Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
1971. aug. 4., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Forint és szövetség As Ongai Csavarilsemben Növelik a választékot zése. hogy „A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük. a munkásosztályéhoz.”. A paraszti jövedelmek vizsgálatánál azt is számításba kell venni, hogy jelenleg 1,7—1,8 millió ember olyan, kettős jövedelmű családban él, amelyekben a jövedelmek egyaránt származnak az iparban, illetve a mezőgazdaságban végzett munkából. A közvélemény pedig általában az ilyen kettős, általában az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező családok helyzetéből ítél. A jövedelmek növekedése egyébként is csak egyik — igaz, legfontosabb — összetevője az életszínvonalnak. Számításba kell vennünk azt is, hogy a kiegyenlítődés elsősorban a reáljövedelem szintjében következett be. Közismert, hogy az életszínvonalnak még számos olyan tényezője van, amely a faluban, a mezőgazdaságban még ma is lényegesen kedvezőtlenebb, mint a városban, vagy a népgazdaság más területein. TERMÉSZETESEN | ték a termelőszövetkezeti parasztság jövedelmének gyorsabb ütemű növekedését a termelőszövetkezetek. megszilárdítására, önálló. vállalatszerű gazdálkodásának megteremtésére hozott intézkedések. De az is tagadhatatlan tény, hogy a gyorsabb növekedés anyagi forrását, éppen ezeknek az intézkedéseknek nyomán javuló gazdasági eredmények alapozták meg. Tehát a parasztság jövedelemnövekedése nem a munkásosztály rovására végrehajtott jövedelem-átcsoportosításból falcadt, hanem a mezőgazdaság gabonában, húsban, gyümölcsben, zöldségben is lemérhető teljesítményéből, s ami ezzel együtt járt, a közös és háztáji gazdaságban ledolgozott munkaidő növekedéséből. A termelőszövetkezetek bruttó termelési értéke folyó áron számolva 1968-ban 50, 1969-ben pedig 73 százalékkal emelkedett, s volt magasabb, mint 1965-ben. Ebben az időszakban a tsz-ék bruttó jövedelme évi átlagban 15, részesedési alapjuk mintegy 11, fejlesztési alapjuk pedig 25 százalékkal emelkedett. Az egy dolgozó tag által teljesített 10 órás munkanapok száma 1965-ben átlagosan 188, 1968-ban 221, 1969-ben 214 nap volt. Szocialista átszervezése óta mezőgazdaságunk hatalmas mennyiségi és minőségi átalakuláson ment keresztül. A kisparaszti termelőeszközöket fokozatosan és gyorsuló ütemben váltják fel a korszerű nagyüzemi termelő- eszközök. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mezőgazdaság termelési költségeiben évről évre növekvő részt képvisel az ipari eredetű eszközökre, gépekre, vegyszerekre és más termékekre fordított összeg. Jellemzően szemlélteti ezt, hogy 1960-ban még a mező- gazdaság anyagi ráfordításainak csak 34 százaléka volt ipari eredetű, 1970-ben már elérte az 55 százalékot. Ezzel együtt a mezőgazdaságban is egyre jobban terjed az iparszerű termelés. Mindezekből következik: a mezőgazdasági termelés növekedésének, az önköltség s az árak kedvező alakulásának alapvető feltétele, hogy a mezőgazdaság korszerű, jó minőségű és olcsó termelő- eszközöket kapjon. Ez pedig elsősorban az iparon múlik, az ipari munkások teljesítményétől. munkájuk minőségétől függ. A korszerű, gazdaságosan alkalmazható olcsó ipari termékek megalapozzák a mezőgazdasági termelés növelését, amely nem kizárólag paraszti, hanem elsőrendö munkásérdek is, hiszen a munkások kiadásainak csaknem felét teszik ki az élelmiszervásárlásra fordított összegek . a mezőgazdaság/ ötéves tervben ismét jelentősét lép előre. Közelebb kerül egymáshoz falu és város. Tovább folytatódik a kiegyenlítődés a paraszti, az ipari munka és az életkörülmények között. Ez a kiegyenlítődés mindkét dolgozó osztály érdekeit, életszínvonalának emelését egyaránt szolgálja. Dús lombú fák, füves térségek ölelik körül az Ongai Csavarüzem épületeit. A fák között most széles sáv nyílt. A ledöntött törzsek azt mutatják, hogy e kollektíva a napi feladatokon kívül a lövővel is törődik. A gyár rekonstrukciós terve szerint anyagtárolót, új üzemcsarnokot építenek. A leendő sajtolóüzemben horny os. nyers csavarokat készítenek, amelyek főleg a műszeriparban, a járműiparban kellenek nagyon. löbb áru a termel éken yscaur I Az egységre az a jellemző, hogy évről évre több kötőanyagot, csavarárut termel. Ez különösen jellemző az év első felében végzett munkára: a tervet 2.1 százalékkal túlteljesítve 7,4 százalékkal adtak több termé- ' két az elmúlt évinél. És ami igen lényeges: a többletet teljes egészében a termelékenység növelésével biztosították. — Különösen jóleső érzés, hogy a csavar I.. amely hosszú éveken át hátul kullogott az üzemek vetélkedőjében, mast már június 23an jelentette: teljesítette félévi tervét. Ezt a részleget — mondja Lukács László igazgató — átszerveztük. A dolgozók, az anyagi érdekeltség növelése révén az eddigi 3 helyett 4—5—6 gépen munkálkodnak. Ezzel kapcsolatos elképzeléseinket itt siker koronázta. — Egy sor tavalyi befektetésünk most „kamatozik”. Korábban az új munkásokat „bedobtuk” a vízbe. Az elmúlt évben szerveztünk először hathónapos tanfolyamot. Az új dolgozók elméleti és gyakorlati szakképzése most gyümölcsözik. Az elmúlt év utolsó negyedében a kongresszusi verseny kihatásaként nagy gépfelújítási kampány zajlott le az egységben: 30 gépet újítottunk fel. Ez sok váratlan géphibát megelőzött Ennek, valamint a karbantartó dolgozók jó munkájának eredményeképpen ez év első felében 16 ezer órával csökkent a gépállás az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A karbantartók külön érdeme, hogy kevesebben végzik a munkát, mint tavaly. — Gondot, okoz, hogy a csavar II. viszont nem tudta tartani tavalyi szintjét. Bízunk benne, hogy a harAutomatizált takarmánytároló Mezőkövesden A borsodnádasdi lemezekből elkészült első, 350 vagonos tárolótér. (Foto: Sz. Gy.) Az állattenyésztés nagyfokú fejlesztése szükségessé tette, hogy a szemestakarmányok tárolását is korszerűsítsék a mezőkövesdi Búzakalász Tsz-ben. A gazdaság szavasmarha- és sertéstenyészete, illetve a hizlaldák évi 650 vagon szemestakarmányt használnak fel. A szabadban, vagy korszerűtlen körülmények között tárolt takarmányokban eddig sok kár keletkezett. Előfordult, hogy az így tárolt takarmány tápanyagértéke 25—30 százalékkal is csökkent A Búzakalász Tsz-ben ezentúl nem éri károsodás, veszteség a tárolt szemestakarmányokat. A Borsodnádasdi Lemezgyár elemeiből a tsz saját építőbrigádja egy korszerű, automatizált tárolót épített. A lemezből készült öt silótoronyban 350 vagon szemesterményt tárolhatnak. Jövőre még egy, hasonló, ötsilós tárolót s egy ezzel összekapcsolt, naPÍ 50 va- gonos kapacitású szárítót és egy keverőüzemet is építenek. A teljesen automatizált si- , lók 10 óra alatt 60 vagon terményt fogadhatnak. Rakodásnál, tárolásnál itt már egyáltalán nincs szükség nehéz fizikai munkára. Emberek helyett a felvonős és surrantós rendszer mozgatja a silókba a terményeket. Jövőre, amikor teljesen elkészül ez az automatizált takarmánybázis, a 700 vagon befogadású tíz silótorony, a szárító- és keverőüzem kezeléséhez összesen három munkásra lesz szükség. „Magaslati" városnegyed Sátoraljaújhelyen Sok érdeklődő tanulmányozza ezekben a napokban Sátoraljaújhelyen, a városi tanács öreg barokk épületének falain kifüggesztett: friss hirdetményeket. Az igazgatási osztály tette ugyanis közzé azoknak az igénylőknek névsorát, a kiutalt lakások jegyzékével együtt, akik 1971-ben és 1973-ben tanácsi kiutalásit állami bérlakást, illetőleg tanácsi ér- tékesítésű lakást kapnak. A 30 napi közszemlére kitett jegyzék szerint a közeli hetekben 55 újhelyi lakosnak adják át a teljes kényelemmel ellátott, lakások kulcsait. A negyedik ötéves tervidőszakban a városi tanács egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakáshelyzet: enyhítését, ezért a fejlesztési tervben több száz új lakás építése szerepel. Mivel a nagy múltú hegyaljai város öt, sátor alakú hegy és a Ronyva által határolt szűk területen fekszik, nagy gond a szükséges telkek biztosítása. Ezen úgy igyekeznek segíteni, hogy a Várhegy, Hecs- ke, Zsólyomka oldalain külön „magaslati” városnegyedet létesítenek. A területet közművesitették, s már eddig is több, 4—5 szintes lakóházat építettek ide. Az állandó napfény, a közeli hegyekből, fenyvesekből áramló egészséges, tiszta levegő külön ajándék az itt lakók számára. Ügy érzik itt magukat, mintha begyvidéki üdülőben élnének. És a városkép szempontjából is igen kellemes látvány a hegyoldalakból egymás után kinövő, színes, modern épületek sora. Ui. j.) madik negyedévben itt jobb eredményekről számolhatnak be. — Rendkívül örvendetesen csökkent a fluktuáció, javult a munkamorál. Sok helyen a gépnél váltják egymást a dolgozók. A kánikula itt is megviseli az embereket. A hőkezelő üzemben például 47 fokos hőség volt. Mégis itt. és másutt is úgy dolgoztak az emberek, különösen a szocialista brigádok, hogy csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok róla. Műszaki fejlesztés Az egységben, mint ahogy Tóth Zoltán főmérnök elmondja, a lehetőséghez mérten sokat tettek a műszaki fejlesztésért, az új termékek kialakításáért. A házgyári lakásokhoz jelentős mennyiségű speciális kötőanyag kell. Volt eset. amikor csavarok miatt megmegakadt az építés. Az ongai üzem vállalta az igény kielégítését, s ehhez soron kívül kapott anyagot az ÖKÜ-től. A főmérnök most ezt mondhatja: — A házépítési programmal kapcsolatos igényeiket kielégítettük. Naponta 900— 1000 darab nagyméretű csavarszárat és anyát készítettünk. Mi látjuk el vele az egész országot. Tóth elvtárs új gyártmányt mutat: a TRILEX kerékcsavart. A járműprogrammal kapcsolatos árut eddig Pesten gyártották. E munkához gépet kaptak, ugyanakikor technológiai módosítást alkalmaznak: hidegen folyatják a csavarszárat. Ugyanezzel a termékkel kapcsolatosan horganyzót építettek. amelyet ezen a héten adnak át. A kerékcsavarból, amelyet a helyszínen horganyoznak, ebben az évben 2300, később 400 000—500 000 darabot tudnak évente gyártani. A hagyományos kerékcsavar gyártásában az egység lemaradt. Nem kapták meg a termeléshez szükséges, két darab, többsoros automatát. Szükségmegoldásként gene- ráloztak egy használt gépei. amelyet a jövő hónapban működtetnek is. Az ilyen eset elég sűrű. Az egység gépei eléggé elöregedtek. Az újítások, az ötletes megoldások révén segítenek gondjaikon, amelyek egyúttal társadalmi gondok is, hiszen nagy igények kielégítéséről van szó. i több tudásért Érdekes felmérést készítettek az üzemben. A különböző posztokon levő vezetők 1—5 osztályozásban jellemezték egymást politikai, szakmai tudásban, vezetői rátermettségben. A kép reálisan jelzi, melyik vezetőnek milyen vonatkozásban szükséges a továbbképzés, vagy éppen a magatartásbeli javítás. S mit akarnak a felméréssel kezdeni? A gyárvezetés lehetőséget biztosít,a továbbképzésre. így például eddig két vezető végzett marxista egyetemet — most hét vesz részt magasabb politikai oktatásban. A gyáregységen belül pedig minden vezetői szinten biztosítják a továbbképzést. A gyárvezetés abból az elvből indul ki: csak akkor várhatunk magasabb színvonalú politikai, szakmai, gazdasági vezetési, ha biztosítjuk a hozzá szükséges képzést is. Es ezért az ongai üzemben sokat tesznek.-sorba Barnabás AZ MSZMI’I Pohtikajabun p mindig ,ielen- tőségének megfelelő helyet kapott a munkás-paraszt szövetség fejlesztése, erősítése. Ma már évtizedek tapasztalatai igazolják, hogy akkor szilárd a munkásosztály hatalma, akkor sikeres a szocialista társadalom építése, amikor a párt olyan politikát folytat, amely erősíti a munkás-paraszt szövetséget, s amely egyaránt kedvező a munkásosztálynak és a parasztságnak. A munkás-paraszt szövetség fejlesztése azonban nem csupán deklarációk kérdése. „Tudnunk kell, ... hogy a munkás-paraszt szövetség erősítése nemcsak szándékon és politikai kijelentésen múlik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg...” olvashatjuk a IX. kongresszus anyagában. A termelőszövetkezetek fellendítésére tett- intézkedések egyfelől a munkások, a városi lakosság ellátásának megjavítását eredményezi, másfelől a parasztság életszínvonalát növeli, ily módon döntő feltételei a munkás-paraszt szövetség további erősítésének. A szocialista útra lépett mezőgazdaság tízéves fejlődése bizonyítja, hogy a termelés fejlesztésére fordított milliárdok jól gyümölcsöztek. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme meggyorsult, a munka termelékenysége jelentősen emelkedett. A mezőgazdaság évről évre egyre több élelmiszert, nyersanyagot bocsát a népgazdaság rendelkezésére. Ugyanakkor a szövetkezetek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának az emelkedése növelte a parasztság- jövedelmét, javította életkörülményeit . v,t *cír f tényei arról A VALÓSÁG \ gy6zikmeg a munkások többségét, hogy az MSZMP agrárpolitikája helyes, eredményes politika. Egyaránt jól szolgálja a parasztság, a munkások, az egész társadalom érdekét. Helyenként azonban találkozhatunk még ma is meg nem értéssel, azzal, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítését célzó nolitikát helytelenül értelmezve, annak csak egyik oldalát figyelembe véve, „parasztpolitikának” minősítik. A kivételeket általánosítva néha azt állítják, hogy a parasztok életszínvonala már jóval meghaladta a munkásokét, s hogy a parasztság életkörülményeinek javítása a munkásosztály rovására történik. Mi hát az igazság? A párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően a parasztság, ezen belül a tsz-tagság jövedelmei az utóbbi tíz évben valamivel gyorsabban emelkedtek, mint a munkás- és alkalmazotti jövedelmek. Míg a műn' ások és alkalmazottak railiöv'leime 196!) és 1970 között 5. a paraszti reáljövedelmek 65 százalékkal nőtt ' A paraszti jövedelmek növekedi c főképp a harmadik ötéves terv időszakában gyorsult fel amikor is a munkás és az alkalmazotti jövedelmek 33. a paraszti jövedelmek pedig 43 százalékkal haladták meg az 1965 évi színvonalat. Tekintve. hogy 1 "65.ben a paraszti reéllövedriem mintegv 18 s^ázr’^kkal maradt el a munkásokétól, ezzel jelentős részben megvalósult a IX. kongresszusnak az a célkitű
