Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
1ÄIU cMKj.. 2á_; kocW ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Borsodi Ércelökészítőmnb cn a már működő kei szalag mellett ' befejezés felé közelednek a másik kettőnek a szerelésével. A harmadik szalag várhatóan októberben, a negyedik pedig novemberben kezdi meg munkáját. Az újabb két szalag „belépése” lehetővé teszi, hogy a BEM a Dunaújvárosi Vasműbe is szállíthat előkészített ércet. Képünkön: az ércelőkészítőmű madártávlatból. Irmai István légifelvétele A KISZ védnökségével Épül a Barátság ÍL kőola j vezeték Népgazdaságunk energia- szerkezetében egyre nagyobb szerepet játszik a kőolaj. A korszerű energiahordozók növekvő hazai igényeinek kielégítése azonban — korlátozott lehetőségeink miatt — elsősorban import útján lehetséges. A Szovjetunióval történt korábbi megállapodás értelmében már megépült hazánkban a Barátság I. elnevezésű kőolajtávvezeték. A IV. ötéves tervben — mint ismeretes •— sor kerül a Barátság XX- távvezeték megépítésére is. Ez a beruházás a KGST nemzetközi kooperációjának nagy jelentőségű építkezése, mivel a vezeték szorosan kapcsolódik a Szovjetunióból kiinduló és több szocialista országot — a Lengyel Népköztársaságot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, a Német Demokratikus Köztársaságot, és hazánkat — ellátó kőolajvezeték-rendszerhez. Szükségleteink cgyharmadát biztosítja A vezeték a Szovjetunió területén Uzsgorod térségében ágazik le. Országunkba Tiszaszentmártonnál lép be, majd Szabolcs. Borsod, Heves és Pest megyén keresztül éri el rendeltetési helyét, Százhalombattát. A Barátság II. építésének népgazdasági jelentőségére jellemző, hogy 1980-tól az ország energiaszükségletének mintegy 30—35 százalékát fogja biztosítani a vezetéken érkező évi 10 millió tonna kőolaj. A beruházás meg v alósi t usáv al hazánk leghosszabb — közel 300 kilométere.-, kőolaj távvezetéke épül meg. A Gazdasági Bizottság ,1969. február elsején hozott határozatával hagyta jóvá a beruházás létesítését, és a program megvalósítására 1 ’milliárd 200 millió forint költségei irányzott elő. A tervek szerint a beruházás első szakasza 1912 végére készül el, és a kezdeti időszakban mintegy 3 és fél millió tonna kőolajat kapunk rajta keresztül a Szovjetunióból. A vezeték teljes kapacitását 1980-ra fokozatosan éri el, ß a későbbiekben a leninvárosi új olaj- finomító részére is ezen a vezetéken érkezik majd a kőolaj. Érdekeltek vagyunk A Barátság II. megépítésében jelentős feladat hárul az ifjúságra, az érintett megyék, járások és üzemek KISZ-szervezeteire. Mint ismeretes, a beruházások megvalósításának nagy nép- gazdasági jelentősége miatt a KISZ védnökséget vállalt a Barátság II. építése és üzemeltetése felett. Ennek alapján a Borisod megyei KISZ-bizottság fontos feladatának tekinti a távvezeték megyei szakasza építésének messzemenő segítését. A megyei KlSZ-bizott- ság az építkezéseken kezdettől fogva figyelemmel kíséri, s már a megye halárának átlépése előtt is jelentős segítséget nyújtott hozzá különböző anyagokkal és szállítóeszközökkel. Ezen túlmenően megyénk érdekelt KISZ-bizottságait, KISZ-szervezeteit — a leni nvárosi, a mezőcsáti és a mezőkövesdi KlSZ-bizottsá- gokat a KISZ MB tájékoztatta a távvezeték építésének jelentőségéről, s a bizottságok vezetőit felkészítette a feladatokra. Megyénkben folyik a munka j A távvezeték építése egyébként a közelmúltban „lépte át” megyénk határát, s a munkálatok jelenleg a mezőcsáti járás térségében folynak. A Kőolajvezeték Vállalat — az építkezés generálkivitelezője — Mező- keresztes—Mezőnvárád vasútállomás mellett telepített le egy építésvezetőséget, amelynek hatáskörében mintegy 150-en dolgoznák. A többség — mintegy 80 százalék — fiatal. Elhelyezésüket az építésvezetőség körletében modern lakókocsikban biztosították. A megyei KISZ-bizottság az építésvezetőséggel felvette a kapcsolatot és a védnökségvál- ialás alapján sokoldalúan igyekszik segíteni a megye területén folyó építkezéseket. A Borsod megyei szakasz építése — a tervek szerint — körülbelül öt-hat hónapot vesz igényibe, de megyénk KISZ-szervezetei ezt követően is minden segítséget megadnak majd e nagy jelentőségű beruházás megvalósításához. Frisovszki Tibor, A KISZ Borsod megyei Bizottságának munkatársa Kiíkán mulasztom el, hogy Sátoraljaújhelyen jártamban — ha csak egészen rövid időre is —, be ne ugor- jak a bútorgyárba, a Tisza Bútoripari Vállalat itteni üzemébe. Nem a látvány vonz. Nem a tágas, napfényes üzemcsarnokok, a korszerű gépekkel teli ipari létesítmény kedvéért térek vissza újra és újra ide. Hiszen ilye- nek itt szinte egyáltalán nincsenek. Az épületek ósdiak, elavultak. Még a friss festés ellenére is rosszul öltözött, foltozott ruhában mutatkozik be a gyár. A modernebb gépek szinte nem is illenek a képbe. Mégis, amikor az emberekkel beszélgetek, szinte megfeledkezem a mostoha körülményekről. A gyár titkát szeretném ilyenkor kibogozni: azt, hogy hogyan tud ez az alig kétszáz-valahányat számláló közösség évről évre kiemelkedőt produkálni. Hogyan tudták most is túlteljesíteni feladatukat, növelni a termelékenységet, s közben a minőség megóvásával is szakadatlanul őrizni a gyár jóhírét? A gyáregység vezetőjének irodájában bekeretezett oklevél tanúsítja, hogy a Tisza Bútoripari Vállalat sátoraljaújhelyi üzeme elnyerte a szocialista munka gyára címet. A szocialista brigádmozgalom eredményeivel, s a jó közösségi szellem kialakításával érdemelték M a kitüntetési. Es azzal, hogy itt valóban élő, szinte már hétköznapi dolog az üzemi demokrácia. Keveset beszélnek róla. Meet nem beszélni kell róla. Majoros László, a gyáregység vezetője a kollektíva erejében látja a sikerek titkát: Tulajdonosi szemmel — Persze, nem rendkívüli emberek dolgoznak itt. Még azt sem mondhatnám, hogy nem volt, vagy nincs problémánk a munkafegyelemmel. D.e valóban azt szeretnénk, hogy a dolgozók tulajdonosi szemmel tekintsenek a feladatokra. Elgondolkozik: — Ügy érzem, nálunk kialakulóban van ez a tulajdonosi szemlélet. Igaz. áltatnánk magunkat, ha ezt csak valamiféle rendkívül fejlett öntudattal magyaráznánk. Szerintem inkább arról van szó, hogy nálunk meglehetősen érvényesül a kollektív érdekeltség. A sátoraljaújhelyi bútorgyár brigádjai — a 11 szocialista brigád — igen nagyfokú önállóságot élveznek. A brigádok maguk osztják szét tagjaik között a munkát, maguk döntenek a bérek, a jutalmak elosztásáról is. Az egyes emberek számára nincs jobban, vagy rosszabban fizető munka. A gyár vezetői a brigád teljesítményét értékelik, ez a bér- fejlesztés, a jutalom alapja. — A közös érdekeltség hallatlanul erős összetartó erő — mondja Majoros László. — A brigádok maguk gondoskodnak a munkaidő kihasználásáról, s nyugodtan kijelenthetem; a lehető legjobb szervezésre törekednek. Tudják, hogy órájuk épül a gyáregység terve, s tud ják azt is, hogy az ö kezükben van a keresetek alakulása. Azt hiszem, ez az, ami a leginkább segít a tulajdonosi szemlélet kialakításában. A gyárban már a percekért folyik a küzdelem. Jelentősebb, termelékenység-növelő beruházásra nincs lehetőség. A fejlődés egyedüli tartaléka a jobban szervezett munka, a munkaidő teljesebb kihasználása. — A brigádok maguk kezdeményezik a különféle állásidők csökkentését. Örködnek az étkezési idő pontos betartásán, minden percre figyelnek. Nem tűrik a, lógást — teszi még hozzá a gyár vezetője. Kicsiny kollektíva dolgozik a sátoraljaújhelyi bútorgyárban. Körülményeik nem éppen kedvezőek. De azáltal, hogy a dolgozók egyre inkább azonosnak tekintik érdekeiket a gyáréval, hogy erősödik bennük a tulajdonosi érzés, szinte csodákra képesek. A gyár évek óta a vállalati verseny egyik legjobbja. Számos első hely, legutóbb második hely és a szocialista munka gyára cím bizonyítja a kollektíva helytállását. Idei eredményeik hagyományok folytatását mutatják. Az első félévben 101 százalékra nőtt a termelékenység, 104.9 százalékra teljesítették tervüket. Ezzel természetesen a bérfejlesztés lehetőségét is megteremtették. 2 százalékot már szétosztottak, még további 1 szá- zolékra van kilátás a következő hónapokban. Ritkán fordul elő, hogy Sátoraljaújhelyen jártamban be ne ugorjak a bútorgyárba. Nem a látvány vonz ide. Hanem az emberek. Egy kollektíva, amely már kezdi értem: mit jelent szocialista módon dolgozni. És — ha nehéz helyzetben is, ha nem is hibák nélkül — a gyakorlatban is egyre inkább így végzi munkáját. Tulajdonosi felelősséggel. I liinek Tibor Több a szén, mégsem elégedettek kibővített ülésen tanácskozott a Borsodi szénbányák pártbizottsága A nyilvánosság előtt is ismeretessé vélt, hogy az idei első félévben sok gond hátráltatta a Borsodi Szénbányák dolgozóinak munkáját. A félév befejeztével azonban mégis azt a tényt közölhették, hogy 101,4 százalékra teljesítették termelési tervüket, s ezáltal többletként 31 789 tonna szenet adtak az országnak. — Csakhogy a többletet os-upán a szabadnapokon végzett munkával tudtuk biztosítani — jelentette ki Monos János, a vállalat igazgatója augusztus 19-én, azon a kibővített pártbizottsági ülésen, amelyen a BSZ pártbizottságának tagjain kívül valamennyi bányaüzem gazdasági és tömegszervezeti vezetősége is képviseltette magát Egy fiatal vállalat önarcképe Megnyílt « MEZ,OBER kiállítása Tegnap, augusztus 23-án nagyszámú érdeklődő jelenlétében a MTESZ-székház- ban ünnepélyesen megnyílt a MEZÖBER megyei kirendeltségének tevékenységét bemutató kiállítás. Részt vett az aktuson Szögeczkg László, a Vállalat budapesti központjának vezérigazgatója, valamint a párt- és állami szervelc képviselői is, akiket Balogh Dávid, a megyei kirendeltség igazgatója köszöntött, majd megnyitó- beszédében eddigi, négyéves munkájukról, eredményeikről szólott. Mint mondotta: az általuk bonyolított beruházások között jelentős helyet foglalnak el a szarvas- marha- és sertéstenyésztés céljait szolgáló létesítmények. Ez segíti elő a társulásos alapon Nyékládhá- zán megépített MEZÖPA- NEL-gyár, amely idén kezdte meg üzemszerű termelését. Ezenkívül a gyümölcs - termelő gazdaságok termékeinek feldolgozása, megóvása érdekében a MEZÖBER közreműködésével épült meg a megyében mintegy 800 vagonos hűtött tárolótér. Több kisebb kapacitású szőlőfeldolgozó és szeszfőzde épületet terveztek és építettek már meg, ugyancsak közreműködésükkel épült meg az Ongai Állami Gazdaságban a 400 köbméteres ammóniatároló, de foglalkoznak vízellátási, csatornázási, szennyvízkezelési tervek készítésével, azok megvalósításával, mezőgazdasági bekötő és belső üzemi utak terveinek készítésével. A vállalat egész tevékenységét és további terveit bemutató kiállítás , augusztus 28-án, szombaton zárul. Ezt megelőzően. csütörtökön szakmai napra kerül sor. amikor a mezőgazdasági beruházások gazdaságosságának kérdéseit vitatják meg. Az ülésen az igazgató hangsúlyozta: — Az eredmény eléréséhez sokban hozzájárulták a vállalat párttagjai, a kommunista bányászok; Elsősorban mégis ők azok, akik nem elégedettek. Nem elégedettek azért, mert a vállalat mégsem tudta teljesíteni a tervét. A 14 termelő bánya közül öt nem érte el a 100 százalékot. A piac sem volt mindig elégedett a minőséggel: a lakosság darabos- és kockaszenet kér. Tudják ugyan, hogy a lemaradást, a gondokat elsősorban geológiai, s előre nem látható nehézségek okozták, de változatlanul akadályozta a termelést a létszámhiány, s az anyag- és vagonellátásban adódó többszöri zavar. — Ahol csökkent a teljesítmény, ott csökkent a kereset is, — és amint a párt- bizottság is megállapította — érthető, hogy ezeken a munkahelyeken romlott a dolgozók hangulata, az emberek kedvetlenekké váltak és sokan közülük a kilépés gondolatával foglalkoztak. A feszült hangulatban nem volt könnyű a párttagok munkája. — A jövőben sem lesz sokkal könnyebb. Mégis elsősorban rájuk számítunk a vállalati egyensúly helyreállításában — jelentette ki az igazgató. — A tisztségviselők felelőssége természetesen még nagyobb, mint a korábbi években. Azért kiemelt személyek azonban, azért tisztségviselők, mert ügy éreznek: nemcsak a fizetésükért dolgoznak, hanem azért, mert egyetértenek az ország célkitűzéseivel. magukénak vallják a párthatározatokat, s nem keserednek el, ha nehézségeik adódnak. Hangsúlyozta az igazgató, hogy a továbbiakban is elsősorban a gépi fronton és általában a frontok teljesítményének fokozására van szükség. Éppen ezért nagyra értékelik azokat a vállalásokat; amelyeket a közelmúltban kötött új munkaszerződésekben a szocialista brigádok '.ettek. Végezetül a IV. ötéves tervre való felkészülésről beszélt és továbbra is igényelte a párt, a szakszervezet: “s a KISZ segítségét a gazdasági munkához. (Ruítkay) Feltárt tartalékok A közelmúltban a Sárospataki Ruházati Szövetkezet az ORKISZ műszaki fejlesztési irodáját kérte fel: vizsgálják meg a termelés szervezettségének helyzetét, elemezzék a munkaidő kihasználtságát. A felmérés elkészült. Megállapították, hogy a szövetkezetnél nincsenek jelentősebb szervezési problémák. Ugyanakkor feltárták a még hasznosítható tartalékokat is. A munkafegyelem további megszilárdításával körülbelül 10 százalékos termelésnövelésre nyílik lehetőség. Tovább csökkenthetők a dogozókon kívül álló tényezők miatti veszteségidők is, s a javasolt szervezési intézkedésektől szintén figyelemre méltó eredményeket várnak.
