Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
1971. aug. 15., vasárnerp ESZAK-MAOVARORSZAG 3 A megyei pártbizottság ülése előtt Borsod 1971. első félévi gazdasági helyzete Pártunk erejének forrása A megyei pártbizottság 19*1. január 15-i határozata — a X. kongresszus, a megyei pártértekezlet és a IV. ötéves terv irányelvei alapján — megszabta ez évi gazdaságpolitikai feladatainkat. Mindez természetesen sokrétű tennivalókat rótt a különböző pártszervezetekre és pártbizottságokra is. Mindehhez a munkához nagy segítséget nyújtott a KB titkárságának 1971. január 1-i határozata. Hogyan hajtottuk végre a megyei pártbizottság határozatát, milyen Borsod megye 1971. I. félévi gazdasági helyzete, mik a tennivalók? Egyik napirendi pontként ezt vizsgálta augusztus 13-i ülésén a megyei pártbizottság. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy megyénk gazdasága tovább fejlődött, helyzete, kilátásai jobbak, mint az elmúlt évben — annak ellenére, hogy néhány helyen nem kielégítő a helyzet. A félév—dióhéjban A beruházások első félévi teljesítése 2166 millió forint voit, 24,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A beruházási javak piaci egyensúlya és az egyes beruházási célok megvalósításának időtartama tekintetében az első félévben sem volt érzékelhető javulás. A megyei pártbizottság ülésen részt vevő Benke Valéria elvtársnő, a Politikai Bizottság tagja elmondotta, hogy a beruházási tervek túlteljesítése országos jelenség, és ez nagy terheket ró az államháztartásra. Olykor nem új épületekre, üzemrészekre, importgépekre volna szükség, harvm arra, hogy a meglevőkben tervszerűbben, gazdaságosabban, jobban szervezzék meg a munkát. A megfontollabb beruházás- politikára hívta fel a figyelmet. A lakásépítés üteme nem megfelelő. Egyes helyeken (Özd, Leninváros. Kazincbarcika) rendkívül magas a lakásépítés költsége. A hitel iránti igény az elsS félévben hónapról hónapra fokozódott — különösen a mezőgazdasági üzemekben. Á hiteltartozások emelkedése döntően a íorgóeszköz-hite- leknel következett be. A vállalati eredmények az előirányzatoknak megfelelően alakulnak. Eredmény- romlás csupán a szénbányászatban, a BVK-ban, egy-két nagykereskedelmi vállalatnál és kisipari szövetkezetnél van. Bérek, fogyasztás Az átlagbérek az , elmúlt évihez viszonyítva minimális mértékben emelkedtek, ágazatonként igen differenciáltan. A lakosság szocialista szektorból származó kész- pénzjövedelme a tervezettnél kisebb ütemben emelkedett. A lakosság mezőgazdasági termeléssel összefüggő jövedelme az I. negyedévi visszaesés után a másodikban ugrásszerűen emelkedett. A betakarítás, a nyári munkák eredményesek voltak, a félév végére az alkatrészhiány is enyhült. Az állattenyésztés mutatói kedvezőek. A fogyasztói piac egyensúlyi helyzete megfelelő volt. Bővült a választék, javult a húsellátás, a kisebb készletek ellenére zavartalan volt a zöldség-gyümölcs ellátás is. Az élelmiszer és a vegví- szakmában, valamint a burgonyánál, zöldségnél áremelkedés volt. Tennivalók, feladatok A megyei pártbizottság ez év január 15-i ülése sokoldalúan elemezte gazdaságunk helyzetét, és meghatározta tennivalóinkat az iparban, a mezőgazdaságban, propaganda- és agitációs munkánkban. A mostani pártbizottsági ülés szerint ezeket a feladatokat, illetve ezeknek az T. félévben esedékes részét lényegében teljesítettük. Továbbra is szem előtt kell azonban tartani az iparban az intenzív fejlesztést, a hatékonyság fokozását, a szükségletre történő termelést. A kormány által kiemelt beruházásokra a jövőben is nagy figyelmet keli fordítani (sörgyár, húskombinát, He.jőcsaba stb.). A szénbányászat helyzetét, egyúttal a lakosság tüzelőanyag-ellátását fokozottabban szem előtt kell tartani. Az őszi-téli feladatok között kiemelkedő helyet* foglal el a szállítási feladatok jó megszervezése és lebonyolítása. A pártszervezetek feladatait, a propaganda- és agitációs munkát szintén ezekhez a tennivalókhoz kell igazítani. Az első félévben — lényegében a tervezettnek megfelelően alakult megyénk gazdasági élete. Valamennyiünk gondos, jó munkájára van azonban szükség, hogy maradéktalanul megvalósítsuk 1971. évi terveinket. B. K. s l zéles körben ismert lenini . útmutatás, hogy a párt nem öncél, hanem eszköz a munkásosztály számára. A hatalomért, az osztály nélküli társadalomért. a tömegek szükségleteinek kielégiléséért folytatott harc eszköze — e küzdelem harci vezérkara. Erejének kiapadhatatlan forrása pedig a meg-megújuló tömegkapcsolataiban rejlik, amelynek erősítése a párt- szervezetek állandó feladata. A párt tömegkapcsolatainak alakulásában fontos szerepet játszik a politika, a vezetési stílus, a pártélet lenini elveinek érvényesülése, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak önállósága, a dolgozó tömegek politikai nevelése, aktivitásuk fejlesztése, a kommunisták példamutatása. A vezetést a tömegek meggyőzésének módszere biztosítja. mint alapvető módszer, amellyel a párt a tömegekre hal. Ez azonban nem zárja Azokon a frontokon, ahol robbantással jövesztik a szenei, fontos és felelősségteljes munkát végeznek a lömcsterek. Ez a munka nagy hozzáértést és figyelmet igényel. Képünk az erenyői bányában készült, a 49. számú fronton Huszti Istvánról és Németh Ferencről, töltés közben Foto; Eaczó Újé a nagyjavításra készülnek A RlSZ-íiafalok felajánlása a kongresszus tiszteiéi érc Szeptember 13-án reggel leállnak a hengerek az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműjében, s megkezdődik a gyárrészleg életében legnagyobb feladatot jelentő munka, az évi nagyjavítás. Tizenöt és lél napi A nagyjavítás előkészületeiről és a nagyobb feladatokról Kepes Lukácsot, a durvahengermű gyárrészleg főmechanikusát, karbantartási osztályvezetőjét kérdeztük meg. Elöljáróban elmondotta, hogy az előkészületek, az alkatrészek gyártása tervszerűen haladnak. A javítás főbb munkái a blokkgép jobb oldali alapozásának megerősítése, a bugasoron új bugabetoló berendezés beépítése: az I. számú bugagörgősor és bugafordító cseréje, valamint a blokk hengerállvány és a prizma cseréje lesznek. ' — Hány napra tervezik a nagyjavítást? — Az irányszám a szokásos tizenöt és fél nap, azonban lehet másfél nappal több vagy kevesebb. A pontos tervek, a javításban részt vevők létszámára és a napokra vonatkozóan még ezután alakulnak ki. A nagyjavítást nehezíti most a blokksori villamosítás, illetve a darupálya átépítése. „Hálóterv A múlt évben az OKÜ durvahengermű nagyjavításánál alkalmazták először az egyre jobban elterjedő „háló- tervezést” karbantartási, illetve javítási munkánál. Ennek lényege, hogy a különböző munkafolyamatok idejét, létszám-, valamint szállítóeszköz igényét előre megtervezik és a számítóközpontban összesítik. Javítás közben a részeredményeket újra „átfuttatják” a számítógépeken, s ez naprakészen megmutatja, hol kell „ráhajtani”, hogy a munkát a meghatározott időre befejezzék. — Alkalmaznak-e most hálótervezést? — A tavalyi tapasztalatok felhasználásával' most is készül hálóterv. Nemcsak a főbb munkákra, mint például a blokkgép alapozására és a bugasori munkákra, hanem az anyagmozgatásra is. Felajánlások A nagyjavítás sikere érdekében a durvahengerműi KISZ-fiatalok — a henger- eszterga-műhely alapszervezetének kezdeményezésére — jelentős felajánlást tettek. A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy minden KISZ-fiatal nyolc óra társadalmi munkával segíti a munka határidő előtti befejezését. A durvahengermű KISZ-csúcsvezetősége több mint ezer óra társadalmi munkát ajánlott fel. A fiatalok kezdeményezéséhez csatlakoztak a szocialista brigádok is. Eddig mintegy 500 óra társadalmi munkát vállallak. T. I. rallják. A ki az adminisztratív, jogi intézkedéseket, ha ezek alkalmazásának helyességéről a dolgozó tömegek többségét már meggyőztük. A demokratikus centralizmus elve a szocialista vezetés alapelve. A vezetők tapasztalatai azonban egymagában nem elegendőek a helyes vezetéshez. Ezt újra és újra ki kell egészíteni a tömegek tapasztalataival. A kérdések ' helyes megoldása ugyanis az esetek többségében nem lehetséges, ha nem vesszük figyelembe a tömegek tapasztalatait, hiszen a dolgozó tömegek „saját bőrükön” érzik a vezetés eredményeit, vagy fogyatékosságait. Az a vezető nem tudhat jól dolgozni, aki nem támaszkodik nap mint nap a dolgozó tömegek társadalmi, termelési tapasztalataira. Pártunk irányító szerved — amikor csak lehetséges —, már a kérdések vizsgálatába, a megoldás lehetőségeinek kidolgozásába bevonják egyrészről közvetlenül az érdekelt tömegek széles körét, másrészről pedig a társadalmi szervezeteket is. így biztosítható, hogy a párt, elvi politikai állásfoglalása'', határozatait a végrehajtásukban érdekelt tömegek és a végrehajtásukért felelős szervezetek is magukénak vallják. vezetés tömegkapcsolataiban fontos helye van az információs rendszernek. A vezetésnek tudnia kell, hogy az irányítottak hogyan reagálnak az intézkedésekre és az elképzelésekre. Ezért olyan információs rendszerre van szükség, amely átfogja az irányítás minden területét, feltárja a jelenségek tendenciáit, a megoldás lehetséges alternatíváit. A politikai információ lényege a nagy tömegek reagálásának „kitapintása” a párt politikájára, gyakorlati módszereire. A tömegvéleményt természetesen differenciáltan kell kezelni. A pártvezetést mindenekelőtt a párt-, illetve a munkásközvélemény kell, hogy foglalkoztassa. Jelenleg még nincs meg a kellő összhang a vezetés információs igényessége, az „információ-éhség” és az in- fonnáoió-dömping között. Ennek megszervezése folyamatban van. Szükségesnek mutatkozik a tájékoztatásban a párhuzamosságok csökkentése, az információk körénelc szélesítése, gyorsabb továbbítása „lefelé”, és a bátrabb reagálás is az információkban az „alulról” jelzett gondokra, problémákra. A tömegkapcsolatok erősítésében nagy szerepet játszik a pártvezetés munkastílusa, munkamódszere. Ezért a munkamódszereken is változtatnunk kell, ahol ez szükséges. Jelenleg még gyakran a tervek, a kötelezően előírt napirendi pontok bizonyos értelemben korlátok közé szorítják a vezetést. Viszont a helyi problémák előtérbe állítása, a kevesebb és rugalmasabb napirend, s ugyanakkor az elemzőbb munka lényegesen növelheti a vezetés hatékonyságát, s erősítheti tömegfcapcsolatait. Pártunk tudatosan törekszik a tömegkapcsolatok erősítésére. Olyan feltételeket teremt, amelyeknek pozitív hatása átformálja egész társadalmi, politikai közéletünket. A szocialista demokrácia fejlesztésével például azt altarjuk elérni, hogy a dolgozó tömegek még hatékonyabban vegyenek részt a közügyek, saját ügyeik intézésében. A szocialista demokrácia széles körű kibontakoztatásának és fejlesztésének azonban elengedhetetlen feltétele a párton belüli demokrácia, a demokratikus centralizmus, a kollektiv vezetés lenini elveinek érvényesülése. Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a lenini normák, a bírálat és önbírálat fejlesztésének, a kommunisták aktivitásának. Mégis tapasztalható, hogy egyes vezetők elbizakodottak, nem hallgatják meg figyelmesen a bírálatot, és nem tudnak helyesen reagálni a bírálatra. Lenin arra tanít, hogy a párt tevékenységében, mindig meg van és meg lesz a pedagógia bizonyos eleme: nevelni és oktatni kell a munkásosztály újabb és újabb rétegeit, tudnunk kell közeledni ennek az osztálynak legszürkébb, legfejletlenebb mind tudományunkról, mind az élet tudományától legkevésbé érintett képviselőihez is, hogy tudjunk beszélgetni velük, közelebb tudjunk férkőzni hozzájuk, s tudjuk türelmesen felemelni őket a szocialista tudatosságig. Mindez aláhúzza az ideológiai munka, az agitáció jelentőségét a mindennapi szükségletek talajan, egybekapcsolva azt a munkásosztály általános osztólveaökság- leteiveL A X. kongresszus nagy figyelmet fordított a társadalmi és tömegszervezetek szerepének növelésére, állam- eletünk fejlesztésére is. Megállapította, hogy ezek alapvető hivatása a szocialista társadalom felépítésének támogatása, a dolgozó tömegek szocialista, kommunista szellemben történő nevelése. Pártunk tudatosan törekszik a tömegszervezetek jogainak, befolyásának és felelősségének növelésére az állami és gazdasági irányító szervek önállóságának fokozására. Ezzel azt a célt követi, hogy a tömegeket fokozottabban bevonja a közéleti tevékenységbe, a helyes politika megvalósításába. Az önállósággal természetesen a felelősség is növekszik, ami magába foglalja a dolgozók szükségletei iránti fokozottabb figyelmet, a gondjaik, bejelentéseik, kérelmeik operatív megvizsgálását és intézését, az érdek- védelmi tevékenységük fokozását. A jóindulat, az emberek iránti tisztelet légkörének kialakítása minden intézményünk és szervezetünk fontos feladata. A párt tömegkapcsolatai fejlesztésében különösen fontos szerepük van a párt alapszervezeteinek, amelyek szervesen illeszkednek a dolgozó kollektívákhoz, a társadalom alapvető sejtjeihez. Az alapszervezetek mint ismeretes, területük felelős politikai vezető szervei. E szervek munkájában a döntő feladat a tömegek mozgósítása, a politika megvalósítására. Ez megköveteli a kommunisták példamutatását, fegyelmezettségét, elvhűségét, határozottságát és öntevékenységét a párt politikájának végrehajtásában. X. kongresszus határozatai hangsúlyozzák, hogy a párt a jövőben még fokozottabban igényli és meg is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak képviseletében nyíltan és ingadozás nélkül klálljon, hogy harcoljon, dolgozzon azok megvalósulásáért, s egyidejűleg fokozzák készségüket a dolgozó tömegek szavának, reális igényeinek meghallgatására. Ma is tanulságosak számunkra Lenin intelmei: „A nép tengerében, mi kommunisták mégis a tenger egy cseppje vagyunk csupán, s kormányozni csak úgy tudunk, ha helyesen fejezzük ki azt, amit a nép gondol.” Bogár Károly as a ban A
