időre, bemutatjuk, íme, eddig jutottunk, ezt értük el az iparban, a mező- gazdaságban, a kultúrában, a művészetijen és az élet egyéb területein. Az összegezésre magunk is kíváncsiak vagyunk, hiszen minden részeredmény születésénél nem lehetünk jelen. És mások, külföldiek is megtekintik vásárainkat, fesztiváljainkat. És megtekintenek bennünket is... Városainkat. falvainkat, ahol lakunk; életünket, amelyet magunknak formálunk. Üj barátokat szerzünk, régi barátokban erősítjük meg a rólunk alkotott véleményt... Közbevethető, hogy sokan kikapcsolódásnak, kirándulásnak tekintik az ilyen eseményeket. így igaz. Az érdeklődés, a szimpátia, a vendégeskedés azonban jó kiindulópont a bensőségesebb kapcsolatok kialakításához... S ezek a kapcsolatok, vendégeskedések alaposan gyöngíthetik a népek közötti esetleges gyűlölködések, előítéletek bástyáit. Idehaza pedig? Még jobban megismerjük egymást, és még inkább megbecsüljük eredményeinket... a vásárok, a fesztiválok összekapcsolása egészséges lokálpatriotizmussal, színes programmal, jó ellátással, szíves szóval — a rendező szervek hozzáértésére vall. Nos, mindebben Szegeden sincs hiány. B. K. Kinyitott a jegyiroda Bérlőt keresnek a bérietek Az egyetemisták kívánsága A rekkenő, párás hőségben szinte eüéltan járnak az emberek. Az őszre, a télre legfeljebb csak akkor gondolunk, amikor frissítőbb, üdítőbb levegőért fohászkodunk. Bedg sok helyen — mint például a színházban — már az őszre készülnek. A nyitásra. Bár a színészek még nyári szabadságon vannak, s a szezonkezdés még rövid három hét, már kinyitott a színház jegyirodája. Megkezdődött a bérletek árusítása az 1971— 72-es évadra. Az iroda helyiségében kellemes hűs fogadja a leendő bérlettulajdonosokat. Itt találkoztunk Kerékgyártó Lászlóval, a Miskolci Nemzeti Színház gazdasági igazgatójával — Az elmúlt esztendőkben lassan, de fokozatosan emelkedett a bérlettulajdonosok száma. Ifjúsági korban levő bérlőink — az iskolások — száma nagyjából állandó. De reméljük, és bízunk benne, hogy ebben az esztendőben a felnőtt bérlettulajdonosok létszáma is növekszik majd, hacsak néhány százzal is. A Miskolci Nemzeti Színházban, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, ebben az idényben is tízfajta bérletet hirdetnek meg. A régi bérlők közül mostanáig mintegy 700-an küldték vissza a jelentkezési lapot: ebben az esztendőben is bérlettulajdonosok kívánnak lenni. — Ez persze nem sokat jelent még, mondta Kerékgyártó László. Bérlőink ugyanis — kevés kivétellel — egy kicsit feledékenyek. Általában elfelejtik visszaküldeni az igazoló lapot. És csak úgy jönnek be, augusztus közepe táján az új bérletért. S mintha csak igazolni akarnák szavait, megszólal a telefon. Egy régi bérlő kért új bérletet. — Lehetséges, hogy új bérletfajta is lesz ebben az évadban — folytatta a beszélgetést Kerékgyártó László. — Az egyetemisták ugyanis azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy teremtsük meg annak a lehetőségét,: ne teljes programot, hanem egy öt-hat előadásból álló sorozatot hirdessünk meg számukra. Olyan bérletre gondoltak, amelyeknek műsorában a stúdió-előadások is szerepelnének. így — azt mondják — meg tudnák duplázni a bérlettulajdonosok számát. — Kivitelezhető-e ez az elgondolás ? — Keressük a módját. Öle kérték, s mi nem szeretnénk gáncsoskodók lenni. Reméljük, megtaláljuk a megoldást. A jegyiroda kinyitott. Augusztus 31-ig délelőtt 10-től délután 18 óráig várják a bérletek leendő tulajdonosait. Hiszen nemsokára élettel telnek meg a most még üres színházi helyiségek. Augusztus 28-án tájelőadásokkal, szeptember 17-én pedig A Félkegyelmű évadnyitó bemutatójával megkezdődik az 1971/72-es színházi évad Cs. A. Lengyel József 75 éves A Ki PCI mérges öreg úr, IY1L91) Lengyel József egy rövidlélegzetű, ám nagyerejű elbeszélésének a címe. Aki egyszer is beszélt az íróval, alig tud másként gondolni rá, mint „kicsi, mérges öreg úrra”, pedig az elbeszélésbeli letartóztatott öreg fizika professzor nem kulcsfigura, nem biográfikus visszaemlékezés hajdanvolt önmagára. Aki ^ismeri az írót, az tudja, hogy az elbeszélésbeli Andrián professzor másodpercre beosztott életvitele, egész karaktere meglehetősen távol áll Lengyel JózsefétőL Egyébként is, nagyon nem szereti — erről egyik elbeszélésében részletesen is szól —, ha az író örökkön saját gyermekkori, majd későbbi élményeit kérődzi visz- sza. Ott kezdődik a prózaíró — vallja —, amikor már képes olyan emberek lelki boréba is belebújni, akik egyébként távol állnak a szerzőtől. Miért hát a csábító azonosítási készség, hogy mindenáron kicsi, mérges öreg urat lássunk benne? Nyilvánvalóan csak az egyik oka, hogy Andrián professzor letartóztatásának körülményeit a személyi kultusz éveiben, sajnos, olyan szakszerű tárgyismerettel idézhette fel, mint aki maga is átélte ezt. Már több indítékunk van az azonosításra, ha arra gondolunk: írásának hőséhez hasonlóan, a szenvedésekkel, érthetetlen és értelmetlen vádaskodásokkal teli években, az egy évtizednél hosszabb ideig tartó lágerélettel és száműzetéssel szemben ő is a tiszta értelem., a ráció és az emberiesség védőpajzsát emelte fel. Lengyel József azonban nem egyszerűen a múlt íródeákja. még akkor sem, ha első, jelentősebb írása, amely nevét megalapozta, a Visegrádi utca, valójában történelmi visszaemlékezés, naplószerű beszámoló 1919-ről, a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző, majd az azt követő napokról. Kicsi, mérges öreg úr ő, a forradalom konszolidáltabb éveiben is. Mi sem áll távolabb tőle, mint a puszta medi tálás, merengés az elmúlt időkön. Valami le- nyűgözhetetlen erő köti ösz- sze a leghétköznapibb valósággal. Tudja, hogyan élnek az emberek — s nemcsak az SZTK rendelőből. Hetvenöt évesen is együtt él korunk gondjaival, örömeivel, s mindig teljesen egy nyelvet beszél a fiatalokkal. Hazajött Magyarországra, szinte ismeretlenül a fiatal írók előtt — a történelmi riportázsnak nevezett, 1929-ben írt Visegrádi utca csak 1957-ben jelent meg először Magyarországom —, mégis pillanatok alatt példaképüknek, harcostársuknak érezték az idős kommunista írót. A közelmúltban Veszprémben a tévéfilmek versenyének zsűrijében érvelt, vitázott, mert a film régi szerelme. Nemcsak íróként — teljes társadalmi-emberi mivoltában kötődik életünk minden porcikájához. Most, augusztus 4-én van 75. születésnapja. Talán érdemes felidéznünk még igen korai, avantgarde korszakából való versének néhány sorát, a verset, amelyet huszadik születésnapjára írt: Rp i |iíi «im» /Nincs lehe„mjl luuwni. tetlen / És a természet örök törvényeit egyszer felpeckeli egy ember, / Amint az utolsó hogyantól felszáguld a bizonyos miért-hez”. Vásárok, fesztiválok
