Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
1971, ciug. 18., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ózd a hétszázadik évfordulóra készül Ha ajtót, s ablakot nyitunk 4 / ft in Síi* g*i kapcsolatok V/ HHMCII _ az 0SZtOzás egymás örömeiben és gondjaiban — kialakulásának és továbbélésének köre a/ utóbbi években nálunk Is egyre inkább leszűkül. Legalábbis hagyományos értelemben. A városok modern — vagy elszórt vagy egy- tömbű — magjai, lakótelepei, mindinkább meghatározói lesznek e településeknek, s túlsúlyba kerülnek a hagyományos, a régi városnegyedekkel szemben. Az új városrészekben. a modern kőrengeteg jelzőt egyre inkább megérdemlő lakótelepeken már nem elünk egymás közvetlen közelében, csak a szó szorosan vett fizikai értelmét tekintve. A mai tízemeletes, többlépcsőházas lakóépületekben nem ismerjük egymást — sokszor . még közvetlen szomszédainkat sem —, s így köszönni is alig köszön egyi-. künk a másiknak. S ez aligha lehet másképp. Hiszen még kell ismerni alaposan az új formákat ahhoz, hogy megtaláljuk, mire milyen módon nyújtanak lehetőséget. Ahhoz. lyogy ajtót, s ablakot nyithassunk az emberekkel népes világra, hogy beengedhessük magunkhoz ezt a világot, ha úgy érezzük, szükségünk van rá. Van egy magasház Miskolcon, a Győri kapui új, házgyári lakótelepen, amelynek lakói megtalálták az első lépés megtételének módját, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Ebben, a gyermekek, a gyermekek gondja segítette őket. Az a mindennapos feladat, hogy a szülők valamelyikének állandóan a család játszó kis tagjai mellett kellett lennie. Valakinek támadt egy ötlete, s a .lakógyűlésen elmondta. Mi lenne, ha megállapodnának, ha vállalnák, hogy mindennap más családok felnőtt tagjai vigyáznának a ház összes gyermekeire. Mindenki helyeseli, s így meg is született a döntés. Sőt, mindjárt az „inspekció” beosztása is, naptári napokra pontosan meghatározva. A gondokban, illetve azok egy részében tehát, ők már osztoznak. Az örömökkel pedig mindez sokkal gyorsabban megy. S ha még most: a kezdet kezdetén tartanak is. azért a jóslás vádja nélkül elmondható, hogy a szülők ilyen találkozása minden bizonnyal mélyebb, tartósabb emberi kapcsolatok forrása lesz. csak egy le- hív hetöség, csak Ez egv példa. De már ez is bizonyítja. hogy a modern kő- rengeteg létének nem szükségszerű következménye az emberi kapcsolatok fellazulása. az elidegenülés, az atomizálódás. Azt bizonyítja, meg lehet találni a módját, hogy az új formák között is egymás közelében éljünk a szó fizikai és átvitt értelmében egyaránt. S hogy emellett meg lehet tartani az ajtók, ablakok tetszés szerinti bezárásának, vagy világra nyitásának lehetőségeit is. Hiszen, ha négy falunk zárt világában dolgozni, vagy pihenésül abszolút távol akarunk kerülni mindattól, ami túl van ezen, nem keressük a körülöttünk élőket. Ugyanakkor, ha keressük, rá is találhatunk valakire közülük. S még az sem kizáró ok, hogy e házakban élők nem azonos vagy hasonló foglalkozású és érdeklődésű emberek, mint például mondjuk a MÁV-te- | lepem De így is, sokféle foglalkozású. érdeklődésű, karakterű ember között is ; akadnak olyanok, akik az , élet hasonló területén dől- > goznak. akiket hasonló problémák foglalkoztatnak, s így közel állnak egymáshoz. S egyáltalán, inkább előny, mint hátrány, hogy nem alkotnak homogén közösséget — ha már közösségek —, hisz nem sújtja őket a „mindenki mindenkit ismer, min- ! denki mindenkiről tud mindent” számos hátránya. Me« kell keresni. és meg lehet találni tehát a ■ modern formák között is az j emberi kapcsolatok kialaku- j lásának és továbbélésének j megfelelő módját. Mert csak | így lesznek emberiek, emberibbek a modern kőrengetegek. Ha ajtót, s ablakot nyitunk j az emberekkel népes vilásra. ] Bíró Ózd (Ouzd) neve 1272-ben kiadott hivatalos oklevélen szerepelt először. A tanyavilágra emlékeztető, mindössze néhány házat számláló település kezdetben a Csákányi-nemesek birtoka volt, később a Sturmann-család tulajdona lelt, Az észak-borsodi kis település első évszázadaiból kevés írásos anyag maradt meg. Az 1540-es népszámláláskor ti zsellér és 2 szolgaesaládol jegyeztek fel. alig 90—100 lakossal. A török hódoltság évei alatt ez a lélekszám is lecsökkent. \ allo/ast csak a XIX. század hozott. Az egykori vasfinomi- ló gyár megalapításakor. 1845-ben kezdődött a mai gyárváros igazi történelme. az ünnepségsorozat programjában a történelmi hagyományok megőrzésére és a város ipari jellegének kifejezésére törekszenek. © A jubileumra a 700 éves település történetét számos formában feldolgozzák, az írásos anyagokat, tárgyi emlékeket kiállításokon mutatják be. A település történetét bemutató kiállítás anyagának elkészítését. dokumentumok gyűjtését, makettek, tablók készítését az ózdi honismereti kör vállalta, s már megkezdV ALL ALJUK: GARANT, ROBUR, CSEPEL tehergépkocsik HUGÓ J A VITASI MUNKAIT. Rövid átfutási határidő. v Pontos, minőségi munka! Vegye igénybe szolgáltatásainkat! 1. sz. ÜZEMEGYSÉG MISKOLC, Zsolcai kapu 9—11. Tojásyyár Megyénk egyik legjelentősebb mezőgazdasági nagyüzeme a Nagymiskolci Állami Gazdaság. Tevékenységét elsősorban városunk lakói ismerik, hiszen termelvényeik jelentős része a miskolci piacokról és üzletekből kerül a vásárlók asztalára. Képeinken a gyömrőpusztai telepről adunk tájékoztatást, amely az ország egyik legnagyobb to iáselőrllító üzeme Kilencvenezer tyúk, évi 20 millió tojás. Ez a rövid statisztikája az itteni munkának. A SEX-SALLINK tojóhibrid nagyon ,iól bevált a fejlett nagyüzemi tojás termesztésénél. Az üzem dolgozóinak jó munkáját bizonyítja, hogy a fajtára jellemző évi 245—250 helyett az elmúlt évben 267 db volt az átlagos toiáshozam. Megyénk közvetlenül is érdekeit az itteni munkában, mert a termeli mennyiség fele itt marad Borsodban, míg a többi a debreceni Baromfiipari Országos Vállalaton keresztül kerül értékesítésre Fokozott gépesítés jellemző a telepre. A régi értelemben vett tyúkól itt ismeretlen fogalom. Futószalag viszi a többemeletes. négyrekeszes ketrecek elé a baromfitápot, automatikus a vízadagolóberendezés is. Hatalmas ventil- iátoroK biztosítják az állandó levegőcsei’ét. A tiszta, gondozott ólak jó körülményeket teremtenek a tojótyúkok számára. (»éji jármű-üzemeltetők! Gépjármű-tulajdonosok! Vállalatok! Kö/.ületek! Szövetkezetek! E 1 G Y E L E M ! AF1T XVI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE MISKOLC, Zsolcai kapu 9—11. TEL.: 37-741. SORON KÍVÜL VÁLLALJ A: személygépkocsik, kistehergépkocsik RUGÓI VELÉSI MUNKÁLATAIT. Részlet a gazdaság telepéről Egy „eltévedt" tyúk a ketrecek között A napi termés: 60 ezer tojás Szabados György felvételei ték a munkát. A településtörténeti kiállítás a Liszt Ferenc Művelődési Központ emeleti helyiségeiben lesz. A Kun Béla Művelődési Házban pedig fotókiállítás szemlélteti a település történetét. Űzd a képzőművészetben címmel kiállítást rendeznek az ózdi és az Ózdról származó képzőművészek alkotásaiból, s helyet kapnak itt a gyárvárossa] foglalkozó művészi alkotások is. Elkészítik emellett a gyárvárosban található szobrok katalógusát, melyben helyet kap az alkotók rövid életrajza is. Az 1971—72-es tanévben az általános és a középiskolákban is külön foglalkoznak a településtörténettel. A gyűjtőmunkákhoz, kiállítások rendezéséhez a KISZ különböző akciókkal csatlakozik. A téma feldolgozására valamennyi művészeti ágban pályázatot hirdetnek, külön iskolások és külön felnőttek részére Az ünnepi programot színesítik a gyárváros üzemeinek, vállalatainak önálló rendezvényei és a sportrendezvények is. Az Ózdi Népművelési Intézmények ebben az időszakban rendezi meg a kulturális heteket, melyben szintén külön hangsúlyt kap a településtörténet. A 7U0. évfordulón avatják az új ózdi városközpont első köztéri szobrát, a képzőművészeti alap adományát. A rendezvények csúcsa október közepén lesz, amikor ünnepi tanácsülésen avatják fel a város új címerét, s ugyanezen a tanácsülésen kerül sor díszpolgárok avatására, emlékplakettek adományozására, mely után nagyszabású díszelőadás lesz a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Jövőre ünnepli centenáriumát az ózdi vasút is. A vasút történetét bemutató kiállítás is az ünnepségsorozat programját színesíti. — tóth — Gyümölcs és uzsonnacsomas a róna ion Kedvező mérleget készíthet a nyár elmúltával az Utasellátó. ha számba vesző az új szolgáltatások fogadtatását, s az újonnan felállított automaták népszerűségét. Alig egy hónapja jelent meg az állomástéri automaták üvegfalai mögött a külföldi csomagolástechnikával készült olcsó szendvics, és azóta a vonatokon sem tudnak eleget adni az utasoknak. Bevezették a tavaly még csak kísérletképpen árusított friss gyümölcsök eladását és az iskolai szünet ideje alatt 180 ezer diáknak biztosították a csoportoknak járó kedvezményes étkeztetést. Mivel a kísérlet sikerült, az idei vakáció előtt nem kevesebb, mint 10 ezer iskolának küldték el árajánlataikat. Nos. a válasz: az idén a tavalyinál is több tanuló élt a lehetőséggel. hogy országjáró útja során igénybe vegye az Utasellátó ilyen szolgáltatásait. Az országos adatok elemzése során kedvező képet kaphatunk az Utasellátó munkájáról a MÁV miskolci Igazgatósága területén is. A szolgál- tatasok bővítésével, az autó- maták családjának gyarapításával a boi'sodi, és a hevesi vonalakon is javult az utasok étellel, itallal való kiszolgálása. Ez különösen akkor számít szép eredménynek, ha figyelembe vesszük, hogy főként Colákból és jaffából valamint utasüdítőkból fogyott jóval több ezen a nyáron. Az ózdi település alapítási évének az első oklevélen szereplő dátuftiot tekintik, s jövőre, 1072-ben ünnepük a település fennállásának 7UU. évfordulóját. A jubileum méltó megünneplésének előkészítésére intéző bizottságot hoztak létre Ózdon. Patkó Imrétől, a városi tanács vb művelődésügyi osztályvezetőjétől. az intéző bizottság titkárától érdeklődtünk az 1972, szeptember 1 -én kezdődő, s november 30-ig tartó, háromhónapos ünnepségsorozat programjáról. Patkó Imre elöljáróban elmondotta, hogy
