Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-28 / 202. szám
1971. aug. 28., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az élelmiszer-ellenőrzések *> tapasztalatai „Azt akarjuk, hogy a szocialista világrendszer azok- lak a népeknek a baráti családja legyen, amelyek együttesen építik és védelmezik az új társadalmat, s kölcsönösen tapasztalattal és ismeretekkel gazdagítják egymást — összeforrott és erős család, amelyben a föld lakói, a szabad népek eljövendő világközössegének mintaképét látnák.” (Az SZKP ICB XXIV. kongresszusának beszámolójából.) A közelmúltban hozták nyilvánosságra a KGST-be tömörült országok újabb, nagy horderejű megállapodásait. A Képszabadság' augusztus 7-i számának mellékleteként megjelentetett komplex program érdekes, gondolatébresztő olvasmány, körültekintő elemzést, és alapos megfontolás után hozott döntéseket tartalmaz. Viláqlényezővc leli A program új távlatokat nyit meg a szocialista országok gazdasági együttműködésében. Jelzi, hogy a fejlődés olyan szakaszához érkeztünk el, amely a tudomány és a technika, a szocializmust építő nemzetek dolgos társadalmaira alapozva mindannyiunk javára a gazdasági együttműködés új, minőségében magasabb rendű korszakát teremti meg. A szocializmus gazdasága fél évszázad alatt világtényezővé vált. Hosszú és küzdelmekben telített volt az út, amely hősi munka árán az iparilag fejletlen országok szintjéről a szocializmus hatalmas gazdasági bázisait hozta létre. Napjainkban a világ egyre növekvő ipari termelésének egyharmadát már a KGST- be tömörült országok adják. Hinnék jelentőségét növeli, hogy a KGST tagállamainak népessége együttesen sem több, mint a föld lakosságának 10 százaléka. A KGST mór hosszú évek óta sikeresen tölti be hivatását. A tagállamok gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésének eredményei nagyban hozzájárultak a szocializmus társadalmi-gazdasági megszilárdulásához, a népjólét emelkedéséhez és a tudomány, a kultúra fejlődéséhez. Az emberiség történelmében eddig még példa nélkül álló gazdasági együttműködés eredményeit jól mutatja többek közölt, hogy a KGST- országok ipari termelésének volumene 1951—1970 között mintegy 6,8-szeresére nőtt. Növekvő qazdasági szerep A tagállamok ipara ma már kielégíti az igényeket korszerű gépekből, modern műszaki berendezésekből, műszerekből és elektronikai termékekből. Ennek alapján egyre gyorsabbak a műszaki rekonstrukciók és a tagállamokban kiegyensúlyozottabb a népgazdaságok valameny- nyi ágazatának fejlődése. Joggal, mondhatjuk, hogy a KGST-országolc közössége szilárd politikai, gazdasági alapokon áll, és mint modern ipari nagyhatalom, súlyával és fejlődésének gyorsuló dinamikájával egyre jobban átformálja földünk gazdasági arculatát. Az együttműködésben részt vevő országok ipari fejlődésének üteme általában más- félszerese a vezető kapitalista országok fejlődési ütemének. Rendelkezünk mindazon feltételekkel, amelyek a két világrendszer közötti békés gazdasági versenyben a fejlődés növekvő dinamikáját biztosítják. Nincs a világnak egyetlen olyan országa, vagy monopolista állam csoportosulása, amely magáénak mondhatná olyan üzemanyagéi nyersanyagtartalékokat, tudományos-kutató, tervező és szervező szakember gárdát, mint a KGST országai. A fejlett ipar progresszív nagyüzemi mezőgazdasággal párosul. A KGST-államok- ban a mezőgazdaság bruttó termelésének volumene az Rangos esemény Ma, szombaton délelőtt kerül sor a diósgyőri ifjúmunkás napok rendezvény- sorozatának ünnepélyes megnyitására, az LKM Ifjúsági Házában. Az ünnepi megnyitó után kezdődik, a két nagyüzem, az LKM és a DIGÉP fiataljainak szellemi vetélkedője, amelyen eldől, melyik vállalat csapata ismeri jobban a két gyűlés Miskolc város történetét. A diósgyőri ifjúmunkás napok legrangosabb politikai eseményét szeptember 1 -én. szerdán rendezi k meg a Molnár Béla Ifjúsági Házban. délután 4 órai kezdetlel. A KISZ Vili. kongresz- szusára való felkészüléssel es az ifjúságpolitika! határozatok végrehajtásával foglalkozó nagyaktíva ülésen részt vesz dr. Gombár .lőcse/. a KTSZ. Központi Bi- zoUsáiárak t; lkára is. A kulturális és politikai rendezvények között helyet kapóit több sportág döntője is. A két nagyüzem K1SZ- bizotlsága rendezte, immár hagyományos i t’júmunkás napi k eseménysorozata szeptember lü-án zárul a vándorserleg átadásával. A serleget. — amelynek védője az LKM KlSZ-bizottsága — a különböző rendezvényeken legjobban szereplő vállalat csapata nyeri. elmúlt 20 esztendőben átlagosan 1,4—2,4-szeresére növekedett. A termelés szerkezete kedvezően változott. Többszörösére nőtt a mezőgazdasági beruházások, traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek, eszközök száma. kqye illők elvtársi k özösséqc A testvérpártok 1970—71- ben megtartott kongresszusai egyöntetűen hangsúlyozták a szocialista baráti közösség, a a szocialista világrendszer állandó erősítésének és fejlesztésének szükségességét. A kongresszusi viták és az olt elfogadott dokumentumok megerősítik a testvéri országoknak azt az eltökéltségét, hogy a dolgozó nép által választott szocialista úton haladva szüntelenül erősítik a szocialista államok politikai, gazdasági együttműködését, a Szovjetunióhoz fűződő barátságukat. Egységes harci rendben sorakoznak fel az imperializmus elleni harcban. Világosan és egyértelműen fejezte ezt ki az SZKP XXIV. kongresszusán Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára. Szavai valósághűen tolmácsolják a szocializmust építő nemzetek forradalmi szövetségének szellemét, lényegét és célját, a lenini eszme győzelméért vívott világ- formáló harcban. A cél: segítséget nyújtani egymás nemzetgazdaságának fejlesztéséhez. Ez az elv hatja át a KGST kétévtizedes tevékenységét. A Szovjetunió oroszlánrészi vállalt az európai tagállamok nemzetgazdaságának fejlesztésében. Az elmúlt 5 esztendőben a Szovjetunió műszaki segítségével és együttműködésével több mint 300 jelentős ipari és mezőgazda- sági objektum épült a szocialista országokban. A Szovjetunió hatalmas, nagyrészt még kiaknázatlan természeti kincsekkel rendelkezik. Ipara a fő ágazatokat tekintve világ- színvonalon áll. Termelő- kapacitása többszöröse a tagállamok egyévenkénti teljesítőképességének. Mindezek alapján a Szovjetunió kölcsönösen előnyös feltételekkel sokféle terméket szállít. Nagy jelentőségű, hogy a KGST- országok nyersanyag- és fűtőanyag-szükségletének több mint 70 százalékát a Szovjetunió biztosítja. Németh Antal. a megyei pártbizottság munkatársa i Mindennapi Vezeti cikk fogyasztásunk 92 százalékát hazai eredetű termelésből fedezi élelmiszer- gazdaságunk. A népgazdaság keretein belül tehát a nyersanyagot előállító mezőgazdaságnak meghatározó szerepe jut; a mezőgazdaság termeli meg a nyersen fogyasztott élelmiszereken kívül az élelmiszeralapanyagának túlnyomó többségét is. Ha az ellátásban átmenetileg, vagy tartósan törés mutatkozik, az mindenképpen a mezőgazda- sági termelés fogyatékosságaira, s természetesen időjárási tényezőkre vezethető vissza. Minden időben egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatunk a termelés minőségi színvonalának emelése. Ennek a célnak elérése érdekében szorgalmazzák mindenütt a mostani nyári-őszi talajmunkák jó elvégzését, jó minőségű vetőmag biztosítását, a megfelelő műtrágyát, a gépi felszereltséget, az új agrotechnikai eljárások bevezetéséi, egyszóval mindazt, ami a jó termés alapja lehet. Ha mindezek biztosítva vannak és az időjárás is kedvezően alakul, a minőségi áruk termelésének alapjai adottak. A minőségalakulást az élelmiszergazdaságban az élelmiszerellenőrző szervek is figyelemmel kísérik. A jó és szép áru — legyen az zöldség-, gyümölcsféle, vagy más élelmiszer- ipari termék — igen gyorsan veszíthet értékéből a szakszerűtlen tárolás, szállítás, feldolgozás következtében. Elsősorban a minőségvédelem érdekében hívták életre az 'élelmiszertörvényt, melynek elsődleges célja a fogyasztók egészségének védelme. Hiszen az élelmiszer- gazdaság nyersanyagai többségben élő anyagok, vagy azokból előállított termékek, melyek különös kezelési igényelnek ahhoz, hogy fogyaszthatok maradjanak. További célja az élelmiszer- törvénynek, hogy védje a fogyasztót a csalás, a hamisítás és félrevezetés ellen. Törvények útján és a kibocsátott szabályok segítségével kell biztosítani, hogy a fogyasztó olyan terméket kapjon, amilyet elvárni jogosult.. méghozzá megfelelő árban és csomagolásban. Végül a törvény harmadik célkitűzése a becsületes gyártóknak és forgalmazóknak a tisztességtelen verseny elleni védelme, melv versenynek — a megfelelő Az oroszlányi !(i-os aknában icx szénié,jtö berendezés, A tosííó tagja 80 méter széles J tonna szenet termel. dolgozik az első új típusú szovjet hidraulikus önjáró kompit,5 millió (printert be:- zeit gép 270 tonna súlyú. 71 biz- ronthomlokon biztosítja a termelést. Átlagosan naponta 755 védelem hiányában — végső soron a tisztességes előállítok és maguk a fogyasztók lennének áldozatai. 1/ «J áiw)á kiterjedt elX/ , lenőrző hálózat mellett gyakran végeznek ellenőrzéseket ebben a témában a járási népi ellenőrzési bizottságok és a megyei NEB is. A Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság például a közeli napokban tárgyalja meg azt a széles körű vizsgálatot, amely a tejes tejtermékek termelésének, felvásárlásának és forgalmazásának helyzetét elemzi. Ez a vizsgálat, melyet elsősorban a Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemében, s a kereskedelmi hálózat több üzletében folytattak, azt dolgozta fel, hogyan alakult a termelőegységek, a felvásárló és kereskedelmi vállalatok együttműködése, miként szolgálják a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséi, és biztosítva vannak-e a termelés, forgalmazás fenntartásának és növelésének feltételei. A mezőgazdasági üzentekben végzett ellenőrzések tapasztalatai a korábbi évekhez viszonyítva javuló irányzatot mutatnak, a minőség ugyan változó, de az többségben a megengedett határok közöli mozog. A fejlődést mutatja az is — állapítja meg a legutóbbi országos vizsgálat —, hogy az újabban létesült élelmi- szeripari üzemek (megyénkben például tsz-sütödék) magas színvonalú gyártástechnológiát alkalmaznak, az általuk előállított termékeket a lakosság szívesen vásárolja. A vizsgálatot végző szakemberek a további utat abban látják, hogy mindenekelőtt a műszaki színvonalat kell emelni, a szakember-ellátottságon javítani: bevezetni a szak- tanácsadást, különösen a gyengébb' adottságú gazdaságokban, ahol a kiegészítő tevékenység megmaradásának, jövedelmezőségének feltétele éppen a verseny- képes minőségi termék előállítás«. Célkitűzéseinkkel összhangban A negyedik ötéves terv a hatékonyság gyors ütemű növelését jelölte meg a népgazdaság legfontosabb célkitűzéseként. Egy kicsit bővebben fogalmazva, tulajdonképpen arról van szó, hogy forrásaink, eszközeink — akár munkaerőben, akár anyagi, tárgyi javakban — végesek, a kívánt fejlődést csak ezek legésszerűbb, leggazdaságosabb hasznosításával tudjuk megvalósítani. Néhány nap híján nyolc hónapja kezdődött meg a középtávú terv feladatainak valóra váltása. Az eddig eltelt idő nyilvánvalóan túl rövid althoz, hogy képet alkothassunk róla, hogyan, mennyiben teljesülnek elképzeléseink. Mégis, már az első hónapok tapasztalataira is érdemes odafigyelni, hiszen a fejlődés irányáról a részeredmények is sokat mondanak. A minap a kormány tárgyalt olyan témát — az első félév munkaügyi helyzetéi: —, amely sokat árul el célkitűzéseink megvalósulásának folyamatáról, tegnapi számunkban pedig a Központi Statisztikai Hivatal borsodi igazgatósága tette közzé jelentését a megye első félévi gazdálkodásáról. Mind a kormány üléséről szóló közlemény, mind a KSH jelentése alapján megállapíthatjuk, hogy 1971. első felében gazdasági fejlődésünk alapvetően a célkitűzések megszabta irányban haladt. Az országban az ipari termelés emelkedésének egésze, az építőipari termelés emelkedésének pedig mintegy kétharmada származik a termelékenység növekedéséből. Az ipari termelékenység növekedési üteme az iparban a tavalyihoz hasonló, az építőiparban viszont fokozódott. Megyénkre is érvényes az a megállapítás, hogy a foglalkoztatottak száma egyre mérsékeltebb ütemben növekszik. Általában kevesebb a túlóra. Az ipari termelés dinamikusan nő. Borsod ipara 1971. első felében 6,2 százalékkal termelt többet, mint az előző év hasonló időszakában. Érdemes1, kiemelni a KSH jelentéséből, hogy megyénkben kiugróan növelte termelését a vegyipar és a gépipar. M inden problémája ellenére egyre eredményesebben dolgozik az építőipar is. önmagáért beszél, hogy az első félévben megyénkben 1219 lakást adtak át, 17.3 százalékkal többet mint egy esztendővel korábban. Ebben jelentős szerepet játszott a házgyári technológia szélesebb körű alkalmazása, s az egyes technológiai folyamatok további tökéletesítése. Szól a statisztikai jelentés a keresetek alakulásáról is: az átlagbérek az iparban 3,1 százalékkal, az építőiparban 5.9 százalékkal, a közúti közlekedésben 7.7 százalékkal, a kereskedelemben pedig 3.9 százalékkal emelkedtek. Érdemes megvizsgálni, hogyan költöttük el a keresetünket. Nos, sokat javult az áruellátás, s a kiskereskedelem forgalma 9 százalékkal növekedett. Valamelyest csökkent a taka- rékbetét-álionjánv növekedési üteme. Hogy miért? Csak egy tétel a sok közül: a megyében az első félévben 89 millió forintot fizettek be gépkocsi előjegyzésre. A megye lakói 1173 új személygépkocsit vásároltak: 69 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legtöbb gondot továbbra is a beruházások okozzák. Mint a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből megtudhatjuk, elsősorban a vállalati beruházásoknál tapasztalható nagyobb lemaradás. De hozzátehetjük, sok probléma akad a kiemelt nagyberuházásoknál is. A z első félév eredményei összességükben alapot adnak a bizakodásra. A gazdaság fejlődésének iránya közel áll a célkitűzésekhez. De természetesen további „közelítésre”, teljes összhangra van szükség. A kormány többek között a tartalékok feltárására és hasznosítására hívta fel a vállalatok figyelmét. Tennivaló tehát mindenütt bőven akad. A vállalatok gazdálkodásuk alapos elemzésével. erőforrásaik- ésszerű hasznosításával haladhatnak tovább. Egyre több helyen tapasztalunk helyes, a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel összhangban álló törekvéseket. Ezek vezettek az eddigi eredményekhez is. T'Ianc-k Tibor II * I |*| ^ ff jj11 nr ■ flI Ír ^ | f g | f
