Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

1971. aug. 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 K él mi 11ios árukészlet Gumiáru szaküzlet nyílt Mlskelceu Rég nem láttunk akkora érdeklődési, mint amilyen­re tegnap volt példa Mis­kolcon, egy új bolt megnyi­tása élőt:. Meg) 'ónk első gu­miáru szaküzlete az előze­tes tervek szerint pontban 11 órakor nyitott volna ka­put a vásárlóközönség előtt. 8 óra tájban azonban már mintegy kétszáz miskolci és a megye más helyeiről ösz- szesereglett vásárló várta a bolt megnyitását. . . Másfél órával hamarabb, lél 9-kor meg is kezdődött az árusí­tás a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat i:i::. számú boltjában. Az új szaküzle'’ rendkívül széles skálájú gumi-áruvá- lasztikkal, kétmillió forint értékű készlettel nvilt meg. A rég várt létesítményt egy hajdani raktár átalakításá­val több mint egymillió fo­rint értékű beruházással alakította ki a B1K. Az első napon, a kora délutáni órákig csaknem félmillió forirtt értékű for­galmat bonyolítottak le a boltban. Bár többszáz fél" gumiáru van raktáron, a „sláger” ez alkalommal a gépkocsi-köpeny volt. A ha­zai gumiipar termékeiből — a BIK és az Országos Gu­miipari Vállalat korábbi, jó­nak mondható üzlelkapcso­latai alapján — bőséges a választék. Bárcsak a kerék- gumikból lenne ekkora * * a készlet — hivatását igazán akkor tudná maradéktala­nul teljesíteni a szaküzlet. (Gyárfás) Harapós divatcikk Interpelláció kutya-ügyben — Félek a kutyától, tegye' rá a pórázt — kerte jókora távolságról, udvariasan a já­rókelő a fiatalembert, aki az István-malom kerítésének párkányén ült, s előtte a fé­lelem okozója: egy boxer. — Nem teszem! A kutya nem bánt! S hiába a kérlelés. a szép szó. A rendőr erélyes felszó­lítását ugyancsak semmibe vette, arrogánsán felelt, rán­gatta a vállát a kutya gaz­dája. A kutya pedig a rend­őrre is ráugrott, s a boxer harapása neki sem hiányzik. Egy asszony, aki a Gépjavító Vállalatnál dolgozik, kérte: — tegyenek valamit, mert legnap rám ugrott ez a ku­tya, és úgy megijedtem, hogy egész nap alig tudtam dolgozni... * Nemrégen a Széchenyi ut­cán egy férfi nézegette a könyvesbolt kirakatát. Hátul­ról hirtelen a lábába hara­pott egy kutya. Amikor a fáj­dalomtól felkiáltva hátrafor­dult, már csak azt látta, hogy két fiatal fiú szalad és utánuk az éppen harapós kedvében levő állat. Mindennapos látvány, hogy esténként fiatalemberek sé­táltatják kedvenceiket — farkaskutyákat, boxereket és más pedigrés ebeket — a sű­rűn lakott bérházak elölt, forgalmas utcákon. A séta ellen nem is lenne kifogás, ha az a rendeletben előírtak szerint történne. Pórázon! Van ugyan póráz, de talán elegánsabb, ha azzal a tenye­rüket ütögetik. Szaladgálja csak ki magát a kutyüska, szüksége van egy kis rohan­gálásra. Igaz is, hiszen talán egész napra egy bérhózi la­kásba vannak becsukva. Szép dolog is az állatszeretet, de az emberekre is gondolni le­hetne. Egy szívbeteg, vagy magas vérnyomással bajlódó emberre az ilyen „játékosan rohangáló” kutyával való váratlan találkozás végzetes is lehet. * A Búza teret és környékét az éjszakai órákban ellepik a sétára kiengedett kutyák. A munkából jövők örülhetnek, ha harapás nélkül hazaérnek. A 17/19(11!. lvorni. sz. rende­let 13. paragrafusa hiába ír­ja elő, hogy kutyát lakott te­rületen csak pórázon lehet vezetni, akar harapós, akár sem — változatlan a helyzet. A rendelet megszegőivel szemben a tanács szabály­sértési előadója jár el, és 1000 forintig terjedhető pénz- oírsággal büntethet, termé­szetesen, ha van feljelentő. De kinek a kötelessége, s ki mer igazoltatni egy farkas­kutyával, vagy boxerrel sé­tálgató ilyen kutyatulajdo­nost, arról nem is szólva, hogy az nyilván nem tenne eleget a felszólításnak. Ta­pasztalatunk szerint bátorsá­gát maximálisra növeli a tu­dat. hogy maga mellett; tud­ja. őrzőjét. Tenni kellene végre vala- j mit. hogy nappal és este biz­tonsággal járhassunk a va- j rosban! B. E. 1 Nagyváradtól Hotelországban O Kovács leront', a Zalai Hírlap munkatársa a Köz­ponti Sajtószolgálat megbí­zásából utazást lett Romá­niában. Élményeiről számol be út i,sorozatában. Nagyváradon, Kolozsváron, Nagyszebenen az Olts és a Si­naia völgyén, majd Bukares­ten keresztül visz az út a Fekete-tengerhez. Szemben ugyancsak nagy a forgalom. Bukarestből, s a tengerparti városokból az erdélyi hegyi fürdőhelyekre, üdülőkbe, s tőként a festői Sinaia-völgy- be menekülnek a hőség elől. A tengerhez érve azonban kiderül: a víz és a napfény szerelmesei vannak többen. — Olyannyira — mondják az üdülőtelepi és tájékoztató irodák mamaíai ..harcállás­pontján” —, hogy ilyenkor szinte már képtelenség üdü­lőt, szállodai szobát szerezni. A világ számos fővárosában működő román utazási iro­dákban ezeket a helyeket már februárban, márciusban lefoglalják. Fürödni persze szabadon lehet bárhol a ten­ger partján, sem a szállodák­nak, sem egyéb szervezetek­nek nincs elkülönített strand­juk. S amellett, hogy őszintén sajnálják, aki nem jutott fe­dél alá, érthetően nem kis büszkeség is kicsendül a sza­vakból. Évről évre kedvel­tebb, keresettebb lesz a ro­mán tengerpart. A 240 kilo­méteres partból 90 kilométert építettek ki eddig, s itt — kéthetes turnusokban — több mint százezer vendég el­helyezését biztosítják üdülők­ben, szállodákban, camping- házakban; milliókban szá­molják a román tengerparton megfordulókat. A kapitalista országok közül főként a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból és a skandináv államok­ból érkeznek a nyaralók, a szocialista országbeliek közül pedig a csehszlovákok és a lengyelek alkotják a zömöt. Az ország belső vidékein hús­os hentesáru-hiányt emleget­tek. hozzátéve, hogy az ex­port miatt. A tengerpart óri­ási idegenforgalmát látva, s tapasztalva a jól szervezett ellátást, valószínűnek látszik, • bogy azt a bizonyos exportot, de legalábbis a jelentős ré­szét. helyben bonyolítják le... Az idegenforgalomra — szemlátomást — nagy súlyt, helyeznek Romániában. Aki például 3—4 évvel ezelőtt járt a Fekete-tenger romá­niai szakaszán, az ma már szinte nem ismerne a kör­nyékre. Mamaia megvolt már ■akkor is. azt tíz évvel ez­előtt kezdték építeni, az utóbbi három évben azonban újabb üdülővárosok sora emelkedett a parton. Az igények kielégítésére meglehetősen széles a vá­laszték Az Etőrian épült Ho­tel Európa luxusszállóban például egy kétágyas szoba 200 lei (1 lei = 1,57 Ft) a A programok A negyedik ötéves terv- sajátosságai sokféle né­zőpontból összegezhe­tők. Ez az első középlejáratú terv," amely már teljes egé­szében a módosult gazdaság- irányítás új közegében való­sul meg; ez az az ötéves terv. amely a termelőszféra hátterét — az úgynevezett infrastruktúrát: a közleke­dést és a lakásépítést, a ke­reskedelmi forgalmat és a szolgáltatásokat — kiemelt ütemben korszerűsíti, fej­leszti. A negyedik ötéves terv a mezőgazdasági nagyüze­mek általános megszilárdítá­sának programja, és olyan ötesztendős terv, amely első ízben kapcsolódik a népgaz­daság fejlesztésének távlatú évtizedekre körvonalazott előirányzataihoz is Ismeretes, hogy a terv egész sor. úgynevezett köz­ponti fejlesztési programot rögzít, ezekre építve a fejlő­dés más fontos részletelő- irányzatait. Érdemes a szoká­sosnál valamelyest tágabb horizontot rajzolni e közpon­ti programok mögé. bemu­tatva. hogy gazdaságfejlesz­tésünk alapvetően új voná­sáról. lényeges elvi újdonság­ról van szó. Ami a hátteret illeti: napjaink fontos világ- gazdasági irányzata, hogv nemzeti keretekben mind ha­tározottabban megszűnőben van a termelésnek nemcsak a múlt századra, de még szá­zadunk első felére is nagy­mértékben jellemző, horizon­tálisan széles kiterjedtsége. A termelés gyártmányskálá­jának erőteljes szűkítése, ez­zel párhuzamosan a terme­lőerők koncentrációja külö­nösen az iparilag gyorsan fej­lődő kis országokra jellemző, i lesztés alkalmazkodjék az adottságokhoz, például az anyag- és energiafel tételek­hez, s hogy a termelés gyor­san koncentrálódjék ama ke­vés de előnyösen előállítható termékre, amelyek piacképe­sen, nagy sorozatokban ter- mclhetők és értékesíthetők. A koncentrálási törekvések tényezőinek szövevényébe tartozik természetesen a ter­melés korszerűsítésének ma­napság rendkívüli tőkeigé­nyessége és kutatásérzékeny­sége is — mindez pedig azt jelenti: érdemesebb a korlá­tozottan rendelkezésre álló eszközöket — munkaerőt, es tökét — a legelőnyösebben előállítható termékekre össz­pontosítani. Ha most már ebbe a tág összefüggésrendszerbe ágyaz­zuk negyedik ötéves tervünk központi fejlesztési program­jait. akkor a cél világosan kirajzolódik. A terv volta­képpen ezekre a közpon'i programokra alapozta a nép­gazdaság strukturális átala­kításának egész tartópillér- rendszerét, más szóval: erőink koncentrálásának centruma, a távlati fejleszté­si célokra összpontosított erővonalak kiindulópontja itt határozható meg. Elegendő bizonyítékként egyetlen pillantást vetnünk néhány fejlesztési progra­munkra. Íme csak címsza­vakban: a textilipar rekons­trukciója teremt alapot ah­hoz, hogy idővel módosíthas­suk árrendszerünknek azt az. alapvető gyengéjét, hogy a ruházati termékek fogyasz­tói árai nemcsak a nemzet­közi arányok, de jóval a ha­zai ráfordítási színvonal fe­lett helyezkednek el. A köz­úti járműprogram — egye­bek között — Európa első autóbusz termelőjévé és ex­portőrévé teszi hazánkat, ami jó példa arra. mit jelem a valóságban néhány előnyö­sen értékesíthető termékre összpontosítani érőinket. Az építőanyagipar fejlesztése le­hetőséget teremt az egész építőipar modern, iparszer ü megújítására; a számítógép- program nemcsak azért fon­tos, mert új és élvonalbeli iparágat honosít meg ha­zánkban. hanem azért is, mert az elektronikus számí­tógépek széles korú alkalma­zása korszerűsíti. hatéko­nyabbá teszi egész gazdálko­dásunkat. és termelésirányí­tásunkat. Az állattenyésztés fellendítése, ezen belül a/, iparszerű sertéstelep-háló­zat kiépítése egyértelmű az­zal. hogy egységnyi földterü­letről, a takarmány termelés­re alapozva, a korábbinál sokkal több értéket ..húzunk ki”, ami nemcsak a hazai el­látás. hanem a külkereske­delmi mérleg szempontjából sem mellékes. A központi fejlesztési programok egyszer­smind azt is feltétele­zik. hogy a megvalósításuk­ban közreműködő minden vállalat, sőt minden dolgozó érezze milyen jelentőségű munka részese. Ha valahol, itt valóban a szó pontos je­lentésében érvényes, hogy a jövő, az ország holnapja ér­lelődik a fejlesztési progra­mok megvalósulásával. Ehhez mért felelősség várható el mindenkitől, aki valóra vál­lasának részese. A lényeg' röviden szólva j az, hogy ezek az orszá- j gok a gyors ipari fej- j lődés termelési feltételei ál­Akadozik a szállítás tatában importra, és külö­nösképp nagymértékű anyag- es energiahordozó importra alapozzák, amiért természe­tesen fokozódó mennyiségű és értékű kivjielkü>e)Ltize!: niök. Ez a kényszer, amely a külkereskedelmi mérlegben tartós fáziseltolódással — a behozatal és a kivitel jelleg­zetes különbségeivel — kap­csolódik össze, egyszersmind fontos ösztönző ahhoz is, hogy a gazdálkodós, a fej­Panaszok a húsellátásra a szerencsi járásban Az állattenyésztéssel, hús­termeléssel összefüggésben behatóan megvizsgálta a Népi Ellenőrzési Bizottság a szerencsi járás lakosságának hússal és húskészítmények­kel való ellátását, s meg­állapította, hogy egyik sem mond ható megnyugtatónak, Konstancáig Hotel Európa nem luxusszállóban pedig ál­talában 70 lei egy kétágyas szoba. Rendkívül kedveltek a kétágyas, hideg-meleg víz­zel ellátott, havasi házikókra emlékeztető romantikus fa- házak, melyeknek 27 lei a na­pi ára. A hatalmas új épüle tek között kisebb, családi ház-szerű üdülők is megbúj nak, egy vagy két család nyei bennük elhelyezést. Mire a hatvan kilométeres „hotelország” végére érünk, i bealkonyodik. Mamaián, a i/.ennégyemeletes Hotel Ri­viera tetőteraszáról jól látni, logy hosszú-hosszú kilométe- | reken még mindig népes a tengerpart, tízezrek élvezik a remek vizet, a szelíd hullá­mokat. Sokan azonban már útra készén állnak, a közeli : Konstansába indulnak, ahol ! megkezdődött a tenger ünne- j pe. s több napon át minden este karnevál köszönti a nya­rat, a tengert. í mert a húsipar az igénye­ket felerészben, esetenként legfeljebb 70 százalékig tud­ja kielégíteni. De vannak községek, például Tiszala- dány, Megyaszó. ahol még ennél is rosszabb a közpon­ti húsellátás. Nagyon hiányolja a !a- , kosság, hogy belsőséget igen ritkán lehet kapni. Pana­szoljak a vásárlók, hogy a í sertéshúst — hiába írja elő a rendelet — nem zsírta­lanítják kellőképpen, a mar­hahúsoknak szintén magas a faggyútartalmuk. Sok kelle­metlenség származik abból, hogy a tőkehús kiszállítása hetenként csak egyszer tör­ténik. emiatt rendszeressé vált a várakozás, sorban ál­lás a húsboltok előtt. A bol­tok nem mindig kapnak ki­fogástalan árut. Egy alka­lommal a szállítók Abaúj- szántón rábeszélték a bolt­vezetőt a nem megfelelő áru átvételére, amelyet pár óra múlva a KÖJÁL fogyasz­tásra alkalmatlannak talált. A húskészítményeket sem szállítja a húsipar a kívánt mennyiségben. Különösen o nagyon keresett olcsóbb árukban van hiány, olykor a megrendelésnek csak a ti- zedrészét kapják meg a bol­tok. Az ellátásban olykor mutatkozó zavarokon sertés­hizlalási társulások meg­szervezésével igyekeznek se­gíteni az áfész-boliok. Ilyen működik már Tokajban. Taktaharkányban. Mádon és Abaújszántón. s ezek több száz sertés meghizlalásával járultak hozzá eddig is az ellátás javításához. Ugyanezt a célt szolgál­ják a nagyobb mérvű vá­gót t baromfi- és élcihal-szál- lítások is. Elő halat Szeren­csen. Tokajban. Taktahar­kányban, Tiszalúcon árusí­tanak. .4 halforgalom nö­vekvőben van. Érdekes je­lenség. hogy például míg Szerencsen évente 15 mázsa élő halat és 515 kilogramm halfilét fogyasztanak a ki­sebb lélekszámú Taktahar­kányban élő hatból 3C má­zsát. halfiléből IP mázsát vásárolnak. U». j-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents