Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXVII. évfolyam, 196. szám

Ara: 1 forint

Péntek, 1971. augusztus 20.

ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN

Irta : Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei titkára

H

uszonkettedik alkalommal ünnepeljük ma az alkotmány napját. Minden születésnap egy-egy állomás: amikor visszatekintünk a magunk mögött hagyott útra, értékeljük eredményeinket, mindezek tudatában nagyobb lendülettel fogunk hozzá az előttünk álló feladatok megvalósításához. A Magyar Népköztársaság alkotmánya a győzelem okmánya, a néphatalmat kifejező és alkotásra, munkára serkentő törvény, amely magában foglalja egymástól el nem választható állampolgári jogainkat és kötelességeinket. Biztosítéka a szocialista demokrácia gyakorlásának és további kiterjesztésének. Nem a dokumentumot, hanem egy olyan alaptörvény létét ünnepeljük, amely a munkás-paraszt állam alkotmánya, kifejezi a munkásosztály vezető szerepét, a munkás-paraszt szövetséget, a néphatalmat.

A mai napban az lOőO év előtti történelem és a jelenkor fonódik össze ünneppé. Hiszen tavaly a nagy szervező, az államalapító István király születésének millenniumát ünnepeltük. István bölcs előrelátását, kimagasló vezetői és államférfiül mivoltát bizonyítja, hogy felismerte korának parancsát és követelményeit, ezeknek valóra váltására nagy határozottsággal és kellő erényei alakította ki az új államrendet.

Augusztus 20-a a hagyomány napja is.

Az új kenyér ünnepe a mai nap. S ez a kenyér nemcsak a mindennapi táplálékot jelenti, hanem újat jelent társadalmi értelemben is. Akit valaha elbocsátottak munkahelyéről, azzal együttérezve mondták az emberek: elvesztette kenyerét. Az elmúlt 26 évben nemcsak szótárunkban, hanem az emberek gondolkodásában is más értelmet nyert a kenyér szimbóluma. Biztonságot, jobb étetet jelent.

Amióta nem jár aludni a kenyér az enni kívánó gyerekek elől, egyesek mintha megleledkeznének róla, hogy a kenyér a mi társadalmunkban megbecsülést és elvárást jelert. Az ünnep boldog örömét és a megszegett kenyeret (amely most nagyon jó minőségű búzából készül) még jdfcfo ízűvé teszi, hogy' a magyar mezőgazdaság ez idén történetének legjobb búzatermését takarította be. A mi társadalmunkban örökké élő szimbólum a kenyér és a jog. Az alkotmány biztosítja a munkához való jogot. A megtermelt javakból pedig mindenkinek munkája szerint biztosított a megélhetés, a kenyér. Az alkotmány és a kenyér összetartozik. Ahogy a költő, Garai Gábor írja: ..Hogy biztos rév a lét / Hogy holnap is lesz munka és ebéd.”

Hazánkban szélesebb körben az alkotmány napjun emlékezünk meg a szövetkezők ünnepéről is. Az öt világrész 60 országában több mint 600 ezer szövetkezet negyeömilliárd tagja — köztük hazánk szövetkezeti szövetségeinek tagjai is — azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 1970 és 90 között, a szövetkezeti fejlesztési évtized programja során erősíti a szövetkezés gondolatát. A szocialista szövetkezetek eredményeikkel és sikereikkel, ezek népszerűsítésével a fejlődő országok szövetkezeteinek adandó segítséggel szolgálhatják a program sikerét. A gazdasági reform nagy lehetőséget teremtett a szövetkezeti önálló, vállalatszerű gazdálkodásnak, az önkormányzat fejlesztésére, a kooperációra.

A szövetkezők kongresszusra készülnek hazánkban, A szövetkezeti mozgalom fellendítésével kívánnak hozzájárulni a pártkongresszus \ és a IV. ötéves terv megvalósításához. Jövőbeni munkájukhoz nagy segítséget nyújt majd az országgyűlés által még ez évben minden bizonnyal megalkoNépművelőket köszöntöttek § menyei tanácsnál

fásra kerülő egységes szövetkezeti törvény, amely a szövetkezeti politikai elveknek maradéktalan érvényesülését segíti.

Az alkotmány napján, s más alkalommal is gyakran hallottuk, olvastuk az elmúlt 22 év alatt: „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. „A város és a falu dolgozói választott, és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják a hatalmat.” Mégis szükséges ezt újólag elmondani. A kizsákmányolás megszüntetésének korszaka a falun, városon felnőtt fiatalok számára ma már történelem. Öröm tölt el most bennünket, mert népünk a munkásosztály vezetésével nemzeti egységbe tömörül a munkás-paraszt szövetség köré. Az 1971-es. választások idején sikert aratott a módosított választási törvény. A tanácsok az év elején alkotott, új tanácstörvény alapján kezdték meg tevékenységüket, és most alkotják szervezeti, működési szabályzatukat. A tanácsok a szocialista társadalomban az államrendszer helyi szervei, a nép hatalmát valósítják meg, részt vesznek a közhatalom gyakorlásában, mint a szocialista állam demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei.

Az MSZMP X. kongresszusa, a Hazafias Népfront válasz-- tási felhívása és az országgyűlés állni ez év júniusában, elfogadott kormányprogram — amely a szocializmus építésének e szakaszára való feladatokat tartalmazza — nagy nemzeti célunk, a szocializmus teljes felépítésére serkent bennünket.

Alkotmányunk ünnepén megyénk székhelyén, s másutt is munkás-paraszt találkozókat szerveznek. E találkozók politikai jelen tőségét a közös érdekek növelik. Mindkét osztály számára hosszabb időre szóló tennivalót jelent a munka hatékonyságának fokozása, a technika korszerűsítése, a kapacitások jobb kihasználása és a minőség javítása, valamint a vezetés korszerűsítése. Falun új nemzedék nőtt fel a mezőgazdasági nagyüzemekben, amely általános kulturális színvonalúi:, szakmái tudá-^át, tekintve magasabb színvonalú, és igényei is masok az eiötte levő nemzedéknek Ű3 értékmérő honosodik meg falun, a munka es a közösségi magatartás. Sok szó esik beszélgetéseinken a nők helyzetének további javításáról és a családjogi törvény szükséges módosításáról. Az ifjúsággal váló törődést társadalmi ügynek. tekintjük, ennek kifejezője az is, hogy az országgyűlés az ifjúsági tőn'ény megalkotására készül.

T

örténelmi jelentőségű fejlődés mim ka lói, részvevői, élvezői voltunk az elmúlt 22 év alatt. Mindig érezzük az előrelépés szükségességét. A nagyarányú fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmány, mert az 1949-ben alkotott törvény fő céljai a jövőben is én'ényben vannak. Szükséges és nagyon indokolt népünk alaptörvényében az alkotmány módosításával mindazokat az alapvető társadalmi változásokat rögzíteni, amelyek bekövetkeztek. A szocialista termelési viszonyok győztek a mezőgazdaságban, a gazdasági reform során módosult az állami vállalatok és szövetkezetek szerepe, tevékenysége. Mindezek egyeznek a vezető munkásosztály nagv nemzeti célkitűzéseivel, érdekeivel. Ez az érdeke szövetségeseinek is. a szocialista nemzeti egységnek is. Minden változás a szocializmus irányába mutat, hiszen a szocializmus teljes felépítésén fáradozunk, azt magasabb szinten akarjuk építeni. Ezek szellemében módosul majd az új alkotmány.

A 149. évad elé

(4. oldal)

Miskolc u levegőből

(5. oldal)

Hogyan születik a törvény?

(5. oldal)

Kitünteteti népművészek

(6. oldal)

Egy nap a vizen

(7. oldal)

Csütörtökön délelőtt a Borsod megyei Tanácsnál ■ gyűltek össze a közművelődésnek azon megyei dolgozói, akik ebben az esztendőben legméltóbbaknak bizonyullak az elismerésre, kitüntetésre. Az ünnepségen részt vett Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese,

Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Azary Zoltán, a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának titkára is. A megjelenteket dr. Helőnyt György művelődésügyi osztályvezető köszöntötte.

Varga Gábomé, az ország- gyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese rövid ünnepi beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az alkotmány és a kultúra mennyire elválaszthatatlan egymástól. Szólt a közművelődésnek a párt politikájának megvalósulásában betöltött fontos szerepéről, és a népművelők egyéni áldozat- vállalásáról, majd átadta a kitüntetetteknek a művelődésügyi mirriszter kitüntetéseit.

A kitüntetettek nevében Sváb Antal, a szikszói Általános Iskola igazgatója mondott köszönetét.

Borsod megyében a következő népművelők kaptak kitüntetést:

A népművészet mestere kitüntetést özv. Kovács Jó- zsefné mezőközvesdi népművészeti babakészítő kapta. (Kitüntetését Budapesten vette át.)

Szocialista kultúráért kitüntetést Berecz Bertalan, a Mezőkeresztesi nagyközségi Tanács V. B. főelőadója. Barién József, az Abaújszám- toi nagyközségi Pártbizottság titkára Gyenes István, a rá- sonysápberencsi művelődési

(Folytatás a 2. oldalon)

Stcttner Béla grafikája

Losonczi Pál hétfőn érkezik Finnországba

Kekkonen nyilatkozata

Hétfőn érkezik Finnországba hivatalos baráti látogatásra Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége. Ez alkalommal viszonozza Urho Kaleva Kekkonen köztársasági elnök két évvel ezelőtt Magyarországon tett ugyancsak hivatalos baráti látogatását. A magyar államfő Helsinkibe érkezése előtt a Film Köztársaság elnöke tur- kui nyári rezidenciáján fogadta Bereczky Gyulát, a Magyar Rádió és Tetevízip. Matotesi Károlyt, a Magyar Nemzet, valamint Sólyom Józsefet, a Népszabadság kü- löntudósítóját és válaszolt kérdéseikre. Nyilatkozatában foglalkozott magyarországi látogatásaival.

Ezeknek a látogatásoknak es találkozásoknak a légköre mindig szívélyes és bensőségesen baráti volt — mondotta.

Finnország és Magyarország kulturális kapcsolatai közismerten szép hagyományokra tekintenek vissza — mondotta. — Közös eredetünk az a háttér és kiindulópont, amely különösen a

nyelvtudományi kutatásoknak kedvezett. Anélkül, hogy a hagyományos területeken elhanyagolnánk a kulturális kapcsolataink folyamatos fejlesztését, fokozottabb figyelmet szentelhetnénk a műszaki tudományos téren is ismereteink kölcsönös, jobb hasznosítására és együttműködésünk hatékonyabbá tételére, a tudományos együttműködés bővítésére.

Finnország és Magyarország gazdasági kapcsolatai — folytatta —, megélénkültek. Az árucsereforgalom az utóbbi időben észrevehetően és egyenletesen növekedett.

Meg kell azonban állapítanunk: mindez csak szüle keretek között történt és nem hasznosítottuk a két ország gazdasági struktúrájából adódó lehetőségeket.

Az európai biztonsági konferenciáról szólva kijelentette. hogy vannak még olyan vonatkozások, amelyekről nem sikerült az összes érdekelteknek egységes véleményt formálniuk. A véleményeltérések azonban nem olyan nagyok, hogy megakadályozhatnál: a biztonsági konferencia előkészítését.

Győr nagy ünnepe

Alkotmányunk 22. születésnapjának előestéjén, csütörtökön rangos események színhelye volt „a négy folyó városa”, Győr. A városi rangra emelés 700. évfordulójának ünnepségsorozatai már ez év elején elkezdődtek es azóta is egymást követték ,i legkülönbözőbb ünnepi eseménynek.

Tegnap 2 órakor az új Szabadság téren felállított dísztribünt már ezrek és ezrek vették körül, amikor Jankovits Istvánnak, az MSZMP Győr városi Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT' főtitkára lépett a mikrofonhoz és tartotta meg ünnepi beszédét.

I