Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

1971. aug. 25., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 KOVÁCSOK 4 kemencékből ki­'* csapódó hőség felnyúlik a csarnoktetőig, s az izzó napsugaraktól áti'or- rósodott tető lemezéről visz- szahanyatlik a nemesacél- kovácsmű , forró talajára. Reszketni és lebegni látszik a levegő a forróságtól, s reszket u föld is a gépkala pácsok súlyos ütéseitől. Juhász József, a ráverő iz­zadt. verejtékező homlokát törölgeti. — Elsején múlt .'10 éve, hogy itt dolgozom a diós­győri kohászatban. De csak most, a múlt héten szédül­tem meg először a hőség­től. A nagy darab, mackós­mozgású férfi, Bajsz István rábólint: — Régen volt ilyen me­leg. Az egyik nap a hőség­től háromszor is elindult az orrom vére. Csak isszuk, isszuk a vizet literszámra. A Ruszó-brigád tagjait úgy is lehet jellemezni: a tűz szerelmesei. Különböző utak­ról, s vágyakkal indultak el és értek ide, a tűz birodal­mába. — Kovács volt a nagy­apám — emlékszik Juhász —, s amikor 1941-ben ide­jöttem, itt volt kovács az apám, s itt a diósgyőri ko­hászatban dolgozott a két öcsém és a bátyám. Igen, kovácsdinasztia tagja va­gyok. Bajsz István itt a gyárban tanuita a szép és nehéz mesterséget. — Apám cselédem beí­velt. A tanyán láttam, ho­gyan dolgozik, formálja az izzó anyagot a kovács. Ak­kor szereltem meg ezt a munkát. Itt persze más, mint a kézi üllőn dolgozni. A kovácsműben alig há­romhetes voltam, amikor a fogó között maradt az uj­jam, „ez csak szoktató”, biz­tattak. Köszönöm szépen, ha ez csak a szoktató, bár­mennyire is szeretem a munkát, de hátait fordítok az üzemnek. Azután mégis maradtam. Gondol Mihály, a gyár fű- töházában dolgozott. Meg­látta és megszerette a ková­csok munkáját, és itt állt meg. A kovácsok azt mond­ják magukról: — Szavak nélkül is meg­értjük egymást, úgy moz­gunk, mintha egy test kar­jai lennénk. Itt a kovácsoló gépeknél nem is lehet másképpen dolgozni. Egy ember elkésett mozdulata, tévedése selejt, vagy baleset okozója lehet. Porkoláb Antal művezető el­mondja, hogy a brigád jó testvéri közösség. Mindegyik minden munkát elvégez, de van egy-egy munkafázis, amelyben mindegyik nagy­szerű. Különböző körülmények között élnek. Juhász Mis­kolcon lakik, munka után őt lakásának építése köti le. i Bajsz István családjával Ti- j szalúcon. Gondol Nagycsé- : csen lakik. A kemény mun­ka elölt, és a 40—50 fokos hőségben végzett munka i után jön a hosszú, a napi í 4—5 órai utazgatás. A ha- [ zatérés után következik a „második műszak”, munka a közös gazdaságban, vagy a háztájiban. Segíteni kell az asszonynak is. A teste a munkát már nem kívánja, de hát nagy a család. Bajsz- nak 2, Gondolnak 3 gyer­meke van, ahogy nőnek a gyermekek, nem kevesebb, hanem több kell. A szóra­kozásra már igen kevés idő jut. Kevés, hiszen Juhász például szakszervezeti bizal­mi és munkásőr is. A kemény munka nem teszi fásulná mégsem a munkásokat, tele vannak humorral. Reggelizés közben bőven van téma is. Hétfőn a sport, kedden a tv-adás. s a humor az sosem marad el. Bajsz „megpróbáltatásá­nak” napjait meséli el: — Öt éve, az egyik reggel elaludtam. Egy óra késéssel érkeztem be. „Hol volt?” — kérdezte a művezető. El­aludtam, életemben először fordult elő és utoljára is — ígértem. Csudára bántott. És mi történt? Másnap megint elaludtam! Gondoltam rá, hogy kitalálhatnék valami „alibit”, de hát j-obb a be­csületes út. Hű! Alig lépek be a műhelybe, messziről köszöntenek: „Korán tetszett bejönni”. „Korán?” „Igen, még nem kezdődött el a délutános műszak, még csak a délelőttösök dolgoznak, már aki...” A másik oda­szól: „Vadászgatni móRóztai tott, unaságod?” Nem sér­tett meg engem senki, nem szidtak le, de amit „fino­man” kaptam, azt sosem fe­lejtem el. Veszélyes j mesterség kovácsoké. a A kezeken, a lábakon sebek jelzik ezt. Tavaly balesetek miatt vesztették el a szocia­lista brigád címet. Erre most különösen őrködnek. A művezető azt mondja, hogy az eddigi munkájuk szerint, ez évben a címmel nem lesz baj. A kemenceajló ielemelke- dik, izzó bugába markolnak a manipulátor acélfogai és a gépkalapács, mint érző, lük­tető emberi szív, ismét a munkához kezd. Csorba Barnabás I Sajóvámosi körte exportra Sajóvámos Miskolciéi 15 kilométer távolságra esik. A község Aranykalász Tsz-e a jobbak közé tartozik, mégis keveset haliunk róluk. A növénytermesztésen kívül gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. A községtől mintegy 5 kilométerre fekvő gyümölcsöshöz most új mű­utat építenek, hogy a szál­lításnál a gyümölcs minél kisebb mértékben törődjön, s így az értékesítésnél na­gyobb hozamot érjenek el. A gyümölcsöst Szántó Józset agronómus mutatta be. Mint mondotta, körtét 21 1 holdon, szőlőt 100, ősziba­rackot 37 holdon termeszte­nek. A gyümölcsös összterü­lete egyébként: 351 hold. Sajnos az idén kevesebb körte termett, mint tervez­ték, ennek oka. mint az ag­ronómus elmondta az volt, hogy a virágzás idején le­vő kedvezőtlen csapadékos, hűvös idő akadályozta a megtermékenyí test. A körteexport augusztus 21-én kezdődött. Az összter­mést a Szovjetunióba szál­lítják. Gondos kezek szedik, válogatják, osztályozzák és csomagolják az exportra szánt gyümölcsöt. Nagyon kell vigyázni, hogy megfe­lelő minőségű körte kerül­jön szállításra. A szőlőt a belföldi piacon fogják érté­kesíteni az AGROKONZUM- on keresztül. A tavalyi, tényleges szőlőmennyiséghez viszonyítva az idei termés háromszoros. Az időszerű gyümölcs- és szőlőművelési munkákat optimális időben végezték el a dolgozók. K. I. Könnyűiparunk vadászházlsan A vadászati világkiállítás könnyűipari pavilonjában húsz hazai vállalat állítja ki a vadászathoz, halászathoz és sporthoz kapcsolódó ter­mékeit. A kétszintes vadászházat szimbolizáló pavilon föld­szintjén elsősorban vadász- és sportöltözékek, a többi között a Pannónia Szőrme­készítő és Konfekció Vállalat irhából, és báránybőrből ké­szült meleg vadászkabátjai kaptak helyet. Az öltözékek­hez illő cipőket, csizmákat, bakancsokat a bonyhádi ci­pőgyár készítette. A fácánok, nyulak sérülés- mentes elfogásához nélkülöz­hetetlen vadfogó hálókat, do­bóhál ókat a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat gyártja. A földszinten mutatják be a BNV-n nagydíjat nyert tri- koplán ponyvát, amelyet kü­lönleges kenési eljárással víz­hatlanítottak. A miskolci iiíitiház tervei — A jövő, héten gyakorla­tilag megkezdődik a belföl­di szállítás — ezzel a mon­dattal indítja el beszélge­tésünket Komáromi Lajos, a miskolci hűtőház igazgatója. A főleg Svédországból, Nvu- gat-Németországból beérke­zett exportigényeket folya­matosan teljesítjük. Jelenleg 304 vagon áru érkezett hoz­zánk. Ebből 208 zöldség, a többi gyümölcs. Az idén a málna, szamóca és ribiszke iránt nőtt a kereslet. — Az új burgonyagyár be­indulása mikorra várható? — Valószínű, hogy az év vége felé épül fel. A Dunai Vasműtől rendeltük a tartó­elemeket és az alumínium- lemezeket. A 21-es számú Építőipari Vállalat szereli majd össze a szendvicsele­mekből álló épületet. A hő- szigeteit aluminiumház elő­nye, hogy visszaveri a nap­sugarakat, másrészt könnyen tisztítható. A gyárban egy 40 vagonos burgonyatároló és a feldolgozó gépsor kap helyet. Itt készül majd a pommesfites, vagyis a hasá­bolt burgonya. Már megkez­dődtek az alapozási és csa- tornázási munkák, és mivel jól haladnak, minden re­mény megvan arra, hogy időben átadja az építő vál­lalat új termelőüzemünket. — A vállalat újdonságok­kal is köszönti vásárlóit. A háziasszonyok régi panaszát küszöböli ki az új csoma­golt lecsó. A gyorsfagyasz­tott áruba a paprikát egész­ben helyezik el. természete­sen a csuma súlya csak rá­adás marad. Az új készít­mény biztosan megnyeri a vásárlók tetszését, hiszen töltött paprikának is fel tud­ják használni. S a másik kí­sérlet még érdekesebb.., — Igen, egy uj növényt szeretnénk megismertetni a hazai fogyasztókkal. A neve: broccoli. A növény nagyon hasonlít a karfiolhoz, de a feje méregzöld. Ize a fiatal zsenge karalábéhoz hasonló, s ugyanazon ételek ízesíté­sére teliét felhasználni, mint a karfiolt. Magjait Svédor­szágból szerezzük be, s ugyanide exportáljuk. Kü­lönböző fajai az év más és más időszakában érnek be. j Késői vetésűek, május vé- ! gén kell a melegágyból pa- ; íántázni. Érdekességük, hogy j 3—4 alkalommal szedhetők. I — Az idén hogyan oldja j meg a hűtőház a mirelit- ellátást? — Hasonlóan a tavalyi módszerhez. Mivel mi fél- | készételt nem gyártunk, ezt más hűtőházakból szerezzük be. Cserébe gyümölcsöt szállítunk. (Kármán) A korszerűség nem luxus Már az új gazdaság irányí­tási rendszer bevezetése előtt sürgetőleg mutatkozott az igény, hogy nélkülözhetetlen egy olyan szakberuházó szerv, amely fő feladatának a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari beruházások szervezé­sei. előkészítését, tervezését és lebonyolítását végzi. Előtérben m élelmiszertermelés Afféle szolgáltatásról van .sző: mezőgazdasági termelé­sünk az utóbbi néhány évben az élelmiszergazdaság felé tolódik; a nagyobb szövetke­zetekben mindinkább meg­honosodik a vállalatszerű termelés, mely egyúttal — különösen megyénkben a húsprogram megvalósítása — sok új beruházással jár. A A most épülő kiskörei víz­lépcső alapjában megváltoz­tatja a folyó képét. A mo­numentális erőmű a Tiszát a borsodi szakaszon is meg­duzzaszt ja. A folyó szélessége Tisza- valknál eléri majd a 4 kilométert, és az így ke­letkező mesterséges tő víztömegét a töltések­nek kell tartania. Szükségessé vált á gátak megerősítése. Az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság 1974-ig akar végez­ni a folyamszabályozási és a partbiztosítási munkákkal. Az építés célja, megakadá­lyozni a medervándorlási, másrészt a part beszakadá­sát. Ezért megkezdődött a partok burkolása és a folyó­fenék kövekkel való szórá­sa. Amikor a vízlépcső fel­épül. a Tisza Dombrádtól Kis­köréig hajózható lesz. Idáig forró nyarakon a folyó annyira leapadt, hogy a parti falvak la­kói egyes helyeken gya­log kelhettek át a med­ren meglátogatni egy­mást. A jövőben ezt már csalt: hi­dakon. vagy kompon tehe­tik meg, mert a Tisza bor­Földművelésügyi Minisztéri­um 1966 őszén a mezőgazda- sági tervező, bonyolító ka­pacitás koncentrálására lét­rehozta a Mezőgazdasági Be­ruházó Vállalatot és a követ­kező év elején annak megyei kirendeltségeit. Az eltelt négy év tapasz­talatai bebizonyították a központi döntés helyességéi. A MEZÖBER közreműködé­sével megyénkben is számos olyan mezőgazdasági létesít­mény épült, vagy korszerűsö­dött. ahol az élelmiszeripari termelés a legkorszerűbb technológia szerint. folyik. Készben az eddigi eredmé­nyek, de nem utolsósorban az a cél, hogy szüntelenül fej­lődő, állandóan építkező gaz­daságaink még jobban megis­merjék a vállalat munkáját, s felismerjék, milyen segítsé­get tud adni a tervezett be­ruházások előkészítésében és sodi szakaszán eltűnnek a gázlók. A jelentős folyamszabá­lyozási munkák sok alap­anyagot követelnek. A Víz­ügyi Igazgatóság helyzetét súlyosbította az a tény, hogy a tokaji Patkóbánya kimerült. A kőszükséglet ki- 1 elégítésére új kőbányát kel-. lett nyitni. A csurgólyuki bánya lépett elődje nyom­dokába. Az évi 160 ezer ton­na építési alapanyag terme­lését biztosító üzem három műszakban dolgozik. A kot­rókkal bányászott andezit- nak több előnyös tulajdon­sága van. A vulkanikus kő­zet fagvállósága meghaladja az ismert fajtákét. Kopás- állósága is kitűnő. A kitermelt kőzetet gép­kocsik segítségével viszik a kikötőkhöz, onnan pedig uszályokkal szállítják a megrendelőkhöz, A hánya biztosítja a sze­gedi. a gyulai, a szolno­ki és a nyíregyházi víz­ügyi igazgatóság alap­anyag-igényeit. s innen kerül ki a Tisza II. víz- lépcső Uőszükségleic is. A miskolci igazgatóság éves átlagban 60 ezer tonna kő­zetet használ fel. ezenkívül 15 ezer tonnát az árvízvé­delmi célokra tárol. tette indokolttá a közelmúlt­ban megnyílt kiállítást, mely­ről lapunkban már szóltunk. )ii is a/, a hús program ( Ha magunk elé képzeljük a megye térképét, azon sok új beruházást. már elké­szültöt és épülőfélben levőt találunk. Ezek egyike a Nyékládházán megépült és már üzemszerűen termelő mezőgazdasági épületelem- gyár. Termékei elsősorban az állattenyésztés, sertéshizlalás, szarvasmarha-tartás korszerű teltételeit biztosítják. A ME- ZÖPANEL rendszerű épület­elemekből rendkívül gyorsan, gazdaságosan állíthatók elő a ma ismert legkorszerűbb te­lepek. Néhány már működik, meg több most épül a me­gyében. A MEZÖBER megyei kirendeltsége is, sok egyéb megbízatása mellett, első he­lyen a húsprogram ránk eső részének maradéktalan telje­sítését tartja első számú fel­adatának. Közreműködésükkel 68 ezer tehén-, 50 ezer koca- és 775 ezer hízósertés-férő­hely épült, illetve épül a jö­vő év végéig. A beruházási összegek felhasználása jól tükrözi azt a folyamatot, amely néhány évvel ezelőtt a szakosított, specializált ál­la ttenyésztő-lclepek létesíté­sével vette kezdetét. Me­gyénkben ezt legjobban a tej­termelő tehenészeti telepek építése mutatja. Eddig 21 da­rab 324, illetve 432 férőhelyes telep több mint 7 ezer tehén­férőhellyel épült meg. A húsprogram a megye­ben azt is jelenti, hogy az úgynevezett mezőségi sertés­hizlaló társulásnál 1902 ko- cás, a Hernád menti társu­lásnál 461 kocás, a Hejő men­ti Állami Gazdaságnál két­szer 461 kocás sertéshizlaló telep épül és ezek összesen évi 65 ezer hízott sertést ad­nak a közfogyasztásnak. Szo­rosan kapcsolódik ehhez a programhoz a már ugyancsak épülő miskolci húskombinát, amely nem csupán az elavult régi vágóhidat váltja fel, ha­nem a megye hússal és hús- készítményekkel való jobb el­látásában minden eddigitől a legnagyobb lépés lesz elő­re. A kormány által is ki­emelten kezelt beruházás megvalósítása után évente 2570 vagon hús és 1120 vagon húskészítmény kerül ki in­nen. A szakszerű — olcsóbb A korszerű élelmiszergaz­daság megteremtése a mező- gazdaság IV. ötéves tervének egyik fő célkitűzése. A nagy tömegű termelés — például a sertéshizlalásnál — a mi viszonyaink között is csak társulások útján oldható meg. Más megyékben is ezt az utat követik. Jellemző például, hogy éppen a MEZÖBER borsodi kirendeltsége idegen megyékben is három szako­sított sertéstenyésztő és hizla­ló telepet épít, melyek évi hizó-kíbocsátása 55 ezer da­rab lesz. A szakosított, spe­cializált telepek jelentőségét a szakemberek előtt nem kell bizonygatni, mégis, ha ez szóba kerül, egyes tsz-veze- tök részéről tartózkodásba ütközünk. Pedig az élet már annyi módon bebizonyította, hogy az a drága, ami ol­csóbb ... A korszerűség nem luxus és mi, akik közismer­ten tervezői, kivitelezői kapa­citáshiánnyal, építőanyag-hi­ánnyal küzdünk, nenn enged­hetjük meg magunknak, hogy szakszerűtlenül, s ami ezzel jár: drágábban épít­kezzünk. Onodvári Mikiét Miskolc határában Dolgozik a kotrógép a miskolci Csorba-lelepi (ónál levő ka vicsbányában. Foto: Sz. Gy. Eltűnnek a gázlók Ij kőbányát nyitottak Hajózható tesz a Tisza Dotnbrádiir

Next

/
Thumbnails
Contents