Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

1971. oug. 19., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Nlem is olyan rejtett tartalék

statisztikai adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években bizonyos javulás tapasztalható az ügyintézés színvonalában. Erre nagy szükség is van; hiszen csupán a tanácsi szerveket évente mintegy 20 millió ügyben keresi meg a lakosság. Elmondhatjuk, hogy az ügyintézők többsége lelkiismeretesen, előzékenyen igyekszik munkáját ellátni, a hozzáfordulók gondjait, bajait meghallgatni, lehetőség szerint orvosolni. Ismét csupán a tanácsi szervek statisztikáját említve, egy-egy évben 13—14 millió üggyel foglalkoznak írásban, s hogy zömében kielégítően, arra jellemző egy másik adat: a fellebbezések aránya mindössze 4 százalék.

E nagyjából kedvező kép sem kendőzheti el azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a hivatali munkában még gyakran fellelhetők. Ismerősek ezek, valóban csak emlékeztetőül: az ügyek sematikus, sablonos intézésére gondolunk, arra az esetenként tapasztalható jelenségre, hogy az ügyintézők formális jogszabályalkalmazással bürokratikusán intézkednek, vagyis csupán intézik az ügyeket:, ahelyett, hogy elintéznék. Sok hiba forrása az intézkedés alapjául szolgáló helyzet, a tényállás nem pontos felderítése; a határidők be nem tartása, s nem utolsósorban a jogszabályoknak az alapvető célkitűzéstől elszakadt, azzal gyakran ellentétes értelmezése, alkalmazása.

Tanácsi hivatalokban és másutt is sűrűn tapasztaljuk, hogy nincs helyes arány az úgynevezett érdemi és ügykezelési munka között. Egy korábbi felmérés szerint egy-egy dolgozónál a nyolc és fél órás munkaidőből a Miskolci városi Tanács apparátusában 16, a székesfehérváriéban átlag

28 százalék jutott az ügykezelésre. Sokat. segítene ilyen szempontból, ha rendet teremtenének a nyilvántartásokban. A községi tanácsoknál ma is több mint százfélét vezetnek ebből, a városi tanácsoknál még többet. A gyakorlati hasznuk néha mégis alig- alig mutatkozik. Az építési engedélyeket például a tanácsoknál lajstromosan tartják nyilván. De ha év végén a tanácselnök tudni akarja, hány bontási engedélyt adtak ki abban az esztendőben, végig kell nézetnie valamennyi kartotékot, „kigyűjtenie” belőlük a megfelelő adatokat: atz úgynevezett: perem-■f lyukkártyás nyilvántartásoknál például mindezt meg lehetne takarítani.

Mindenütt meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a beosztottak többet foglalkozhassanak elvi kérdésekkel, a munka javításának elvi és gyakorlati feladataival. A munkaidő jobb kihasználásában szerepet játszik a dolgozók szakképzettsége, általános műveltsége, az adott munkaterületen eltöltött ideje és helyi ismerete is. Ügy tűnik, hogy a hivatali, és elsősorban a tanácsi vezetők képzésében az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani a munkaszervezési kérdésekre. Az iparban, a gazdasági életben ezek már régebben előtérbe kerültek. Itt lenne az ideje, hogy ez történjék a tanácsoknál és a többi hivatali szerveknél is.

T

etszés szerint szaporíthatnánk a példák számát, de nem ez a céLtmk. Csupán az, hogy a hivatali munkaidő jobb kihasználásának, a munka na- ciomálrzálásának ezekre a nem is túlságosan rejtett tartalékaira féfbrvjrik a figyelmet.

Újlaki László

NEB-vizsgálat Ózdon

A magántervezés szépséghibái

Az ózdi városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság a magán tervezői tevéken ységet

vizsgálta a közelmúltban a városban és a járásban. A vizsgálat megerősítette, hogy a magántervezők munkájára elsősorban a lakosságnak van szüksége. A múlt évben 662 építési engedélyt adtak ki a városban és a járásban, s közel ennyi tervet, tervrajzot készítettek az ózdi és az Ózd környéki magántervezők.

A tervek minőségileg általában megfeleltek a követelményeknek, eltekintve egy időszaktól, amikor az építési hatóságok engedékenyebbek voltak, nem kellő szigorral bírálták el a terveket. A vizsgálat során kitűnt, hogy a magánépíttetők nagyobb része ragaszkodik a hagyományos formákhoz és kevés a törekvés a korszerű építményekre, a korszerű építési eljárásokra. Az OTP fiókjaiban típustervek állnak az építte- I tők rendelkezéseire, de mint | a felmérés bizonyítja az épít- | kezők 50 százaiéivá nem is ismeri ezt a lehetőséget. A tervezők többnyire nem hívják fel erre az építkezők figyelmét, úgy tűnik a rutinmunkát jobban kedvelik.

Kifogásolta a vizsgálat, hogy a magántervezők nagy része a. tervezői díjakat nem foglalja írásba, noha ez jogszabály szerint kötelező. Ugyancsak kifogásolták, hogy többen túlzott mértékben élnek a másodálláks lehetőségével, s évente 50—70 darab terv elkészítését vállalják. Felmerült, hogyan tudnak ilyen elfoglaltság mellett eleget tenni főállású munkahelyi kötelezettségüknek? A NEB-vizsgálat során több adóeltitkolásra is fény derült.

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának egyik nagy sikert aratott gyártmánya a Biokotnb nevű orvosi műszer. Ez a sokoldalú, tranziszlorizált berendezés egyaránt alkalmas szív- és keringésrendszeri vizsgálatokra, emellett a magzati szívhang ellenőrzésére is felhasználható. A műszer kiválóságát exportképessége bizonyítja legjobban. Hasonló sikerekre számíthat az EMG—1555 típusú, új oszciloszkőp is, amelyet most fejlesztettek ki, és a napokban megkezdték a nullszéria előállítását is. A tervek szerint jövőre már ezt is sorozatban állítják elő.

Fehér gallérosok

Mostanában,

dasagi tervek teljesítése, a munka sikere kétségtelenül a földeken dől el, alig esik szó a termelőszövetkezetek irodáiban alkalmazottakról, elsősorban. a pénzügyi szakemberekről. könyvelőkről, főkönyvelőkről. Vágj' ha mégis szóba kerülnek, a megjegj’- zesnek gyakran van mellékíze, amikor azt mondják: „jó nekik a hűvös irodában; ülnek a fehér galléros kék köpenyben, s hu rászomjaznak, főznek maguknak egy erős dupla feketét. .”

Fehér gallérosok ... Ezzel a kifejezéssel az utóbbi időben többfelé találkozunk. Megkülönböztető jelző ez, az adminisztratív alkalmazottakra, gépírólányokra, számfejtőkre, kontírozó könyvelőkre vonatkozik, akik ma már csaknem minden községben az irodai dolgozók, a hivatali alkalmazottak egyfajta rétegét képviselik. Fehér galléros kék köpenj'ben, elegánsan, tisztán, ahogy azt a jó ízlés és a végzett munka iránti tisztelet is megköveteli. Többnyire technikumot, középiskolát végzett fiatalok; a I errpelőszövetkezeti tagok gyermekei, a közös gazdaság alkalmazottai. Akikről legtöbbet a zárszámadási előkészületek idején beszélünk. A leltározás, az anyag' javak számbavétele és minden, ami az esztendő mérlegének megvonásával összeiügg, Csak még jóval ezután következik. De irigylésre méltó-e a fe. hér gallérosok helyzete gyáron, amikor az iroda hűvösében kétségtelenül elviselhetőbb a 30 fokos kánikula? Az a baj, hogy sokan csak ezt látják: a kávémasinát, a kanoséban csillogó hideg vizet,

amikor a mezőkről érkező dolgozók porosán, fáradtan az irodába belépnek. Minden munkafolyamatnak, minden beosztásnak megvan a maga gondja, nehézsége nyáron is, télen is. A termelőszövetkezetek irodáiban dolgozók egyre több. egyre bonyolul tabb

munkát végeznek: minden tételt, minden apróságot pontosan könyvelni, jegyezni kell, hogy adott esetben a gazdaság vezetőit és a részlegvezetőket pontosan informálhassák.

Csali nagyon kevés

gazdaság van, amelyik nem rendelkezik segédüzemággal, a mezőgazdasági munka, tehát a növénytermesztés, állattenyésztés mellett nem folytat más bevételi forrást is jelentő melléktevékenységet. Csak ezek állandó figyelemmel kísérése, a bevételek, kiadások pontos könyvelése is mindennapi, sok munkát ad. pedig ez még a 1 egegj'sze- rűbbek közé tartozik.

Az iparban a termelő vállalatoknál már évek óta az égjük legfontosabb törekvés a közgazdasági elemző rmm- ka. A gyárakban, nagj'válla- latoknál külön osztályok, főosztálj'ok foglalkoznak ezzel? a gazdasági számítások kialakítása, az ügyvitel ma már elképzelhetetlen a gép- és adatfeldolgozás, könyvelés, a számítóközpontok igénj'- beyétele nélkül. Hol vagyank már a mezőgazdaságban is attól az időtől, amikor a kezdet kezdetén, (jobb híján) a

raktáros iskolás lányának irkájába vagy egy ív csomagolópapírra fektették fel a leltárt ... A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetének, hőskorszakának értékes dokumentumai ezek, de a tételek azóta milliós nagyságúak- ra nőttek ... Nem ritka, hogj' egy-egy tsz főkönyvelője a hónap derekán felkerekedik, megkeresi az ügyvitelszervezési, gépesítési irodát, és a számítógépek segítségét veszi igénybe.

Az c£íyre modernebb,

korszerűbb gazdálkodás, a vállalatszerű termelés, nem utolsósorban az élelmiszer- gazdaság fejlődése irányába való eltolódás feltétlenül megköveteli az ügyvitel korszerűsítését is, mert az továbbra is manuálisan, a régi módszerekkel már a tsz-ek- ben sem végezhető. A főkönyvelőnek egy sereg külön alkalmazottra van szüksége, akik a részmunkákat végzik el. Az a főkönyvelő, aki csak az apró számokkal bíbelődik, és nem képes a gazdaság egész helyzetét közgazdaságilag is kielemezve áttekinteni, az ügjrvitelt ugj’an rendbe rakja, de az információadás szempontjából a legkevesebb segítséget adja a vezetőknek. Mindig a legfontosabb: a gazdaságosság szem előtt tartása. Hogy az adott növénytermesztő. állattenyésztő, vagy segédüzemági tevékenység mennyire hasznos a népgazdaság, nem utolsósorban a közős szempontjából. A főkönyvelő a gazdaság első számú pénzügj'i szakembere, de őre is egj'ben. Ö az, aki év ködben is jelezhet, és kell is, hogy jelezzen: ezen vagy azon sürgősen változtatni kell. Mindezt pedig csak akkor teheti meg, ha pontos, valóságot feltáró adatok vannak birtokában. Minél többrétű tevékenj’séget folytat a gazdaság, annál nehezebb ezeknek az adatoknak beszerzése, a gazdaság helj'- zetét elemző kép időről időre való összeállítása. Gépesíteni keli a termelőszövetkezetek ügj'vitelét, mégpedig a legkorszerűbb adatgyűjtő és feldolgozó berendezésekkel felszerelve. A témával a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is foglalkozott a közelmúltban, és állásfoglalása szerint segíti, támogatja a szövetkezetek minden ilyen irányú tevékenj'ségét.

Tudjuk, a beruházás költséges, de megtérül. Százszorosán, ezerszeresen. Az elemző munka, az év közben végzett rendszeres közgazda- sági vizsgálat és felmérés megóvhatja a tsz vezetőségét attól, hogy valameij' termelési ágazatban helytelen iránj'- ba haladjanak. Pontosabban: az adatok birtokában mindig tudják, mi az, amit a leggazdaságosabban termelhetnek; mi az, amit esetleg elhagyni, vagy éppen erősíteni kell.

Ezt a munkát végzi

a feliér galléros alkalmazottak serege, akik a számoszlopokat róják papírra; alak osztanak, szoroznak és kivonnak: akik a tagok által elvégzett munkát dokumentáljak és a gazdaság ügj'vitelét tartják egyensúlyban.

U. M.

íj lehetőségeket kínál

Miskolc tava

Az a nagy „népvándorlás”, melyet szabad szombatokon, ünnepnapokon tapasztalunk a málj’i és nyéki tavak irá- nj'ába. nem ok nélkül való. Á többségben szellemi foglalkozást űző emberek különösen az utóbbi évtizedben itt találják meg a módját annak, hogy strandolással, a hétvégi ház körüli pepecseléssel kikapcsolódjanak. Más nagyvárosok: Pécs, Debrecen. Nyiregj'háza lakói irigyelnek bennünket ezekért a lehetőségekért : a Bükk, Tapolca, s a város környéki tórendszer valóban sok pihenési, kikapcsolódási alkalmat kínál, ezek közül is a vízpart az, amit most kezdünk értékelni iga- zán.

Miskolc lakói, s velük egj'ütt mi is évek óta siratjuk a Szinvát, a Sajót. Vizük szennj'ezett, egészségtelen. A Sajó vize strandolásra, sportolásra, horgászásra már régen nem alkalmas. _s még bizonyára hosszú idő telik el. amíg az üzemek fel, egészen a folyó eredetéig olyan derítő, ülepítő rendszert építenek be. hogy az országnak ez az egyáltalán nem jelentéktelen foívója visszanyerje eredeti ízét, ‘színét. De itt. úgyszólván a város tövében van még egy lehetőségünk: a Csorbától Nincs Miskolcnak olj'an törzslakója, aki ne ismerné, ne tudna róla. Adva van ma még eléggé kihasználatlanul. S néhány hónap óta — többféle változatban is — ismét felkínálkozott a lehetőség.

Úra kel cpy hajó

A mályi—nyéki torendszer kialakulása az országban főivé hatalmas építkezések ko- vetkezménj’c. Dunaújváros, Kazincbarcika, Leninváros innen épült fel, s innen épül most Kisköre. A borsodi üzemek, lakótelepek, intézmények építése a nyéki kavics százezer és millió tonnáit emésztette fel. Közúton, vasúton folyton utazik a kavics és napjainkban is nincs az a mennjüség, ami kevés ne lenne. Az országos vállalathoz tartozó nyéki üzem már területkisajátítási gondokkal küzd. Hogy minél kevesebb termőföldet kelljen elvonni a mezőgazdaságtól, már évek óta áttértek a mélyművelésre, s más. már meglevő kavicsbányák ésszerűbb hasznosítására. Így került hozzájuk többek között a miskolci Csorba-tó. Január 1-től napjainkig a hagj’ományos vonóvedres kotróval mintegj' 150 ezer köbméter kavicsot termeitek ki belőle, elsősorban a miskolci építkezésekhez. Az ünnepek után pedig egy csehszlovák gyártmányú serleges úszókotró kezdi meg rajta a próbaüzemelést,

A 28 méter hosszú hajótest nemrégen kelt útra a nj'ék- ládházi 3-as számú bánva vizéről. A szakembereknek nem kis problémát okozott a

kotróhajó áttelepítése. Végül a legkézenfekvőbb megoldásnak — ahogy ők mondják: a „császármetszés” mutatkozott. A hajót, mintha egy dinnj'eszeletet feleznénk meg, teljes hosszában kettévágták, és az ÉPFU különleges szállító járműveivel szállították Miskolcra, ahol a „sebészek”, a hegesztők, lakatosok most varrják össze. Augusztus 20-i felajánlásként hamarább elkészültek a munkával, ünnep, után kezdődik a próbaüzem, szeptember 1-től pedig a rendszeres termelés.

Miskolc új víkencllelepc lehet

A Csorba-tó új fejezete itt kezdődhet. A nj'éki üzem vezetői: Z, Nagy Sándor, Rozsnyói Tibor, Simák László nemcsak a termelési szempontokra, hanem a víz {jártjára vágj'ó városi emberek igényeire is gondolnak. Maijában, Nyéken lassan már elfogy minden hely, csak az ottani tanácsok vezetői a megmondhatói, hányán ostromolják most is őket. De másról is szó esett beszélgetésünkön. Nevezetesen: azt, amit kezdetben Mályiban, majd Nyéken is elrontottak, a tapasztalatokon okulva, itt helyre lehetne hozni. A Csorba-ló vize jelenleg átlagosan 3 méter mélj'. Az egyenletes kotrással mintegy 10 méteres mélységűre alakítják, és folj'amatosan a külszínt is megbontják. A lervek szerint a jelenlegi 53 ka- tasztrális hold vízfelület mintegy l «I holdasra bővül. A megháromszorozódó Csorba-tó körnj’éke a város egyik legszebb víkeúdtelepe lehet, egyu ital vízisportokra (elsősorban a kajak-kenura gotv- dolnak) alkalmassá téve.

Mi az, amit a máshol szerzett tapasztalatok alapján rtt helyre lehetne hozni? A tavat övező terület, a közvetlen tópart kihasználását. Ezenkívül gondolni lehet az öntözési lehetőségek továbbfejlesztésére, melyet a majdani nagyobb tó a megfelelő viztartalékfeal önként kínál.

A város vezető szervei elolt nem ismeretlenek ezek a javaslatok. Készült már tanulmányterv is a Csorba-tó környékének rendezésére. A bánya műszaki vezetői azt mondják: amennyiben az illetékesek konkrét javaslatokkal élnek, a kotrást és a tételűiét kialakítását hajlandók az elképzeléseknek, az igé- njeknek megfelelően elvegezni. Vagj'is: a kavicstermelés befejezésével egy kész tavat adnak át. melyet csak birtokba kell venni.

Az illetékeseken is műtik, hogjr élünk-e majd ezzel a lehetőséggel.

Ónod va ri Miklós

Ismét teljes üzemben a Borsodi Éreelőkészítő

Két nappal előbb fejezték be a nagyjavítást

Augusztus 2-án kezdték meg a Borsodi Ércelőkészítőműben a szokásos évi nagyjavítást. A kohómüvek anyaggal való ellátása érdekében ezt két lépcsőben végezték el. Az első szalag augusztus 10-én éjszaka kezdte meg a munkáját. A második szalag javításához augusztus 8-án este kezdtek, és augusztus 17-én este fejezték be, s így éjjel 22 órakor megkezdték a próbaüzemelést.

Tegnap, augusztus 18-án, szerdán a BEM mindkét szalagja már teljes ütemben dolgozott. Érdemes megemlíteni, hogj' a korábbitol eltérően mindkét szalagnál egy- egy nappal hamarább végezték el a nagyjavítást, s ez 4 ezer tonnával több tömöril- vénj't jelent. A nagy munkában a Borsodi Ércelőkészítő- mű dolgozói mellett az LKM, ÖKÜ, a VÍV. a Zsolcai Mezőgazdasági Gépjavító is besegített, s igy összesen félezer ember vett részt a jelentős munkában. A BÉM főmérnöke szerint mind a szervezettséget. mind a munka mi. nöségét illetően eddig ez a legjobban sikerült nagyjavítás.