Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

1971. aug. 15., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 — Van-e munltásf elvélv’.? — Igen — közlik a diós­győri kohászat munkaerő- gazdálkodási osztályén. — Minden reggel 7-tői 9-ig, ki­réve a .szombatot és a vasár­napot. Munkát Urdunk biz­tosítani. Milyen szakmára je- letntkezik? Es ezen a napon a nvék- Iádházi P. Lajos darukötözö- vel 15-en közölték, hogy a nagy kohászati üzemben sze­retnének dolgozni. E gyárban is, mint annyi más üzemben, elég nagy a munkaerőmozgás. Ez évben eddig valamivel több, mint a dolgozók 10 százaléka ment el az üzemből. Nagyrészt ez indokolt, hiszen sokan nyug­díjba mentek, szakmát ta­nulnak, a katonasághoz men­tek. vagy éppen az ipartele­pítés folytán a lakásukhoz közeli üzemben vállaltak munkát. Mindez természetes, és elfogadható. Az eltávozottak 25—30 szá­zaiéivá vándormadár módjára viselkedik, szó nélkül hátat fordít az üzemnek. Néhá- nvan később visszajönnek. A munkaerő-gazdálkodásnál né­mi fanyalgással ugyan, de az­zal a bizalommal veszik fel őket: hátha végre megálla- ltodnak — mint már sok esetben előfordult —, és itt raknak végre „fészket”. A munkára jelentkezők nagy része jó szándékú ember, s itt, e nagy múltú, s nagy jö­vőjű, immár 200 éves diós­győri kohászatban akarja megalapozni jövőjét. Ebben sora tik. is. A rutinos munka­ügyi vezetők — Matula György, a hengermű II-ből, Laboda Ferenc, a hengermű 1-ből, Balázs Sándor az acél­műből. Nemeskéri József a közlekedéstől. Molnár László, az acélöntődéből — többnyi­re itt kezdik a műszakot. • Megnézik a maguk új em­berét, vajon megfelel-e fel­adatának, gyarapítja-e majd egyszer a Lenin Kohászati Művek törzsgárdáját. Azt is megkérdezik: — Vam-e szállása? A szállodai helyiségeket egységenként osztották el, mindegyiknek van egy „kere­te”, amellyel önmaga rendel­kezik. Az új ember többnyire érthető izgalommal vizsgáló­dik, milyen lesz a munka­hely, milyen a munka, a ke­reset, s hogyan fogadja a kollektíva. Nagyon jó és üd­vös, ha az egység képviselő­jével közvetlenül találkozik, aki sok dologban tud felvi­lágosítást adni. — És mennyit lehel keres­ni? — kérdezi a leendő se­gédmunkás. — A keresel? A teljesít­ménytől függően 2400—2500. Van, aki megkeresi a 3 ez­ret is. No, persze, ez nem éppen a kezdőkre vonatkozik, Íriszen mint minden munkánál, itt is előbb meg kell szerezni a gyakorlatot. Segédmunkás­ra szükség van a nagyol­vasztónál, és még egy sor helyen. , __ Akar szakmát tauuhu. — Lehel? — De még mennyire! Jöj­jön hozzánk, a közlekedési egységbe, kocsirendezőnek invitálják az ifjú embert. Az érdekesség az, hogy a gyár saját költségén biztosít­ja az ehhez szükséges szak­mai tudást. Két hét elméleti és három hét gyakorlatot magában foglaló tanfolyam következik, s ez idő alatt az új embernek 9 forint 40 filléres órabért fizetnek. A tanfolyamon legjobb ered­ményt elérőknek 20—30 fil­lérrel megemelik az órabérét. — Én darus szeretnék len­ni — közölte »haját az egyik jelentkező. — Azt is lehet — hangzik. Emberünk segédmunkásként kezdi a kohászatban, s a tan­folyam elvégzése után talán jó darusként köszönthetjük. A nagykovácsmühelyek új kovácsokat várnak; másüvé lakatosok, villanyszerelők kellenek. Ha valaki targon­..A dolgozó személyi alap­élé az alkalmazáskor es az alkalmazást követő egyéves időtartam alatt: nem érheti el a vele azonos, vagy hason­ló munkakörben dolgozó törzsgárdatagok átlagos sze­mélyi alapbérei" — olvas­O.i, korszerű öltöző-fürdő az alapanyag-gyáregység dolgozói részére. cavezelő szeretne lenni, en­nek sincs semmi akadálya. De hát előfordult már, hogy a darusból mégsem darus lett, hanem hőkezelő, aki a kemencék munkáját dirigál­ja, vagy éppen hengerész. A hengerészség igen szép szakma. Ennek elsajátítására is megvan a lehetőség, a dol­gozótól függ, mivé válik. — Mi nagyon szeretjük az olyan embereket, akik tanul­ni, fejlődni akarnak — mond­ja Papp Lajos, az LKM mun­kaerő-gazdálkodási osztályá­nak vezetője. — A tanfolya­mok egész sorát szervez­zük meg, hogy a szakma nélküli embereket szakmá­hoz juttassuk, s akinek egy szakmája van, szerezze meg a másodikat is. A gyárkapun belül roppant nagy fejlődés, változás megy végbe. Igaz, a régi üzemeket nem lehet, kicserélni, ott a nehéz fizikai munkát úgyne­vezett kisgépesítéssel köny- nyátik meg. Tavaly erre négy és fél millió forintot fordí­tottak, s az idén hatmilliót szánnak rá. Ha a korábban nyugdíjba ment nagyolvasz­tói dolgozók, martinászok belátogatnak a gyárba, őszin­te elismeréssel szólnak róla; lóm, milyen nagy fejlődés kö­vetkezett be. A kisgépesítés valóban sokat könnyít az em­berek életén, munkáján. Az igazi fejlődést az új üzemek biztosítják, mint az elektróacélmű. az új húzó- és a csiszolóüzem. A válto­zásnak megfelelően nőnek a követelmények is. — Az új nemesacél-hen­germűhöz technikumot vég­zett villanyszerelőket kere­sünk — mondja Papp elvtárs. Ennek is megvan a magya­rázata. Azt akarják; e vil­lanyszerelők a külföldi szak­emberekkel együtt vegyenek részt a szerelésben, hogy alaposan megismerjenek min­dent; Es itt már —. mivel a berendezés modem, bonyo­lult, — inkább szellemi, mint fizikai munkára van szükség, ezért kívántatik meg a tech­nikusi képzettség. Korábban itt és másutt a törzsgárdatagok érthető nyug­talansággal és bosszankodás- sal tapasztalták, hogy olykor az új dolgozó olyan, vagy magasabb órabért kapott, mint a törzstag. A munka­ügyi miniszter ezzel kapcso­latos rendelet« véget vet en­nek az állapotnak. hatjuk a rendeletből, kiegé­szítve azzal, hogy ez — nem ; vonatkozik az áthelyezett dől- < gozóra". Ennek megfelelően a gyárban minden gyáregy­ségre vonatkozóan, s kategó­riánként elkészítették az át­lagkereset-kimutatást, s így augusztus 1-től kezdve ennek megfelelően állapítják meg a felvett dolgozók keresetét. No, igaz, az új dolgozó nem örül ennek. Korábban viszont az a sok-sok törzs­tag nem örült az önérzetet is sértő, hibás gyakorlatnak. A törzsgárdatagok e gyárban is a fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülést érzik e rendelkezés végrehajtásából, és ezt nem is késnek kife­jezni. Van a gyárnak egy külön j rendelkezése; a kohászatot I elhagyó dolgozót csak 6 hó- \ nap elteltével hajlandók visszavenni az üzembe. írat­lan megállapodás szerint az LKM és a DIGÉP csak köl- j csönös beleegyezéssel hajlan- | dó átvenni egymástól dolgo- ‘ zókat. Igaz, ezek az intézkedések látszólag nem éppen legkel­lemesebbek az új dolgozóikra, de az ö érdekükben .is törté­nik. Az emberek nagy ré­sze minden üzemben a végál­lomást keresi, a biztos mun­kát, s a jövőt. És ha azt látja, hogy megbecsülik, tisz­telik a törzstagokat, az vonzó hallású. Van itt egy érdekesség, amiről még szólni kell. — Közismert. — mondja Papp elvtárs —,• hogy a gyár születésének 200 éves évfordulója alkalmából ju­bileumi aranygyűrűt alapí­tottunk. Ezt minden dolgozó megkapja, aki folyamatosan. 35 éven át dolgozik gyárunk­ban. Az újabb rendelkezések szerint a nők ezt 30 éves munkaviszony után kapják meg. Most, augusztus 20-a allcalmából 164 kohász gyűrűt nyújtunk át az arra érdeme­seknek. A megbecsüléshez tartozik az is, hogy a nyereségrésze­sedéskor figyelembe veszik a törzsgárda tagságot. Az or­szágban ez az egyetlen vál­lalat, amely minden dolgozó számára lehetővé tette a nye­reségjutalmat. Mindez arra mutat, hogy a nagy múltú kohászatban megbecsülik a jól dolgozókat, a törzstago­kat« Egészségvédelmi tanácsok lila: llr Szendéi Adam A bőrápolás első és leg­fontosabb kelléke a tisztaság Ezért arcunkat, nyakunkat, a hónaljat és a testnyílásokat. hinni — «miau MILANO A tengeri fürdőhelyen a j fiatalasszony miniatűr biki­niben lép ki a kabinból, s megáll térje előtt: — Milyennek találod az új fürdőruhámat. Marcello? — Egyáltalán upiii találom. Sophia. Keresem'. . SZÓFIA Égy lány beleszeret a kis ' falucska újonnan érkezett; fiatal orvosába. Mivel más ; lehetősége nincs a megismer­kedésre. az egészségházban keresi fel mint páciens. — Hol fáj. kislány? — kérdezi az orvos. Mire a kérdezett fclsóhájt: — Ahol csak akarja! __ B ECS A tivoli gazdához beállít j egy turista. Egy pohár tejet | kér, majd megelégedetten I nézi a tarka-barka tehenet: I — Mondja öreg. hány U- j fér tejet ad a tehene? — Tizenkettőt. — És mennyit ad el be- j lője? — Tizenhatot... NEW YORK Az ügynök rábeszeu Mr. Smedleyt. hogy kössön élet­biztosítást. — Well — szólal meg Mr. '■ Smedley —, de halál esetén gyorsan fizetnek maguk? A biztosító ügynök arca j felragyog: — Mi az, hogy gyorsan, j uram?! A napokban az inté­zet nyolcadik emeletéről le­ugrott az egyik ügyfelünk, s mikor a negyedik emelethez ért, a pénztárosunk kihajolt az ablakon, és máris a kezé­be nyomta a pénzt... karunkat és lábunkat napon­ta mossuk meg langyps, szap­panos vízzel, és legalább he­tenként egyszer vegyünk tisz­tasági fürdőt. Ezért is jelez tös nemcsak me őgnzdasági. hanem egészségügyi szem­pontból is, hogy falun is le­gyen vízvezeték. A fürdővíz hőmérséklete ne legyen túl forró, általában a 34—37 fo­kos víz a kellemes. Mosako­dáshoz használjunk lúgmen­tes szappant, az érzékeny bő­rűek babaszappant. Szappa­nos műanyag szivaccsal, vagy f rőt ti rkesztv ű vei alaposan dörzsöljük le egész testünket, és fürdés után sohase mu­lasszuk el a hideg tust. m«»rl ennek hatására tágult hóh­éraink összehúzódnak. és edződünk. Faluhelyen, ahol még nincs vízvezeték, lavór­ban. vagy ülökádban tisztál­kodhatunk. Természetesen, aki piszkos munkahelyen dolgozik, annál akár minden­napos fürdés is szükségessé válhat. A városi embernek, aki hivatalban, vagy szeny- nyeződéssel nem járó helyen dolgozik, nincs szüksége na­ponkénti melegvizes fürdőre és szappanos lemosásra, mert bőrén-’- savköpenyét és zsir- tartaii,...i annyira lecsökken­ti, hogy csökken a bőr véde­kező képessége a kórokozók­kal szemben. A háziasszony­nak. vagy állandóan vízben dolgozó embernek a bőre ki­szárad. eldurvul, amit kesz- tyuviseléssel. vagy védőké- nőccsel előzhetünk meg. Bőrgyógyászaink nézete szerint a női arc bőrének ápolása, különösen 40. évtől felfelé napjában egyszer, le­hetőleg este különleges tisz­títást igényel. Ez történhet, vízzel, szappannal, de — kü­lönösen az érzékeny börüek- nél fontos, hogy a víz lágy legyen, a szappan pedig kö­zömbös és nagy zsírtartalmú. A kemény vizet fél kávéska­nálnyi bóraxszal lágyíthatjuk meg. Reggel nem célszerű a női arcbőrt szappanozni, ha­nem elég az este lemosott bőrt. amelyre az éjszaka so­rán újra felrakódott a védő savköpeny, hideg vízzel le­locsolni Mosakodás után, pu­ha frottírtörülközővel kell az arcot ledörzsölni. Fontos, hogy teljesen száraz legyen, különben könnyen kicserepe- sedik. Objektív nehézségek lapzártakor érkezett! Vadak, halak és madarak ellenkongressztist hívlak össze A íötitkár nyilatkozata (Tudósítónktól.) Illetékes helyen vagy fel­tűnést kellett a hír, misze­rint a budapesti vadászati világkiállítással egyidöben „valahol Magyarország tér­ségében" összehívták a va­dak, halak és madarak vi­lágkongresszusát. Tudósítónknak sikerült összeköttetést teremtenie a szarvazó bizottság főtitkárá­val, doktor Trófea Tódorral, a neves agancsnokkal, aki a következő nyilatkozatot tette: — Nem nézhettük ölbe tett patával, amit ellenünk ter­veznek. A pesti urak által összehívott nemzetközi vadá­szati világkongresszust hatá­rozottan barátságtalan lépés­nek tekintjük. A legkevésbé sem vezetnek félre bennün­ket. azok a hipokrita szóla­mok, amelyek a budapesti sajtóban megjelennek és „a természeti szépségek megőr­zésére", a „biológiai egyen­súlyra", a ..vadvédelemre” hivatkoznak. Nem kérünk az olyan vadvédelemből, amely azért véd, hogy azután le- puffantson bennünket. — Főtitkár úr szerint a budapesti rendezők melyik állatra vadásznak legszíve­sebben? — A szarvasra, a vaddisz­nóra és a muflonra. De ta­lán legszívesebben a vizára. A devizára. Meggyőződésem, hogy azért csapnak ekkora hűhót a világkiállítás körül. — Es mi a célja az önök ellenkongresszusának? — Albizottságot küldünk ki a legkorszerűbb vadász­bosszantó módszerek kidol­gozására. A küldöttek haté­kony eszközöket fognak ajánlani rá. hogyan lehet a imdászolcat az orruknál fog­va vezetni. Célunk az, hogy a nemzetközi vadászok minél több bakot lőjenek és hogy őz helyett minden vadász­nak kelkáposzta főjön a faze­kában. H alt ag társaink előtt ismertetjük a legújabb nem­zetközi tapasztalatokat: ho­gyan lehet órák hosszat bi­rizgálni a horogra helyezett kukacot, és ezzel őrületbe kergetni a pecásokat. — Hogyan halad a kong­resszus technikai előkészíté­se? — Vannak nehézségeink. Erdei odúink elavultak, nincs elegendő szabad vacok, fé­szek és bozót. Vendégeink egy részét kénytelenek le­szünk magánszállásokon el­helyezni: a magyar rókák áldozatkészségére jellemző, hogy máris ingyen szállást ajánlottak fel a nyúlküldöt- tek részére. — Mi lesz a kongresszus emblémája? — Zöld mezőben egy fel­szarvazott külföldi vadász, háttérben otthon hagyott csi­nos, fiatal felesége áttetsző rózsaszínben. — Megnyitás időpontja? — Mi szerdán kezdünk, ők — remélem — csütörtököt mondanak. Novobáczky Sándor A diósgyőri kohászai munkát, s jövőt biztosít Bőrápolás, kozmetika Fúrják a vadászati világkiállítást!

Next

/
Thumbnails
Contents